Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
xvm. évf. 2»9. sz. 4ra 6O fillér 19*3. dec. íz, vasárnap Kétezer vésszé naponta Mintegy kétmillió szál szőlő- vesszőt gyűjtenek be a Kiskun- halasi Állami Gazdaság tajói üzemegységének szőlőstábláiról. A képünkön látható héttagú munkacsapat a kemény hidegben is helytáll, egyenként és naponta kétezer szálat szednek meg a tőkékről. A szaporítóanyag az üzemegység szőlőgyö- kereztető iskolájában kerül (elhasználására. Szétaprózott beruházások helyett nagyobb létesítmények a tsz-ekben Negyven majort villamosítottak A megye termelőszövetkezeteiben az év végéig mintegy 130 millió forint értékű építési beruházás valósul meg. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére például 28, szarvasmarha-férőhelyek építésére 29, baromfinevelő létesítésére 8, juhhodály építésére 6,5, tárolóhelyek építésére pedig 10 millió forintot fordítanak. A megvalósuló beruházások összege a tavalyinál 3 millió forinttal nagyobb, annak ellenére, hogy tavasszal a kedvezőtlen időjárás hosszú hetekig késleltette a munkát. Az emelkedés elsősorban annak köszönhető, hogy javult a beruházások előkészítése. A termelőszövetkezetek vezetői az esetek többségében határozottan foglaltak állást egy-egy új létesítménnyel kapcsolatban, és ezen a téren az eddiginél több következetességet tanúsítottak az irányító szervek is. Ha a beruházási munka irányát, célkitűzéseit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az átszervezés utáni korábbi évekkel szemben — amikor elsősorban kisebb költséggel állati férőhelyeket, raktárakat létesítettek — az idén már koncentrált, nagyobb összegű beruházáután a tetőszerkezet nem bizonyult elég erősnek. Ez természetesen készületlenül érte a vállalatot. Nem tudta idejében beszerezni a szükséges vasanyagot. Három palántaneveiő építését tervezték ez évben, de csak a (élegyházi Vörös Csillag Tsz-ben kezdhették meg a munkát. A tiszakécs- kei Tiszagyöngye és a kalocsai Iszkra Tsz-ben csak jövőre készülhet el a létesítmény. Ok: ismét anyaghiány. Az építőipari vállalat nem kapta meg idejében az előre gyártott vasszerkezetet. És itt érdemes megállni néhány szóra. Hiszen ez az ok tulajdonképpen okozat, a tények mögött egy mélyebben rejlő okot is találhatunk. Éspedig azt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium későn döntötte el, hogy hány palántanevelő építésére kerül sor a megyében, későn adták le a terveket, és .a vasszerkezet gyártása éppen ezért elhúzódott. Munkaerőhiánnyal is küzdött az építőipari vállalat. Elsősorban a dunavecsei és a kiskun- halasi járásban. Ennek ellenére nagyobb erőfeszítéssel elérhette volna, hogy a kalocsai Iszkra, a foktői Béke, a tisza- kécskei Béke, és a dunavecsei Űj Élet Termelőszövetkezetben megkezdett istállóépítési munkát befejezze a rossz idő beállta előtt. Hiszen ezeknek a termelőszövetkezeteknek most gondot okoz az állati férőhelyek hiánya. Megkezdődött a jövő évi beruházásokat előkészítő tervező munka. Ha a Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda idejében elkészíti a dokumentációkat, akkor — a tavalyi nehézségekből okulva. — idejében be lehet szerezni a szükséges építőanyagot, és az építők munkához láthatnak kora tavasszal. A következő évben 25 millió forintos költséggel 8 palántanevelő telep létesül a megye termelőszövetkezeteiben. A kecskeméti járásban három, a félegyházi járásban egy, a halasi járásban pedig négy. Üjabb hatvan tsz-majort villamosítanak hétmillió forintos előirányzat felhasználásával, és jelentős ösz- szeget fordítanak az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök járulékos beruházásaira is. B. D. Újabb három üssem teljesítette éves tervét A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége 21-én, déli 12 órakor teljesítette 1963. évi alaptervét. Év végéig féléméit tervfeladatának is eleget tesz a gyár. Az épületlakatosipari vállalat kiskunhalasi telepe is sikeres vizsgát tett első esztendei eredményével. Húszadikáig 130 ezer forinttal teljesítette túl 35 millió forintos termelési tervét, ezzel 100,3%-ot ért el. Az év hátralevő részében 100,8 százalékra emelik évi teljesítményüket. A Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat ugyancsak győzelmi jelentést küldött: 21-ével mind a kiskunhalasi, mind a keceli és a jánoshalmi üzem befejezte éves tervét. Lassú a hóéi takarítás — síkosak a járdák léli körút a megyeszékhelyen Szinte naponta írunk a KPM Közúti Igazgatóság hóeltakarítóinak nehéz és fáradságos munkájáról. Az előre gondosan megszervezett hóeltakarításnak az eredménye: Bács-Kiskun megyében minden út járható. A közutak. De mi a helyzet a városok — pontosabban Kecskemét belső úthálózatának, gyalogjáróinak tisztaságával? „Autóié m elő“ az Arany János utcában Szombaton délelőtt 10 órakor indultunk el „felderítő utunk- ra”. Az első állomás: az Arany János utca volt. Több személy- és teherautó vesztegelt itt a 30 centis hóban. A síkos keramit- ról a kerekek lesöpörték a havat, de a kocsik nem tudtak kimozdulni helyükről. Az YA 38—49 számú TEFU-kocsi vezetője ugyan lapátolt havat a kerekek alá, viszont az indulási kísérlet eredménytelen volt. A körülállók tetszését vívta ki az egyik személyautó, melyet tizenegy járókelőnek sikerült csak kitolni a hókupacból. Az Arany János utcai járdák sem mutatnak valami kedvező képet. Az időjárás következtében darássá vált hó szabályszerű tornabemutatóra kényszeríti a * járókelőket. Már pedig ezt mindenképpen el lehetne kerülni. Mindössze az utcában levő vállalatoknak, irodáknak — OTP, Állami Biztosító, GEI.KA- szerviz, Pajtás Áruház, húsbolt —, a bérházak házmestereinek felelősségérzete hiányos. A szabálysértési hatóság figyelmébe A gyógyszertártól a férfi-női divatüzletig vastag, megjegese- dett hótakaró borítja a járdát. A divatüzlettől az ideiglenes taxiállomáshoz „korcsolyapálya” vezet. A Nagykőrösi utcában sem jobb az úttest és a gyalogjáró helyzete. A Patyolat-üzlet előtt kisebbfajta jéghegyek csalogatják a „műlesiklás” híveit. A Kedves Eszpresszó nyári helyisége előtti járdát letisztították, viszont a főbejárathoz vezető út — a Wesselényi utcában életveszélyes. A 10-es számú ház előtt még egy traktor is elakadna, nemhogy a járókelők. Fényes Adolf egykori szülőháza bejáratánál (6-os számú ház) vastag és hepehupás hótakaró fogadja az arra járót. A magyarázat egyszerű: az itt lakók nem takarították el a havat. Főképpen ezt a sazkaszt ajánljuk figyelmébe a szabálysértési hatóságnak. Rendelet kötelezi ugyanis a háztulajdonosokat, házfelügyelőket a járdák rendszeres takarítására. Elhanyagolt mellékutcák Néhány mellékutcába is benéztünk. Csak benéztünk, mert bemenni már nem mertünk. A járdákat vastagon borítja a megkásásodott csapadék. Egyetlen szakaszt sem láttunk, ahol felszórták volna homokkal, vagy salakkal a járdát. Az Árok utcában — ez az utca neve hivatott a gyalogos forgalomtól mentesíteni a körutat —30—40 centiméteres hó van az úttesten. A járdán hóbuckák, sőt, egyes helyeken érintetlen háromnapos hótakaró. A megyei bíróság Rákóczi úti részéről fel is törték a jeget, de a Reiszmann Sándor utcai oldalon megmaradt a síkos járda. Ezért vajon kit „bírságol” meg a városi tanács? Néhány nerc a hóeltakontó központban Utunk végállomása a városi tanács építési és közlekedési osztálya volt — Kecskemét hóeltakarító központja. — Három emberünk rendszeresen ellenőrzi a mellékutcák tisztaságát — tájékoztatott Gyöngyösi Imre osztályvezető. — Százhúsz emberünk napi nyolc órán keresztül salakozza, homokozza az úttesteket. Megkezdődött az iskolaszünet. Számítunk a fiatalok segítségére. Hóeltakarító munkára a Nyíl utca 1. szám alatti köztisztasági irodánkban veszünk fel jelentkezőket. A tél „keményebbik” fele még hátra van. Ügy gondoljuk, felesleges bokatörésekkel, kisebb- nagyobb zúzódásokkal tarkított „Ki mit tud” vetélkedőt rendezni a kecskeméti utcán. Kovácsi Miklós sokra is sor került. Példaként említjük a kecskeméti Béke Tsz 17 millió forintos költséggel épült palántanevelőjét, és a solti Szikra Tsz tehénistállóját, amelyre 8 millió forintot fordítottak. Nagyobb összeg jutott idén a járulékos beruházásokra is. Negyven tsz-majort villamosítottak csaknem 6 millió forintos költséggel. Kutak fúrására, víztornyok építésére 9 milliót fordítottak. Mint mondottuk, a megvalósult beruházások összege nagyobb a tavalyinál, de sajnos, több az áthúzódó beruházás is. összegük a tavalyi 12 millió forinttal szemben eléri a 14 millió forintot. Ebből mintegy 8 és fél millió forint az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat „adóssága”. Mi akadályozza az építők munkáját? Elsősorban anyaghiány. Év közben módosították a százférőhe- Ives tehénistálló típustervét, mlNincs „üresjárat" Célszerűen teszik magukat hasznossá a dunavecsei Virágzó Tsz növénytermesztő brigádjának tagjai a téli „holtszezonban”. Már tavaly határozat született, hogy ciroksep- rűkötésével foglalkoznak — ami nem utolsósorban szép jövedelmet is hoz a közösnek. A tsz központi épületében, jól fűtött teremben végzi munkáját a Martics-brigád — köztük Miklós Jánosné, Her- manuez Ferencné, Sallai Gá- bomé. Szabados Julianna, s a férfinemet képviselő Török [.ászló —, akik fejenként csaknem egy mázsa cirokmagot fésülnek ki napjában. Januárban kezdik majd a seprű- -ötést, amire az ebben a Dumában már jártas négy tsz- :azda oktatja majd a kevésbé gyakorlottakat.
