Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

A. SAKKIIAíST.A Eies küzdelmek a hajrában Vasárnap délelőtt már csak egy függőjátszmára került sor, mert Pachman nagymester to­vábbi folytatás nélkül feladta a Hecht elleni játszmát. A fia­tal német mesternek ezzel a győzelemmel megnőttek az esé­lyei a 7,5 pontos eredmény, a nemzetközi mesteri cím elnye­réséhez. Attard a pihenőnap alatt sem találta meg a helyes folytatást és így Tringov győ­zött. * A délutáni versenyhangulaton már érezhető volt. hogy köze­ledik a „hajrá”. Az esélytelen versenyzők nyugodtan ültek és játszottak, míg az esélyesek ide­gei pattanásig feszült. Elsőnek most is Attard végzett, illetőleg Pachman nagymester nyert szép játékkal a máltai mester ellen. Rögtön utána nagy taps köszön­tötte Szabó László nagymeste­rünk győzelmét az éllovas Pietzsch-vel szemben és még 8 óra előtt befejeződött a Lange­weg—Gheorghiu-játszma is a román ifjúsági világbajnok győ­zelmével. Matanovics—Hecht 1:0 és Bhend—Bednarski kölcsönös időzavar után 0,5:0,5. Bilek nagymester ezúttal is­mét jól játszott. Bár a 20. lépés­től kezdve nagy időzavarba ke­rült, sikerült előnyösebb állást kiépítenie. A játszma függőben maradt és sok függ a magyar Labdarúgás Az olasz bajnokságban a Bo­logna és a Milan külön versenyt fut. Előnyük már öt pont. Kézilabda A Bp. Spartacus női kézilab­da-csapata — annak ellenére, hogy Moszkvában a Trud Moszkva együttesétől 12:8 (8:3) kikapott — tovább jutott, mert első mérkőzésükön Budapesten kilencpontos előnyt szerzett. Vívás Párizsban a Monal Kupaver­senyen Zimmermann (NSZK) győzött az olasz Albanese előtt. A magyar Nemere harmadik, Bárány az ötödik helyen végzett. FI®E VILÁGBAJNOKI SAKK-ZÓNA VERSENY KECSKEMÉT 1964. JANUAR TI - FEBRUAR 4 nagymester által leadott függő­lépéstől. A szintén függőben maradt Clarke—Damjanovics és Tringov—Prameshuber játszmák döntetlen színezetűek. • A 12. fordulóban valószínűleg nézőcsúcs született. Bár a nézők számát nem lehetett pontosan megállapítani, de ilyen sokan még egyszer sem voltak. Hat óra után már alig lehetett be­jutni az SZMT-székház nagyter­mébe. Birkózás Minszkben Belorusszia birkó- zóválbgatottja a magyar válo­gatottat 4,5:3,5 arányban legyőz­te. A magyarok közül csak Var­ga győzött. Rádi pontozásos ve­reséget szenvedett Káplántól. Asztalitenisz A lipcsei nemzetközi versenyen asztaliteniszezőink közül Faházi a férfi egyesben a svéd Johans­son mögött második lett, ugyan­így végzett a magyar Földyné, Lukácsné női páros is, amely a román páros mögött a második helyre került. Totóeredmények: Törölve, 2,2, x, x, törölve, 2, 2, x, 2, 1, 1, 1, 1. A rendező bizottság elnöké- ■ tői nyert tájékoztatás szerint ; vasárnapig a bérleteseken kívül több mint 2200 fizető nézője volt a világbajnoki zónasakk- versenynek. A verseny állása: 7,5 pontos: j Tringov (1), 7 pontos: Szabó, ! Pietzsch, Matanovics, Pachman, ! 6,5 pontos: Bilek (1). Hort (1), Damjanovics, Bednarski. Gheor- ' ghiu, 6 pontos: Hecht, 5,5 pon- I tos: Clarke (1), 4,5 pontos: Lan- j geweg, Bhend 4 pontos: Pra- ; meshuber, 0,5 pontos: Attard. * Hétfő ismét pihenőnap. A va­sárnap este függőben maradt játszmákat kedden délelőtt fe­jezik be. A keddi 13. forduló párosítása: Bednarski—Lange­weg, Hecht—Bhend Attard— Matanovics. Pietesch—Tringov, Prameshuber—Pachman. Dam­janovics—Szabó, Hort—Clarke, Gheorghiu—Bilek. Hírek Innsbruckból Két nappal az innsbrucki olimpiai játékok rajtja élőit fellélegzettek a reíFdezők. A bajor meteorológusok szerint ugyanis hamarosan erős le- ' hűlés és havazás várható az osztrák Alpokban. Az időjárási szakembe­rek ezt azzal támasszák alá, hogy Németország észak—nyugati részé­ről megindult a hideg levegő fron­tális beáramlása, és a légáramlat az 1 Alpok felé nyomul előre. Mindez­zel pedig a hőmérséklet csökkenése és kiadós hóesés jár. Lehet tehát, hogy a már régen várt igazi tél idejében beköszönt Innsbruckba is. • Pavel Popovics, a negyedik szov­jet űrhajós is meghívást kapott az innsbrucki téli olimpiai játékokra. A TASZSZ jelentése szerint Popo- | vies február első napjaiban érkezik Tirol fővárosába. • Innsbruckban az olimpiai faluban J minden este látványos varieté mű- í sort rendeznek „A hó csillagai cím­mel”. Ennek keretében neves sztá­rok lépnek a színpadra, és az elő­adásokat a rádió is közvetíti. A lát­ványos eseménnyel kapcsolatban , .amatőr viadalt” is szerveznek —, amelynek keretében az olimpiai tá­bor sportolói lépnek fel. • A szombati edzések során újabb halálos balese1 történt. A patscher- kofeli lesikló pályán a 19 éves j ausztrál Ross Milne oly súlyosan • bukott, hogy helikopterrel kórház­ba kellett szállítani, ahol már csak j a halál beálltát tudták megállapí- j tani. A patscherko feli lesik ló pályát j már pénteken több versenyző rend­kívül gyorsnak és igen veszélyes­nek minősítette. Hét végi sporteredmények ■ ->, ‘ mmm fe. Akinek a modern olimpiát kösxonhetjük 1964: Olimpiai esztendő. Holnap nyitják meg ün­nepélyesen az innsbrucki téli olimpiai játékokat. Ezt követi majd október 10-én Tokióban a ,.nyári” sportágak legkiválóbb sportolóinak versengése az olimpiai bajnok címért... Most van hetven esztendeje annak, hogy a, mo­dern olimpiai játékok bevezetését elhatározták. Pi­erre Coubertin francia tudós már évekkel előzőén a francia atlétikai szövetség közgyűlésén felve­tette ezt a gondolatot, de a várt visszhang elmaradt. Két évi szívós fáradozás után Angliában és Ame­rikában néhány egyetemi professzor sportvezető személyében lelkes támogatókat talált, de még min­dig kilátástalannak látszott a mozgalom. Végül kerülő úton jutott el céljához. Nemzetközi értekezletet hívott egybe a sportolók amatőrségének kérdéséről s az előadássorozaton és vitán az ama­tőrproblémák egész során kívül utolsó napirendi pontként szerényen húzódott meg a javaslat az olimpiai játékok újraélesztésére. A kongresszus megnyitásakor Coubertin már színt vallott, azonban ez nem keltett nagyobb feltűnést. A résztvevők végigvitatták az amatőrségről kiírt hét pontot, s ez annyira kimerítette a résztvevőket, hogy mikor sor. került az olimpiai játékok felújí­tásának kérdésére, «minden hozzászólás nélkül fo­gadták el Coubertin előterjesztéseit. A francia tudós később bevallotta, hogy ezt csak annak köszönhette, hogy a megjelentek legtöbbje azt sem tudta, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Coubertin javaslatára elhatározták, hogy a mo­dern olimpiai játékokat bevezetik, négyévenként megismétlik, minden modern sportágra kiterjesztik, s már akkor eldőlt, hogy mindig másutt rendezik meg az új olimpiát, csak először — az ókori emlé­kek tiszteletére — Athén lesz a színhely. E>e Pierre Coubertin eleinte nem tudta esz néj ének a görögöket megnyerni. A görög kormány hallani sem akart az olimpia költségeiről s - kimutatta, hogy a múlt század ötvenes éveiben volt már ilyen kí­sérlet a görögök körében, de ez a kísérlet, amelyről a görög határokon túl nem is tudott senki, csúfo­san megbukott. VÉGRE Konstantin görög trónörökös személyében Coubertin megtalálta a támogatót, aki azután nagy­arányú görög hazafias mozgalmat csinált ebből, és sikerült egy külföldön élő dúsgazdag görögöt az *anyag&ak vállalására megnyerni. A sájker tehát Coubertin mellett szó#* de a frasKáa tudós diplo­matikus munkájára volt még szükség, hogy a kö­vetkező olimpiai játékokkal ne legyen baj. Coubertin véleménye volt a döntő a résztvevő nemzetek kijelölésében: így az angol birodalom gyarmatai külön államokként vettek' részt, kivívta a finnek önálló szereplését, a cári Oroszország ko­rában, majd az ö javaslata alapján az Osztrák— Magyar Monarchiából a magyarokon és az osztrá­kokon kívül külön vehettek részt a csehek is. Érdekes, míg annak idején csak nehezen lehetett Görögországot az első modern olimpia megrende­zésére megnyerni, a nagy siker után görög részről jogot formáltak arra, hogy most már minden olim­piai versenyt Athénben tartsanak meg s nyíltan hangoztatták, hogy az olyan olimpia, amelynek nem Athén a színhelye, nem is lehet igazi olimpia... Coubertin mégis teljesen az eredeti elgondolását juttatta érvényre s csak annyi engedményt tett a görögöknek, 4aogy az első olimpia után tíz évvel hozzájárult az athéni soron kívüli olimpiához. Az ő nevéhez fűződik a diszkoszvetés bevezetése, és az ő kezdeményezésének: köszönhető a maratoni futás felújítása is. Ugyancsak neki tulajdonítható a mo­dem pentatlon bevezetése, ö javasolta az öt világ­részt jelképező egymásbafont öt karika felhaszná­lását, s ő szövegezte az olimpiai esküt, amelynek alapvonása az amatőrség és a sportszerű küzdés. Az ő agyában fogamzott meg a megnyitás ünnepi programja: az ágyúk megszólaltatása, a galambok felrepülése, az olimpiai zászló kibontása és az olimpiai tűz égése. COUBERTIN számtalanszor hangsúlyozta, oélja nem az, hogy világbajnokságokat halmozzanak a ver­senyzők, hapem az, hogy a sportnak emberi és művészi kapcsolatokat biztosítson. Nem a győzelmet találta döntő fényezőnek, hanem abban látta az olimpia jelentőségét, hogy a résztvevők mindegyike élete legjobb teljesítményét nyújtsa, sportszerűen, becsületesen küzdjön és -már abban lássa legnr. gyobb jutalmát, ha közreműködhetett az olimpián Pierre Coubertin francia tudós az olimpiáknál szentelte egész életét. Mikor az első világhábon kitört, az olimpiai eszme érdekében átköltöző Svájcba. Ö volt 1894-től 1925-ig a Nemzetközi Olirr piai Bizottság első elnöke és egyetlen olimpiát se- tartottak meg nélküle 1937-ben bekövetkezett el hunytéig. Révész Téteoi mrnmm A legkedveltebb szórakozás a tv. Képriport a Dézsa Galyatetői edzőtáborából A futás után „kötelezés” következik. Ez is lcedvelt műsor- szám. A kép előterében már az előkészített gyógylabdák várják, hogy sor kerüljön rájuk is. A délelőtti edzés legfontosabb „műsorszáma” a futás. A szép környezetben és a tiszta hegyi levegőn ez jól is esik, legalább is erre mutat a sok vidám arc. Még Dragollovich edző is együtt fi A déli pihenőben izgalmas sakkjátszma. Tanács és Kelemen talán arra gondol, hogy Bilek ‘nagymesterünk is labdarúgóként kezdte. Pellernek és Morvainak csak a „kibic” szerepe jutott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom