Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-08 / 5. szám
1M4. január 8, szerda l oHM Az utolsó év munkában A LOVAK meleg párával fújták tele az istállót. Időnként dobbantanak, s halkan felnyerítenek. Idős, de élénk tekintetű, mokány bácsi jön felénk, amint belépünk, s behúzzuk magunk mögött a kétszárnyú ajtót, amelyen át sűrű gőzfelhő hömpölyög a kinti fagyos világba. Idős Hegedűs János éjjeliőr, a harkakötönyi Mező Imre Termelőszövetkezetben. A hatvan- ötödik életévét tapossa, s ez az utolsó munkásesztendeje. Októberben már nyugdíjasként tartják nyilván a kimutatásokban. Jani bácsi negyvenkilenc óta volt a tsz fogatosa. Lószerető ember, hiszen suttyó gyerekkora óta — idestova immár fél évszázada — foglalkozik a lovakkal De hát az idő eljár, be kellett látnia, hogy ő sem „mai gyerek” már. Így aztán tavaly az éjjeliőr munkakörét bízták rá. — Nem a lóhajtás okozott nekem fáradságot — tiltakozik kedvesen —. hanem a velejáró, nehéz, ,^ogümeg”-munkák. — Ezeket, sajnos, már nem vállalhatom. Így aztán most a közös vagyonra ügyel. Teendőihez tartozik, hogy időnként körüljárja a gondjaira bízott központi majort, bekukkant az istállókba, amelyekben a tizennyolc lovon kívül 60 szarvasmarha ropogtatja a takarmányt; óvja mindnyájuk tulajdonát a tolvajoktól, tűztől és mindenféle egyéb kártételtől. Cikkünk nyomán Valóban — nemcsak indiszkréció volt A „Petőfi Népe” október hó 11-i számában „Nemcsak in- diszkréció” címmel egy cikk jelent meg, amely foglalkozott azzal, hogy a bajai járásbíróság egy házasság felbontására és gyermektartásdíj megfizetésére is irányuló perben hozott teljes ítéletkiadmányt küldött meg a munkáltatónak a megítélt gyermektartásdíj munkabérből történő levonás foganatosítása céljából. Az ítélet indokolásában a peresfelek házaséletére vonatkozó olyan megállapítások voltak, amelyek nem tartoznak kívülálló harmadik személyekre, így a munkabérből történő levonást foganatosító személyekre. A vonatkozó ügyet megvizsgáltam és megállapításom szerint a bíróság valóban mulasztást követett el —, amikor a munkaadónak nem csupán az ítélet rendelkező részét, hanem az egész ítéletkiadmány kézbesítését rendelte el munkabérből történő levonás foganatosítása céljából. 7 ájékozásul közlőm, hogy a vonatkozó rendelkezések szerint is csupán az ítélet rendelkező részét kell ily esetekben megküldeni, s a bíróságok általában ezt a gyakorlatot folytatják, és csak kivételesen fordul elő a cikkben is felhozott, kétségtelen téves, helytelen eljárás. A cikkben történt figyelemfelhívás indokolt volt, a helytelenül eljárt bírót megfelelő figyelmeztetésben részesítettem, és egyben a többi bíróság figyelmét is felhívtam —, fokozottabb gonddal legyenek figyelemmel arra, hogy ily esetekben csupán az ítélet rendelkező része, ne pedig az egész ítéletkiadmány kerüljön a munkáltató részére megküldésre. Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke Persze, az igazsághoz ragaszkodva meg kell vallanunk, hogy Jani bácsinak csak az „egyik fele” éjjeliőr... Teljes igyekezettel. lelkiismeretesen működik ugyan ebben a beosztásában is, de egészen azért most sem szakadt el a jószágoktól; egészségük, jó húsban tartásuk érdekében mindent elkövet. Körútjai alkalmával végigsimogatja tekintetével kedvenceit, a lovakat. De nem nevezhetnék őt igazi gazdának, ha megelégednék csupán ezzel. Friss almot készít, etet-itat is. Ilyenkor úgy érzi, hogy még mindig ő felelős a csikókért, és ez a tudat jóleső melegséggel árasztja el, fiatalosabbra, hetykébbre dagasztja a mellét. — MI VOLT az utóbbi időben a legemlékezetesebb élménye, Jani bácsi? — kérdezzük. — Tavaly, mint a tsz-önse- gélyező csoport tagját, az a megtiszteltetés ért, hogy Har- kányfürdőbe mehettem üdülni. Ez volt életemben az első üdülés. Őszintén szólva, nem szívesen mentem, megint csak a lovak miatt. Hogy ki gondozza majd őket a távollétemben ... Nagy nehezen rábeszéltek. Marikával, a pénztárosunkkal indultunk útnak. Kegyetlen hideg volt, ilyenforma, „kutyának se való”, mint a mostani. Valahogyan azért elvergődtünk Harkányig, visszafelé jövet akadt csak el a mozdonyunk. No, de ne vágjunk a dolgok elébe. — Hát, szóval én a betyár életben még ilyen helyen nem voltam, pedig mondom, szép kort megértem. Azelőtt a magamfajtát oda tán még be se eresztették volná. Sok szép mindent láttunk. nagy kirándulásokat tettünk, voltam a siklósi várban is! Legalább kétszáz tsz-paraszt üdült velem együtt. Én egy Somogy megyei illetővel, bizonyos Herédi Józseffel kerültem egy szobába. Hát. nem fogatos volt az is! Éjszakákat végigbeszélgettünk, elsorolva egymásnak, hogyan áll az egyik tsz, meg a másik. A lógondozás náluk is ugyanúgy megy ... Mindennap fürödtünk abban a jó gyógyvízben, alig akartam kijönni. — Biztosan van valami izületi bántalma Jani bácsinak ... — szólunk közbe. — Nincs énnekem az égvilágon semmi bajom, de a fürdőzés jól esett. Jóképű menyecskék is voltak Harkányban — villan meg kó- pésan a tekintete —, még minket is megtáncoltabtak Herédi komával. Egészen megfiatalodtam ott. Minden tiszteletet megérdemel az Állami Biztosító, amelyik évi 120 forintért olyan ellátást, kosztot rendelt a számunkra tíz napig hogy ha nem volnék önsegélyző csoporttag, tán még egy ezresbe is belekerült volna! Ha a lovaim ott lettek volna velem, máig is ott lennék! — fogja tréfára a beszédet. — Ha sor kerülne rá, akár rögtön is elmennék újra. De hát most már hadd menjenek azok, akik még nem voltak. Megkérdezzük, hogy számára milyen „egyenleggel” zárul a 63-as év. — Nem szeretném, ha dicsekvésnek vennék, de úgy gondolom, nem végeztem rossz munkát. November 30-ig a munkaegységeim száma meghaladta a 400-at. Év végéig még legalább ötvenet „rávertem”. A kilátásban levő 26 forintot véve alapul, elég tisztességes kereset ez. KILENC GYERMEKE közül öt ma is él, s belőlük három ugyanebben a tsz-ben dolgozik, ők is hozzásegítik az öregeket a gondtalan megélhetéshez. Hegedűs Jani bácsi munkás, dolgos élete újabb állomásához érkezik ennek az esztendőnek a végén: tsz-nyugdíjas lesz. Erejéhez mérten azért továbbra is be-besegít a közösbe, hiszen sohasem volt kenyere a tétlenség. Távozásunk után még sokáig megmarad emlékezetünkben a kép: az ötvenéves múlttal bíró fogatos, s a háttérben «a bekötött lovak, amint a jól ismert, békés neszezéssel éjszakai pihenőre készülődnek ... A harkakötönyi Mező Imre Termelőszövetkezet leendő nyugdíjasának mi is békességes, hosszú öregkort, s majdan jó pihenést kívánunk! JÖBA TIBOR Ta'ajerőpótlás Izsákon Szőlőtörköllyel és cefrével vegyített több ezer mázsa istállótrágyát dolgoznak a talajba az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet gazdái, mihelyt a fagytól megkeményedett talaj „kienged”. A törköly és cefre — amellett, hogy a homoktalajok humusztartalmát növeli — a tápanyag- és vízgazdálkodást is lényegesen javítja. A jelenleg szarvasokban tárolt talajerőpótlót a beterítéskor műtrágyával dúsítják. Olasz művelés — magyarra „fordítva a Születőben a homoki szőlőtelepítés legújabb módszere A közelmúltban egy megyénk- beli küldöttség tagjaként Olaszországban jártam. Szőlészeti nézőpontból különösen az ott elterjedt régebbi és új tőkeművelési módok érdekeltek. Mindjárt feltűnt, hogy Olaszországban is a hagyományokra támaszkodva keresik a korszerű szőlőművelés útjait. Velence, Bologna és Modena városok környékén a lugasművelés igen sok változatát alkalmazzák. A különböző korú szőlők magas művelésének formája más és más, koronként lemérhető a tőkealakban bekövetkezett változás. A Po folyó völgyének vízben és tápanyagban gazdag fekete talaja, meg a párás, mediterrán klíma fává növeszti a nálunk „tőkének” nevezett sző- lőnövén.vt. Itáliában a nagyobb termőfelület kinevelésével hatalmas termésátlagokat lehet elérni. Hektáronként 300 400 mázsa A látottak alapján nem volt nehéz megállapítanom, hogy egyre jobban terjed a több karú magas lugasművelés. Ismertetője, hogy igen eltérő térál- lást alkalmaznak (3—4 méter sor- és 2—4 méter tőketávolság), a szőlőültetvény felett 2— 2,5 méter magasan kifeszített huzal támaszrendszerre rögzítik a fává nevelt szőlőtőkék két-há- rom irányban is elágazó kordonkarjait. 300—400 mázsa termést szüretelnek hektáronként. Egy hektár szőlő metszése és szüretelése 40—40 munkanapot igényel. Mindkét munkaműveletet létrán állva végzik. A növényvédelem és a talajművelés gépesített. Széles (6—8 méter) sorközök esetén csalt a lugassorok mentén művelik a talajt és a sorköz 50—70 százalékán alacsonyan növő mező- gazdasági vagy kertészeti növényeket termelnek. Előfordul, hogy a köztes több bevételhez juttatja a termelőt, mint a szőlő. A nagy fürttermésből nyert must cukorfoka 14—16 százalékos. Szőlőfeldolgozó berendezésük és pincészetük modern, mindenütt ott látható a mustsűrítő berendezés és a borhűtő gépsor. Boraik kellemes ízűek, üdék és szónsavdúsak. Minden nyelvnek megvannak a maga előnyei. Szerelmi dalokat énekelni legszebben olaszul, vallomásokat suttogni legválasztékosabban franciául, v vezényszavakat pattogni legcélszerűbben németül, káromkodni pedig legszívből fakadóbban magyarul tud az ember. Ha pedig ez így van, Tóbiást igazán zseniális férfiúnak kell tekintenünk, mert az egy pillanatig sem kétséges, hogy legcifrábban káromkodni ő tudott széles e hazában. Tóbiás páratlanul kacskaringózó káromkodásai közvetlenül az őstalajból fakadtak. Múzsája ama Bimbó névre hallgató, rendkívüli ökör volt, „akivel” Tóbiás mint urasági béres ballagott napestig a szántásokon. Bimbó, a nem mindennapi értelemmel felruházott ökör ugyanis megfigyelte, hogy mikor Tóbiás, a béres káromkodni kezd, mindenképpen tanácsos elindulni, mert a káromkodás után következik Megúfrázol! szereim az ostor. Ennek az ökörmértékkel korszakalkotó felfedezésnek volt az eredménye, hogy Bimbó nem várta be az ostort, hanem egy-két biztató káromkodás után nekirugaszkodott a szántásnak. Tóbiás ezt őszinte elismeréssel nyugtázta, és így lassan eltűnt közülük az a bizalmatlanság, mely ember és ökör között a fenyítések miait évezredek óta kialakult. Bimbó lassan a műélvező szakértelmével hegyezte füleit, a különleges veretű káromkodásokra, leste, mint katonák a lelkesítő trombitaharsogást. Tóbiás pedig, mint ahogy pásztorok faragnak művészien kimunkált ostornyeleket, úgy cizellálta remekbe formált káromkodásait a címeres inspirátor tiszteletére. A meghitt kapcsolatnak azután egy-két történelmi epizód vetett véget. Előbb a föld birtokosok, majd a; ökrök mentek ki a divatból. Bimbót is marhahúslevesbe szólított« a kötelesség, és Tóbiás az egykori béres egy napon tizenkét ekéi vonszoló lánctalpassal pöfögött végig a határban. A lánctalpas jobb segítőtársnak bizonyult mint Bimbó, nem kellett mellette a szántásban kocogni, se noszogatni, mégse tudta a gépet megszeretni Tóbiás. Csendes nosztalgiával gondolt a hajdani ökrökre, emlékeiben a múlt valóságos ökörmennyországgá változott, melynek legszebb aranytrónusán természetesen a Bimbó trónolt, mint minden ökrök mennyei királya. Akkor is éppen ábrándozásaival volt elfoglalva, mikor a lánctalpas nagyot döccen- ve megállt, magyarán mondva: bedöglött. Tóbiás őszintén meghökkent, de azután kijavította. A továbbiakban aztán még sokszoi kijavította, mert a gé{ is olyan, mint a házai ember, idősebb korá ban szívesebben ki-ki- rúg a hámból. Végül is eljött c perc, mikor a lánctalpas végképp bedöglött Tóbiás csak állt otl mellette a szántáson gutavörösen, fülig olajosán, és égre emelt tekintettel megereszted egy olyan keserves, cifra káromkodást, hogy azt a Néprajzi Múzeumban lehetett volna mutogatni. Hanem ekkor igazán megdöbbentő dolog történt. A lánctalpas a káromkodás után minden teketória nélkül magától elindult. Tóbiás képe egyszerre felragyogott, bizalmasan megveregette a gépet, mintha a Bimbó farát veregette volna. Az egymásra találás nagy pillanata volt ez. így fogadta barátjának a traktort Tóbiás, és azóta kizárólag a szeszélyes masinának káromkodik. Boldog ember. Mű vész, aki megtalálta a közönségét. F. Gy. Az olasz szőlőművelés világ- viszonylatban az elsők közötti, a látottakból tehát van mit tanulni. Hogy terméseiket a kedvező földrajzi környezetén kívül annak tulajdonítják hogy a régebbi egysíkú magas műveléshez képest az egységnyi területen megsokszorozták a kordon folyómétert, vagyis a termőfelületet. A szőlősorok és sorközök fölött több irányban, meg X-alakban is vezetik a kordonkarokat. Fává növeszteit tőke Érdemes szólni a szőlő fává neveléséről. A tőkéből egy törzset nevelnek, melyet a hálózatos huzalrendszer magasságában 2—3 irányban elágaztatnak. Telepítésre kifogástalan, első osztályú szőlőoltványt használnak. A támasztékot már az ültetés évében, sőt, előtte megépítik, mert a törzs nevelése az első évben megkezdődik. A törzsnek való vesszőt kétharmad magasságban visszametszik, a többit sárrügyre vágják. Ugyanezt teszik a második és harmadik évben, amikor is bizonyos mennyiségű fürtöt meghagynak, ami az erőteljes törzsfejlődést még nem veszélyezteti. Ettől fogva évről évre emelkedő a terméshozam, míg 7 éves koráig a szőlőfa elnyeri végleges alakját. Hiba lenne egy merőben eltérő földrajzi környezetben látott, ott bevált művelési eljárást alapos megfontolás, bírálat és előzetes kísérleti kipróbálás nélkül, a mi, szélsőségekre hajlamos, szárazföldi éghajlatunkba „átplántálni”. A józanság azonban nem válhat a merész, a jövő igényeit számba vevő kezdeményezés kerékkötőjévé. Magyar változat — négy méter sortávolsággal Az Olaszországban látottak alapján megterveztem a lugasnak esetleg a mi viszonyainkra alkalmazható kísérleti változatát, amelyet a keceli Kinizsi Szakszövetkezetben próbálunk ki egy hektár területen. Az ültetvény sortávolsága négy méter, a tőketávolság 50 centi lesz. A sorok felett két méter magas támrendszert építünk, tetején két méter széles kereszttartóval. A T-tartó tetejére öt szál horganyzott huzalt feszítünk ki. A tőketörzset a T-elágazásig hosszú karó mellett neveljük. A törzset 1—2 évig talajtakarással, 5—6 éves korig kötöző anyaggal védjük a téli fagykártól. Egy tőke a T-tartón csak egy irányban hajló, egy méter hosszú kordonkart alkot, a sorhoz képest derékszögben. Tehát a tőkék kordonkarjai váltakozóan a T-ala- kú támasz jobb, majd bal oldalán helyezkednek el. Amíg a Moser-féle művelésnél 3 méteres sortávolság esetén 1 hektáron 3333 kordon folyóméter helyezhető el a sorok irányával egyezően, addig az olasz lugas általam kidolgozott változatán 5000 méter hosszú kordont nevelhetünk. A magyar lugas előrelátható előnye, hogy rajta minden munkafolyamat iparszerűen gépesíthető, s éppen a két legnehezebb munkaművelet: a metszés és a szüret. Az olasz lugr fent leírt magyar változaté, mindenütt érdemes fagytűrr szőlőfajtákkal, jó talajon kísér letbe állítani, ahol az osztráé magas művelés üzemi méreti kipróbálása indokolt. HQB^ÁXH SÁNDOR I