Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
!#6S. december lí, szerda 5. o*da< Oj nevelési módszereket! A Művelődési Minisztérium ellenőrzésének tapasztalatai NÉHÁNY héttel ezelőtt egy általános iskolás fiúval találkozott a rendőrjárőr Kalocsától néhány kilométernyire az országúton. A gyerek kis bátyúval a kezében igyekezett minél távolabb kerülni a várostól. A fiúnevelő intézetből .lépett meg” egy óvatlan pillanatban, „mert az intézeti nevelők ütik-verik a növendékeket”. Nem sokkal ezután a Művelődésügyi Minisztérium illetékes főosztálya széles körű vizsgálatot folytatott Kalocsán. Lakatos László, Nagy Gyula és Walter József nevelőket felfüggesztette állásukból. Később az egyeztető bizottság Nagy Gyulát és Walter Józsefet visszahelyezte munkahelyére. Mindketten megrovást kaptak, Lakatos László elbocsátása azonban érvényben maradt és ügyében a bíróság jár el. Tóth Károlyt, az intézet igazgatóhelyettesét kértük meg, adjon felvilágosítást a történtekről. — Valóban előfordultak ezek a sajnálatos esetek. Az intézet nevelői azonban rendkívül nehéz helyzetben vannak. Az átépítés miatt még mindig nagy a felfordulás. Jóval a tanévkezdet után derült ki, hogy ki kell cserélni az ablakokat. A gyerekek a folyosón aludtak. Négy hónapja, hogy megkezdődött az új iskolai év. s még mindig dolgoznak az építők. Hogyan befolyásolja az épület felújítása az oktató-nevelő munkát? ________ Egé szült az első magyar „''gazán“ zsebrádió A székesfehérvári VTRGY Szakembereinek és az Elektrotechnikai Vállalat mérnökeinek magyar alkatrészek felhasználásával sikerült egy olyan kis rádiót előállitaniok, amely mór igazán zsebrádió. Az 5 tranzisztoros kis zsebrádió érzékenysége talán valamivel jobb is a külföldieknél, hangereje pedig még a japán típusokénál is 25 százalékkal nagyobb. Méretét — 12x7x3 centiméter — a hazai alkatrészek szabták meg. Ezt a terjedelmet is csak úgy tudták elérni, hogy külön hangszórót fejlesztettek ki hozzá. Talán feledteti a néhány milliméteres különbséget majd az, hogy az új magyar zsebrádió olcsó — várhatóan hétszáz forint körül lesz az ára. — Az itt gondozott gyerme kék általában igen érzékenyek Súlyos családi problémákkal, kedvezőtlen élettapasztalatokkal kerültek az intézetbe. Vannak 14 évet betöltött harmadikos, negyedikes általános iskolások., fejlődésben visszamaradt, vagy az átlagostól eltérő, szokatlanul jól fejlett gyerekek. Változó értelmi képességgel, különböző érdeklődési körrel. Ilyen körül- mélyek között nehéz kialakítani az osztályközösségeket, holott ez az egyik legjobb nevelési eszköz. Át kelj dolgozni az egész nevelési rendszert, mert az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott módszereket ma már nem lehet eredményesen alkalmazni. A mi eszközeink: a kollektív ráhatás, az intézeti, illetve az osztályönkormányzat kiépítése, a tisztségviselők, a körvezetők közreműködése. Tavalyelőtt még eredményesen működött az intézet torna-, tánc-, sportszakköre, sőt, a kalocsai fiúk 126 gyermekotthon növendékei közül az első díjakat nyerték el a különböző atlétikai és sportversenyen. Ma erről egyelőre, amíg az építkezés be nem fejeződik, szó sem lehet. SZEPTEMBERBEN harminc olyan gyermek jött az ország különböző fiúnevelőiből, akiket más jellegű intézetben kellene gondozni. Sok közöttük a rendbontó, s olyan is. aki szándékosan provokálja a nevelőket. A Művelődésügyi Minisztérium széles körű vizsgálatát megindító eset óta azonban nem fordult elő. hogy valamelyik gyereket a nevelő tettleg bántalmazza. Kiss Antal Ellj ütött hozzánk is, itt van, mindenki láthatja, élvezheti — a laterna magica, vagyis magyarul a „bűvös lámpa”. Kétség nem fér hozzá, valóban bűvös találmánya a 17. századnak. Akkor született meg ugyanis az első laterna magica, a mozgókép, a film előfutára. ' Minek köszönhető sikere, páratlan varázsa, ennek a mostani laterna magicának? Részekre bont egyetlen jelenetet, össze- vegyíti a filmet az élő játékkal, a hús-vér szereplőt tulajdon árnyával. S mindezt nagyvonalúan. a technika fölényes mosolyával és az ember hiúságát korszerű formában legyezgető „mai gyerek” vásott bájával. Mert mi más kelthette volna életre a laterna magicát, ha nem az önmagát több példányban és minden műfajban egyszerre látni óhajtó emberi hiúság? A film és a színpad amúgy is a felnőttek dédelgetett játékszere. Megpróbálták tehát a kettőt a maguk mulatságára és nagyobb dicsőségére összeházasítani. Sikerült. Megjelent és hódító útra indult a csehszlovák laterna magica. Példájukon felbuzdulva, most a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó munkatársai vállalkoztak arra, hogy a lema magicához hasonló technikai megoldással filmszkcccset készítsenek, a Kecskemét Városi Tanács művelődési osztálya, valamint a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat megbízásából. A szegényes adottságok nem hűtötték le a két főszereplő -— Móricz Ildikó és Pathó István, a Katona József Színház művészei — és a filmhíradó munkatársainak lelkesedését. Fáradhatatlan munkájuk érdeme a siker, amely első bemutatkozásukat követte vasárnap Kecskeméten a Városi Mozi 50 éves jubileumának ünnepségén. FÉNY A TANYÁN C agyos szél * hordja az ólmos esőt. Délután öt óra körül jár az idő, kint már sötét van. A Kiskunhalasi A. G. balo- taszállási üzemegységében lassan gyülekeznek a marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyam részvevői. Elsőnek Kovács Kálmán, a pártalapszervezet titkára érkezett, pedig több mint két kilométert kellett megtennie a csúszós úton. Legtávolabbról Rikk Ist ván jött. Lakásáig, a tanyai emberek mértékével számolva is nagy a távolság, legalább négy kilométer. Nem egészen fiatal ember már, de a hosszú út nem akadályozza meg abban, hogy mindig pontosan megjelenjen. , Amíg a hallgatók gyülekeztek, megismerkedtünk a tanfolyam vezetőjével, Pétek Olivérrel. Sok éves propagandista tapasztalata van, az egyetemi végzettségét jól hasznosítja az oktatásban. Három éve patronálja az üzemegységet. Pár perccel haladja meg az óramutató az ötöt, mikor megkezdődik a szeminárium. Őszintén szólva, ilyen pontosságra a szétszórt tanyavilágban, ilyen zi- mankós időben nem számítottunk. S hogy ez így van, az a hallgatók szorgalmát és a tanfolyam iránti érdeklődését tükrözi. A z étkezdében, ahol tizenhatan ülnek, a szeminárium vezető rövid bevezetője adott jó alapot a vitához. Korunk fő jellegzetességéről a mar- xizmus-l eni n, zmus világméretű térhódításáról beszélt, az eszmei offenziva feladataira hívta fel a figyelmet. A régi társadalom nézetei, szokásai még hatnak, a kispolgári ideológia és erkölcs maradványai ma is fékezik a szocialista építést. A szorgalmas, munka, igyekezet sem vált még mindenkinek szokásává A vitát Hudák István hozzászólása nyitja meg. Nem volt lámpaláza attól,' hogy a vendégek is meghallgatják fejtegetéseih. Tatár László, egyetemet végzett mezőgazdász a vita következő részvevője. Az ipari munkások áldozatvállalását méltatja a példa követésére serkentve a gazdaság dolgozóit. A foglalkozást ” a meghitt, őszinte, szabad vita légköre jellemezte. Nyoma sem volt a feszélyezeltsőgnek. ideiek Olivér, a tanfolyam vezetője nemcsak a vitát bátorította, hanem türelmes szóval, okos érvekkel magyarázta meg a párt politikájának helyességét és gyakorlati példákkal egészítette ki a tankönyvben leírtakat. Nagy József téglaszegélyét kapargatta. Félrehúzódtak a többiektől, egészen a terasz szélére, egy hatalmas beton virágtartó mellé. A tűzvörös muskátli Éva feje fölé hajolt. — Nem akarom faggatni, csak egyszerűen kíváncsi voltam ..; — És maga? Udvarol valakinek? — Magának. Magának, kedves Éva — bókolt Sipos váratlan fordulattal. A lány arcát enyhe pir öntötte el. Nem válaszolt. A meghitté lett beszélgetést Szakváriné zavarta meg. — Indulunk, elvtársak ... Maguk nem jönnek? — szólt oda Siposékhoz. Éva zavartan odasietett a csoporthoz. Sipos kissé lassabban ugyan, de követte. — Erre megyünk, hátul... Járfás elvtárs, menjen előre, vezessen — mondta Szakváriné az időközben megérkezett erdésznek. És a fűzöld egyenruhás Járfás a csoport élére sietett. Mögötte a vadászok, aztán a többiek. Sipos és Éva hátul kullogott. Melléjük sodródott a zenetanár is. Nem akarta zavarni a fiatalokat, de figyelte minden szavukat. Egyáltalán nem tet- pzett neki, hogy a lány ilyen hamar barátságot kötött Sípossal. Nem tudta még, hogy tulajdonképpen ki is ez a Fe- renczi Éva. Más szituációban egy egyszerű flörtnek vélhette volna az egészet, ha nem ügynökről, kémről, van szó. A hírszerző, a kém soha nem csinál olyasmit aminek előre ne tudná a célját. Minden egyes lépése tudatos, kitervelt. S ha Sipos ilyen gyorsan megkereste ennek a lánynak a szimpátiáját, annak valami oka van. Lehet, hogy egyszerűen csak fedezékül akarja felhasználni, hogy aztán mögötte vagy mellette nyugodtabban mozoghasson, s az is lehet, hogy a figyelmet akarja így elterelni magáról. Sőt, előfordulhat, hogy a lány a B 26-os egyik ügynöke, és így tartja a kapcsolatot Sípossal. Nem is rossz módszer: szerelembe burkolni a különleges akciót! Mindenesetre gyorsan utána kell nézni ennek a lánynak. Egyáltalán kicsoda? A legszívesebben már most megtette volna, de nem akart elszakadni Sípostól. Az erdész fürgén mászta a meredek hegyoldalt, s a csoport szétszakadozott. Lemaradt néhány külföldi vadász is. Többen azonban még gyorsabb tempóra biztatták az erdészt. Járfás nem válaszolt erre a noszogatásra. Szótlanul ropogtatta az avart és a földre hullott száraz gallyakat. Fél óra alatt felértek a hegygerincre. Fenséges látvány tárult eléjük. A tiszta, kék éggel összecsókolózó zöld hegyek, a kacskaringózó hegyipatakok és a tükörsima Hámori tó csodálatos panorámája megfogott mindenkit. Járfás, az erdész magyarázni kezdett a csoportnak, mint egy hivatásos idegenvezető. — Az a magas, ott hátul, az örvénykő — mondta magyarul, aztán elismételte németül is a külföldieknek. — Az a falucska Alsóhámor. Előtte, ahol a hegylánc megtörik, a puska- porosi kilátó... Látják ott a kisvasutat? Ha várnánk néhány percet, megláthatnánk a vonatot is... — Belenézett távcsövébe. — Még az erdőben sem látni, biztosan késik ... Induljunk — javasolta. Továbbmentek. Most már Sipos is, Éva is ott lépkedett az erdész mögött. A zenetanár megint mellettük lihegett. Kicsit fáradtnak látszott, de azért ő biztatta a kirándulókat. — Ilyen fiatalok, s micsoda lassan mennek! — Siposékhoz fordult: — Maguknak még be sem mutatkoztam... Pálos László zenetanár vagyok. Konzervatórium! . ; : — Sipos — válaszolta csak csak úgy foghegyről az ügynök. — Ferenczi Éva — nyújtott kezet a lány Pálosnak. Egy pillanatra megálltak a kézfogás miatt, de ez elég volt ahhoz, hogy Pálos odalépjen melléjük, s most már velük együtt menjen tovább. Az őrnagy tudta már a lány nevét, mégis szükségesnek tartotta ezt a bemutatkozást, hogy kapcsolatot teremtsen. — Olyan régen jártam erre... Fiatal koromban... ön mióta van itt? — szólt előre Pálos az erdésznek. — Én? Már jó néhány éve — válaszolta az. — Azért kérdezem, mert az erdészekről mindig azt hallottam, hogy öreg rókák, akik még a fákat is külön-külön ismerik ... — Nem dicsekvésképpen mondom, de én is elég jól megismertem az erdőmet — válaszolta nevetve Járfás. — Mindig az volt a vágyam, hogv erdőben lakiak ... Egy időben erdész akartam lenni... — mondta Pálos. Járfás hátrakapta fejét. — Igazán? — Igen, igen... Maga hol járt erdésziskolára? ÍFolytatjuk.) A filmszkeccs lényege tulajdonképpen annyi, hogy a szereplők a film múltját és jelenét idézik vászonra vetítve és személyesen. önmagukkal vitázva és táncra perdülve, hol charlestont, hol twistet járva a legújabb módon figurázzák ki egy kicsit azt is ami régi. azt is ami új. Az életrevaló ötletet friss játék fűszerezi, amelyből kiveszik részüket a vállalkozó kedvű alkotók is: Schrem Rezső, Ábrahám János, Rohrbacher Béla, Fodor Balázs és Radó Gyula, a filmhíradó munkatársai. Ha tekintetbe vesszük a filmhíradó hiányos technikai felszerelését, a munka közben minduntalan felmerülő anyagi, műszaki és egyéb nehézségeket — csak elismeréssel szólhatunk teljesítményükről. A következő vasárnap Bajára látogatnak, hogy fellépjenek az Uránia Mozi 50 éves fennállásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi előadáson. Ezt követően pedig december 15-től egy hétig látható műsoruk a Kecskeméti Városi Moziban. Érdemes megnézni. Mert az is élvezi a játékot, aki részese, de az is. aki nézője a kecskeméti laterna magicának. * s —* » Laterna magica — Kecskeméten
