Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-21 / 16. szám
C M* Világ proletárjai, egyesüljetek! KénjeSPART BACS - VClSk-UN MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ára 60 fillér 1964. JANUÁR 21, KEDD (a Számvetés Ezúttal nem váltak be azok a jóslatok, amelyek az elmúlt két tél próbatétele után az idén egészen enyhe lefolyásúra számítottak. Alaposan megkötötte magát az Alföld katlanában, s immáron túlságosan sokáig makacskodik vidékünkön a zord időjárás. Erős próbatétel ez a dolgozó ember számára. Különösen annak, akit a szabadba szólít a kötelesség. Hősies erőfeszítés Egy esztendő gazdasági eredményeit tette közzé a vasárnapi napilapokban a Központi Statisztikai Hivatal. Mindig érdeklődéssel vesszük kezünkbe ezeket a felmérő jelentéseket, de most fokozott kíváncsisággal böngésztük a termelési mutatókat, viszonyszámokat. Érthető ez, hiszen nem könnyű esztendőt hagytunk magunk mögött. Olyan esztendőt, amikor a természet szeszélyes váltakozása a szokottnál is jobban próbára tette az akaraterő szilárdságát, terveink megalapozottságát, a közösségek összefogottságát. Nos, a számok kemény emberi helytállásról beszélnek, s egyúttal azt is mutatják: társadalmi rendszerünk biztonságát még a múlt évihez hasonló megpróbáltatások — szigorú tél, aszályos nyár — sem ingathatják meg, s nem fékezhetik előrehaladását. A szocialista ipar két százalékkal termelt többet mint 1962-ben, s teljesítette az előírt terv mennyiségi előirányzatát. Ezen belül vegyiparunk termelése tizenegy százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Ez nekünk, Bács-Kiskun megyeieknek is öröm, hiszen összefügg például a nitrogénműtrágya és a szuperfoszfát előírt menny iségének túlteljesítésével. Ott éreztük megyénk lakóit a kereskedelem számainak javulása mögött is — hiszen bolt jaink forgalma a lakosság szorgos munkájával összefüggő kereset- növekedést, az életszínvonal, s az igények további emelkedését tükrözik. Mutatja a lakqsság növekvő keresőképességét a taka- rékbetct-állomány is, amely 3,4 milliárd forinttal volt magasabb az előző évinél, s az esztendő végén 12.2 milliárd — ezen belül megyénkben 533 millió — forintot tett ki. Nem hallgathatjuk el azonban a figyelmeztető adatokat sem — és a jelentés ilyen szempontból különösen tanulságos „olvasmány” lehet számunkra. Az iparban például a termelés növekedésének nagyobb hányada adódott a létszám növekedéséből és a túlórákból, mint 1962- ben. A termelési költségek szintje is 1963-ban a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A mezőgazdaságban a kenyérgabona vetésterületének a tervezettnél kisebb mennyisége —, s az ezt tetéző kedvezőtlen időjárás — ugyancsak alaposan megbosszulta magát. Helyes volt az intézkedés — és dicséretes megyénk ehhez kapcsolódó igyekezete — amely révén az ősszel lényegesen nagyobb területen kerül* földbe a gabona. Ugyancsak fel kell figyelnünk a sertések csökkenő számára is — ezt a tendenciát ez évben feltétlenül meg kell szüntetnünk a lakosság jobb hús- és zsírellátása érdekében. Általában nagyobb gondot kell fordítanunk az állattenyésztés fejlesztésére, az ehhez szükséges takarmányalap megteremtésére, s ami ennek egyik feltétele: a meglevő és egyre növekvő Öntözőberendezéseink, telepeink még jobb kihasználására. A statisztikai hivatal jelentik sikerekről ad számot az egészségügy és kulturális ellátottsár területén is, amelyben ugyancsak benne foglaltatnak a m: megyénk eredményei is. Számvetés ez a jelentés, de ön vizsgálatra és előre tekintésre buzdító felhívás is. Szűrjük le belőle a tapasztalatokat, tanulságokat, hogy egy év elmúltával még gazdagabb eredményekről és minél kevesebb gondról, hiányosságról számolhasson be dolgozó népünknek. T. P. Kecskemét központjában dolgozó csatornaépítők reggeltől estig szabad, ég alatti serénykedését ugyancsak nagy elismeréssel szemléli a dolgára igyekvő járókelő. S miközben elkapja az ott dolgozó munkások egy- egy kedélyeskedő, tréfálkozóan túlzó efféle megjegyzését: „Hal- lod-e, ebben az időben napi ötven liter bor sem fűtené fel az embert!...” — felvetődik benne a kérdés: miért ez a nagy küszködés? Tavaly ilyenkor fagyszabadságon voltak a csatornaépítők. Eőry Kálmán, a Közúti Építő Vállalat építésvezetője így válaszolt erre: — A megyeszékhely csatornázása már régen sürgető feladat, A múlt évi tapasztalatok pedig megtanítottak bennünket rá, hogy az éves terv teljesítése másként megoldhatatlan. — Milyen melegedési lehetőséget biztosít az építésvezetőség a zord idővel viaskodó dolgozóknak? — A munkahely mentén nyolc kokszkosár izzik, s biztosít munka közben egy-egy kis felmelegedést. Naponta kétszer forró teát adunk, s a harmadik a meleg ebéd lenne. Ez azonban még megoldásra vár. Eddig az SZTK megyei alközpontja előtti sátorunkban szolgáltuk fel az ebédet, de ez nem megoldás. Meleg helyiségre hosszas utánajárásunkra csak ma kaptunk ígéretet. Addig is, a mai naptól kezdve, délben gépkocsival szállítjuk be a dolgozókat központi telepünkre, ahol kellemes, meleg helyiség fogadja őket. Ahol a mesterség próbája a tél — Milyen gondok elé állítja az időjárás a Kéményseprő és Cserépkályhaépító Vállalat dolgozóit? — tudakoltuk Ren- deczky János vállalatvezetőtől. — Nálunk a mesterség próbája a tél. Ilyenkor legalább ötvenszer több a munkánk, mint nyáron. Dolgozóink állandóan készenlétben állnak, hiszen naponta legalább húsz kihívásuk van. A legtöbb gondot a cserépkályhák okozzák. Érthető, hogy mindenki igyekszik a lehető legjobban befűteni. Helyenként egyszerre két kanna szenet is rázúdítanak a tűzre, korán elzárják, s emiatt sok a kályharobbanás. S ahogy a vezetékeken dolgozó postásműszakiak, a villanyszerelők és soka n mások, a kéményseprők is állják — » telet. Télikabát nélkül — hiszen ebben nem tudnának mozogni — viselik a padlások dermesztő hidegét, dolgoznak a síkos, életveszélyes tetőn. Minden télen újra és újra vizsgát tesznek a szakma szeretetéből. Mi a helyset a kutakkal és a visvesetélf esatornákkal ? — tettük fel a kérdést BdUá Ferencnek, a Kecskeméti Vízmű Vállalat műszaki osztály- vezetőjének, illetve az Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatójának, Rozgonyi Jánosnak, Bálái Ferenc válaszából kitűnt, hogy a megyeszékhely 102 ejektoros kútja a vártnál jóval kevesebb gondot okoz. Közülük mindössze öt-hat fagy be időnként, az is a szelepeit kopottságával magyarázható. — Az idén télen a tavalyinál jóval kevesebb csőrepedéssel gyűlt meg az IKV dolgozóinak a baja, naponta mindössze három-négy fordul elő — tájékoztat Rozgonyi János igazgató. — Ennek a magyarázata, hogy a tavalyi rossz tapasztalatok tanulságosak voltak. A lakosság gondosabban ügyel a pincei vezetékekre, s rendszeres fűtéssel igyekszik a bajok elejét venni. P. I. Figyelemre méltó kezdeményezések a kiskunhalasi járási néplronteinikség éves programjában Milliós takarékszövetkezetek Megkelsseresódöit a betétállomány megyénkben Szinte egyedülálló az a tervteljesítés, amit az elmúlt esztendőben megyénk takarékszövetkezetei elértek: 90 millió forintos pénzforgalmukkal 211 százalékra teljesítették betétgyűjtési tervüket. A falusi lakosság, a termelőszövetkezeti tagság tavaly több mint 21 millió forintot helyezett el a takarékszövetkezetekben. Ezzel megkétszereződött az egy évvel ezelőtti betétállomány. Mintegy' másfél millió forintot tesz ki az az összeg, amelyet a falusi lakosság részjegy- alapként jegyzett. Sallai Istvánnak, a MÉSZÖV Takarékszövetkezeti Osztálya vezetőjének a tájékoztatása szerint megyénk takarékszövetkezeteiben elhelyezett pénz ösz- szege megközelíti az ötvenmillió forintot. Mindössze három takarékszövetkezet betétállománya marad alul az egymillió forinton, de közülük kettő: a lakiteleki és a hajósi, mindössze három hónapja alakult meg. Egy takarék- szövetkezetre átlag 2 millió 200 ezer forintos betétállomány jut. A nagybaracskai és soltvadker- ti takarékszövetkezeteknél elhelyezett pénzösszeg egyenként meghaladja a hatmillió forintot. — A nagyarányú takarékosság magyarázatát adia annak — tájékoztat Sallai elvtárs —, hogy a múlt évben csupán ötmillió forinttal több kölcsönt, vagyis 21 millió forintot folyósítottak tagjaiknak a takarékszövetkezetek. Pedig a felvehető kölcsön összege emelkedett. Például építkezésre a korábbi ötezer helyett már 15 ezer forintot kaphatnak a tagok. — Milyen feltételekkel ad a szövetkezet építési kölcsönt? — A takarékszövetkezet tagjai új vagy toldaléképület építésére, javítására, tatarozására, vagy már korábban megkezdett fel kölcsönt. . Tavaly mintegy hétezer takarékszövetkezeti tag élt ezzel a lehetőséggel. — A falusi lakosságot érdekli a takarékszövetkezeti hálózat fejlődése, hiszen tagja csak az lehet, akinek a lakhelyén, vagy a munkahelyén van ilyen szövetkezet, illetve kirendeltség. — Egy évvel ezelőtt még csupán 58 községben volt takarék- szövetkezet, ma már 71-ben működik, s közülük 23-nak tizenhét ki- rendeltsége van. Legutóbb Kunbaján nyílott meg ebben az évben, de — ugyancsak az idén alakul még Nemesnádudvaron takarékszövetkezet, Katymáron. Rémen és Géderla- kon pedig kirendeltség. 1965 végére, a tervek szerint 50 takarékszövetkezeti egységünk lesz, 85 község szolgálatában. — Talán az sem érdektelen — tájékoztat végül a takarékszövetkezeti osztály vezetője —, hogy az elmúlt évben megduplázódott a szövetkezetek jövedelme is: körülbelül fémillió forintos nyereséggel zárták az évet. Ez tette lehetővé, hogy 650 ezer forintot fordítottak a hálózat fejlesztésére, korszerűsítéséibe. Felét berendezések vásárlására használták fel, a hartai, a laki teleki és a bácsbokodi takarékszövetkezetek pedig székházat kaptak. K §, A kiskunhalasi járás Hazafias Népfront elnökségének a napokban megtartott ülésén Tóth Ferenc titkár terjesztette elő az elnökség ez évi munkatervét. — Hangsúlyozta, hogy a program összeállításakor minden tekintetben a Vili. pártkongresszus célkitűzéseit tartották szem előtt. A három főcsoportra osztott munkaterv gazdasági célkitűzései között a járás mezőgazdasági jellegét vették figyelembe, hiszen az ötéves terv keretében a terméshozamok növelése, a szőlő és gyümölcsösök telepítése komoly feladatokat ró a járás valamennyi dolgozójára. Elsődleges tehát a mezőgazda- sági szakmunkásképzés olyan mértékű fokozása, hogy a szükségletet ki is tudják elégíteni. Éppen ezért a járási népfront- bizottság támogatni kívánja a már működő és az újabb általános és kertészeti mezőgazda- sági technikumok szervezését. A tanulók szerződtetését tapasztalatcserékkel, szülői értekezletek tartásával tervezik a holtpontról elmozdítani ott, ahol még mindig az a nézet, hogy a fiatalok számára csak az .ipari szakma biztosít jövőt. A szakkörök megszervezésével a már mezőgazdasági szaktanfolyamot végzettek továbbképzését törekednek megoldani. Tovább növelik aa eddig m Jól bevált,szakmai ankétok számát, melyekre nagy tudású szakembereket kémek fel előadóként. Kulturális vonatkozásban hathatós segítséget kíván nyújtani a népfrontbizottság ahhoz, hogy a járásban minél többen szerezzék meg a nyolc általánosról szóló végbizonyítványt. Ez összefügg az előadók létszámával. Hiszen az iskolakötelesek oktatása is csak a pedagógusok óraszámainak növelésével oldható meg. Ezért határozták el az egyéb munkaterületen dolgozó pedagógusok felkutatását, hogy felkérjék őket képességeiknek e téren való hasznosítására is. Javaslat hangzott el a tsz-ekbe kihelyezett agronómttsok, főkönyvelők bevonására az oktatási munkába, A munkaterv a politechnikai oktatás tárgykörével is foglalkozik, ahol szintén új aktivisták bekapcsolását tűzték céluli A munkaterv harmadik része a bizottsági elnökségi ülésék tematikájával, az elnökség és a vidéki szervezetek közötti még szorosabb kapcsolat kiépítésével és a békemozgalmi tevékenység fokozásával foglalkozik. Sokrétű, komoly erőfeszítést követelő a munkaterv, melyet számos javaslattal kiegészítve elfogadott az elnökség, » 'Birkózás a hideggel mi ....
