Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-11 / 289. szám

!#6S. december lí, szerda 5. o*da< Oj nevelési módszereket! A Művelődési Minisztérium ellenőrzésének tapasztalatai NÉHÁNY héttel ezelőtt egy általános iskolás fiúval találko­zott a rendőrjárőr Kalocsától néhány kilométernyire az or­szágúton. A gyerek kis bátyúval a kezében igyekezett minél tá­volabb kerülni a várostól. A fiúnevelő intézetből .lépett meg” egy óvatlan pillanatban, „mert az intézeti nevelők ütik-verik a növendékeket”. Nem sokkal ezután a Műve­lődésügyi Minisztérium illetékes főosztálya széles körű vizsgála­tot folytatott Kalocsán. Lakatos László, Nagy Gyula és Walter József nevelőket felfüggesztet­te állásukból. Később az egyez­tető bizottság Nagy Gyulát és Walter Józsefet visszahelyezte munkahelyére. Mindketten meg­rovást kaptak, Lakatos László elbocsátása azonban érvényben maradt és ügyében a bíróság jár el. Tóth Károlyt, az intézet igaz­gatóhelyettesét kértük meg, ad­jon felvilágosítást a történtek­ről. — Valóban előfordultak ezek a sajnálatos esetek. Az intézet nevelői azonban rendkívül ne­héz helyzetben vannak. Az át­építés miatt még mindig nagy a felfordulás. Jóval a tanévkez­det után derült ki, hogy ki kell cserélni az ablakokat. A gyere­kek a folyosón aludtak. Négy hónapja, hogy megkezdődött az új iskolai év. s még mindig dol­goznak az építők. Hogyan befolyásolja az épület felújítása az oktató-nevelő mun­kát? ________ Egé szült az első magyar „''gazán“ zsebrádió A székesfehérvári VTRGY Szakembereinek és az Elektro­technikai Vállalat mérnökeinek magyar alkatrészek felhasználá­sával sikerült egy olyan kis rá­diót előállitaniok, amely mór igazán zsebrádió. Az 5 tranzisztoros kis zseb­rádió érzékenysége talán vala­mivel jobb is a külföldieknél, hangereje pedig még a japán típusokénál is 25 százalékkal nagyobb. Méretét — 12x7x3 centiméter — a hazai alkatré­szek szabták meg. Ezt a terje­delmet is csak úgy tudták el­érni, hogy külön hangszórót fejlesztettek ki hozzá. Talán fe­ledteti a néhány milliméteres különbséget majd az, hogy az új magyar zsebrádió olcsó — várhatóan hétszáz forint körül lesz az ára. — Az itt gondozott gyerme kék általában igen érzékenyek Súlyos családi problémákkal, kedvezőtlen élettapasztalatokkal kerültek az intézetbe. Vannak 14 évet betöltött harmadikos, negyedikes általános iskolások., fejlődésben visszamaradt, vagy az átlagostól eltérő, szokatlanul jól fejlett gyerekek. Változó ér­telmi képességgel, különböző érdeklődési körrel. Ilyen körül- mélyek között nehéz kialakítani az osztályközösségeket, holott ez az egyik legjobb nevelési esz­köz. Át kelj dolgozni az egész nevelési rendszert, mert az év­tizedekkel ezelőtt alkalmazott módszereket ma már nem lehet eredményesen alkalmazni. A mi eszközeink: a kollektív ráhatás, az intézeti, illetve az osztály­önkormányzat kiépítése, a tiszt­ségviselők, a körvezetők közre­működése. Tavalyelőtt még eredményesen működött az in­tézet torna-, tánc-, sportszakkö­re, sőt, a kalocsai fiúk 126 gyer­mekotthon növendékei közül az első díjakat nyerték el a külön­böző atlétikai és sportversenyen. Ma erről egyelőre, amíg az épít­kezés be nem fejeződik, szó sem lehet. SZEPTEMBERBEN harminc olyan gyermek jött az ország különböző fiúnevelőiből, akiket más jellegű intézetben kellene gondozni. Sok közöttük a rend­bontó, s olyan is. aki szándéko­san provokálja a nevelőket. A Művelődésügyi Minisztérium széles körű vizsgálatát megin­dító eset óta azonban nem for­dult elő. hogy valamelyik gye­reket a nevelő tettleg bántal­mazza. Kiss Antal Ellj ütött hozzánk is, itt van, mindenki láthatja, élvezheti — a laterna magica, vagyis ma­gyarul a „bűvös lámpa”. Kétség nem fér hozzá, való­ban bűvös találmánya a 17. szá­zadnak. Akkor született meg ugyanis az első laterna magi­ca, a mozgókép, a film előfutá­ra. ' Minek köszönhető sikere, pá­ratlan varázsa, ennek a mostani laterna magicának? Részekre bont egyetlen jelenetet, össze- vegyíti a filmet az élő játékkal, a hús-vér szereplőt tulajdon ár­nyával. S mindezt nagyvona­lúan. a technika fölényes mo­solyával és az ember hiúságát korszerű formában legyezgető „mai gyerek” vásott bájával. Mert mi más kelthette volna életre a laterna magicát, ha nem az önmagát több példány­ban és minden műfajban egy­szerre látni óhajtó emberi hiú­ság? A film és a színpad amúgy is a felnőttek dédelgetett játéksze­re. Megpróbálták tehát a ket­tőt a maguk mulatságára és na­gyobb dicsőségére összeházasíta­ni. Sikerült. Megjelent és hó­dító útra indult a csehszlovák laterna magica. Példájukon fel­buzdulva, most a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó munkatársai vállalkoztak arra, hogy a lema magicához hasonló tech­nikai megoldással filmszkcccset készítsenek, a Kecskemét Vá­rosi Tanács művelődési osztá­lya, valamint a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat meg­bízásából. A szegényes adottságok nem hűtötték le a két főszereplő -— Móricz Ildikó és Pathó István, a Katona József Színház művé­szei — és a filmhíradó munka­társainak lelkesedését. Fáradha­tatlan munkájuk érdeme a si­ker, amely első bemutatkozásu­kat követte vasárnap Kecske­méten a Városi Mozi 50 éves jubileumának ünnepségén. FÉNY A TANYÁN C agyos szél * hordja az ólmos esőt. Délután öt óra körül jár az idő, kint már sö­tét van. A Kiskun­halasi A. G. balo- taszállási üzemegy­ségében lassan gyü­lekeznek a mar­xizmus—leninizmus kérdései tanfolyam részvevői. Elsőnek Kovács Kálmán, a pártalapszervezet titkára érkezett, pe­dig több mint két kilométert kellett megtennie a csúszós úton. Legtávolabb­ról Rikk Ist ván jött. Lakásáig, a tanyai emberek mértékével számolva is nagy a távolság, legalább négy kilométer. Nem egészen fiatal ember már, de a hosszú út nem aka­dályozza meg ab­ban, hogy mindig pontosan megjelen­jen. , Amíg a hallgatók gyülekeztek, megis­merkedtünk a tan­folyam vezetőjével, Pétek Olivérrel. Sok éves propagandista tapasztalata van, az egyetemi vég­zettségét jól hasz­nosítja az oktatás­ban. Három éve patronálja az üzem­egységet. Pár perccel ha­ladja meg az óra­mutató az ötöt, mi­kor megkezdődik a szeminárium. Őszintén szólva, ilyen pontosságra a szétszórt tanyavi­lágban, ilyen zi- mankós időben nem számítottunk. S hogy ez így van, az a hallgatók szor­galmát és a tanfo­lyam iránti érdek­lődését tükrözi. A z étkezdében, ahol tizenha­tan ülnek, a szemi­nárium vezető rö­vid bevezetője adott jó alapot a vitához. Korunk fő jelleg­zetességéről a mar- xizmus-l eni n, zmus világméretű térhó­dításáról beszélt, az eszmei offenziva feladataira hívta fel a figyelmet. A ré­gi társadalom néze­tei, szokásai még hatnak, a kispolgári ideológia és er­kölcs maradványai ma is fékezik a szocialista építést. A szorgalmas, mun­ka, igyekezet sem vált még minden­kinek szokásává A vitát Hudák István hozzászólása nyitja meg. Nem volt lámpaláza at­tól,' hogy a vendé­gek is meghallgat­ják fejtegetéseih. Tatár László, egye­temet végzett me­zőgazdász a vita következő részve­vője. Az ipari mun­kások áldozatválla­lását méltatja a példa követésére serkentve a gazda­ság dolgozóit. A foglalkozást ” a meghitt, őszinte, szabad vita légköre jellemezte. Nyoma sem volt a feszélyezeltsőgnek. ideiek Olivér, a tanfolyam vezetője nemcsak a vitát bá­torította, hanem tü­relmes szóval, okos érvekkel magyaráz­ta meg a párt po­litikájának helyes­ségét és gyakorlati példákkal egészítet­te ki a tankönyv­ben leírtakat. Nagy József téglaszegélyét kapargatta. Fél­rehúzódtak a többiektől, egé­szen a terasz szélére, egy ha­talmas beton virágtartó mellé. A tűzvörös muskátli Éva feje fölé hajolt. — Nem akarom faggatni, csak egyszerűen kíváncsi vol­tam ..; — És maga? Udvarol valaki­nek? — Magának. Magának, ked­ves Éva — bókolt Sipos várat­lan fordulattal. A lány arcát enyhe pir ön­tötte el. Nem válaszolt. A meghitté lett beszélgetést Szakváriné zavarta meg. — Indulunk, elvtársak ... Maguk nem jönnek? — szólt oda Siposékhoz. Éva zavartan odasietett a csoporthoz. Sipos kissé lassab­ban ugyan, de követte. — Erre megyünk, hátul... Járfás elvtárs, menjen előre, vezessen — mondta Szakváriné az időközben megérkezett er­désznek. És a fűzöld egyenru­hás Járfás a csoport élére sie­tett. Mögötte a vadászok, aztán a többiek. Sipos és Éva hátul kullogott. Melléjük sodródott a zeneta­nár is. Nem akarta zavarni a fiatalokat, de figyelte minden szavukat. Egyáltalán nem tet- pzett neki, hogy a lány ilyen hamar barátságot kötött Sípos­sal. Nem tudta még, hogy tu­lajdonképpen ki is ez a Fe- renczi Éva. Más szituációban egy egyszerű flörtnek vélhette volna az egészet, ha nem ügy­nökről, kémről, van szó. A hír­szerző, a kém soha nem csinál olyasmit aminek előre ne tud­ná a célját. Minden egyes lé­pése tudatos, kitervelt. S ha Sipos ilyen gyorsan megkeres­te ennek a lánynak a szimpá­tiáját, annak valami oka van. Lehet, hogy egyszerűen csak fedezékül akarja felhasználni, hogy aztán mögötte vagy mel­lette nyugodtabban mozoghas­son, s az is lehet, hogy a fi­gyelmet akarja így elterelni ma­gáról. Sőt, előfordulhat, hogy a lány a B 26-os egyik ügynöke, és így tartja a kapcsolatot Sí­possal. Nem is rossz módszer: szerelembe burkolni a különle­ges akciót! Mindenesetre gyor­san utána kell nézni ennek a lánynak. Egyáltalán kicsoda? A legszívesebben már most megtette volna, de nem akart elszakadni Sípostól. Az erdész fürgén mászta a meredek hegyoldalt, s a cso­port szétszakadozott. Lemaradt néhány külföldi vadász is. Töb­ben azonban még gyorsabb tempóra biztatták az erdészt. Járfás nem válaszolt erre a no­szogatásra. Szótlanul ropogtat­ta az avart és a földre hullott száraz gallyakat. Fél óra alatt felértek a hegy­gerincre. Fenséges látvány tá­rult eléjük. A tiszta, kék ég­gel összecsókolózó zöld hegyek, a kacskaringózó hegyipatakok és a tükörsima Hámori tó csodálatos panorámája megfo­gott mindenkit. Járfás, az er­dész magyarázni kezdett a cso­portnak, mint egy hivatásos idegenvezető. — Az a magas, ott hátul, az örvénykő — mondta magya­rul, aztán elismételte németül is a külföldieknek. — Az a fa­lucska Alsóhámor. Előtte, ahol a hegylánc megtörik, a puska- porosi kilátó... Látják ott a kisvasutat? Ha várnánk né­hány percet, megláthatnánk a vonatot is... — Belenézett távcsövébe. — Még az erdőben sem látni, biztosan késik ... In­duljunk — javasolta. Továbbmentek. Most már Sipos is, Éva is ott lépkedett az erdész mögött. A zenetanár megint mellettük lihegett. Ki­csit fáradtnak látszott, de azért ő biztatta a kirándulókat. — Ilyen fiatalok, s micsoda lassan mennek! — Siposékhoz fordult: — Maguknak még be sem mutatkoztam... Pálos László zenetanár vagyok. Kon­zervatórium! . ; : — Sipos — válaszolta csak csak úgy foghegyről az ügynök. — Ferenczi Éva — nyújtott kezet a lány Pálosnak. Egy pil­lanatra megálltak a kézfogás miatt, de ez elég volt ahhoz, hogy Pálos odalépjen melléjük, s most már velük együtt men­jen tovább. Az őrnagy tudta már a lány nevét, mégis szük­ségesnek tartotta ezt a bemu­tatkozást, hogy kapcsolatot te­remtsen. — Olyan régen jártam erre... Fiatal koromban... ön mióta van itt? — szólt előre Pálos az erdésznek. — Én? Már jó néhány éve — válaszolta az. — Azért kérdezem, mert az erdészekről mindig azt hallot­tam, hogy öreg rókák, akik még a fákat is külön-külön is­merik ... — Nem dicsekvésképpen mondom, de én is elég jól meg­ismertem az erdőmet — vála­szolta nevetve Járfás. — Mindig az volt a vágyam, hogv erdőben lakiak ... Egy időben erdész akartam lenni... — mondta Pálos. Járfás hátrakapta fejét. — Igazán? — Igen, igen... Maga hol járt erdésziskolára? ÍFolytatjuk.) A filmszkeccs lényege tulaj­donképpen annyi, hogy a sze­replők a film múltját és jelenét idézik vászonra vetítve és sze­mélyesen. önmagukkal vitázva és táncra perdülve, hol charles­tont, hol twistet járva a leg­újabb módon figurázzák ki egy kicsit azt is ami régi. azt is ami új. Az életrevaló ötletet friss játék fűszerezi, amelyből kive­szik részüket a vállalkozó ked­vű alkotók is: Schrem Rezső, Ábrahám János, Rohrbacher Béla, Fodor Balázs és Radó Gyu­la, a filmhíradó munkatársai. Ha tekintetbe vesszük a film­híradó hiányos technikai felsze­relését, a munka közben mind­untalan felmerülő anyagi, mű­szaki és egyéb nehézségeket — csak elismeréssel szólhatunk teljesítményükről. A következő vasárnap Bajára látogatnak, hogy fellépjenek az Uránia Mozi 50 éves fennállásá­nak évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepi előadáson. Ezt követően pedig december 15-től egy hétig látható műsoruk a Kecskeméti Városi Moziban. Érdemes megnézni. Mert az is élvezi a játékot, aki részese, de az is. aki nézője a kecskeméti laterna magicának. * s —* » Laterna magica — Kecskeméten

Next

/
Oldalképek
Tartalom