Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-21 / 16. szám
1984. január 21, kedd 5. oldal Egyelőre még csendes, de már elkészült Akasztó új művelődési otthona. Mint a kép mutatja, mutatós, szép épület és ha a berendezés megérkezik, remélhetőleg belül is kellemes környezet fogadja majd a község szórakozni, művelődni vágyó lakosait. A bácsalmási gyerekek második otthona M int szerte az országban minden község, Bácsalmás is évről évre változik, új arcot ölt. Az egyik legfontosabb változás az, hogy mind- tóbb az üzem és vállalat, egyre több a munkalehetőség. Bácsalmáson is a ruhaüzem, a ládaüzem, a javító- és szolgáltató vállalat munkás kezekre vár. így aztán sok családban dolgozik az apa és az anya. Mi legyen a magukra maradt gyerekekkel? A dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezésére a napközi otthon hivatott. Bácsalmáson jó kezekben vannak az iskolából hazatérő gyerekek. Ami talán a legfontosabb: az ellátásuk minden tekintetben kielégítő. Bőséges és jó minőségű. Jó híre van a napközi otthonnak abban a tekintetben is, hogy a tanulók gondos felügyelet alatt állnak, és lelkiismeretesen foglalkoznak a napközi otthon nevelői a következő napra való felkészítésükkel. D e ezenkívül is mindent elkövet Harczi József, Rudics Mihály, Fleckeinstein József nevelő, hogy a napközi otthon valóban helyettesíteni tudja a családi otthont. Az épület napról napra változik, szépül. Csinosodnak a tanulószobák, tiszta, kellemes az udvar és a környék. A tanulók segítenek ebben a munkában, szívesen, örömmel áldoznak a szabad idejükből arra, hogy második otthonukat minél szebbé tegyék. Ügyesen használják ki a nevelők a tanulók öntevékenységét, ki-ki a saját hajlamai szerint dolgozik és foglalatoskodik. Így aztán gyorsan elmúlik a délután, sokszor észre sem veszik a gyerekek, hogy már itt az ideje hazaindulni. B ácsalmáson biztosak lehetnek a szülők afelől, hogy gyermekeiknek jó helyük van a napközi otthonban. A pedagógusok ellenőrzik és segítik őket a tanulásban és a helyes magatartásra, közösségi szellemre nevelik őket. Molnár József Elismerésre méltó eredmények Örvendetes fejlődésről ad számot a TIT Bács-Kiskun megyei Szervezetének 1963. II. félévéről készített kimutatása. A kimutatás szerint az elmúlt év második felében 1421 ismeretterjesztő előadás hangzott el megyénkben, 93 720 hallgató előtt. Ebből 350 előadást Kecskeméten tartottak — minden negyedik előadás Kecskemétre esik — és a hallgatók száma 33 660 volt. Elismerésre méltó teljesítményt végeztek a TIT művészeti, irodalmi, fizika—kémiai, pedagógiai, egészségügyi és biológiai szakosztályai. Visszaesés a műszaki, agrár és nemzetközi szakosztályok munkájában mutatkozik. A mezőgazdasági ismeretterjesztés és a tsz-akadémiák jobb működtetése érdekében a városi tanács művelődési osztálya megbeszélésre hívta össze az érdekelteket ma január 21-én, délelőtt 9 órára a TIT klubhelyiségébe. 5« szottak. Balázs nagyon megharagudott Türk.re, mégis, amikor kiszabadult, néhány hét múlva visszavette: a munkások ragaszkodtak Türkhöz. Húszban lett főbizalmi. Egyszóval: Papp Ferenc a gyárba került, jóllehet, akkor már régi embereket se volt könnyű foglSlkoztatni. A vállalkozók és a nagykereskedők egymás után mondták le megrendeléseiket. Ki gondolt volna a válság fenekén arra, hogy új embereket alkalmazzon? Érthető, hogy Badanti közbenjárását némi fenntartással fogadta az igazgató. Éppen akkoriban kapott bizalmas figyelmeztetést: a gépmunkások elégedetlenkednek a negyvenöt filléres órabérrel. Nem leote meg a hír. máshol sincs különben. De fel'ámadt benne a gyanú: ha náluk a Fémlemezinarban valami ilyesféle mozgolódás támad, akkor Badanti keze benne van a dologban. Ki tudja, miféle embert a'mrt bejuttatni a présműhelvbe? Balázs aztán méei« kötélnek állt. Úgy okoskodott, hogy Ba- dantit emmiőre nem tudía nélkülözni, egy kicsit a kedvében kell járnia, még akkor is, ha legszívesebben odakint látná, túl a gyárkapun. Csendes ember, alig hallják a szavát. Ezt elég különösnek találta az igazgató. A lázítók általában nagy- hangúak, szeretnek handaban- dázni; ő legalábbis ilyennek ismerte őket. A megbízható emberektől tudja, hogy a munkások minden gondjukban kikérik a fiatal Badanti tanácsét. Olykor a legidősebbek is. Mindez egymagában is elég ok volna, hogy megszabaduljon tőle. De hiába; nvomós érvek szólnak amellett, hogy türelmet, sőt, előzékenységet tanúsítson iránta. Mert a termelés a legfontosabb, az ember értékét munkája szabja meg. A puklis lemezeket senki se tudja olyan egyenesre és simán kalanálni, mint ez a harmincéves lemezlakatos. Nagy kézügyesség, alaoos gyakorlat kell ehhez. A múltkor bent járt a műhelyben Elidőzött a magas. szikár munkás mögö+*. anélkül, hogy az észrevette volna őt. Nézte, milyen ügyesen dolgozik különleges, hosszú nyelű fakalaoáesával. Arra gondolt: hónaookig eltartana, amíg valaki más ilyen jól beletanulna ebbe főbb előmozdítója éppen a televízió. Munkára, tanulásra serkent... Városon is élmény, de a még gyér művelődési szórakozási lehetőségekkel rendelkező falvakban többszörösen az, hogy szinte gombnyomásra az egész világ az otthonában kényelmesen elnyújtózó néző előtt terem. fv-antenna — a gémeskúton ... Hogy sok idős falusi ember, aki talán életében nem lépte át megyéje határait, most kényelmesen bekalandozhatja a hírből is alig ismert országokat, megismerkedhet az ott lakók életével, saját szemével követheti nyomon a politikai eseményeket, még az űrhajósok száguldó útját is. A hatás óriási, a képekben megfogalmazott mondanivaló mélyebben rögződik tudatukba, hihetőbbnek, valóságosabbnak tűnik, mint a csak szavakhoz kötött előadások anyaga. A televízió azzal, hogy gondolatébresztő tartalommal tölti meg az esték tétlen egyhangúságát, szélesíti falusi nézőinek látókörét, kizökkenti őket életrendjük — télen eddig jóformán kártyázással, borozgatással, semmittevéssel kitöltött — megszokott ritmusából. Az újdonság varázsával ható televízió magára irányítja a figyelmet és tények bizonyítják, hogy az érdeklődésre leginkább számot tartó adásai tanulásra, jobb munkára serkentenek. Tavaly például alig akadt tsz, ahol a tagság ne tekintette volna meg közösen a tv mezőgazda- sági szakmunkásképző tanfolyamát. Ott. ahol sokan vettek részt a szakmunkásképző műsoron, az eredmény gyakorlatban is megmutatkozott. A dolgozók napi munkájukban alkalmazták és hasznosították a tanultakat. Hasonló következménnyel jártak az irodalmi, művészeti, földrajzi, tudományos témájú összeállítások is. Egy felmérés pontos számadatokat közölhetne álról, hogy hatásukra».,mekkorát nőtt a színház, olvasás és továbbtanulás iránti érdeklődés megyénk falvaiban. Több és főbb falusi műsort A tény — csak egy .példát .mlitve: Alpáron 4-ről az idén már 72-re emelkedett a tv-tu- lajdonosok száma — elégedettséggel tölthet el bennünket, a műsorpolitika már kevésbé. — Mert Igaz, hogy idős asszonyok és meglett családapák — a gyerekekről nem is beszélve — izgatottan várják mikor tűnik fel a képernyőn kedvencük, a Cicavízió turcsi orrú Mazsolája, másoknak a színházi közvetítés jelent élménytöbbletet, de a falusi nézők hatalmas táborának arányaiban és igényében mérve a műsoron kevés mezőgazdasági téma szerepel. Olyan, amelyik érdekes, színes, a közösség érdeklődési kőiének leginkább megfelelő. | A zárszámadások ideje most ! érkezett el. Miért nem hívják meg a kamera elé néhány kimagaslóan jól dolgozó tsz elnökét, akik elmondanák: milyen új agrotechnikai módszerek alkalmazásával érték el eredményeiket, hogyan tudták a szövetkezeti demokráciát megszi- 'árdítani. Nyilatkozhatnának az 1962-ben még gyengén gazdálkodó, de az 1963. évben már szép teljesítményt felmutató tsz-ek elnökei is. az agrár szakemberek, párttitkárok, vagy akár falusi tanítók és községi tanácselnökök arról, hogyan sikerült bevonni az embereket a szakmai és felnőttoktatásba, mit tettek községükben a művelődés fellendítésére? Minden bizonnyal sikerre tarthatna számot a kerekasztal jellegű beszélgetés, vagy egy klubsorozat indítása, ahol tsz-do!go- zók vitáznának, beszélgetnének az őket. de az egész népgazdaságot is közelről érintő, fontos kérdésekről. A televízió műsorszerkesztői 'ondoljanak arra, hogy leghá- l'sabb — és nyugodtan hozzátehetnénk — legnépesebb közönségük a falusi lakosság soraiból adódik. Lehet hozzájuk úgy és annyiszor szólni — csak a módját kell megtalálni —, hogy az nem megy sem a városi dolgozók érdeklődésének, sem a televíziós műsorok színvonalának rovására. A tv sok egyéb, más irányú tevékenysége mezeit nyugodtan részt kérhet a jövő mezőgazdaságát most megalapozó falusi ember neveléséből, formálásából is, mint ezt már megtette nemegyszer. Reméljük a jövőben még sűrűbben, rendszeresebben és változatosabb formában kerül rá alkalom. V. Zs. Hároméves felsőfokú táncokétól tanfolyam indul Kecskeméten Fiatal, friss hajtás a művészet fáján a televízió. Most kutatja sajátos kifejező eszközeit, külön formanyelvet igyekszik kialakítani, s ha kísérleteit itt-ottmég kudarc kíséri, — perspektívája szinte beláthatatlan, térhódítása pedig máris örvendetes. Rohamos elterjedése különösen a falvakban számottevő, ahol a képi hírközlés és szórakoztatás szerepén túl komoly kulturális tényezőnek számít, hathatósan támogatja művelődéspolitikánk célkitűzéseit. Korszerű romantika ? A városról nagy ritkán falura tévedt ember mostanában ál- mélkodással vegyes örömmel ,fedezi” fel a versekben, regényekben idillikus eesetvonások- kal megfestett vidéki élet új, de egyre inkább jellemző színfoltjait. Az már elcsépelt közhelynek számít, hogy majd minden házban bömböl a rádió, hogy zárszámadások után az utolsó 6zálig szétkapkodják a földművesszövetkezeti boltok mosógép- és porszívókészletét, de lassan bizony megszokottá válik a tv-antennák rohamos szaporulatának látványa is. Ahogy a rádió a falusi élet nélkülözhetetlen, fontos tartozéka lett, úgy hódította meg rövid idő leforgása alatt vidéki nézőinek szívét a televízió. — Eleinte csak a művelődési otthonban, tanácson, vagy tsz-iro- dában felszerelt készüléket ülték körül áhitatos kíváncsisággal az emberek, mostanában már egyre több lakóházon — sőt, gémeskúton — ágaskodik antenna, jelezve, hogy hónapról hónapra gyarapodnak községeinkben a tv-tulajdonosok. Egyik tsz-ünk állatgondozója, aki parányi zsebrádiójától még munkahelyén sem volt hajlandó megválni kije’entette: „Nálunk is lehetne már hordozható, törpe televízió.” A technika diadala néha any- nyira elbűvöli a tapasztalatlan látogatót, hogy miután összeszámlálta az antennákat és meghallgatott néhány ízes, csatta- nós történetet, a falut valamiféle korszerű romantika köntösébe öltözteti. Hány olyan írást olvashattunk, amelynek „tipikusan” mai alakjai gondolkodásmódjukban alig különböztek a népszínművek hőseitől, legfeljebb annyi a különbség, hogy reggel bekapcsolták a rádiót, Volgán hajtottak a tsz-be és este odaültek a tv-készülék elé. Á valóság egészen más, ösz- szetettebb és napjainkban a falusi emberek gondolkodásában, életmódjában végbemenő, sokszor külsőségekben alig észrevehető változásnak egyik legaz igen nehéz mesterségbe. Papp Ferenc ügyét végül mégsem csupán Badanti rendezte el különleges képessége, nélkülözhetetlensége jóvoltából. Sokkal inkább egy szerencsés Véletlen. Hadimegrendelés érkezett. Balázs igazgató elégedett volt. Ami jó a részvény társasé rínak, az neki is jó. És ami neki jó, abból áldás származik a munkásokra — így mondotta kenetesen — az ő emberei egyelőre minden nap jóllakhatnak. Mit akarnak hát? Nem férnének el a Vérmezőn, akik boldogok lennének, ha egyáltalán dolgozhatnának ... Amikor már-már úgy látszott, hogy Papp Fersnc elhelyezkedéséből nem lesz semmi, akkor járta ki Balázs igazgató a minisztériumban, hogy az év elejétől töltényhüvelyt, töUénvtá- roló ládát és kézieráná*-nlkat- részt is gvárt maid a Maevar Fémlemezinari rt. „Úgyis fel Veil venni néhány munkást — döntötte el Balázs — felveszem ennek a Badantinak az emberét is. I.e'nren meg a kedve, aztán majd m'—'őtrtm .. (Folytatjuk) Bács-Kiskun megyében az utóbbi években mind több gon- dott okozott a népművelésben és a tánctanításban a képzett tánctanárok hiánya. Jelenleg csupán hat hivatásos tánctanár működik a megyében. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a MÉSZÖV most közösen rendez felsőfokú táncoktatói tanfolyamot. A tanfolyam hároméves lesz, elvégzése népi tánc, társastánc és balett oktatására is iogosít. A tanfolyamod a Népművelési Intézet engedélyével és segítségével rendezik. Az előadást is a Népművelési Intézet küldi illetve jelöli ki. A mesv^hM összesen 55 jelentkeztek a tanfolyamra. Vasárnap délelőtt kilenc órakor a MESZÖV-székház nagytermében rendezik az ünnepélyes meenyi- tót, utána megkezdik az első fog- 'alkozást is. Műanyag gyérMmény A csehszlovákiai Svit városka Chemosvit” nevű üzemében 15 méter magas műanyagkémén.vt építettek. A tégla vagy beto kéményeknél ötször hosszak élettartamú műanyagkémény 2- százalékkal olcsóbb is azoknál A csehszlovák találmány iránt már számos külföldi cég érdek, lődik. A TELKYÍ1IÓ ÉS A FALU
