Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-17 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ■író 60 fillér 1964. JANUÁR 17, PÉNTEK DÉLUTÁN AZ ISKOLÁBAN IN Tg? Kétmillióval több utas a megyében Megoldódik-e Kecskemét közlekedési problémája? Körültekintőbb szállítmányozási szerződések As Autóközlekedési Vállalat es évi feladatai Csak kívülről, az utcáról tűnik kihaltnak a nagy épület. Most nem száll messzehangzó zsivaj óránként az udvarról, úgy mint délelőtt, a tízpercekben. A kiskunhalasi gimnáziumban délután nincs tanítás. Vagy talán mégis? A félhomályos, üres folyosón valahonnan tompán szűrődő énekszó fogadja a látogatót. A Na- bucco fenséges zengése. Az emeletre vezetnek a hangok. A nagyteremben próbál az énekkar. A Szilády Áron Gimnázium az idén ünnepE fennállásának 300 éves évfordulóját. A tanév végén nagyszabású ünnepséget rendeznek. Eljön erre az alkalomra néhány neves művész, az iskola volt növendékei: Nagypál László operaénekes. Bodor Tibor színművész és mások. A műsor zömét természetesen a tanulók adják, de igyekeznek méltó keretbe foglalni a jeles művészek számait. Így alakult meg a 86 tagú énekkar is. Vezetőjük a helybeli zeneiskola igazgatónője, Edelényi Károlyné. (Első képünk.) A vékony falon áthailatszik ugyan, de nem zavarja az énekkar próbája a szomszédos teremben folyó csendes munkát. Dr. Ádám Gyuláné oktatja itt a III./c és a III./d osztály lányait a női szabószakma tudnivalóira. Összesen 320 lány vesz részt a kiskunhalasi gimnázium tanulói közül az 5+1-es oktatásban a női szabó szakmai előképzésben. Ügyesen bánnak nemcsak a tűvel, cérnával és ollóval, hanem a varrógéppel is. Többségük nagy kedvvel szorgoskodik, hiszen a tanultaknak akkor is hasznát veszik majd, ha az iskola után nem a szabászat lesz a foglalkozásuk. (Második kép.) ? Szerda a legcsendesebb nap — már ami a délutánt illeti — a kiskunhalasi gimnáziumban. De azért a 100 ezer forinttal tavaly rendbe hozott tornateremben is találtunk még egy sereg lányt. Á szakkör kézilabda-szakosztályának edzése folyt éppen, 30-an vettek rajta részt. A képen (jobbra, lent) Horváth István testnevelő tanár legfiatalabb növedékei a legfontosabb akciót, a kapura lövést gyakorolják. Ha orrunk előtt csukják be az autóbusz ajtaját, vagy a zsúfolt kocsin elveszítjük kabátgombjaink felét, akkor csendes fohászunkban az Autóközlekedési Vállalat. neve is szépéi. Valljuk be őszintén, hogy a legritkább esetben gondolunk azokra a dolgozókra, akik a jeges, csúszós országúton vezetik az autóbuszt, az i építőanyagot szállító teherautót, csákányozzák a csontkeményre dermedt szenet, a pályaudvarokon, vagy valamelyik rakparton. Pedig ők is ennek a tábornak a tagjai, amit — „megint az AKÖV” — megjegyzéssel olyan könnyedén elintézünk. Azért kerestük fel Sohajda Józsefet, a 9. sz. AKÖV igazgatóját, hogy — a mulasztást pótlandó — elbeszélgessünk vele a vállalat 1963. évi eredményeiről és idei feladatairól, illetve a gondokról, amelyek munkájukkal együtt járnak. — Múlt évi termelési tervünket 108,8 százalékra teljesítettük, ami forintban kifejezve közel 209 milliót jelent — kezdte tájékoztatóját az igazgató. A továbbiakban közölte, hogy o vállalat 125 autóbuszán csaknem 21 millió utas utazott az elmúlt évben. Egyedül a megye- székhely helyi járatain több mint 7 millióan váltottak jegyet. A személyszállítási terv 3,1 százalékos túlteljesítését úgy érték el, hogy — két út között — a távolsági autóbuszokat is bekapcsolták a helyi forgalomba és igyekeztek a lehető legjobban kihasználni a pótkocsikat is. Ennek ellenére — különösen csúcsforgalmi időben akadozott a nagyobb városokban. főképpen Kecskeméten az autóbuszközlekedés. — Mi okozta a zavarókat és várhatunk-e javulást ezen a téren az idén? — tettük fel a számtalan dolgozót érintő kérdést. — Nehéz lépést tartanunk a rohamosan növekvő igényekkel — hangsúlyozta válaszában Sohajda József és elmondta, hogy Kecskeméten tavaly tárgyalásokat folytattak a nagyobb üzemek vezetőivel a műszakkezdés, illetve befejezés idejének megváltoztatásáról. Szervezési nehézségekre hivatkozva elutasították a szakaszos munkakezdésre vonatkozó javaslatukat, ami pedig kiküszöbölte volna a csúcsforgalmi tolongást. Idén mindössze hét autóéitsz- szal több közlekedik a megyében, mint tavaly. Ugyanakkor az utaslétszám előreláthatólag 2 millióval növekszik. A megyeszékhely közlekedésének megoldására tervet dolgoztak ki a vállalat szakemberei, amely szerint csúcsforgalmi időben a jelen légin felüt öt autóbusz különjáratban közlekedne, érintve a nagyobb üzemeket, de elkerülve a tanácsháza előtt levő zsúfolt megállót. Több mint 68 ezer vagont raktak ki az elmúlt évben a vállalat dolgozói. A szép eredmény „szépséghibája”, hogy- tehetetlenül sok. — közel egymillió forint — kötbért fizettek a MÁV-nak a kocsiállások miatt. — Tavaly bizony túllőttünk a célon — ismerte el az igazgató. — Nem mérlegeltük elég körültekintően erőnket és ennek következtében sokszor nem tudtunk eleget tenni a szállítmányozási szerződéseknek. Kérdésünkre — mi akadályozta » munkát — elmondta, hogy kevés volt a rakodómunkás és a gép is. Természetesen, a hosz- szúra nyúlt tél is gátolta a munkát. A rakodóknak sokszor csákánnyal kellett meglazítani a szinte jéggé fagyott iszapszenet, salakot. Okulva a példán,- idén csak azokban a városokban és községekben vállalnak szállítmányozást, ahol kirendeltségük működik. — Idén az előzetes felmérés szerint mintegy 20 százalékkal több terhet kell elszállítani a vállalat gépkocsijainak, mint tavaly — közölte az AKÖV igazgatója. — A megnövekedett feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a fuvaroztató vállalatok segítik a gépkocsik tökéletes kihasználását, hiszen mindössze 51 teherautóval tudjuk növelni idén gépkocsipar- iíunkat,-— -----So k gondot okozott 1963-ban az alkatrészhiány is. Ezen a téren nagy javulást ez évben sem várhatunk. Éppen ezért növeljük a szerelőműhelyek létszámát és több alkatrészt javítunk meg házilag, mint az eddigiek során — fejezte be nyilatkozatát Sohajda Jé igazgató. B. D. 62 utcával nőtt a megyeszékhely A VÁROS fejlődésének természetes velejárója, de mégis érdekességként fogadja az ember a hírt, hogy új utcákat neveznek el Kecskeméten, helyesebben szólva megtartják annak a 62 új utcának a „névadó ünnepségét”, amelyek az elmúlt évek alatt épültek a városban. Nem kell itt teljesen és tökéletesen kiépített utcákra gondolni, legalábbis nem minden esetben. Hiszen nagyon sok helyen még folyik, vagy csak ezután kezdődik az építkezés. A KECSKEMÉTI Városi Tanács igazgatási osztályának egyik szobájában nagy halom frissen érkezett és zománcozott tábla. Dr. Kálló Jánossal, az igazgatási osztály vezetőjével beszélgetünk arról, milyen nevet kapnak az új utcák, mikor kerülnek a fehér, fekete betűs táblák a helyükre? — Természetesen az új lakónegyedekben épült házak, illetve kialakított utcák lakói várják leginkább, hogy megérkezzenek az új névtáblák, de nem közörpbös ez másnak sem. A Hunyadivárosban például egész sor új utca van, amelyeknek nincs nevük, azaz. hogy van, de még a táblákat itt őrizzük, hiszen a mostani jeges, csúszós időben veszélyes lenne létrákon mászkálni. Várunk vele tavaszig. A Hunyadiváros fő tere az Április 4. tér nevet kapja. Ezenkívül — mondja Kálló elvtárs — Balassi Bálintról, Liszt Ferencről, Gárdonyi Gézáról, Kilián Györgyről, Ságvári Endréről, Szilágyi Erzsébetről stb. neveztük itt el az új utcáinkat. A város külső részén húzódó körutat pedig, — ami nagyrészt még ezután épül — Mátyás körútnak fogják hívni. A Széche- nyivárosban Tihany, Berkes Ferenc, Bakony, Balaton elnevezésű utcák lesznek. A Méhes-faluban, a művésztelep mellett, Szinyei Merse Pálról, Benczúr Gyuláról, Székely Bertalanról, a nagy magyar festőkről nevezzük el az új utcákat. — A FELSOROLÁS termé- szetesen nem teljes, hiszen 62 ! új utca kap nevet. Azt azonban még feltétlenül meg kell írni, hogy a Zománcipari Művekkel szemben kiépült leninvárosi la- 1 ások, illetve házak Halasi üt únsvezés alatt kapnak számokat. „ G. S.
