Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

/ * 38 millió forintos tervtultelfesités Újabb üzletbővítések, korszerűsítések Beszélgetés a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával Oldódás — Sikerrel zártuk a múlt esz­tendőt — kezdte Barity János, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója, anukor az 1963. évi ered­ményeikről érdeklődtünk. — Ez a siker azt jelenti, hogy a vál­lalat negyvenhárom egységének 420 dolgozója 110,3 százalékra teljesítette a 328 millió forintot kitevő áruforgalmi tervet, vagy­is 38 millió forint volt a terven felüli forgalom. Ez az előző évi­Fodrászverseny Kecskeméten Kecskemét és vidéke 40 leg­jobb női és férfi fodrásza mérte össze tudását vasárnap a Kecs­keméten megrendezett fodrász­versenyen. A végig igen színvo­nalas vetélkedésen közel ezer néző vett részt. A női nappali és estélyi frizuráknál Kiss Jó- zsefnénak a kecskeméti női fod­rászat dolgozójának ítélte a zsűri az első díjat. A második díjat mindkét versenyszámban Pálfi Sándorné, a harmadikat pedig Bán Vilmosné nyerte el. Á fér­fi angol hajvágásban első K. Molnár Sándor, második Mihó Mihály, harmadik pedig Almást János lett. A férfi borotva haj­vágás első helyezettje Mihó Mi­hály, második K. Molnár Sán­dor, harmadik Csordás József. Nagy sikert arattak a szövet­kezet másodéves női fodrász ipari tanulói a nappali frizura, valamint a gyemekfodrászat bemutatójával. nél 11,8 százalékkal jobb .ered­mény. Folyamatos áruellátás — Minek köszönhető a terv túlteljesítése? — A múlt év elején hármas célkitűzéssel láttunk munkához, amit így fogalmaztunk meg: na­gyobb forgalmat, jobb kiszolgá­lást, s végül: takarékos gazdál­kodást! E cél sikeres elérését bizonyítja, hogy például az 1963. első félévi munkánk eredmé­nyeként vállalatunk elnyerte a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ dicsérő oklevelét. — Egy évvel ezelőtt — foly­tatta Barity János — mintegy százmillió forint értékű árukész­lettel kezdtünk munkához és később is biztosítottuk a folya­matos áruellátást. Más megyék raktáraiból mintegy 3,5 millió forint értékű áruval pótoltuk készleteinket, amire szükség volt, hiszen jelentősen emelke­dett a lakosság öltözködési kul­túrája. Csökkent az ún. tájegy­ségi cikkek (mdkádó kabát, bro­kátselyem stb.) iránti igény, s a szokásosnál több divatos téli­kabát, műszálas férfi öltöny, nylonanyag, fehérnemű, kötött divatáru és lakástextil fogyott. A jó eredményeket hozó terme­lőszövetkezeti zárszámadások szintén segítették a forgalom emelkedését. Akadt ebben az időszakban olyan termelőszövet­kezeti család is. amely 20 ezer forint értékű ágyneműt vásá­rolt ... Említésre méltó, hogy Kecskeméten és Baján egyaránt megnövekedett az igény a mér­tékutáni fehérneműk iránt. Amiből kevés volt... — Milyen árucikkek hiányoz­tak a múlt évben? — A nyálon nem tudtunk biz­tosítani megfelelő választékban női szandálokat, télen pedig bundacipőt. Gyermekcipőből — a bővülő választék ellenére — ugyancsak hiány volt időnként. A hiánycikklistákhoz tartozik a Crombi-télikabát, a Hágó-férfi­öltöny, a barhent és flanellin- gek, az Orkán- és a Pille-esőka­kát. A hiányzó árukat igyekez­tünk úgynevezett behelyettesítő cikkekkel pótolni. Eredményes volt a vállalat tavalyi költséggazdálkodása. Ezt mutatja, az 1962. évinél 20 szá­zalékkal (kb. kétmillió forint­tal) volt nagyobb a vállalati nyereség. Elősegítette ezt. hogy a költségfelhasználásnál 400 000 forintot takarítottak meg. Uj év, új feladatok Végezetül a vállalat hálózat- fejlesztési munkájáról, és az idei áruforgalmi terveiről kér­deztük Barity Jánost. — A múlt évben beruházásra és felújításra több mint. félmil­liót, tatarozásra és javításokra több mint 400 ezer forintot for­dítottunk saját erőforrásokból. Kecskeméti, bajai és kiskunha­lasi egységünknél boltösszevo- nást, korszerűsítést végeztünk. Tatarozásra, üzleteink csinosí­tására, beruházásokra és felújí- tásoki-a ebben az évben egymil­lió forintot fordítunk. Korszerű­sítjük, bővítjük Baján az Eöt­vös utcai cipőboltot, a Kecskemé­ti Szivárvány A ruház lebontása után hozzákezdünk az új, kor­szerű 450 négyzetméter alapte­rületű áruház építéséhez. — Nagy szükség van egysé­geink korszerűsítésére, fejlesz­tésére. Indokolja ezt. hogy idei áruforgalmi tervünk 20 millió forinttal nagyobb, mint a múlt évi tervteljesítés. — Dolgozóink munkaverseny- felajánlásai alapján készítjük az 1964. évi intézkedési tervün­ket, s egyúttal — az év végi lel­tározások befejezése után már a húsvéti forgalomra való fel­készülést is megkezdjük. B. Gy. Gyógynövény­vándorkiállítás Rövidesen útnak indul a Ter­mészettudományi Múzeum gyógynövény-vándorkiállítása. 41 féle gyógynövényt, valamint az egészségre különösen hasznos vad gyümölcsöt mutatnak be eredeti formában és képen, raj­zon. A növények nagy része mel­lett elhelyezik a belőlük készült gyógyszert is. A kiállítás célja elősegíteni a gyógynövények gyűjtését és termesztését. Ehhez tájékoztatásul térképeken ábrá­zolják a legjobb termőhelyeket. A vándorkiállítás anyaga két példányban készült el, s 52 vi­déki városban és községben ke­rül bemutatásra. Új táplálék selyemhernyók számára Japán tudósoknak sikerült se­lyemhernyókat mással, mint eperfalevéllel etetni, és a mes­terséges táplálék különféle mó­dosításával különböző texturájú selyemszálat nyerni. Gondosan analizálták azokat az anyagokat, amelyeket a se­lyemhernyók szokásos élelmük­ből, az eperfalevelekből kivá­lasztanak, és összeállítottak egy poralakú anyagot. A mesterségesen táplált se- íyemhernyóbábok valamivel kisebbek ugyan a normálisnál, de az eljárás lehetővé teszi, hogy egész éven át tenyészteni lehessen őket és ráadásul igen érdekes biológiai és genetikai adatokat szolgáltatnak a kuta­tóknak. Az L-alakban egymáshoz I állított asztalok mögül egymás­után álltak fel a bemutatottak, a gyáregységek megbízottai. A tanácsházi iroda szemközti ol­dalán elhelyezkedő tsz-elnökök és párttitkárok csoportjában közben valami egészen különös várakozás, feszültségféle érző­dött. Vajon mi zajlik bennük, mire gondolnak, hogyan fogad­ják a munkásosztály fiait, segí­tőkészségüket? — izgatott a gon­dolat. S ebben a pillanatban felállt Kelemen Béla, egy szé­les vállú. markánc arcú férfi, az Országos Gumiipari Vállalat tsz-patronálási felelőse. — A múlt év második felé­ben nagyjából megismerkedtünk Szabadszállással. Egy-két szövet­kezettel kapcsolataink is van­nak már. Most három gyáregy­ségünktől jöttünk el, hogy együt­tesen beszéljük meg idei tevé­kenységünket. A hartai szövet­kezetekben véget ért a segítő munkánk. Jóleső elmondanom, • hogy az ottani három tsz az or­szág húsz legjobbja közé küz­dötte fel magát, s ma már a gyengébbeket segítik ... Szavai ércesen csengenek, lé­nyegük kristálytiszta. A mun­kásosztály felelősségérzetét, se­gítőkészségét tükrözik, és — ahogy a jelenlevőket figyelem — elgondolkoztatnak. — Ismerjük a dunavecsei já­rás helyzetét. Tudjuk, hogy nép­gazdaságunk 1962-ben ötmillió forinttal támogatta a 23 gyen­gén működő közös gazdaságot. Erősödéssel számoltunk, de rom­lott a helyzet. Tavaly nyolcmil­liót adott ugyanezeknek a tsz- eknek az államunk. Elvtársak, nagy összegeket szakítunk ki a szocialista mezőgazdaság segít­ségére, hiszen a fejlődő falu sor­sa nem közömbös a munkásosz­tálynak. Az életszínvonal emel­kedését, a városi lakosság ellá­tásának további javulását várja tőle. És felel érte a párt előtt. A célunk tehát közös: erős ter­melőszövetkezeteket, * egységes szocialista falut akarunk! Ebben szeretnénk segíteni ... Csak bi­zalmat kérünk és azt, hogy ve­gyék szívesen, ha munkánknak csak egy-két százalékos eredmé­nye lesz is ... Pillanatnyi cseni?. Vajon ki töri meg? Az egybegyűlt szö­vetkezeti vezetők közül néhá- nyan a padlóra szegezik a te­kintetüket. Mások a mondaniva­lóját befejező Kelemen Béla ar­cát fürkészik érdeklődéssel. A legtöbben azonban Vivát János­ra, a községi, pártbizottság tit­kárára tekintenek, tőle várják az „oldást”. S ő‘ érzi ezt. Be­szélni kezd: — Jómagam is ismerem, tu­dom. hisz ott tevékenykedtem korábban: a hartai sikerek titka abban rejlik, hogy a főbb dol­gokban, a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában mindig egységesek. Erre kelle­ne Szabadszálláson is töreked­ni. Persze az emberek tudata, gondolkodásmódja nem válto­zik meg máról holnapra. Ott van például az egyik hartai tsz elnökének^ a példája. Pár évvel ezelőtt, amikor a ruggyantagyá­ri patronálok a segítségüket kí­nálták, még ezt mondta: „Ugyan mit keresnek itt ezek a nadrá- gosok? Úgysem Szántanak, vet­nek, aratnak helyettünk!” Aztán az elvtársak segítségével meg­alakult és tekintélyt Szerzett a pártszervezet. Sok mindent más­ként kezdett látni az említett elnök is. Egyre jobban érezte a kis kommunista közösség er­jesztő hatását, tudatformáló sze­repét. Ma pedig, az egykori „nadrágos”-ellenes elnök a saját autóján közlekedik, és moso­lyogva emlékszik vissza néhány évvel ezelőtti önmagára. A példán derülnek a jelenle­vők. aztán ismét elkomolyod­nak az arcvonások. — Meggyőződésem, hogy a mi tsz-vezetőink örömmel fo­gadják önöket! Akad itt még visszahúzó erő. elkél a segítség minden területen. Van néhány szövetkezetünk, ahol nem mű­j ködik pártszervezet. Több gaz­• daságban pedig a KISZ-szerve-' zet, nőbizottság hiányzik. Mind­ezekhez a feladatokhoz a leg­jobbkor jön a felkínált segítség. A feszültség amely az összejövetel kezdetén érződött, a községi titkár szavai nyomán lassan feloldódott, s a beszélge­tést folytató Udvarhelyi Károly- né, a gumiipari vállalat pártbi­zottsági titkára már közös gon­dolatokat fogalmazott meg sza­vaival: „Lehet gazdasági sikere­ket elérni, de ha nem párosul ezzel nap, mint nap a követ­kezetes politikai munka, elke­rülhetetlen a visszaesés. Tör­vényszerű, ez. tudjuk az üzem­ből is...” Bartal Mihály, a Mathiász Tsz párttitkára törte meg követke­zőnek a csendet. — Saját tapasztalatainkból tu­dom, milyen gátló erőt jelente­nek a maradi nézetek. Megval­lom, 1960-ban nem hittem, hogy még négy évvel később is ilyen gondokkal birkózunk a közös gazdaságban. Hartán mások vol­tak ugyan az adottságok, de ami ott kiállta a próbát, hasznosít­sák nálunk is patronáló elvtár­sak. Szeretnénk a példát követ­ni. Mondják el véleményüket bátran, hiszen ezek visznek előbbre. Az Alkotmány Tsz-szel már ta­valy megismerkedtek a patro­nálok. A bizalom kölcsönös ki­alakulásáról, segítségükről így vallott Szeri György, a tsz el­nöke: — Nagy dolog a segítségük, elvtársak. Nem az anyagira gon­dolok elsősorban, bár az is je~ lentős volt — a szállítószalag, üzemanyag-tartály, tehergépko­csi-rugó, különböző alkatrészek, amelyeket nekünk adtak, vagy segítettek beszerezni — hanem az erkölcsi! Amikor először jöt­tek, csodálkoztak gazdáink. Kik ezek? Mit akarnak? Ma meg, ha valami nehézségünk támad, azt mondják: Segítséget kellene kér­ni a patronálóktól!... Én is ta­pasztalatból mondom: A néze­tekkel van probléma. Az embe­rekkel beszélgetni, a gondolko­zást alakítani, a szemeket nyi- togatni — ezen múlik a siker ... Befejezésül a vidéki útra, gu­micsizmába és mackó nadrágo- san öltözött Udvardi Károlyné —akiről a szövetkezeti vezetők mór azt is tudják, hogy ország- gyűlési képivselő — vette át a szót: — Tennivaló a hétezer főt számláló üzemünkben is bősége­sen akad. A patronáló munkára mégis szívesen vállalkoztunk. A párt megbízatását teljesítjük ez­zel a — hozzánk emberileg Is nagyon közelálló — feladattal. Most azonban induljunk elvtár­sak, ki-ki a saját szövetkezedé­be. Ismerkedjünk közelebbről is a tennivalókkal. S a szétszéledő, csoport­ba verődő, az új ismerősöket, barátokat közrefogó emberek után tekintve az jutott eszembe: milyen jó lenne hírt adni ró­luk egy-két esztendő elmúltával is. Valahogy úgy, ahogy a har­tai példát emlegették . .. Az eredményes és jól végzett munka örömével. Ferny Irén fOOOOOOOGOOOCOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOCOOOOOOOIX PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér La Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij i hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. • Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index; 25 065,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom