Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
i\ npirentiett: a társadalombiztosítás Fontos megállapítással kezdte a beszélgetést Virányi Imre, a Bács-Kiskun megyei SZTK-al- központ vezetője, amikor az inti -meny 1963. évi eredményeiről érdeklődtünk. A múlt év rendkívül jelentős volt — mondotta —7 szocialista egészségügyünk fejlődése szempontjából. Hozzákezdtünk a pártunk VIII. kongresszusán meghatározott egészségügyi program végrehajtásához. íme a példák: 1963. január 1-től a dolgozók időbeni korlátozás nélkül vehetik igénybe a kórházi ápolást. A nők szülési szabadsága 12 hétről 20 hétre emelkedett, s e tekintetben legelsők vagyunk a világon. Úgyszintén a múlt évben valósult meg a nyugdíjasok és családtagjainak kórházi ápolási idejének 30-ról 90 napra való növelése, s ezenkívül — Tízmillió forint értékű szemléltetőeszköz Az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat tájékoztatása szerint az iskolák ebben az évben is sok korszerű szemléltetőeszközt, felszerelési tárgyat kapnak. A központi hitelkeretből — amelynek összege meghaladja a 10 millió forintot — például 5200 homoi'ú, illetve domború lencsét, 1700 táramérleget, 2200 feszültség- és áramerőméről. továbbá ezer diavetítőt vásárolnak a tanintézetek számára. A széplélek. iBaiogh Berták« tajtHj ami Bács-Kiskun megyében különösen jelentős — a termelőszövetkezeti tagok SZTK-jogosultságának kiterjesztése a gyógyászati segédeszközökre is. A háztartási alkalmazottak táppénzjuttatása kétszeresére nőtt, s az 500 forinton aluli özvegyi nyugdíjak szintén jelentősen emelkedtek... Részletesen ismertette Virányi Imre a megyei társadalombiztosítási eredményeket is. — A múlt évben — mondotta — 216 560 személyre növekedett megyénkben az SZTK-biztosí- tottak száma. A biztosítottak, családtagjaikkal együtt a megye lakosságának 91 százalékát jelentik. — 1962-ben 238 millió 285 ezer forint volt a bevételünk, a kiadásunk 499 millió forint. Lényegesen növekedett ez a mutató tavaly, amikor — megyei szinten — 253 millió forintot fizettek be . pénztárunkba, ezzel szemben a kiadás ennek több mint kétszerese: 524 millió forint volt. Betegségi készpénzsegélyként kifizettünk 61,5 millió forintot, 43,8 milliót pedig táppénzként. Szülési segélyre 9,4 milliót, útiköltségre és egyéb kiadásokra 2 milliót, a tsz-tagok baleseti kártalanítására pedig több mint egymillió forintot fordítottunk. A tbc-s betegek részére folyósított rendkívüli segélyek végösszege csaknem eléri a félmilliót. — Milyen fontos SZTK-jut- tatások voltak még a megye dolgozói részére? — Gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre 52 millió forintot költöttünk, családi pótlékra pedig 42,5 milliót. A nyugdíjkiadások végösszege 228 millió forint volt. — Ezek tehát az 524 millió forintos kiadási tétel főbb egységei. Kitűnik ebből is, hogy megyei viszonylatban a bevétel és a kiadás egyensúlyba hozására OOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOÜOOOOOOOGOOOOOOGO« PETŐFI NÉPI A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dánlei. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat •'Helös kiadó: Mezei István lgazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-3*. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1». Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 063. több mint 270 millió forintot fordított népgazdaságunk. Viszont nemcsak a biztosítottak száma emelkedik évről évre, hanem e létszámnövekedést meghaladó arányban növekszenek a társadalombiztosítás kiadásai is. S ezek ugyancsak államunkat terhelik. — Hogyan tudták elvégezni az SZTK-alközpont dolgozói a társadalombiztosítással kapcsolatos sokoldalú, bonyolult feladataikat? — Munkánk nem volt könnyű — válaszolta Virányi Imre —, hiszen nálunk nem volt létszámemelkedés. A növekvő megterhelést a társadalmi aktivisták minél nagyobb arányú bevonásával ellensúlyoztuk. A biztosításba bevont ipari dolgozók 85 százaléka már a munkahelyén kapja meg az SZTK-juttatásokat, s a betegbiztosítási teendőket és a családipótlék-szolgáltatásokat is az üzemeken belül intézik. Az ellenőrzés szintén a munkahelyeken, az üzemekben történik, s ez a munka az üzemi bizottságok tevékenységének szerves része. Jelenleg 141 üzemi kirendeltségünk van, s e helyeken 1908 társadalmi aktivista segíti, intézi a társadalombiztosítás teendőit. B. Gy. A csendes Duna menti erdő meg-megelevenedik. Favágók döntik a kivágásra kijelölt törzseket a bátyai Piros Arany Tsz erdészetében. „Azt nézhet meg Magyarországon, amit akar!” Holland turista cikke Bugacról „Bugacot szeretném látni.” — ezzel a kívánsággal tért be a kecskeméti Idegenforgalmi Hivatalba nemrégiben egy holland turista. Kérése teljesült és hazájába visszatérve a „Postiljon” című holland idegenforgalmi folyóirat novemberi számában a következőképpen írta meg bugaci élményeit holland vendégünk: „Magyarországi látogatásom alkalmával nem nyugodtam addig, míg Bugac pusztát nem láthattam. Ez a puszta ugyanis a túristák útiprogramjában általában nem szerepel, s nemrég mint „Magyarország sok évszázados szégyenét” emlegették — a korábbi kormányzat hibájából. Pedig ma már nem így van. Amikor bementem a kecskeméti Idegenforgalmi Hivatalba, hogy a Bugaera vezető utat megérdeklődjem, őszintén szólva nem bíztam abban, hogy külföldi létemre teljesítik kérésemet. Érthetően nagy volt tehát a csodálkozásom, amikor a következő választ lcaptam: „ön, nálunk, Magyarországon, azt nézhet meg, amit akar!” Ezt követően az Idegenforgalmi Hivatal vezetője a lehető legnagyobb szolgálatkészséggel autót, gépkocsivezetőt, sőt külön egy idegenvezetőt is rendelkezésemre bocsájtott, és így alkalmam volt a hatalmas kiterjedésű pusztán jókora utat megtenni. Saját szemeimmel láttam, hogy a mai kormányzat — amennyire lehetett — szőlő- és gyümölcsültetvényekkel már termékennyé tette e tájat, s Bugac nagy részén ma végtelen szőlőültetvények és termő gyümölcsfák díszlenek. A kis parasztházak, a tanyák, a régi érintetlen formájukban láthatók — a nyugati ember számára oly megkapó környezetben. A táj a maga elhagya- tottságában csodálatos nyugalmat sugároz, kirándulási napomon alig négy-öt gépkocsival találkoztam. E pusztán tenyésznek a fehér szőrű, hosszú szarvú ökrök, és a magyarfajta tehenek. Az utóbbi fajtát, az ősmagyarok hozták annak idején az országba, meszMég a TV „Ki mit tud?” műsoraiban felfigyeltem a kezdeményezésre. Fiatal diákfiúk és kislányok álltak a kamera előtt és jövendő terveikről ny\- latkoztak a nézőknek. Mint egy nagy, öntudatosan. És eddigi pályafutásukról is. Érdeklődve figyeltem rájuk. Aztán a rádióban a Diákélet című műsor keretében álltak az ország színe elé. S micsoda rangos „tálalást” kaptak. Fővárosi neves művészek szavalták verseiket, mondták novelláikat, ők pedig nyi- latokztak. Honnét jönnek és hová mennek. Legtöbbjük költő akar lenni és író. Céltudatosak és határozottak. Látják a jövőt, hiszen jgfofe ftgttgC i£ i ctótr tuk... Mikrofon és szpíker, előadó és zenei alá.festés. Meghívót kaptam a múltkor. Klubestre. Törteti Mancika és Kőcsert Ildikó költönök bemutatkozására. Sohaléshez. Ne légy féltékeny! — vitatkoztam önmagámmal. S elképzeltem a jövőt. Amikor még aktívabb lesz ez a felkarolás és még tervszerűbb a tehetség- kutatás. A szerző sem hallottam róluk, de ez nem jelent semmit. lehet, hogy műveletlen vagyok, s ez az oka. Folyóiratban, újságban sem szerepeltek, még. Talán ebben sem ők a hibásak. Mély ám a szerkesztői papírkosár! De hogy kezdők, az bizonyos. És a kezdőket is fel kell karolni. Szabad utat nyitni nekik tg yodobat étuényesür Mondjuk, már az óvodában elkezdődik. Kisunokám — ha lesz majd — egyszer csak hazaállít, oda áll szülei elé. fényezett kartonra nyomott meghívót tart eléjük, amelyen ez olvasható: „Szeretettel meghívjuk a kedves szülőket Lacika fiuk önálló szerzői estjére. Belépődíj nincs. Megjelenés sötét ruhában-* Milyen szép is lesz akkor. Minden második ember verseket ír, novellákat vet papírra unalmas óráiban és folyton-folyt csak felolvasnak. egymásnak az emberek. Az egész ország egy nagy felolvasóterem lesz, s mindenki mindenkinek hallgatója. Talán néha eszünk is valamit. Ha megszánnak bennünket a marslakók, akik buta módon esak a szántás- sal-vetéssel törődnek, s mitsem adnak a mi hajlamainkra... Mert még nem hallották soha Törteti Mancika verseit. Bezzeg, ha ők is hallották volna! (T-áU szí Keletről. Ma már az ökrök munkáját a mezőn egyre inkább kiszorítják a traktorok, arról viszont gondoskodnak, hogy ez az értékes szarvasmarha-fajta ne pusztuljon ki. Megkapó látványt nyújtanak a gólyák, a parasztházak kéményein. Ott fészkelnek a tetőkön, sőt még a távírópóznákon is. .,Nemzeti madarakként” óvják őket, azt mondják, szerencsét hoznak arra a házra, melynek kéményén fészket raknak...” * A külföldi vendég színes képekkel illusztrált beszámolójának eddig szól a Bugacról írt része. Külön meg kell jegyezni a fotókról, hogy azok jól ábrázolják a kialakuló, új, modernebb „pusztai világ” első jeleit. „A hollandok Magyarországon szívesen látott vendégek” — írja végezetül a szerző cikkében, aki „felfedezte” Bugacot. (—is —r) „Földalatti“ érdekességek A világ különböző városaiban 28 földalatti vasút működik, 17 Európában, 7 Amerikában és 4 Ázsiában. Ausztráliában és Afrikában ma még nincs földalatti vasút. A legrégibb földalatti Londonban található: 1863-ban épü.'t. A leghosszabb New Yorkban van: 380 kilométer. A legrövidebb földalatti v - sútvonal az isztambuli. Mb'; - össze 2 megállója van, a táv ság köztük 600 méter. Err ellenére az 1876-ban épült : tambuli metro 11 millió uUi.-i szállított 1962-ben. A legrégibb, s egyben a legrövidebb földalattik közé tartozik az 1896-ban épült budapesti is. A legfiatalabb metro a kievi. Építését 1960-ban fejezték be. A legtöbb utast a New York-i földalatti szállítja. Évi 1,3 milliárdos utasforgalma van* Amibe»» elsők \agjunk a világon INövekedett megyénkbe» a biztosítottak szám«* A társadalmi aktivisták szerepéről Tel az erdőn "ni
