Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Vífég pfoíetéfjai, egyesuljefelfXIX. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM Ara 60 fillér 1964. FEBR. 1. SZÓMBA* A költségvetés vitája a Parlamente iNTfa •. j Magyarországra érkezett ^ Alekszandar Rankovics elvtárs Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér hajós, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. Kállai Gyula felszólalása A vitában elsőnek Kállai Gyula, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Beszéde bevezető részében utalt az elmúlt év gazdasági és politikai eredményeire. Megállapította, hogy idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Vitába szállt azokkal, akik a forradalom távlatait féltik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől. Mi azt tartjuk — mondotta az előadó —, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Kállai Gyula foglalkozott az életszínvonal emelkedésének problémáival, emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására, és az ezzel járó nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország ellátása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban sem kellett, nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre, már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos, előrelátó munkával elviselhetőbbé lehet tenni a nagy hideget is. Beszélt a munka termelékenységének problémairól, ötéves tervünk első három ^évének eredményeiről. A mezőgazdaság gépesítéséről, majd a gazdasági életünkben egyre növekvő jelentőségű nemzetközi munkamegosztás elmélyüléséről, a KGST-be tömörült államok közötti együttműködésről emlékezett meg. A baráti országok kooperációja — mondotta — két úton halad előre: valamennyi ország közös vállalkozásai, továbbá az érdekelt országok közötti két- vagy több oldalú megállapodás formájában. Mindkét út — mondotta Kállai Gyula — azonos célhoz vezet, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához. Méltatta a költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra fordítandó előirányzatainak emelkedését. Az idén közel 2 milliárd forinttal többet fordítunk erre a célra, s ez a költségvetésnek csaknem 29 szállókét. teszik ki — mondotta, fíitért az iskolareform célkitűzéseire. Megállapította, hogy a központi gondolat a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákban. Ez osztatlan elismerést váltott ki. Hangsúlyozta, hogy a középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük, és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Hozzátette, hogy a szakközépiskolák létrehozására több gondot kell fordítani a jövőben. Különösen fontosnak tartjuk a mezőgazda- sági szakközépiskolák felállítását, mert mezőgazdaságunk erősödő gépesítése, kemizálása és elektrifikálósa, a belterjesség fejlődése, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések, a nagyüzemi baromfinevelés, az intenzív állattartás művelt mezőgazdasági szakmunkások tízes százezreit követeli meg. A felsőfokú oktatásról szólva utalt a származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésére. Sokan azt hitték — mondotta Kállai Gyula, —, hogy ez a döntés veszélyes, visszaszorítja a munkás- és parasztfiatalokat az egyetemeken és a főiskolákon. Mit mutatnak valóban a számok? — tette fel ezután a kérdést. — Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás, hogy a hallgatók hány százaléka legyen az első évfolyamon munkás- vagy parasztszármazású. Mégis úgy alakult a helyzet, hogy a nappali tagozatra felvett 14 ezer hallgató 44 százaléka fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásság és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, mely korábban megvolt. Részletesen foglalkozott a felszólaló nemzetközi politikánk főbb kérdéseivel. Megállapította, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival, ez indokolja külpolitikai feladatok ellátására szánt költségvetési előirányzataink növekedését. Figyelemre méltó tény az is — mondotta —, hogy az észak-atlanti szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar—görög, magyar—svájci, magyar—angol, magyar—francia, magyar—belga, magyar—svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban — folytatta — válto- I'folytatás a 2. oldalonj Ünnepélyesen fogadták a jugoszláv delegációt a kelebiaí határállomáson Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Y '-/.ponti Bizottsága meghívására hazánkba érkezett Alekszandar Ranken vics elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság al- elnöke. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, Jovan Veszelinov, Gyúró Pucar elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai és Dobrivoje Vidics elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagja. A jugoszláv delegáció tagjait Sándor József, a Magjai- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága irodájának vezetője, a Központi Bizottság tagja, Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Glied Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kisikun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke, valamint a községi párt- és tanácsvezetők fogadták a kelebiai határállomáson. Glied Károly elvtárs üdvözlő szavai után rövid baráti eszmecserére került sor a jugoszláv vendégek és a fogadó bizottság tagjai között, majd a delegáció folytatta útját Budapest felé. Február: mezőgazdasági könyvhónap (M. L.) Ma este a keceli művelődési házban Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese ünnepélyesen megnyitja az idei mezőgazdasági könyvhónapot. Nemcsak azért tartják a megnyitó ünnepségét a megyeszékhely vagy valamelyik város helyett egy községben, mert a mezőgazdasági könyv- hónap elsősorban a föld meg- művelőinek, a falusi lakosságnak szól. Elismerés is ez: azért tartják éppen Kecelen, mert ez a község a könyvterjesztésben, az olvasómozgalom növekedéseben, a betű szeretetében a legelsők közé tartozik a megyében. S egyúttal bizonyság is az ünnepség arról, hogy íme üt tartunk: nem csupán néhány entellektüel érdeklődik a könyvek, s néhány képzett szakember a szakkönyvek iránt! Hanem egy néhányezer lakosú községben is akadnak százával olvasó, tanuló, művelődni vágyó és kiművelt emberfők. Vajon milyen sikerre számíthatott volna egy hasonló akció néhány évtizeddel ezelőtt? A kultúrának hovatovább hagyománnyá váló ünnepei vannak már nálunk. A Kossuth-díjak kiosztása ugyanúgy országos érdeklődést keltő esemény, mint az iskolaév ünnepei, vagy az évről évre ismétlődő könyvhetek és hónapok. S a betűre rátalált népünk egyformán szereti napról napra, évről évre jobban a szépirodalmat is és a szakkönyveket is. A kulturálódás csalhatatlan jele ez: a növekedés összesített adatain belül a helyes arányok is alakulóban vannak. A betű már nemcsak szórakozás, nem kizárólag érzelmi hatáskeltés vagy művészi élményszerzés eszköze, hanem az okulás, a tudás gyarapításának forrása is. Része így a jobb munkának, a imgyobb eredményeknek; szerszám 'már. Kiváltkép a mezőgazdaság az a terület, ahol a tudás növelésén, a szakmai ismeretek bővítésén közvetlenül is múlik ■már a legközelebbi jövő. A mezőgazdasági termelés színvonalának, eredményeinek növelése javarészt azon dől el a következő években, hogy sikerül-e gyorsan emelni a dolgozók nagy tömegeinek szaktudását, Nem is olyan régen még úgy általában beszéltünk paraszti munkáról, ma pedig 24 különféle mezőgazdasági szakmát ismerünk, ennyiféléről lehel szakmunkásbizonyítványt szerezni. De nem lehetnek meg több-kevesebb — mindenesetre a kis magángazdaságokban szükségesnél jóval több — hozzáértés nélkül a szakképesítéssel nem rendelkező mezőgazdasági dolgozók sem. A mezőgazdasági könyvhónap a szakmai tudás fejlesztését szolgálja. Felkelti a figyelmet a szakkönyvek iránt, jó értelemben vett propagandát jelent. A tervbe vett 17 író—olvasó találkozó pedig ezenfelül allcalmas módja lesz a személyes eszmecserének, a tapasztalatok bővítésének és sok jellegzetes helyi kérdés tisztázásának. A mi megyénkben a táj jellegének megfelelően különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot és igen hasznosak lesznek a szőlő-, gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadások és könyvek. A könyvtarát bizottságokkal és a könyvtárakkal együtt készült a könyvhónapra a terjesztő hálózat is: a földművesszövetkezeti könyvesboltok és az állami könyvterjesztő vállalat boltjai. Szem előtt tartva a szocialista könyvterjesztés alapelvét: a könyveladás nemcsak kereskedelmi feladat, hanem fontos népművelési tett is.
