Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

s. m*i Mi január 31. Icedd Az utolsó napirendi pont...' Az év első munkanapján a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártszervezetének a balotaszál- lási Balassi Bálint Tsz gazda­ságvezetősége levélben köszöne­tét mondott, mert az állami gaz­daság kommunistái az elmúlt év tavaszán segítettek létrehozni a közös gazdaság pártszervezetét. A köszönő sorok mögött nyil­ván az van, hogy az újdonsült alapszervezet már működése el­ső esztendejében nem kis sze­repet játszott a szövetkezet erő­sítésében. Ezúttal azonban arról számolunk be. hogy miképpen dolgoznak az állami nagyüzem kommunistái a saját gazdasá­gukban, mekkora az erejük hogy még a gyengébb termelő kö­zösséget is tudták segíteni. Politikai nevelés — szakmai képzés Az állami gazdaság három — a központban, a balotaszállási és a tajói kerületben tevékenykedő — . alapszervezetében régebb idő óta igen nagy gondot lordí­tanak a — háromnegyedrészt fizikai dolgozók soraiból álló — százötven párttag politikai ne­velésére. Számukra kétéves mar­xizmus—leninizmus tanfolyamot, s az időszerű politikai kérdé­sekkel foglalkozó szemináriumot szerveztek. A gazdaságpolitikai kérdéseket szakemberek vezeté­sével tárgyalják meg. A mező- gazdasági tagozat vezetője pél­dául maga az igazgató, Busch János, a marxizmus—leninizmus tanfolyamot pedig a központban Simon Gyula, az igazgatóhelyet­tes Vezeti. A politikai nevelés ösztönzi a kommunistákat, az ő példájuk pedig a pártonJkívülieket az ál­talános műveltség s a magasabb szaktudás megszerzésére. Az éves átlagban valamivel több ’ mint 800 — a mezőgazda- sági munkák dandárjában az időszakiakkal együtt 1300 — — dolgozót foglalkoztató álla­mi nagyüzemből 39-en tanulnak az általános iskola felső osz­tályaiban, 43-an középiskolában, 17-en felsőfokú technikumban vagy a kertészeti főiskolán és heten egyetemen. Rajtuk kívül 180-an vesznek részt a szak­munkásképzésben. Harminchét szocialista brigád A kommunisták szervező és nevelő munkájának eredménye­ként az elmúlt évijen a gazda­ságnak csaknem valamennyi — összesen 830 — állandó dolgozó­ja 54 különböző brigádban részt vett a szocialista címért indított versenyben. A brigádmozgalom ily széles körű kiterjesztéséhez a gazda­ság pártalapszervezetei hathatós segítséget kaptak a szakszerve­zettől, a KISZ-től, a pártonkí- vüli szakemberektől is,, és nem utolsósorban a gazdaság vezetői­től. (Csupán néhányan, a köny­velők, s a központi raktár rit­kán együtt dolgozó munkásai maradtak ki a mozgalomból.) Az eredmény: 37 brigád 541 tagja megfelelt a követelmé­nyeknek, viselheti a megtisztelő „szocialista brigádtag” címet. (A szakemberek központi bri­gádjának a tevékenységét a gazdálkodás mérlegének az el­készülte után ériékelik, s nincs kizárva, hogy ők is növelik majd a szóban levők számát.) A munkatervek „beszélnek“ A tavalyi eredményes párt­munkát hogyan szándékoznak folytatni idén a gazdaság kom­munistái? Erről beszélgettünk Verők Istvánnal, az egységes pártvezetőség — a Szovjetunió egyik agráregyetemén mérnöki diplomát szerzett — függetlení­tett titkárával. A rokonszenves, harmincesz- tendős férfi megmutatta a há­rom pártalapszervezetnek és az egységes pártvezetőségnek már az óév végére elkészített külön- külön munkatervét. Mindegyik „menetrendszerű” pontossággal tartalmazza a két­hetenkénti vezetőségi ülések idő­pontját és napirendjét. Az utób­bi híven tükrözi, hogy a társa­dalmi élet mely területén tevé­kenykednek a gazdaság kom­munistái. Felperes a néngrasdusáfr Hólabda mét hangsúlyozva korábbi ál­láspontját — a tervosztály kö­zölte a vállalattal, hogy a ter­vek beszerzése nem az ő, ha­nem az építők feladata. Ekkor fordult a döntőbizott­sághoz az építőipari vállalat kérve, hogy kötelezze partne­rét az ideiglenes világítás költ­ségeinek — közel 300 ezer fo­rintnak — a megtérítésére, mi­után nem bocsájtotta időben rendelkezésére a tervet. A döntőbizottság azonban el­utasította a keresetet, a követ­kezőkkel indokolva álláspont­ját: Az ÉM Bács megyei Építő­ipari Vállalat a kórház teljes tervdokumentációját — közte a végleges elektromos vezetékre vonatkozó tervet is — meg­kapta. Az előírások szerint, ha további tervekre van szüksége, arról maga köteles gondoskod­ni a kivitelező, természetesen a beruházó költségére. Végül a döntőbizottság hang­súlyozta, hogy az építőipari vállalatnak még akkor is ész­szerű lett volna beszerezni a rajzokat, ha úgy vélte, hogy az nem az ő kötelessége, hi­szen a típustervek mindössze 200 forintba kerülnek. A hógol'yónak tehát ez eset­ben a 200 forintot tekinthet­jük. Ezzel labdázott az. ÉM Bács megyei Építőipari Válla­lat egészen addig, amíg 30C ezer forintos költséglavinává duzzadt és jókora puffanással visszapottyant — a fejére. Békés Dezső Az alapszervezetek tervei a többi közt feltüntetik a KISZ, a szakszervezeti főbizalmi, az MBS, az önkéntes rendőrök elmúlt évi ténykedésének érté­kelését, szó van bennük a párt­oktatás menetéről, a pártépítés- ról, s ami közvetlenül a terme­lést illeti: az állattenyésztés idei feladatairól, a tavaszi mun­kákra való felkészülésről, a munkabérek ágazati megoszlá­sáról stb. Az egységes vezetőség ne­gyedéves munkaterve arról ta­núskodik, hogy beszámoltatják a KISZ csúcsvezetőségét az if­júsági szervezet tavalyi munká­járól, az szb-titkárt nemkülön­ben az ő hatáskörébe tartozó elmúlt évi feladatok megoldásá­ról; az oktatási előadótól az ipari, mezőgazdasági tanulók és az ösztöndíjasok helyzetéről kérnek részletes tájékoztatót; ezenkívül foglalkoznak a terme­lés, a sportkör és a kultúrház ez évi feladataival is. Amit az „egyéb“ szó takar Vaa az egységes vezetőségi üléseknek egy állandóan vissza­térő napirendi pontja. „Egyéb szervezeti kérdések” cím alatt szerepel a negyedéves tervben. A be nem avatott számára nem sokat jelent, éppenséggel sem mit; az „egyéb” szó valami „ne­sze semmi, fogd meg jól” meg­tárgyalni valót sejtet. Valóban ritka helyen — az is lehet, hogy hazánkban még se­hol sem — alkalmazott mód­szerről van szó. Az egységes pártvezetőség függetlenített titkára gyakran megfordul a gazdaság dolgozói között, elbeszélget velük, meg­hallgatja panaszaikat, javasla­taikat, kikéri véleményüket, s erről beszámol a kéthetenkénti üléseken. — Azért az utolsó na­pirendi pont mindig — mondta mosolyogva Verők elvtárs —, mert így a következő nem sür­get bennünket, hogy végezzünk vele. Ennek a pontnak a „te­matikáját” gyakran éjfélig is tárgyalja a vezetőség. íme: itt a titka annak az ösz- szeforrottságnak. amely a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság kommunista és párlonkívüli dol­gozóinak az egy célért történő munkálkodását jellemzi.. Azzal kezdtük, hogy ez az erő segítette a balotaszállási Ba­lassi Bálint Tsz-t, amiért ennek vezetősége köszönetét mondott. S azzal fejeztük be, hogy to­vábbi munkájukhoz lankadatlan erőt, eltökéltséget kívánva az állami gazdaság kommunistái­nak, mi is megköszönjük ne­kik, amiért a többi mezőgazda- sági üzem dolgozóinak és ve­zetőinek a nevelő tájékoztatásá­hoz szemléltető példával szol­gálnak. T. I. Hatvan ország kiállítói a lipcsei tavaszi vásáron Az 1964. évi lipcsei tavaszi vásárra hatvan ország kiállítóit és 90 ország látogatóit é6 üzlet­embereit várják. A szocialista országokból eddig körülbelül 25 ezer mérnök, tudós, külkeres­kedelmi és más szakember- je­lentette be részvételét. A kapi­talista országokból 25 ezer üz­letembert, bevásárlót és látoga­tót várnak. Kurt Schmeisser kereskedelmi tanácsos, a lipcsei vásár vezérigazgatója, sajtókon­ferencián elmondta, hogy a ta­vaszi vásárra hatvan iparág szá­nkra kereken 300 ezer négyzet- méter kiállítási terület áll ren­delkezésre. Különösen jelentős 'esz a vegyipar, a vegyi beren­dezésgyártó szerszámgépipar és az elektronika részlegei. dalmi rendszerű országok kö­zötti békés versenyre irányít­ják a figyelmet. Az új társa­dalom építőmunkájának ered­ményei érvelnek legmeggyő­zőbben a szocializmus mellett. „Most gazdaságpolitikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb- be­folyást a nemzetközi forrada­lomra” — mondotta Lenin. A szocialista tábor, amely ma a világ ipari termelésének már 37 százalékát adja, eredmé­nyesen fejleszti a szocialista közösség országainak gazda­sági együttműködését. A Szov­jetunió és más szocialista or­szágok katonai erejének meg­felelő színvonala féken tart­ja az imperialista kalandor­politikusok agresszivitását. A szocialista országok a béke biztosításának és a leszerelés­nek a követelésével alapot te­remtenek a nemzetközi poli­tikában a békés egymás mel­lett élés gyakorlati megvaló­sítása számára. A béke megőrzéséért foly­tatott harcban a, szocialista országok egyre aktívabb se­gítséget kapnak elsősorban a volt gyarmati országok, az új független államok oldaláról. Ezek az országok gazdasági, társadalmi és kulturális téren óriási feladatok előtt állnak. A gyarmati uralom mélységes nyomort, hihetetlen elmara­dottságot hagyott örökbe az új független államoknak Fel- emelkedésük útja nehéz és fá­radságos. Lenin tanításai ezek­nek az országoknak is utat mutatnak. Lenin rámutatott: „Nem helytálló az a feltevés; hogy a fejlődés tőkés szaka­sza az elmaradott népeknél elkerülhetetlen.” A győztes munkásosztály , segítsége, a szocialista országok segítsége megkönnyíti a fejletlen orszá­gok útkeresését, megkönnyíti a tőkés fejlődés szakaszának elkerülését és a szocialista út választását. A nemzetközi helyzetet be­folyásoló mindezen tényezők nem maradnak hatás nélkül a vezető tőkés országok éle­tére sem. A kommunista- és munkáspártok feladata ezek­ben az országokban nagyon nehéz, mert hatalmas burzsoá államgépezettel, jól' megszer­vezett tőkés gazdasággal és óriási ideológiai befolyásoló apparátussal állanak szemben. Mindezekkel szemben és mind­ezek ellenére kell kikovácsol­ni a dolgozó rétegek legszé­lesebb összefogását, a reak­ciós rendszerek, a fasiszta pro­vokációk. a háborús uszítás ellen, a demokratikus sza­badságjogok védelméért, a béke megvédéséért. Ez a nagy néptömegek mozgósításának és harcba vezetésének útja a tő­kés országokban. És ezen az úton is Lenin tanításai veze­tik a dolgozókat. Lenin azt tanította, hogy a tőkés rend­szer megdöntése bonyolult, nehéz feladat, amelyet nem lehet sablonosán megoldani, de amely nem oldódhat meg a munkásosztály vezető sze­repe nélkül. Halálának 40. évfordulójár az emberek százmilliói gon­dolnak hálával és határtalan tisztelettel Leninre, aki meg­tanította az embereket a vi­lág megváltoztatásának tudo­mányára. Leninre és pártjára, a Szovjetunió Kommunista Pártjára, a lenini tanítások folytatójára, a béke, szabad­ság és szocializmus legna­gyobb harcosára tisztelettel tekint az egész dolgozó em­beriség. Ez a párt tette a leg többet az egész emberiségéi- és ezzel érdemelte ki. hog- az emberek világszerte Lenin pártjának nevezik. KOMOR IMRE Az emberiség történetében nem volt forradalmár, tudós, politikus, akinek tanításait annyi ember sajátította vol­na el, követte, alkalmazta és valósította volna meg, mint Lenin tanításait. „Az egész világ — mondotta "Lenin 1910- ben, a Kommunista Interna- eionálé II. kongresszusán — nagy számú elnyomott népre és elenyésző számú elnyomó népre oszlik. Ha a Föld lakos­ságát egy és háromnegyed milliárdra tesszük, az egy és egynegyed milliárd főt szám­láló óriási többség, azaz a Föld lakosságának kb 70 szá­zaléka az elnyomott népek­hez tartozik.” Mi sem bizo­nyítja jobban Lenin tanításai­nak jelentőségét és szerepét a világ megváltoztatásában, mint az, hogy ma, amikor halálá­nak 40. évfordulóján meghajt­juk fejünket emléke előtt, a Föld három milliárdra tehe­tő lakosságának harmadrésze, egymilliárd ember a szocia­lizmust építő országokban él. Egy másik, majd harmadol kitevő rész három földrészen, az imperializmus gyarmata uralmá alól felszabadulva, sa­ját, nem tőkés fejlődési útját keresi. Ezek az országok az el nem kötelezettség külpolitiká­ját folytatják és szemben áll­nak az imperialista agresszió politikájával. Egy sor kisebb kapitalista ország szintén az el nem kötelezettség állás­pontján áll. A még gyarmati sorban, vagy félgyarmati füg­gőségben élő népek elkesere­dett harcban állnak az im­perializmussal. Csak a nyu­gat-európai kapitalista orszá­gok, az észak-amerikai Egye­sült Államok, Japán, Ausztrá­lia, Kanada és a Dél-Afrikai Köztársaság az emberiségnek összesen mintegy 15 százaié* kát kitevő lakossággal állnak szilárdan az elnyomó orszá­gok agresszív táborában. Az elnyomó országok még óriási gazdagsággal és hatalmas ka­tonai erővel rendelkeznek, de az erőviszonyok alapvető meg­változását megakadályozni — nem tudták és nem tudják. Mint ahogyan nem tudják fel­számolni sem belső ellentétei­ket, sem az őket egymástól elválasztó ellentéteket. Napjaink eseményei világo­san és egyértelműen bizonyít­ják az alkotó marxizmus—le- ninizmus nagy tudományos szerepét és társadalmi haté­konyságát. Csak a leninizmus, az az elmélet, amely elutasít minden dogmatikus merevsé­get. amely le tudja vonni a társadalmi jelenségekből adó­dó általános érvényű tanulsá­gokat, elemezni tudja a törté­nelmi fejlődés folyamán be­következő változásokat és a történelmi valóságból helyes következtetéseket von le, ké­pes megvilágítani az emberi­ség harcos, nehéz, de felemelő útját a szocializmus világába. „A kommunizmus — írta Le­nin — a társadalmi életnek kivétel nélkül minden terüle­tén „kicsírázik”, hajtásai meg­vannak kivétel nélkül minde­nütt; ez a „ragály” igen tar­tósan hatolt be a szervezetbe és átitatta az egész szerve­zetet. Ha az egyik kijáratot különös gonddal betömik, ak­kor a ragály talál magának más. néha teljesen váratlan kivezető utat. Az élet eléri, amit akar.” A szocialista tábor, amely­ben az élet elérte, amit akar, a gazdasági építőmunka, a szocializmus és kommunizmus teljes győzelméért folyó harc területe. A szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai, Lenin tanításait kö­vetve, országaik felemelkedé­sének és az egész dolgozó em­beriség — felszabadulásának ügyét szolgálják, amikor a különböző gazdasági és társa­Százmilliók tanítója Gyerekkoromban golyót gyúr­tam a friss, puha hóból, és földobtam a háztetőre. Mire legurult az ereszig, futballab- dányi gömbbé dagadt és mint törpe lavina hangos puffanás­sal ért földet. Ez a játék jutott eszembe, amikor elolvastam a megyei döntőbizottság december 19-én kelt jegyzőkönyvét. A kalocsai 300 ágyas tbe- kórház építésére a megyei ta­nács tervosztálya az ÉM Bács miegyei Építőipari Vállalattal kötött szerződést 1962. május 29-én. Az építők, miután fel­vonultak a munkához, közöl­ték a megrendelővel, hogy ideiglenes légvezetékkel kíván­ják megoldani az építkezés vil- lamosenergia-ellátását. A terv­osztály azonban — érthetően — ragaszkodott ahhoz, hogy a terv szerint végleges vezeték megépítésével biztosítsák a vil­lamosenergiát. És most jön a bukfenc: az építőipari vállalat szeptember 11-én — tehát hónapokkal a szerződés megkötése és a mun­ka megkezdése után — azt ál­lította, hogy a végleges veze­tékek tervét még nem kapta meg, ezért nem is tud hozzá­látni építéséhez. Levelek jöttek és mentek a vitatkozó felek között, közben folyt a munka, amelyhez az építőipari vállalat — meglehe­tősen költséges módon — ag- regátorra! szolgáltatta az ára­mot. December 21-én aztán — is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom