Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
TECHNIKA f tudomány Új lehetőségek a mezőgazdasági építésben A mezőgazdasági jellegű építkezések, beruházások nagysága évrő évre nó hazánkban s mint a legutóbbi közlemények is hírül adták, az idén olyan nagy méretűvé válik a mező- gazdasági beruházás, mint eddig még soha. Ismeretes, hogy a beruházások jelentős része építkezés, hiszen a sok kis gazdaságból szervezett nagyüzemeknek még mindig nincsen elegendő épületünk. S éppen, mert sok építkezésre van szükség, nagy figyelmet érdemelnek az új építési eljárások. Azok, amelyeket az egyes tervező- és kutatóintézetekben kidolgoztak. A mezőgazdaságban szükséges a korszerű építési technológia által megkövetelt nagyobb szerelő berendezéseket. A szóban forgó épületek váza általában két fő elemből áll; a pillérekből és a fedélszéket képező tartókból. A tetőt a hagyományos módszer szerint körítő falakra helyezik, és ezek a falak veszik fel a teherhordáson kívül a vízszintesen ható szélnyomást, és betöltik a hő- szigetelés nem kevésbé fontos feladatát is. Ilyen építési módszerrel azonban teljességgel lehetetlen kielégíteni a növekvő hatalmas igényeket. A mezőgazdasági és építési szakemberek ták azt a feltevést, hogy az eddig alkalmazott számításmódok kielégítik a műszaki igényeket. Tervező mérnökeink ezzel egy egységes, szabatos számítási eljárás birtokába kerülnek, és az új méretezési eljárás segítséget nyújt az árboc oszlopos rendszer kialakításához. Ennek az építési módnak további előnye, hogy egyszerű, könnyen gépesíthető, és igen rövid átépítési időt igényel. Egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy helyszínről-helyszín- re utazó, gyorsan mozgó szakbrigádokat hozzanak létre a nagyszámban épülő mezőgazda- sági épületek vázának gyors el készítésére, amely tehát a lyukak fúrásából, a pillérek elhelyezéséből és a tetőszerelés szakszerű elvégzéséből áll. Célszerűnek látszik, hogy ezek a brigádok a jövőben az elemgyárakhoz tartozzanak, s így teljes mezőgazdasági építő vertikumok jöhetnének létre. Az ÉM és az FM programja szerint kísérletképpen 17 ilyen új rendszerű vázat építenek fel az ország különböző helyein és különféle mezőgazdasági rendeltetésű épületek számára. Aba Iván M—O Z—4 / K Lehet-e törlőgumi igénybevétele nélkül kijavítani a hibát a géppel írott szövegben? Bizony lehet. Egy nyugatnémet cég olyan gépszalagot készített, amelynek felét (a kétszínű szalagokhoz hasonlóan) közönséges festékkel vonták be, a másik felét pedig olyan anyaggal itatták át, amely ezt a festéket semlegesíti. A szaA2 IRODAGÉP MAGA JAVÍTJA KI lag átkapcsolása után ismét le kell ütni az előzőleg helytelenül leütött betűt, s ebben az esetben a papíron a szóban forgó hibásan leütött betű nyomtalanul eltűnik. * * Csehszlovák mérnökök új módszert dolgoztak ki a betonban. zománcban, porcelánban és más anyagokban levő repedések észlelésére. A vizsgálandó anyagot vékony áramvezető lakkréteggel vonják be, majd áramot bocsátanak rajta keresztül. A lakk felmelegszik és az esetleges repedés * * Egy minneapolisi sebész, dr. Claude R. Hitchcock azzal a gondolattal foglalkozik, hogy valóságos „élő szervek bankját” létesítsen. Olyan farmokról van szó, ahol egyenesen arra a célra tenyésztenék az állatokat, hogy belső szerveiket — vesét, tüdőt, szívet — emberi testbe lehessen átültetni. Hitchcock szerint eddig a páviánok látszanak a legalkalmasabbnak arra, hogy szerveiket átültessék emberi szervezetbe. Denverben a sebészeti klinikán * * LAKK FEDI FEL A HIBÁKAT mentén felpattogzik Ezzel a módszerrel egy mikronnál keskenyebb repedések is felfcdhe- tők. * * ÉLŐ SZERVEK „BANKJA” eddig hat sikeres veseátültetést végeztek páviánok veséjével. Most azt tanulmányozzák, hogy miként lehetne az állatok egyéb szervét, így tüdőt, májat, hasnyálmirigyet, szívet és belső el- választású mirigyeket is emberbe átültetni. építmények a legtöbb esetben azonos szerkesztéssel oldhatók meg, s bár mintegy 30—40 féle, különböző rendeltetésű — istálló, borjúnevelő, ellető, juh- hodály, fejő, csibekeltető stb. — épületről van szó, ennek ellenére ki lehet alakítani olyan egységes szerkezetet, amely lehetővé teszi a nagyfokú tipizálást. A mezőgazdasági építkezésekre. ezenkívül még az Is jellemző, hogy általában nehezen megközelíthető, bekötő utakkal esetleg el sem látott területeken kell dolgozni, és ily modem nem lehet felvonultatni Biológiai villanyelem A texasi San Antonióban, az Electron Moleküle Research laboratóriumában rendkívül hosz- szú élettartamú elemet készítettek, amely a baktériumok adta villamossággal működik. Az elem 12 műanyag tartályból áll, bennük porrá tört rizspelyvával, amelybe az élesztő- vagy a kenyérpenész családjához tartozó baktériumokat kevernek, majd vizet adnak hozzá. A meginduló bomlás villamosenergiát termel, amelyet anódként alkalmazott rézlemezzel és a katód szerepét játszó alumíniumlemezzel fognak fel. Az így létrejött elem csaknem korlátlan ideig szolgáltat felhasználható villamosáramot. együttes vizsgálódása alapján olyan vázszerkezet bizonyult erre a célra a legalkalmasabbnak, amelynél a tető terhelését egyenletes távolságban elhelyezett pillérek hordják, míg az épület falai csupán térhatároló és hőszigetelő szerepet látnak el. A funkcióknak ez a szétválasztása azt is lehetővé teszi, hogy a pilléreket szilárdság szempontjából legjobban megfelelő vasbetonból készíthessék, a térhatároló falakat pedig jó hőszigetelő anyagokból, különlegesebb szilárdsági megkötések nélkül alakíthassák ki. Ai épületek tetőzetének megoldása alapvetően tervezési probléma, ami az érintett tervező irodák hatáskörébe tartozik. A pillérek alapozásával azonban behatóbban kell foglalkozni, mert a hagyományos módszerekkel való építés nagyon munka- és időigényes. A pillérek alapozását az NDK-ban szerzett tapasztalatok szerint az úgynevezett árboc-oszlopos megoldással célszerű készíteni. A talajba 50—60 cm átmérőjű lyukakat fúrnak 1,20—1,80 m mélységig, amelyekbe előregyártott, 4—4,5 m hosszú vasbeton pilléreket állítanak be, majd a lyukakat kibetonozzák. Az így lealapozott pillérek alkalmasak arra, hogy az épületre ható függőleges és vízszintes terheléseket kellő biztonsággal hordják. A vasbeton pilléreket azonban nemcsak vízszintes, hanem egyidőben működő más erők is terhelik. Ezeknek az összetett igénybevételeknek a hatását többféleképpen vizsgálták. E kisérletsorozatok igazolSzínes vakolat: — újítási Mark« János építésvezető és társai oltott mész és fagyálló inészkő- zúzalck megfelelő keverékéből színes vakolatot készítettek. A keverék a mésztej és mészközúzalék — a vakolat felrakása után a száradás közben teljesen „vissza'’-kövesedig, és a hozzá kevert kőzúzalékkal egy páneélszerü lemezzé változik. Az így kiképzett vakolat csaknem tízszer olyan szilárd, mint akármilyen másfajta. hagyományos vakolat. Ez gyakorlatilag annyit jelent, bogy az igy vakolt épületeket nem kell tíz-tizenöt esztendő után újra tatarozni, vakolni, hanem erre a műveletre esetleg ötven vagy száz esztendő múlva lesz. ismét csak szükség. . . A Markó-féle színes vakolat színezése a különböző színű fagyálló ke zúzalék megfelelő arányban való adagolásával történik. Ez a kő- zúzalék pedig adva van. A bányák meddő kőzetei szinte ingyen klnál- iák magtlkpt ebhez a MMyairtig hoz. Az ilyen módón színezett rakatotok tartósadban megőrzik színüket, mint amelyeket az Import útján beszerzett különböző oxid- festékekkel érnek el. Az, így előállított keverékkel a legváltozatosabb — fehér, zöld, sárga, piros, kék, szürke és ezek árnyalatai — színeket lehet előállítani. A Markő-féle újítás alkalmaz .«.a a felsoroltakon kívül még további előnyöket is biztosíi. A keveréknek az a tulajdonsága, bog}’ nem gyorsan kötő, egyszerűbbé teszi a vakolási munkát. Ezen túlmenően a színes vakolathoz lényegesen kevesebb anyagra van szükség, nünt a hagyományos vakolathoz. Amíg a szokványos vakolatanyagból a falra vagy a homlokzatra 1,5 centiméter vastag réteget kell felvinni, addig a színes vakolatból elegendő a Ä—t mi Miméteres réteg felhordása. C. *, Nagyváros a föld alatt Korunk nagyvárosai rohamosan túlnépesednek. Mind nehezebbé válik bennük a forgalom. Elavultak és szükek az utcák. A „modernizálások” pedig any- nyira költségesek, hogy kifize- tőbbnek látszik új megoldások keresése. Ez a probléma foglalkoztatta James E. Kelly, amerikai mérnököt is. aki a sajátos „jenki gondolkodás” törvényei f Kelly tervei szerint a barlangok falát és hasadékait műanyag borítaná. A karszt- és talajvizek elszigetelése a legnagyobb gondja. Ezeket szivattyúberendezések távolítanák el. Az amerikai tervező föld alatti városának centruma az erőmű. Ez szolgáltatná a világítást, fűtést, a friss levegőt és a víztelenítést. Kelly úgy véli, A Kelly-féle föld alatti városban éppúgy dolgoznának az emberek, mint a föld színén, létesülnének üzemek, hivatalok, iskolák, mezőgazdasági üzemek. Ez utóbbiak „talajszükségletéről” futószalagok gondoskodnának. Szabályosan vetnének és aratnának a föld alatti parasztok, s még állattenyésztéssel is foglalkoznának. szerint tervezett egy új várost a — föld alá. Bármennyire meglepő is, de tény, hogy az USA épületeinek túlnyomóan nagy része földszintes vagy 1—2 emeletes. A felhőkarcolók száma viszonylag elenyészően csekély. A meglevő telekárak és az esetleges kisajátítási költségek pedig oly nagyok, hogy — Kelly számításai szerint — olcsóbb a metropolisok terjeszleedése a föld alattKelly 100—ISO ezer ember befogadására alkalmas lakótelepeket szeretne építeni a föld alatt, főleg az USA területén föllelhe tó óriásbarlangokban. hogy minden technikai probléma megoldására már megvannak az adottságok. Nehezebb viszont a leendő föld alatti emberek pszichológiai gátlásait leküzdeni. Kelly azt szeretné elérni, hogy az emberek egy percig se érezzék, hogy nem a föld felszínén élnek. Ezért szerepel tervében a nappal és az éjszaka szabályos váltakozása. Sőt. az évszakok egymásutánja- Mű-nap kelne fel a föld alatti város égboltján, lenne Hold és lennének csillagok. Es esőcsináló gépek is működnének. Milyen lenne az „élet” ezekben a városokban? Valódi emberi szükséglet-e ilyenek létrehozatala? A napi hírek krónikása nem tud megszabadulni attól a gyanújától, hogy ezt a föld alatti várost tulajdonképpen a nukleáris háborútól való félelem hozná létre. Bármilyen tetszetősek is a tervek, bármilyen csodákra képes is a technika — az igazi humanizmus elborzad az efféle föld alatti katakombavilágtól. Jobb szabadon és biztonságban a föld felett élni.. ■
