Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

S. oldal 1963. december 29, vasárnap Gyanakvó angolok a farm kerítésénél „Békéltetés99 vagy beavatkozás? Washingtonban megorroltak Francóra JOHNSON texasi bir­tokán ökörsütésre hívta meg azt a mintegy két­száz újságírót, akik Er­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN juinak. A NATO-orszá- gok — hangsúlyozza a tu­dósító — a tragikus ese­ményeket a zürichi—lon­hard nyugatnémet kormányfő látogatása alkal­mából gyűltek ott össze, s rögtönzött sajtóérte­kezletet is tartott. Egy újságíró megkérdezte az elnököt, milyen szerepet tölt be a kancellárral, folytatandó megbeszéléseken a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése. Johnson azt válaszolta, igen fontos szerepet. „Nincs fontosabb dolog, mint a kelet—nyugati viszony és az, hogy valamennyien békés világban éljünk. Véleményünk szerint ha­ladást lehet elérni ezen a téren, s ennek érde­kében minden tőlünk telhetőt el fogunk követ­ni.” Johnsont megelőzően nyilatkozott az újság­íróknak Rusk külügyminiszter is. Nyilatkozatá­ban Nyugat-Németországoj; az Atlanti Szövetség egyik legszilárdabb tagjának nevezte, s kifejezte azt a véleményét, hogy Johnson és Erhard ta­lálkozása új fejezetet nyit a két ország együtt­működésében. A New York Times szombati szá­ma vezércikkben foglalkozik Erhard amerikai látogatásával. Megállapítja, az elmúlt évben „sa­játos kapcsolat” alakult ki Washington és Bonn között, s hozzáteszi, hogy néhány — főleg gaz­dasági jellegű — érdekellentét dacára a nyugat­német kormány jelenleg sok alapvető kérdésben közelebb áll az Egyesült Államokhoz, mint bár­mely más amerikai szövetséges, beleértve Ang­liát is. A lap szerint Johnson és Erhard megbe­szélésén fő téma lesz a kelet—nyugati kapcsolat, valamint az atlanti egység megszilárdítása. Az új amerikai elnök texasi farmjának kerítésén kívül rekedt angol megfigyelők alig titkolt fél­tékenységgel figyelik a látványos barátkozást. „A németek — írja a Times tudósítója — bizto­sították maguknak az első helyet az új ameri­kai elnök és a nyugati vezetők most kezdődő tárgyalássorozatának listáján. Erhard és John­son viszonya alighanem erősen különbözik majd Adenauer és Kennedy kapcsolataitól. A néme­tek nagy reményeket táplálnak. Bátorítást me­rítenek abból, hogy Washington egyre inkább elismeri Bonn szerepének fontosságát a nyugati szövetségben, s arra számítanak, hogy Johnson a nyugatnémet—amerikai barátkozás új szaka­szát nyitja meg.” A PRAVDA nicosiai tudósítójának jelentése szerint a ciprusi események túlnövik a nemzeti határokat és komoly nemzetközi konfliktussá fa­Ünnepélyesen felavatták - a Barátság-olajvezeték lengyel szakaszát Szombaton Plockban ünnepé­lyes körülmények között fel­avatták a Barátság-olajvezeték lengyel szakaszát. Az ünnepsé­gen Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára vezeté­sével részt vettek a LEMP és a lengyel kormány vezetői. Meg­jelentek az ünnepségen a Szovjetunió, Csehszlovákia, Ma­gyarország és az NDK kor­mányküldöttségei is. Plock e napra ünneplőbe öl­tözött. A városban ott lengtek az olajvezeték építésében részt vett KGST-országok lobogói. A transzparensek a szocialista or­szágok összefogását, testvéri barátságát éltették. Ez a Visztula menti kis vá­ros a szocialista országok ösz- szefogásának szimbóluma. A Barátság-olajvezeték 670 kilo­méteres szakaszának Plock a legfontosabb állomása. Itt épül Lengyelország egyik legnagyobb és legfontosabb beruházása, a plocki petrokémiai kombinát. Az olajvezeték lengyel szaka­szának építésében részt vettek a Szovjetunió szakemberein kí­vül az NDK, Csehszlovákia és Magyarország szakemberei is. Az ünnepség a Plock melletti plebankai központi szivattyúál­lomásnál kezdődött, ahol Go­mulka az automatikus kapcso­lóteremben megindította a szi­vattyú működését. Ezzel a len­gyel olajvezetéket hivatalosan is átadták rendeltetésének. Az aktus után a vendégek megtekintették a központi szi­vattyúállomás gépeinek műkö­dését, a hatalmas olajtartályo­kat, amelyekbe vastag sugárban ömlött a föld alatti vezetéken át a szovjet olaj. Mindenfelől — II mindenről ADEN. (Reuter) Pénteken este az adeni kór házban belehalt sebeibe George Hendeiíon, a Dél-arábiai Szö­vetség helyettes angol főbizto­sa. Henderson a december 10-én végrehajtott adeni repülőtéri kézigránát-merénylet harminc­kilenc sebesültjének egyike volt. * NEW YORK. (Reuter; A Pozdnyejev család szomba­ton hazaindult Amerikából. Viktor Pozdnyejev moszkvai mérnök feleségével és két gyer­mekével az amerikai Ports- mouthban töltötte a karácsonyi ünnepeket a helyi kereskedelmi kamara és a város meghívá­sára. * LONDON. (Reuter) A Londont és Birminghamot összekötő M—1 jelzésű autó­sztrádán súlyos szerencsétlenség történt. A betonon kigyulladt és leállt egy teherautó. A csú­szós úton száguldozó kocsik nem tudtak fékezni, s egymás­után tizenkét autó rohant a veszteglő teherautóba, illetve egymásba. Tizenöt ember meg­sebesült. * MOSZKVA. (MTI A napokban tartotta Moszk­vában első ülésszakát a Szov­jetunió külpolitikájának és a nemzetkösd viszonyok történe­tének problémáival foglalkozó tudományos tanács. Az üléssza­kon megállapították, hogy szük­ség van a szovjet külpolitika elméleti alapjainak elmélyül­tebb kidolgozására, azoknak a gazdag tapasztalatoknak átfogó értékelésére, melyeket a szovjet állam nemzetközi politikai te­vékenysége során az utolsó év­tizedben szerzett. Közlemény Csou En-laj és Ben Bella tárgyalásairól bá, hogy a Kínai Népköztársa­ság a békés egymás mellett élés öt alapelve és a bandungi érte­kezlet tíz alapelvére kívánja építeni Afrika-politikáját. Elkészült az első zsebrádió a székesfehérvári VTRGy-ben. doni megállapodásra hivatkozva, arra használ­ják fel, hogy Ciprus belügyeibe avatkozzanak. A nyugati propaganda mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a véres események kezdeménye­zőit a „békéltetők” szerepében tüntesse fel. A Makariosz-kormány nem kérte egyetlen „garan­táló” országtól sem, hogy segítsen a rend hely­reállításában. A ciprusi kormány hivatalosan je­lentette ki, nem ismeri el egyetlen országnak sem jogát arra, hogy beavatkozzék Ciprus bel­ügyeibe. A kormány maga is képes arra, hogy rendet teremtsen háza táján. Mindezt figyelembe véve — írja a tudósító — a NATO-országoknak az a javaslata, hogy fegyveres erőiket Ciprus szigetén „békéltetés” céljaira használják fel, gya­korlatilag nem más, mint beavatkozás Ciprus ügyeibe. Üjabb bizonyítékok támasztják alá, hogy a volt gyarmatosítók és a NATO mostani vezetői szerepet játszottak a fegyveres összecsa­pások kirobbantásában — hangoztatja a szovjet lap tudósítója. — Ismeretessé vált például, hogy a terroristák és a szélsőséges csoportok legújabb gyártmányú amerikai és angol fegyverekkel lö­völdöztek. LONDONBAN mulatságosnak tartják azt a helyzetet, amelyben a spanyol kormány azzal vonta magára Washington haragját, hogy enge­délyezni szándékozik hajók építését Kuba szá­mára, spanyol hajógyárakban. A Times madridi levelezője úgy értesült: washingtoni hivatalos forrás kijelentette, hogy az amerikai kormány­nak súlyos aggodalmakat okozna, ha megfelelne ez a hír a valóságnak. Az Egyesült Államok madridi nagykövetsége utasítást kapott, hogy de­rítsen világot ezekre a híresztelésekre és tegyen további megfelelő lépéseket. Kuba madridi nagy- követségének szóvivője viszont kijelentette: Ku­ba fittyet hány az amerikai figyelmeztetésre. El­végre Spanyolország szuverén hatalom, amely­nek joga van tetszése szerint bármely országgal kereskedni és bármely ország számára hajókat eladni Amerika, vagy bármely más külföldi ha­talom beavatkozása nélkül. Londonban derült­séggel utalnak arra a humoros fordulatra és sze­repre, hogy az Egyesült Államok, „a nyugati de­mokrácia hivatalos zászlóvivője”, a szélsőjobb- oldali politika követelményeiről győzze meg a Franco-kormányt. A helyzet kulcsa bizonyos ” értelemben most az ' ipari üzemek gazdasági és po­litikai vezetői, tsz-elnökök, könyvelők és agronómusok, ta­nácsi szervek, közigazgatási emberek kezében van letéve. Vagyis azokat a nagy változá­sokat, amelyek e néhány moz­galmas esztendőben végbe­mentek, most méltó igazodás­nak kell követnie az állami és gazdasági munka minden terü­letén. Ne csak azért, mert mi­nél szerényebb eszközökkel ren­delkezik egy ország, annál in­kább szükséges azt kiegyenlíte­nie korszerű és racionális veze­tési módszerekkel, hanem azért is, mert a közösségi társadalom legkevésbé engedheti meg ma­gának az ilyen értelmű fogyaté­kosságokat. Hiszen most végre valóban kezükbe adta a nép mindazokat az eszközöket, ame­lyekkel anyagi és szellemi gaz­dagodásunkat szolgálhatják, s ilyen módon nálunk a vezető társadalmi rendünket is meg­személyesíti. Hibái és eredmé­nyei is túlnőnek személyén, a munka lényegére hatnak. Nem feledve és nem is le­becsülve az erőfeszítéseket, reá­lisan számba véve a vezetés mi­nőségi változásait, még koránt­csak os a munka teheti, ame­lyet jól terveztek és szervez­tek, okosan irányítanak, amely egy kicsit kényszeríti is a sze­rencsét, hogy mellettünk ma­radjon egész évben. Kétségtelenül eljött az ide­je annak, hogy minden eddi­ginél több figyelemmel, na­gyobb igénnyel tekintse át munkáját a vezetés mmden szintje; eleget tegyen a vára­kozásnak, s arányba hozza eredményeinket a lehetőségek­kel. Mert most, amikor mun­kában és szorgalomban nincs hiány, amikor az országos célkitűzések jók és reálisak, amikor végre túljutottunk a nagy strukturális változások szakaszain — kialakultak fa­lun és városon az egységes szocialista termelő viszonyok — a helyzet kulcsa annak a sok tízezer embernek a kezé­ben van, akik a munkát irá­nyítják. Az ő képzelőerejük, szakértelmük, határozottságuk és demokratikus érzékük a tö­megek akaratával egybeforr­va, képes arra. hogy új győ­zelemmé érlelje mindazokat az előnyöket, amelyeket a szocia­lizmus biztosít a társadalom­nak. Czeretnénk, ha szerenosé- sek lennénk ebben az új esztendőben. Hogy ne len­ne túlságosan kemény a tél és túlságosan száraz a nyár, ne lenne sem árvíz, sem jég­eső, kövérebbek lennének a mezőink, gyümölcsérlelőek a kertjeink; hogy hozzánk sze­gődne a természet jóindulata. Szeretnénk, ha több lenne a napsütés és kevesebb a borús ég. Valóságosan és jelképesen is — ha arra a nagy nemzet­közi horizontra gondolunk, amelyet éppúgy hol bizakod­va, hol pedig aggodalommal figyelünk, mint lakóhelyünk látóhatárát. Szeretnénk, ha beválnának terveink, kifogás­talan lenne az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem vér­keringése, hogy mindazt, amit juttatni terveztünk az embe­reknek, juttathassuk is, amit építeni terveztünk, azt felépít­sük, és egy kicsit meg is told­hassuk, amit elosztani lehet. Szeretnénk, ha mindaz az óhaj, szívből jövő kívánság, amellyel most egymást kö­szöntjük az 1964-es év kapu­jában, sorra-rendre beteljesed­nék. De hát az óhaj, remény, ha fel is melegíti a szívet, nem tölti meg a kamrákat: Közzétették Algírban a Csou En-laj kínai miniszterelnök és Ben Bella algériai elnök tár­gyalásairól szóló közös közle­ményt. Csou En-laj és Ben Bella megállapodott a Kínai Népköz- társaság és Algéria kapcsolatai­nak továbbfejlesztésében. Han­goztatták a nemzetközi felszaba­dító harc és a gyarmatosítás el­leni küzdelem szükségességét. Egyetértettek abban, hogy az af­rikai és ázsiai országok közötti nézeteltéréseket a békés egy­más mellett élés alapján, tár­gyalások útján kell megoldani. A közlemény megállapítja, hogy az algériai és a kínai ál­láspont szerint az általános le­szerelés és az atomfegyver-kí­sérletek betiltása rendkívül fon­tos a világbékéért folytatott harc szempontjából. A két or­szág felszólítja az érdekelt ál­lamokat, kettőzzék meg az atomfegyvermentes övezetek fel­állítására irányuló erőfeszítései­ket. A közlemény leszögezi továb­U Thant tárgyalásai U Thant, az ENSZ főtitkára pénteken fogadta Fedorenkót, a Szovjetunió, Patrick Deant, az Egyesült Királyság, és Plimp- tont, az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjét és megbeszé­lést folytatott velük a jemeni kérdésről. U Thant a jövő hé­ten számoH be a jemeni hely­zetről a Biztonsági Tanács előtt. Jól értesült körök szerint U Thant elfogadta de Gaulle fran­cia köztársaság elnök meghí­vását és április végén Fran­ciaországba látogat. Új esztendő új lendület a vezetésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom