Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
& A Beán alatt gépek pihennek. Szélről egy Orkán piros sárfeányfejére, mint ősz sörény lapad a ráfagy ott hó. Távolabb gémeskút szabálytalan T-betűje ágaskodik a határ havas könyvlapján. A kaskan tyúi Kossuth Tsz központi majorjában vagyunk. A január csendjét csak a fűrésztelep felől ide- hangzó gépsikoltás vágja ketté, szabályos időközökben. Szinte látjuk, amint a fűrészgép fogai a fába mélyednek, sárga fü- részpor-esőt fröccsen Ive szét. Aztán, hirtelen elnémul a gépzaj. Óránkra pillantunk: a mutatók egymásra borulva nyújtóznak a 12-es felé. Dél van, emberek jönnek csizmásán, pufajkásan a műhely felől, közöttük ifjú Supka József, akire várunk, s aki kétszeresen is „nevezetes” a közös gazdaságban: négytagú családjából minden felnőtt dolgozott az elmúlt gazdasági évben, emellett pedig — jobban mondva ennek köszönhetően — a család ott van azok sorában, akik számára a legszebb anyagi sikerrel zárult az év. Betessékel a lakásba, miközben szemérmesen szabadkozik: — Ne nézzen szét, a szobarend nem a legtökéletesebb. A feleségem az éjjel utazott Csehszlovákiába. rokonlátogatásra, én meg mostanáig dolgoztam, nem tudtam rendet csinálni. A kisebbik gyerek iskolában, a nagylegény meg a birkák takarmányozásánál foglalatoskodik. A konyhában telepszünk le, ahol a vaskályha csakhamar ontani kezdi barátságos melegét, s a modem konyhaszekrény tetejéről a jól vezetett háztartásról „árulkodó” befőttes- és uborkásüvegek garmadája néz velünk farkasszemet. — Harminc éve lakunk ebben az épületben — mondja. — Apám akkor költözött ide, az uradalomba, Akasztóról. Foga- tosnak szegődött. Tavaly rokkant meg, most munkaképtelen de mint önsegélyző csoporttag, betegsége idejére táppénzt kap, a tsz pedig napi fél munkaegységet ír a javára. Édesanyám idős kora ellenére is 150 munkaegységet szerzett a mos* lezárt évben. D olgos, igyekvő család a Supkáéké, s ezt a munkaszeretetei örökölte ifjú Supka József, a 39 éves traktoros is. A megalakulás éve, 1951. óta gazdája a közösnek. Az utóbbi időben a Zetor nyergében ülve végzi a géphez kapcsolt Rapid- tox II. segítségével a tsz gyümölcsösének növényvédelmét. Ilyenkor, télen, a házi fűrésztelepen segít a szeszfőzdében szükséges tűzifa felaprításában. A vezetőség elégedett vele# mert éjt nappallá téve, sokszor vasárnapot, ünnepnapot sem ismerve. tevékenykedik. Felesége, és az elmúlt évben először dolgozó, 16 éves Jóska gyerek is a gyümölcsös, a szőlő munkáiból vállalt részt; az ápolásban, majd a szedésben, válogatásban, csomagolásban hasznosították magukat. — A hatvankettes év — sorolja a családfő —, amikor még ketten dolgoztunk az asszonynyal, 761 munkaegységet hozott. Ez, 42 forintjával számolva, elég tisztességes jövedelem. Most viszont, amikor a család háromnegyed része munkában van, s a munkaegységek száma, no meg a forintértéke is több mu 1 » " r _ Tudoszures Az elmúlt évben Kecskeméten, Kiskunhalason, Baján és Kiskunfélegyházán több mint 100 ezer tíz éven felüli lakos tüdőátvilágítását végezték el a tbc-gondoíó intézetek. Három emyő- fényképező-gép járta rendszeresen a községeket és mintegy 210 'ezer lakost vizsgáltak meg. i960 óta végeznek megyénkben rendszeres tüdőszűrő vizsgálatokat. A folyamatos szűrés eredménye, hogy a megvizsgált embereknek csak fél százaléka szenved tbc- gyanús megbetegedésben. 1962-ben 457, 1963-ban pedig csak 263 tbc-gyanús beteget vettek nyilvántartásba Kecskemét járás és város területén. A képen látható új emyőfényképe- ző-géppel a kerekegyházi művelődési ház könyvtárhelyiségében találkoztunk. Dr. Dózsa Béláné és özv. Tornyai Lászlómé röntgenasszisztens január 2-tól 15-ig közel 5000 lakos tüdőfelvételét készíti el. az akkorihoz képest, csaknem megkétszereződött a bevételünk. Mindez meg is látszik, ahogy szétnézünk a szoba-kanyha- kamrás lakásban. Benn a szobában szép bútorok, sok-sok könyv, a konyhában mosógép, a sarokban lemezjátszós rádió. E z a masina hozza ide nekünk a nagyvilágot. Már meg se tudnék lenni nélküle. Nemrég cseréltük ki a régit erre a szovjet gyártmányú rádióra. — Lemezt rak a korongra és felcsendül a nóta: „Piros rózsák beszélgetnek .. — Én a magyamótákat szeretem, de a fiamnak már ez a kedvence — mutat nevetve egy twist-lemezt. Az egyik asztalon gyúródeszka, rajta elkészítve az aranysárga szálú tészta. Az asszony „hagyatéka”, hogy amíg távol van, addig se lásson szükséget a férfnép. A rádió mellett kalitka: a galambászat a nyolcéves Lacika szenvedélye. A nagyobbiké meg, a zenén kívül a könyv. Odakíváncsiskodunk a könyvtárhoz. A traktoros és növényvédelmi szakkönyvek mellett jócskán találunk szépirodalmat is. Méghozzá milyet! Erenburg, Maltz, Dürrenmatt. Az egykori urasági cseléd esténként a tisztaszobában Dür- renmattot olvas... — A régi majorközpontban, alig egy kilométerre tőlünk, tv- készülék is van. Hetenként hol egyikünk, hol másikunk nézi meg azt, ami éppen érdekli. A postás is rendszeresen bekopogtat a Szabad Földdel, Petőfi Népével. — Nézzen szét, elvtárs — gyullad ki a pír Súpka József arcán — s megérti: minden okom megvan arra, hogy elégedett legyek. Boldogulásomat megtaláltam a közösben. Az egy hold háztáji hozamán kívül csaknem 60 ezer forint az, amit az idén szereztünk. Megvan mindenünk, a múlt héten levágtuk a hízót, a feleségem külföldön utazgat. Jóskának minden vágya, hogy traktoros légy«!. a kisebbik jól tanul, hát mi okom lenne panaszra? Felsőtestén megfeszül a csillogó bőrmellény. Alig várja már, hogy a tavasz kinyíljon, s újra a messzeségbe nyúló gyümölcsfasorok között vezethesse a „kezes” Zetort... Jóba Tibor A D -4 -K újabb változata A nagysikerű 65 lóerős D—4 —K típusú traktorból ez idén már több mint 1400-at gyártanak, ennek körülbelül felét az NDK és Lengyelország részére. Tekintve, hogy a gépnek igen nagy a jövője, újabb változatait is kialakítják, hogy a különböző országok a talajviszonyaiknak legmegfelelőbb traktort vásárolhassák. Most készült el- a gép új változatának kilenc mintapéldánya, amelyeket hathengeres, 90 lóerős motorral szereltek fel. Többet, olcsóbban... Hogyan segíti as állam ssakemberehkel a tss-eket ? BÁRMERRE járunk az országban, mindenfelé láthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás évről évre jobb eredményeket mutat fel. Igaz, hogy a fejlődés nem mentes kisebb- nagyobb gondoktól sem. S ha ezek kerülnek szóba, akkor a legtöbben arra hivatkoznak, hogy a legutóbbi években bekövetkezett nagyarányú előrehaladás ellenére még mindig kevés gép, műtrágya, vegyszer, megfelelő nagyüzemi gazdasági épület áll a tsz-ek rendelkezésére. Vitathatatlan, hogy ezeknek s általában az anyagi, műszaki tényezőknek igen fontos szerepük van a termelőszövetkezetek további erősödésében. Példák, tények százai figyelmeztetnek azonban arra, hogy a jó természeti adottságok, a leghasznosabbnak ígérkező beruházások, a legkorszerűbb felszerelések is csak akkor gyümölcsözőek, ha kellő hozzáértéssel gazdálkodnak a nagyüzemekben. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy elegendő és jól képzett szakember dolgozzék a tsz-ekben. Ez az oka annak, hogy az állam nemcsak előnyös hitelekkel. sokféle egyéb gazdasági támogatással segíti a termelőszövetkezeteket, hanem szakmai vezetésük erősítésével is. A 3004-es kormányhatározatok alapján 1959 óta mintegy 5500 szakembert irányítottak át más munkahelyekről a nagyüzemi társasgazdaságokba. AZOK a szakemberek, akik vállalták, hogy 3—5 évig valamelyik még meg nem erősödött szövetkezetben dolgoznak, jövedelemkiegészítést kapnak az államtól. Emellett egyéb — társadalombiztosítási. lakásépítési stb. — kedvezményeket is élveznek az ilyen, úgynevezett kihelyezett szakemberek. Bőséges tapasztalatok bizonyítják, hogy a tsz-ek szakemberekkel való támogatásának ez a módszere bevált. Jórészt a kihelyezettek munkájának hatására erősödött meg, zárkózott fel a közepesek vagy a jók soraiba sok gyenge termelőszövetkezet. Igazuk van azoknak, akik szerint az az egyik legjobb „befektetés”. ha rátermett és oda- adóan dolgozó agronómusokkal, állattenyésztőkkel, könyvelőkkel segíti az állam a tsz-eket, mert ez a támogatás a gazdálkodási eredmények növekedése révén sokszorosan és rövid idő alatt megtérül. A kormány úgy határozott, hogy 1964-ben újabb szakembereket irányítanak át a tsz-ek- be, mert még sok nagyüzemi társas gazdaság rászorul erre a támogatásra. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy az érintett szövetkezetek szakmai vezetése olyan mezőgazdászokkal és könyvelőkkel erősödjék, akik eddigi működésükkel már bebizonyították alkalmasságukat nehéz feladatok jó megoldására. A 3004/6-os határozat előírja azt is, hogy elnöki tisztség betöltésére csak kivételesen, a földművelésügyi miniszter engedélyével lehet valakit átirányítani termelőszövetkezetbe. A leghelyesebb, ha elnököt maguk közül választanak a szövetkezeti tagok. NAGYON indokolt és méltányos a határozatnak az a pontja is, amely szerint azok az elnökök, mezőgazdászok és könyvelők' is kaphatnak indokolt esetben jövedelemkiegészítést, akik nem átirányítással kerültek valamelyik gyenge tsz-be. Ugyanilyen állami támogatást lehet engedélyezni azoknak, akik amellett, hogy saját szövetkezetükben dolgoznak, másik tsz-ben is ellátják az elnöki, a mezőgazdászi vagy a könyvelői teendőket. Elősegíti a határozat a nyugdíjas szakemberek munkavállalását is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya vezetőjének hozzájárulásával a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ekben 3—5, a közepesekben pedig 2—3 évi időtartamra a szüneteltetett nyugellátással azonos összegű jövedelemkiegészítésben részesülhetnek a nyugdíjas szakemberek. Mindemellett lehetőség van arra is, hogy azok, akik 1964- ben végeznek valamelyik közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményben, gyakornoki idejüket termelőszövetkezetekben tölthessék. Az ilyen gyakornokokat fogadó tsz-ek vissza nem térítendő állami támogatásként megkapják a gyakornoki fizetésnek megfelelő összeget. A legjobb megoldás természetesen az, hogy a termelő- szövetkezetek maguk gondoskodnak szakemberekről. Ezért helyes, ha a tsz-ek minél több fiatalt küldenek felsőfokú iskolára, tanulmányi ösztöndíjjal. Az állam ehhez is segítséget nyújt a szövetkezeteknek: visz- sza nem térítendő támogatásként rendelkezésükre bocsátja az ilyen ösztöndíjak összegét. MESSZEMENŐ és sokoldalú tehát az a gondoskodás, amely- lyel államunk a tsz-ek szakmai irányításának fejlődését előmozdítja. A szövetkezeteken a sor, hogy éljenek a felsorolt leh etöségekkel, GULYÁS PÁL Háromszázezerrel több gyermelcing Az elmúlt év január 1-én összevonták a Budapesti Fehérnemű Gyárral a Bajai Ruhagyárat. Az átszervezés utáni első év befejeztével felkerestük Miklós István igazgatót, hogy megkérdezzük: Hogyan birkózott meg az üzem megnövekedett feladataival. — Az összevonás fő célja az volt, hogy gazdaságosabbá tegyük termelésünket — kezdte tájékoztatóját az igazgató, majd a továbbiakban elmondta, hogy a központ a gyártási programot úgy állította össze, hogy egyfajta alapanyagot lehetőleg egy gyáregység dolgozzon fel. Az új alapanyagok, valamint az új gyártmányféleségek ismeretlen technológiája eredményezte, hogy az első fél évet mintegy 4 százalékos tervlemaradással zárta az üzem. Az év eleji adósság törlesztése érdekében a gazdasági vezetés a pártalapszervezettel és a, szakszervezeti bizottsággal karöltve intézkedési j tervet készített, amelyben pontosan meghatároz- I i ták az elkövetkező hónapok feladatait, különös1 tekintettel az egyes munkaműveletek központosítására és a belső tartalékok feltárására. — A munkaversenynek is jelentős szerepe volt abban, hogy behozva az év eleji lemaradást, az üzem 100 százalékos tervteljesítéssel búcsúzhatott 1963-tól — hangsúlyozta az igazgató. Az ez évi feladatokról, tervekről szólva Miklós István elmondta, hogy újdonságként 11 ezer daiab postás ingkabát szerepel termelési programúkban. Az elmúlt évhez viszonyítva 300 ezerrel növekszik a gyártandó gyermekingek száma is. Ennél a gyártmányféleségnél nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődés is várható. Az üzem a gyermekfehémeműt az eddiginél lényegesen jobb minőségű anyagból készíti és szem előtt tartja a divat követelményeit is. — A termelékenység további emelése érdekében ez évben egy központi vasalóhely felállítását tervezzük — fejezte be nyilatkozatát az igaz- gato. T. S. SUP KA ÉK
