Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

7 VTtóg profotóffol, Ara 00 fillér Tax. ÉVF. 17. sz. Megkezdődött termelőszövet­kezeteink zárszámadásainak a megerősítése. Hétfő óta a közös gazdaságok elnökei, főkönyve­lői a községük vezetőivel együtt megjelennek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, s ezek szakembereivel közösen pontot tesznek az elmúlt évi gazdálko­dás számvetésére. E műveletet sokrétű tényke­dés, leltározás, mérlegkészítés, s mindennek a helyszínen törté­nő felülvizsgálata előzte meg. A zárszámadási előkészületek munkáját jellemezve, elmond­hatjuk, hogy azt megyeszerte összehasonlíthatatlanul jobb fel- készültséggel, ‘ nagyobb gondos­sággal végezték el. mint a ko­rábbi években. Ennek köszön­hetően az idei zárszámadások hívebben tükrözik majd a kö­zös gazdálkodás eredményeit, hibáit, az előrelépés, vagy az egy helyben topogás. esetleg a néhány tsz-nél előforduló visz- szaesés okait, a közös vagyon mértékét. Minden eddiginél megbízhatóbb alapot képeznek tehát az új gazdasági év tervei­nek elkészítéséhez, a szövetke­zeti mozgalom további erősítése tényezőinek a meghatározásá­hoz is. örvendetes dolog ez, mert bi­zonyítja, hogy például a leltá­rozó bizottságokban részt vevő egyszerű szövetkezeti gazdák sokat fejlődtek a nagyüzemi gazdálkodás e fontos részfelada­ta megoldásának szakmaiságát illetően, másrészt politikai érett­ségről tettek tanúbizonyságot. A kalocsai járás több tsz-ében a leltározó bizottságok fedték fel az adminisztráció egyes hiá­nyosságait. Az utóbbi ugyanis a kombájnnal betakarított gabo­na mennyisége elkönyvelésénél a megengedett 7 százalék szem­veszteséget: is figyelembe vette, a gépek — főként az &ZK— 3-asok — jó munkájának ered­ményeként azonban kisebb ará­nyú volt a veszteség, a valóság­ban tehát több a gabona. Ami a zárszámadási előkészü­letek könyvelői munkájának a minőségét illeti, a dotációs fő­könyvelők is szinte kivétel nél­kül kifogástalanul látták el a feladatukat, jobban a maguké­nak érzik tehát az őket alkal­mazó tsz-ek gazdálkodásának ügyét, mint még esztendeje. A szóban levő alaposság ter­mészetesen egyetlen termelőszö­vetkezetben sem lehet ok arra, hogy a zárszámadó közgyűlésre való felkészülést most már be­fejezettnek tekintsék. Egy év gazdálkodásának me­netét, bonyolultságát a számok, a papíron megvont mérleg csu­pán mechanikusan tükrözik, a pontos állapot meghatározásá­hoz „leltározni” és „mérlegelni” kell azokat a véleményeket is, amelyek a szövetkezeti gazdák agyában kialakultak az elmúlt év mikéntjéről, s a továbblépés hogyanjáról. E vélemények „összegyűjtése”, s emellett a helyes elképzelések kialakításának segítése elsősor­ban a tsz-pártalapszervezetek, 8 a pártonkívüli aktívák tagjai­nak fontos feladata. Haladékta­lanul keressék fel gazdatársaikat, használják fel a kevesebb fizikai munkát igénylő téli napokat a közös gazdálkodásról való elbe­szélgetésekre. Csakis így remélhetjük, hogy az előkészületek mindenütt rend­ben történnek meg, s a nemso­kára — több helyütt már e hét végén — megtartandó zárszám­adó közgyűlések nagyszabású munkaértekezletekké válnak. T. I. • 4. i ' ' *■ r*. Az ÉM Csomgrád és Bács-Kiskun megyei Téglagyár Vállalat! AZ UtOISO 6?6t6S kecskeméti üzemegységének kemencéjébe néhány nappal ezelőtt n ° az utolsó 240 ezer darab nyerstéglát rakták be égetésre. Azóta már ki is hordták belőle a kész építőanyagot és megkezdték az üzem rekonstrukcióját, amely előreláthatólag három hónapig tart. Üj, korszerű égetőkemence és vágányhálózat épül mintegy 2 millió forintos költséggel, s új agyagbányát tárnak fel. A rekonstrukció után az üzem az eddigi havi 600 ezer helyett 800 ezer darab téglát ad a népgazdaságnak. Képünkön a munká­sok utoljára rakják meg a régi kemencét nyerstéglával. (Fényképezte: Pásztor Zoltán) Tovább növekszik az élelmiszeripar termelése Szártépés — cséplőgéppel Üzemelő cséplőgép 15 fokos hidegben — nem mindennapi látvány. A látszat azonban megtévesztő, mert nem cséplésről, ha­nem szártépésről- van szó. A soltvadkerti József Attila Tsz közr ponti majorságában a gépállomástól vásárolt használt cséplőgép­pel aprítják fel a kukoricaszárat a gazdák, amit főként almo- zásra használnak. Az élelmiszeripar termelése ebben az évben további 5 száza­lékkal növekszik. A lakosság ellátásában az ipar tartja a tavalyi, megfelelő szintet és a belkereskedelemnek mintegy 5—6 százalékkal több élelmiszert ad. Ebben az évben több mint egymilliárd forintot fordítanak az élelmiszeripar, s ezen belül elsősorban a konzerv-, a hűtő-, és a baromfi-feldolgozóipar bő­vítésére és korszerűsítésére. A jelentős beruházási összeg lehetővé teszi a konzervipar tárolási problémáinak csökken­tését is. Három korszerű gyártó­sorral összesen mintegy 300 vá- gonnyi kapacitással bővítik a paradicsomfeldolgozó-ipart. — Kecskeméten és Szentesen foly­tatják, Kapuvárott és Sárvárott pedig hozzálátnak a baromfite­lep rekonstrukciójához, amely­nek befejezésével a négy üzemet évi 1400 vagon baromfi feldol­gozására teszik alkalmassá. Tovább épül és a jövő évben készül el a bajai hűtőház, amelyben 740 vagon áru táro­lására és 1000 vagon gyorsfa­gyasztott, mirelit-élelmiszer ter­melésére lesz lehetőség. A Ta­tabányai Tejüzemet átadják ren­deltetésének, s ugyancsak befe­jeződik a Pécsi Tejüzem építése. A sütőipar több új gyárral gazdagodik. 11 vidéki, köztük a győri, a kecskeméti, a lábatlani kenyérgyár építése befejeződik, s naponta csaknem 100 tonna kenyeret és péksüteményt ké­szítő gyárakat az idén már üzembe helyezik. Nagyiétán, Ve­lencén, Lentiben, Kisteleken* Vácott és Karcagon kezdenek új kenyérgyár építéséhez. Első a megyében Ma tartja zárszámadó közgyűlését a báesbokodi Ezüstkalász Termelőszövetkezet A csaknem két és fél ezer holdon gazdálkodó báesbokodi Ezüstkalász jelentős mértékben előre lépett az elmúlt esztendő­ben. Jól példázza ezt az, hogy a tiszta jövedelem 1 millió 403 ezer, a fel nem osztható közös alap pedig 1 millió 142 ezer forinttál növekedett egy év alatt. A munkaegység értéke a tava­lyi 47-tel, s a tervezett a 40-nel szemben 50, az egy szövetkezeti gazdára eső átlagjövedelem ösz- szege 16 845 forint. A tsz-ben annak ellenére ér­ték el a példás eredményt, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a növénytermesztés hozamai álta­lában alacsonyabbak voltak a tervezettnél. Így például a búza- tervben szereplő átlagtermésé­nek a csökkenése miatt 630 ezer forinttal kevesebb folyt be a közös kasszába, s hasonlókép­pen nem sikerült a kukorica, cukorrépa és a burgonya után sem a tervezett bevételre szert tenniök. A vezetés rugalmasságának köszönhető, hogy látva a ter­méskiesést, évközben egyes ter­melési ágazatok jövedelmezőb­bé tételére jobban „rákapcsol­tak”, Így sikerült az állattartás révén egymillió forintot megha­ladó többletbevételhez jutniok, s mert a lucerna magjából I» többet „fogtak” a tervezettnél, ily módon 130 ezer forinttal na­gyobb összeghez jutottak, mint ahogy előzőleg számításba vet­ték. Kendermagból 120 ezer fo­rint a tervben szereplő bevétel többlete. A korábbinál nagyobb mértékben termesztettek má­sodvetésű növényeket is. Végeredményben a termelő- szövetkezet 105 százalékra tel­jesítette egész évi áruértékesí­tési tervét Tagadhatatlan, hogy eredmé­nyeik a gátló tényezők ellenére is jobbak lehetnének, s most még több jövedelmet tudhatná­nak magukénak a szövetkezet gazdái, ha alkalmazzák az ösz­tönzés valamilyen formáját. De- hát munkaegységre dolgoztak a termelés minden ágazatában — a családi művelés bevezetésével pedig kétségtelenül jobb ter­méssel fizettek volna a kapás­növények. Nyilván szó lesz a mai köz­gyűlésen erről is, s ha jól meg­fontolják, ebben az évben már nem idegenkednek a munkaegy­ség szerinti részesedés merev formájának a megváltoztatásá­tól. így kívánja ezt a közösség, de minden szövetkezeti gazda ''gyén! érdeke is. í­Alapos felkészüléssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom