Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

»64. február 14, péniek EGV EV Cgy esztendő nagy idő. És '■most, amikor olyan gyor­san növekednek az emberek kulturális igényei, számottevő változásokat hoz minden év a könyvtárak életében is. A solt- vadkerti községi könyvtár szá­mára a múlt év kétszeresen fontos határkő volt Tavaly január elsejével lett önálló könyvtárrá, és fél év múlva megtörtént a kibővítése is. Mindkét esemény gyors fej­lődést okozott. A tágasabb, szebb könyvtárba szívesebben látogatnak el az olvasók, a megnövekedett állo­mány pedig nagyobb választé­kot jelent. Év végéig az olvasók száma megkétszereződött, meg­haladta a hatszázat, az évi könyvforgalom pedig a húszezer kötetet. Mindezt a kölcsönző ál­lomások nélkül csupán a köz­ponti könyvtár érte el. Az év során négy új kölcsönző állomást is állítottak fel a köz­ség határában, így összesen hat helyen juthatnak hozzá könyv­höz a tanyavilág lakói. Ma már a nagy határ egyik végéből sem kell begyalogolni a köz­ségbe könyvért. Az állomások­nak összesen csaknem 450 be­iratkozott olvasójuk volt, a könyvforgalom pedig hét és fél ezer kötetet tett ki. Ezekben az eredményekben nagy szerepe van a könyvbarát-bizottság jó munkájának, az író—olvasó ta­lálkozóknak és annak az anya­gi segítségnek, amellyel a köz­ségi tanács, a járási és a me­gyei könyvtár támogatta a solt- vadkerti könyvtárat. Éppen ez a támogatás a biz­tosíték, hogy az idei terv is teljesíthető. Nyolcszáz olvasóról és 25 ezer kötetes forgalomról szól a terv, amelyhez 6 ezer kö­tetes könyvállományt ír elő. Tizennégyezer hallgató a téli tanfolyamokon A tömegtájékoztatást szolgáló pártaktatás legnépszerűbb for­máját a téli tanfolyamok jelen­tik. Tavaly a megye falvaiban 176 helyen szervezték meg, és előadásain tízezer szövetkezeti gazda vett részt. Az idén már több mint 210 helyen készítették elő az említett oktatást, és elő­adásait tizennégyezren hallgat­ják. A kiskunfélegyházi járás­ban a pártoktatás résztvevőinek pontosan a fele, a kiskunhalasi járásban pedig több mint egy- h armada a téli tanfolyamokat látogatja. A tapasztalatok szerint a téli tanfolyamok azért olyan köz­kedveltek, mert tematikájuk á helyi sajátosságokat figyelembe véve, a szövetkezeti gazdákat leginkább foglalkoztató kérdések feldolgozására törekszik, ezen­kívül olyan időpontban tartják a foglalkozásokat, amikor a földeken legkevesebb a munka. A téli tanfolyamokon a kis­kunhalasi járásban elsősorban az anyagi ösztönző módszerekre, a helyes jövedelemelosztási és munkaszervezési formákra, to­vábbá a tsz-demokrácia népsze­rűsítésére és a párt szövetségi politikájának megmagyarázásá­ra fordítanak nagy gondot. A kalocsai járásban a paprika­termesztés korszerű módszerei, a bajaiban a kukoricatermesz­tés, a kiskunfélegyházi járás­ban pedig a homoki gazdálko­dás kérdései szerepelnek az előadásokon. Szerepet játszik a téli tanfo­lyamok sikerében az a rugal­masság, ahogyan a helyi viszo­nyokhoz, a hallgatók más irá­nyú elfoglaltságához alkalmaz­kodnak. Kecskeméten például Tessék mondani doktor űr...! És tessék mondani doktor úr, igaz az, hogy a sok cukorfo­gyasztás okozza a cukorbajt? És tessék mondani, az alkohol fo­kozza a munkaképességet? És megvéd a hideg ellen? Hát az aszpirin veszélytelen gyógyszer? Az alszik jól, aki későn fekszik le? Száz és száz, rendszerint meg­ismétlődő kérdés adta az ötle­tet Sándor Róbert doktornak, hogy könyvben válaszoljon a kérdezősködőknek. Rendkívül szellemes és igen hasznos mű­vének a legjobban talán az or­vosok örülnek, akik érdeklődő betegeik kezébe adhatják azt az ízléses könyvecskét, amelyet „Tévedések egészségről — be­tegségről” címen adott ki a Me­dicina Könyvkiadó. A közel két és fél száz oldalas könyvben sok­sok hasznos tanács, szellemes magyarázat található azokra a nap mint nap elhangzó kérdé­sekre, melyekre néha nem is olyan egyszerű a felelet. Dr. V. P. hetenként egy alkalommal, a délutáni órákban tartják a fog­lalkozásokat. A kiskunhalasi és kiskunfélegyházi járásokban vi­szont két hét alatt akarják a tanfolyamokat befejezni, ezért minden második napra jut egy- egy előadás. Az előadók többsége lelkiis­meretesen készül fel a foglalko­zásokra, és színvonalas, érdekes előadásuknak nagy része van abban, hogy ez az oktatási for­ma népszerű, sikeres. Felkészü­lésüket megkönnyíti az is, hogy az előadói konferenciákat a járási-városi pártbizottságok ve­zetői tartják a legtöbb helyen. A sok jó tapasztalat mellett helyenként hibák, mulasztások is előfordultak. A propagandis­ták nem kapták meg a szüksé­ges segítséget, irányítást, tájé­koztatást. Kunszentmiklóson, Hartán és Soltvadkerten a köz­ségi pártvezetőségek titkárai az elmúlt hét végéig nem látogat­ták meg a tanfolyamokat, és nem is tájékozódtak azok mun­kájáról. A téli tanfolyamok hamaro­san befejeződnek. Várakozásra tehát nincs idő. A hátralevő foglalkozások eredményességét csak javítja, ha a propagandis­táknak a szükséges segítséget mindenhol megadják. Nagy József Leánykérés „Állok én a homokmégyi csárda előtt” — énkelik a szemet- gyönyörködtető népviseletbe öltözött lányok, a homokmégyi mű­velődési otthon népi tánccsoportjának tagjai. Lelkes, rendszeres munkával készülnek a kulturális szemlére, amelyen „Leánykérés” című táncukkal lépnek fel. A táncjáték összeállítója és rendezője Lakatos Ferencné művészeti szakkörvezető. Bagó István, a műve­lődési otthon vezetője pedig mindjárt be is mutatja a nehezebb lépéseket. Közel egymáshoz DUNAEGYHÄZA megyénk legkisebb községeinek egyike. Művelődési házat is csak a múlt évben, nyár elején kapott. Ak­korra sikerült községfejlesztési alapból, állami segítséggel fel­építeni a művelődés rég várt otthonát. Azóta azonban az épü­let a községnek igazi szellemi központjává lett, mozgalmas kulturális élet alakult ki falai között. Az ifjúság és az idősebbek nemcsak a szórakoztató rendez­vényekre járnak, amelyek a téli hónapokban is változatossá te­szik ma már a dunaegyháziak életét, hanem szorgalmasan lá­togatják az ismeretterjesztő és a szakmai képzést szolgáló rendezvényeket is. A termelőszövetkezeti tagság szakmai képzése érdekében a Haladás Termelőszövetkezet 14 nappal később újra megláto­gatta Balázst a gyárban. Ép­pen a portán volt dolga, ami­kor belépett a kapun. Szívesen invitálta volna a lifthez, de a hatalmas úr kei esztülnézett rajta, akárha üvegből lett vol­na. Felszegte a fejét, elment mellette, gyalog vágott neki a lépcsőnek. Törd ki a nyakad — gondolta Túli. Elfogta a nyugtalanság: sose jó, ha a vezér megharag­szik valakire. Ettől kezdve, ha ő volt szol­gálatban, az igazgató sose lé­pett a liftbe. Mások is felfigyeltek erre: — Ha Túli a szolgálatos — mondta a portás —, az öreg gyalog kapaszkodik fel az eme­letre. Balázs gyakoribb látogatásai­nak különleges oka volt. Ta­nácskozásokat folytatott Lacz- házi üzemigazgatóval: mennyit lehetne lecsípni a munkabérek­ből? Sorra átvizsgálták az alkal­mazottak valamennyi kategóriá­jának helyzetét. — Túl sok az ötven fillér a szakmunkásoknak — mondta Balázs. — Vannak gyárak, ahol alacsonyabb a kereset. Miért fizessünk mi többet? — A segédmunkások har­minckét fillérjéből is vissza le­hetne fogni valamit... (Folytatjuk.) előadásból álló tsz-akadémiát indított. Az előadók: a terme­lőszövetkezet két mezőgazdásza, az állatorvos és a pedagógu­sok. Ezenkívül sikerrel folyik a Haladásban az ezüstkalászos tanfolyam második évfolyama. A párttagok politikai oktatá­sa 28 hallgatóval folyik rend­szeresen. A NÖTANÁCS szabás-varrás és kézimunka-tanfolyamára hu­szonkettőn járnak. A nőtanács felhasználja a tanfolyamot arra is, hogy megbeszélje a község asszonyaival a legfontosabb po­litikai és társadalmi eseménye­ket. Felolvasásokat tartanak és sok szó esik arról is. hogy mi­képp segíthetnék az asszonyok a termelőszövetkezet gazdasági feladatainak végrehajtását. A zeneoktatás szeptember elsején indult a művelődési házban. Ti­zenhét iskolás vesz rajta részt, a legkisebb közülük 5 éves, a legidősebb 14. Többségük zon­gorázni tanul. A színjátszó csoport ugyan­csak januárban alakult, de a munkája iránt azóta is nagy az érdeklődés. Huszonöt tagja van, a KISZ-fiatalokon kívül az idősebbek is szívesen eljárnak a próbákra. A bábszínjátszó csoport kezdetben anyagi nehéz­ségekkel küzdött, mert a műve­lődési otthon költségvetésébe nem tervezték be a kiadásait. A szükséges kellékeket azonban elkészítették társadalmi munká­ban, s azóta a lelkes kis cso­port szépen dolgozik. A HALADÁS Termelőszövet­kezet vezetői, látva, hogy a mű­velődési otthon milyen fontos őrhelye a község kulturális fej­lődésének, felajánlották támoga­tásul a termelőszövetkezet kul­turális alapjának egyharmadát. Ez is mutatja, hogy Dunaegy- házán a kultúra valóban köz­üggyé vált. Nemcsak a mű­velődési otthon vezetősége, ha­nem a gazdasági és a társa­dalmi vezetők és a pedagógu­sok is tevékenyen részt vesz­nek a művelődési ház munká­jában, életének irányításában. Szabados Sámuelné A kezdet sikeres volt Az előadás mindössze húsz percig tartott. Ám utána még két óra hosszat záporoztak a kérdések. Végül az előadót úgy kellett „megmenteni" a kíván­csiskodók gyűrűiéből, egysze­rűen nem akarták elengeani. Emlékezetes marad ez az este Kiskörösön. A vendég — légierőnk tisztje — saját élmé­nyeiből számolt be olyan nagy­szerű dolgokról, amit eddig csak újságokból ismert a hely­beli fiatalság: Repülés a sztra­toszférában, a hangnál gyor­sabban, harcigépen. Micsoda pompás, kalandos világ tárult fel az ifjú hallgatóság előtt!... Ezzel az esttel kezdte meg működését a kiskőrösi ifjúsági mintaklut. A járási művelő­dési ház és a járási K1SZ- bizottság közösen szervezte a klubot. Minlaklubnak azért hívják, mert tagjai az üzemek, vállalatok legjobb KISZ-tag- jai, a foglalkozások pedig min­tául szolgálnak a közös szóra­kozás sokféle lehetőségeire az üzemekben, vállalatoknál ala­kuló klubok számára. Kiskőrösön ugyanis a mű­velődési ház szűkös lehetőségei miatt nem lehet állandó helyei biztosítani egy nagyobb klub számára. Az üzemek és válla­latok többségében viszont ele­ven klubéletet lehetne terem­teni. Ezért a minta-klubestek programjában figyelembe vet­ték a fiatalság érdeklődési kö­rét, a programot ennek meg­felelően állították össze. A klubesteken az ankétokat és a vitákat kötetlen szórakozás követi, egy-egy villámfejtörő vei, tréfás totóval, vagy más társasjátékkal fűszerezve. Az itteni tapasztalatokat azután a klub tagjai igyekeznek meg­honosítani a többi klubban is. Póta György Újabb három községben működik független művelődési otthon igazgató január 1-től kezdve a kalocsai járás terüle­tén. Bátyán és Hajóson ennek máris megmutatkozik az ered­ménye, mert sokkal szervezet­tebb, átfogóbb a népművelési munka. köhintett, nem válaszolt. Ami- fejbiccentésre se méltatta, kor a fiú kinyitotta előtte a Túli azért nem felejtette el liftajtót és illően utánaköszönt, ezt a találkozást, mert néhány

Next

/
Oldalképek
Tartalom