Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

A. MAG-VAR SZOCIALISTA MVAlOKÄSPÄRjr BÄCS-K»StevAM ME&YU» LAPJA MSZMP-küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden reggel Moszkvába utazott az MSZMP kül­döttsége, amelyet Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezet. A küldöttség tagjai: Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Aczél György, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a KB osztályvezető-helyettese. A Keleti pályaudvaron a küldöttség búcsúztatására meg­jelent Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­XIX. ÉVFOLYAM. 41. SZÁM <4ra 60 fillér A küszöbön Utolsó szakaszába ért a ter­melőszövetkezeti zárszámadás munkája. Már csak mintegy félszáz olyan gazdaság van, ahol a szövetkezeti gazdák nagy nyilvánossága előtt nem tettek még pontot az előző esztendei közös tevékenység végére. A közgyűlésen már ismerte­tett zárszámadások adatainak az összesítésén dolgoznak most a járási tanácsok illetékes szakemberei, s ennek alapján, valamint a közgyűléseket ez­után tartó tsz-ek gazdálkodá­sának az ismeretében máris meg lehet állapítani az örven­detes tényt: Megyénk szövet­kezeti gazdaságainak többsége jelentős mértékben erősödött az elmúlt év alatt * Megyei átlagban 20—25 szá­zalékkal nőtt a közös vagyon értéke, s ez az arány még na­gyobb a termelési alapok nö­vekedésében, ami az idei ered­ményes gazdálkodás egyik biztosítéka. Ezzel párhuzam­ban a dolgozó szövetkezeti gazdák átlagjövedelme mint­egy 2000 forinttal meghaladja a tervezett összeget. S ez el­sősorban az ösztönző jövede­lemelosztási formák (családi művelés, stb.) alkalmazásénak a javára írandó. Csökkent me­gyénkben a mérleghiányos tsz-ek száma is, bár igaz, hogy a mérleghiány együttes ösz- szege nagyjából azonos az elő­ző évivel. Különösen örvendetes, hogy a homokos területeken gaz­dálkodó termelőszövetkezetek a vártnál jelentősebb mérték­ben erősödtek. A kecskeméti járásban például az átlagjöve­delem a zárszámadások előtt remélt 10—11 ezernél mintegy kétezer forinttal több, a me­gye éveken át leggyengébb eredményeket produkáló já­rásában, a kiskunfélegyházi­ban pedig a tagság átlagjöve­delme 3100 forinttal haladja meg a tervezettet, s a mérleg­hiány összege nem éri el az előző évinek az egytized ré­szét. A kiskőrösi járásban ha­sonlóképpen nagy a fejlődés, amit jól mutat, hogy a dol­gozó szövetkezeti gazdák át­lagjövedelme 3200 forinttal növekedett egy év alatt. A „homoki” járások tsz-eí- nek erősödése egyrészt —- s főként a kiskunfélegyházi já­rásban — a vezetés javulásá­nak tudható be. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy az elmúlt esztendőben jó terméssel fi­zetett a sző!ő és a gyümölcs. Az idei gazdálkodás sikere érdekében most minden erőt — s nemcsak a „homoki” já­rásokban, hanem a többiben is — az idei tervek minél ala­posabb elkészítésére kell for­dítani. • Igaz, hogy a tervek már a tavalyi harmadik negyedév óta „épülnek”, nemsokára ké­szen is lesznek, s megerősítés­re, majd a tervtárgyaló köz­gyűlések elé kerülnek — a hátralevő rövid időt is hasz­nálják ki tsz-eink vezetői az idei gazdálkodásra vonatkozó elgondolásaik felülvizsgálatá­ra, a tervezéssel kapcsolatos hibák kijavítására. Mert hiba előfordult sajnos, most is. Nem egy helyütt elhanyagol­ták a családi tervezést, a szö­vetkezeti gazdák véleményé­nek kikérését. Nem szabad elfelejteni, hogy miként minden épület álló- képessége a téglák egyenkénti minőségétől függ, ugyanúgy egy termelő közösség terve is akkor „erős”, ha benne van a közösség minden egyes tag­jának az elgondolása, véle­ménye. Hiszen a tennivalók iránt akkor éreznek igazán felelősséget a szövetkezeti gaz­dák, ha meghatározásuknál ők is hallathatták szavukat. Ahol még nem tették, küldöttgyű­léseken, brigádértekezleteken vitassák meg tehát az idei terveket, ismerjék meg a tag­ság javaslatait. Akad másfajta tennivaló is a tervezéssel kapcsolatban. S ez a termelési szerződések megkötése. Őszintén szólva, talán afeletti örömükben, hogy az őszi kalászosok kitűnően átvészelték a telet, szövetke­zeti vezetőink mintha megfe­ledkeztek volna a népgazda­ság számára biztosítandó egyéb növényfélék szerződés- kötéséről. Az, hogy e hónap elejéig konzervzöldségből a tervezettnek a 72,1. cukorré­pából a 63,6, burgonyából pe­dig csak az 55,8 százalékára kötöttek szerződést, legalábbis bizonyos fajta önelégültségre enged következtetni. A szö­vetkezeti gazdálkodást min­den rendelkezésére álló erővel segítő államunk iránti köte­lezettségükön kívül az is fi­gyelmeztesse mulasztásuk pót­lására tsz-einket, hogy a szer­ződéskötések elhanyagolása majd pénzügyi nehézségeket okoz, mert bizonyos idő után már nem lesz a termelést se­gítő fedezet. A járási tanácsok nyújtsa­nak hathatós támogatást tsz- einknek az idei tennivalók meghatározásában. Általában kielégítő az effajta tanácsi munka, de példaként kell em­lítenünk a kiskunhalasi, a ba­jai és a kiskunfélegyházi já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályait. Már a zárszámadások megerősítésekor megbeszélték a tsz-vezetőkkel a helyes ter­melési arányok kialakításá­nak, s a jövedelemelosztás különböző formái alkalmazá­sának a megfelelő módját. Megyénk 24 termelőszövet­kezetében egyébként új rend­szerű tervezéssel alapozzák meg az idei gazdálkodást. — Akárcsak az állami gazdasá­gokban, megtervezik a ter­melési értéket, a gazdálkodási eredményt, a ráfordítás mér­tékét, az önköltséget, aminek alapján — röviden szólva — „naprakészén” tudják mindig megállapítani a gazdálkodás eredményességét, — esetleges hiányosságait... A zárszámadó közgyűlések befejeztével a tennivalók új szakasza kezdődik tsz-eink- ben. Most a küszöbön állnak, hogy céltudatos léptekkel in­dulhassanak tovább a tavalyi­nál is jobb eredményeket még­teremteni. T. I. 1964. FEBRUÁR 19, SZERDA zottság titkára, Gosztonyi János, a Központi Bizottság pót­tagja és Púja Frigyes, a KB osztályvezetői, valamint Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. Jelen volt N. R. Selen, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. _ 2ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT AZ MSZBT MEQYEI ELNÖKSÉQE Tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott Kecske­méten a Magyar Szovjet Baráti Társaság Bács- Kiskun megyei elnöksége. Az összejövetelen — amelyet a magyar—szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 16. évfordulója alkalmából rendeztek — többek között megjelent Túr jani ca Georgij Ivanovics a magyarországi szovjet nagykövet­ség első titkára is. Weither Dánielnek, az MSZBT Bács-Kiskun megyei elnöksége elnökének megnyitó szavai után Baksa Gyula titkár tartott ünnepi beszédet, amely­ben hangsúlyozta az 1948. február 18-án meg­kötött szerződés jelentőségét, különösen tekin­tettel arra a hatalmas és önzetlen segítségre, amellyel az elmúlt 16 esztendő alatt a szovjet nép hazánkat támogatta. Az MSZBT megyei titkára a továbbiakban részletesen ismertette en­nek a segítségnyújtásnak jelentősebb megnyil­vánulásait, fontosabb állomásait. Baksa elvtárs beszéde után Turjanica Georgij Ivanovics tol­mácsolta a szovjet nagykövetség üdvözletét, majd a két nép közötti barátság jelentőségét méltatta. Az ülés további részében a város különböző szerveinek képviseletében jelenlevők szóltak hoz­zá a beszámolóban elhangzottakhoz, ugyancsak kiemelve a Szovjetuniótól kapott igen jelentős támogatások fontosságát, s nem utolsósorban azt, amit a kommunizmust építő nagy nép ba­rátsága számunkra jelent. Az összejövetelt ba­ráti beszélgetés követte. II mindennapok apró tettei a várost formáló erővé egyesültek w Újjáválasztották a megyeszékhely népfrontbizottságát A városi bizottságot újjává­lasztó nagygyűlésre hívta össze tegnap délelőtt a Hazafias Nép­front a kecskeméti Árpád mo­ziba a megyeszékhely lakóit. A mintegy háromszáz kecskeméti lakos — a körzeti gyűlések kül­döttei — részvételével lezajlott tanácskozás elnökségében he­lyet foglalt Erdélyi Ignác, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Bodóczky László, a megyei népfrontbi­zottság elnöke, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke és Sza­bó Lajos, az SZMT titkára is. Az elnöklő Fehér Sándor ün­nepi megnyitója Után Csűri Fe- rencné, a városi népfrontbi­zottság titkára adott számot a bizottság eredményeiről, mun­kájáról. A harmadik kongresszusára készülő népfrontmozgalom most négy esztendő munkáját teszi mérlegre a közvélemény előtt. Városunk népfrontmoz­galma is közel száz bizottsági tag és hatszáz mozgalmi mun­kás tevékenységéről ad szá­mot ...— mondotta bevezetőjé­ben.­S a beszámoló nyomán sok­rétűen bontakozott ki a bizott­ság és aktivistáinak négyévi munkája: sikeres békegyűléseik egész sora, de azok a találko­zók is, amelyeket a hazánkban tartózkodó baráti országok kül­képviseleti szerveinek részvéte­lével tartottak meg. Hasznos tevékenységet folyta­tott a bizottság a városi ér­telmiség körében, s ennek kö­szönhető, hogy jó együttműkö­dés alakult ki különösen a jogászokkal, orvosokkal és a műszaki értelmiséggel. Részt vállaltak a mezőgazdaság előtt levő feladatokból, segítették a szocialista átszervezést, majd kezdeményezően támogatták a paraszti dolgozók továbbtanu­lását, szakmai képzését. Ez utóbbi érdekében a város ter­melőszövetkezeteiben zöldség-, gyümölcstermesztési tanfolya­mokat »is szerveztek. Segítet­tek a szövetkezeteknek a be­kötő útak tervezésében, építésé­ben. A városfejlesztés munká­jába igyekeztek a kül- és bel­terület lakosságát egyaránt szé­les körben bevonni, s így a bi­zottságnak is nagy része van abban, hogy *a múlt év vé­géig a város szépítésére irá­nyuló társadalmi munka érté­ke elérte a .10 millió forintot A vitában elsőnek felszólaló Kuti Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a bizott­ság többet foglalkozzék a mun­kamorállal kapcsolatos kérdé­sekkel, amelyek szoros össze­függésben vannak az életszín­vonal emelkedésével. Javasolta azt is, hogy az újjáválasztott bizottság törődjön többet a megyeszékhely idegenforgalmá­val. Erdélyi Ignác tolmácsolta a városi pártbizottság köszöne­tét a népfrontbizottság ed­dig végzett munkájáért, s is­mertette a város fejlődésével járó, a mozgalom fejlődésére is kiható, soron következő fel­adatokat. Érdekes színfoltja volt a vitának dr. Mező Mihály felszólalása, aki pontról pontra idézte a város népfrontbizott­ságának tíz év előtti program­ját — s mindjárt hozzá is tette, hogyan, s mi valósult meg ab­ból. A mérleg egyértelműen azt mutatta: nem vesztek kárba a hasznos javaslatok, a program túlnyomó részben megvalósult, és a mindennapok apró tettei, munkája a várost formáló erő­vé egyesült. A vita után — amelyben töb­bek között felszólalt még dr( Bodóczky László — sor került a 97 tagú népfrontbizottság új- jáválasztására, majd a megyei népfrontbizottságot újjáválasz­tó tanácskozás 52 küldöttjének megválasztására, élükön dr. Molnár Frigyes elvtárssal, az MSZMP megyei bizottságának első titkárával. E. É. Kesztyű exportra Ez évben mintegy húszezer pár kesztyűt exportál a Kecske­méti Kesztyűs Ktsz. A vevők névsora hosszú, elég ha meg­említjük, hogy csaknem vala­mennyi európai országon kívül a tengeren túlra, Ausztráliába és Angliába is eljutnak a ktsz jóminőségű termékei. Képünkön Benkő Mária a kész kesztyű­darabokat párosítja össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom