Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

c lU Világ proletárjai, egyesüljetek! / xix. evf. 4. sz. Ara 60 fillér x964. jan. i, kedd Zárszámadásra készül a hartai Lenin Tsz Kállai Gyula megtekintette Bézsé János kiállítását Nagy megtiszteltetés érte me­gyénk művészeti életét és sze­mélyesen Bozsó János festőmű­vészt azzal, hogy vasárnap dél­előtt Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, meglá­togatta a kecskeméti városi művelődési ház nagytermében megrendezett kiállítását. Kállai elvtárs feleségével, va­lamint dr. Dallos Ferenccel, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetőjével és fele­ségével együtt délelőtt érkezett Kecskemétre. A megyei tanács épületében Madarász László vb- elnökhelyettes fogadta, akivel a vendégek rövid beszélgetést folytattak a megye művelődés- ügyéről. Ezután Kállai elvtárs és kí­sérete a városi művelődési ház nagytermében megtekintette Bo­zsó János festőművész kiállí­tását. A Minisztertanács elnök- helyettese hosszan elidőzött a teremben, számos képért kü­lön is elismerését fejezte ki a művésznek. A vendégkönyvbe a következő sorokat jegyezte: „Szerettettél üdvözlöm Bozsó János elvtársat, az aranyhomok jeles festőjét. Kívánom, hogy e vidék nagyszerű népe a mű­vészt, a művész pedig a népet sok-sok új alkotásra ösztönöz­ze.” Dr. Dallos Ferenc elvtárs, aki régóta ismeri a művész mun­kásságát, annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy Bo­zsó János képein lemérhető a nagyobb közéleti érdeklődés és az életigenlő optimizmus. Kállai elvtárs és kísérete megtekintette ezután a szom­szédos Művészklubot, majd el­látogatott Bozsó János műter­mébe, ahol hosszan elbeszélge­tett a művésszel. Felvételünk Bozsó János mű­termében készült. A képen bal­ról jobbra: Dr. Dallos Ferenc, Kállai Gyuláné, Kállai Gyula és Bozsó János. Korszerűsítik, bővítik a Kecskeméti Baromíi-feldolgozó Vállalatot Ezerszemélyes fürdő, százvigonos hű>őházr magas fokú gépesítettség a mű leiycsornoao < ban — Hétszáztizennégy vagon árut indítottak útnak az elmúlt évben — jelentették Major Jó­zsefnek, a Kecskeméti Barne- vál igazgatójának, miközben a gyár jövőjéről beszélgettünk. — Négy év múlva már 1500 vagon baromfihúst és tojást adunk a népgazdaságnak — mo­solyodon el Major elvtárs. — Igaz, hol lesz már akkor a je­lenlegi üzem? A roskatag épü­letek. ósdi gépek eltűnnek in­nen, impozáns külsejű, hatal­mas műhelycsarnokoknak, kor­szerű gépsoroknak adják át a helyüket. — Az építkezést tulajdonkép­pen már el is kezdtük. Először azonban bontanunk kellett. — 1962-ben ugyanis néhány régi műhely, raktár életveszélyessé vált. Ekkor soron kívül két és fél millió forint beruházási hi­telt kaptunk, s ebből építettük fel az új csirke- és libakopasztó üzemet. Ennél azonban már fi­gyelembe vettük az egész üzem rekonstrukcióját, s a kopasztó üzem tervei már úgy készültek, hogy még két emeletet lehessen fölé építeni. A bővítés tervei még a nyáron elkészültek, csak a beruházási keret megnyitása késett és az ÉM Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari Vállalat az őszi hónapokban kezdhetett a kivi­telezéshez. Dicséretükre legyen azonban mondva, már zsaluzzák az épületet. Az idén mintegy 10 milliós beruházással folytatjuk a gyár bővítését. Felépül az említett üzemre a második emelet is, ezenkívül elkészülnek a hűtő-, fagyasztó-alagutak, befejeződik a trafóház építése, s hozzákez­denek az új gépház alapozásá­hoz. Ekkor már korszerűen termel majd ez az üzemrész. A feldol­gozó helyiségek megfelelően temperáltak lesznek. Ügy . ki­épül a csirke, liba. pecsenyeka­csa szalagszerű feldolgozó vona­la, hogy teljesen megszűnik az udvaron át történő anyagmoz­gatás. A vágás, kopasztás, elő- hűtés, bontás, darabolás, csoma­golás, fagyasztás, tárolás folya­matosan halad az épületen be­lül. A földszinten a csirke, az első emeleten a liba. pecsenye- kacsa feldolgozását végzik. A második emeletre tollfeldolgozó, göngyöleg, doboz, láda össze­állító üzem és raktár kerül. A második ötéves terv utol­só esztendejében, 1965-ben új hűtő'ház, az üzem területén ipar­vágányok és a szociális létesít­mények egy része épül meg. A teljes rekonstrukció 1987- ben fejeződik be. A harmadik ötéves terv első két évében irodaház, ezer személyes fürdő, öltöző, ebédlő, konyha, élőállat-lerakó, átvevő, pihen­tető, ezenkívül takarmányrak­tár, ketrecjavító, tároló és to- ’ásfeldolgozó üzem épül. — Milyen lesz az űj gyár? — Annyit máris elmondha­tok — folytatta sa. igazgató —v hogy az ország egyik legjobban gépesített baromfifeldolgozó üze­me épül fel Kecskeméten. Az egy főre eső munka termelé­kenysége rendkívüli módon emelkedik majd. Ez pedig annál is inkább szükséges, mert évről évre nehezebb kellő számú munkaerőt beállítani. A barom­fi-feldolgozás ma még eléggé szezonhoz kötött ipar és a mun­kások szívesebben helyezked­nek el állandó jelleggel dolgozó üzemekben. 100 vagon fagyasztott áru tá­rolására alkalmas hűtőház is épül, sőt újabb üzemet létesíte­nek, egy nagyméretű tollfeldol­gozó műhelycsarnokot. Ország­szerte, de elsősorban a főváros­ban, több korszerűtlen körülmé­nyek között működő kisebb toll­feldolgozó vállalat van. Ezek jó részét felszámolják és az új kecskeméti üzem veszi át pro­filjukat, így a liba, kacsa, puly­ka, fehér csirketoll és dísztol­lak feldolgozását. A Kecskeméti Barnevál re­konstrukciója egyébként most a -legidőszerűbb. A termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok — ugyanis az elmúlt évben több mint 10 százalékkal nagyobb mennyiségű baromfit szállítot­tak, mint az előző években. Mint hallotta, tavaly 714 vagon árut dolgoztunk fel. Ha a jövő­ben évenként csak 10 százalék­kal több baromfit szállítanak a gazdaságok, a .harmadik ötéves terv végéig ez 600 vagon emel­kedést jelent — 'de lehet, hogy a felfutás ennél lényegesen ma­gasabb lesz. Az 1500 vagon kapacitású ú,j üzemre tehát feltétlenül nagy szükség van. Végül pedig, hogy milyen lesz az új Barnevál küllemre? Nem kell Kecskemétnek majd szé­gyenkezni miatta. A korszerű, hatalmas, impozáns épülettöm­bök jól beleillenek majd a fej­lődő város képébe — mondotta végül Major elvtárs. NAGY OTTÖ * Az anyagraktárban még tart a leltározás. Nem is csoda, hi­szen mintegy 1200 anyagféleséget kell itt számba venni. Pecznyik János leltározó a polcon épp a gumitömlőket és a munkaruhá­kat számlálja, amelyről Schettrer Mártonné raktár« és Müller Ferencné anyagkönyvelő pontos kimutatást készít. Az adatok az irodában ke­rülnek feldolgozásra. Még ebben a hónapban elkészülnek a zár­számadással. Már most megál­lapítható, hogy a közös vagyon az elmúlt évben mintegy két és fél millió forinttal növekedett. Fenti képünkön Halász Istvánná kontírozó és Hús Sándor fő­könyvelő a legutóbbi banki fo­lyószámlákat ellenőrzi. A térkép előtt már az idei év tennivalóit tárgyalja meg jobb oldali képünkön Czibere Vilmos öntözőmérnök, Hinkel Henrik üzemgazdász és Tiboldi János párttitkár. Ügy tervezik, hogy( növelik a takarmánytermő to»< rületet, hiszen ebben az évben az összes jövedelem nagyobbik felét — a tavalyi 45 százaié! « aránnyal szemben — az álla' °- nyésztés révén szándékoz!, k biztosítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom