Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-21 / 298. szám

1*63. december 21, szombat 1 oldat Morzsolt hagyma, céklacsík, zellerpehely és társai Téli érdekességek a konzervgyár fásban Most és mondhatni a jövő év első negyedében, egyik legjel­legzetesebb téli tevékenysége a Kecskeméti Konzervgyárnak — főzelékfélékből, főleg pedig hagymából szárított készítmé­nyek előállítása. Mintegy hat­száz embernek ad ez a munka folyamatos elfoglaltságot. Néz­zük csak a szárított készítmé­nyek nem is teljes skáláját: morzsolt hagyma, vöröshagyma- szelet, zöld és fehér póréhagy­ma, burgonyapehely, paprika­csík, pasztemákpehely, para- dicsompehely, petrezselyemgyö­kér-csík, parajlevél, kelkáposz­ta, karfiol, céklacsík, sárgarépa­csík, zöldbab, zellerpehely, le­veskeverék, s ki ne hagyjuk a tormát. Mennyit állít elő a konzerv­gyár ezekből a szárított félesé­gekből, amelyekre ma még a mi háziasszonyaink talán egy kissé fitymálva néznek? Nemcsak a szinte egész éven át friss zöld­félékkel elkényeztetett hazai szakácsnők, hanem még mi, új­ságírók is, mint kuriozitásról, érdekességről szólunk ezekről a cikkekről, melyek a nyugati országokban rég megszokott, közhasználatú ételízesítők, eset leg csemegék. összesen ezer fonna késsül belőlük egy év alatt, s ennek 90 százaléka exportra megy. Jegyezzük meg, hogy ebből a mennyiségből 600—700 tonna a szárított vöröshagyma. Ha például a decemberi ki­szállítási tervet tanulmányoz­zuk, kitűnik belőle, hogy a hagyma fő piaca Anglia, s on­nan Ausztráliába is jut. Auszt­ria, Japán, Hollandia, Svédor­szág, Svájc, a Német Szövet­ségi Köztársaság is rendszeres vásárlója a készítményeknek. Hogy milyen nagy a keletjük, bizonyítja a következő összeha­sonlítás: 1955-ben három or­szágba exportált a gyár, ma p>edig tizennyolcba. Burits Ok­táv, a szárítóüzem vezetője, ér­dekesen világított rá pár mon­dattal a száraz gyártás fejlődé­sének összetevőire. Nem nőtt volna ilyen ugrásszerűen a pia­cunk, ha nem figyeljük az igényeket és nem szaporítjuk készítmé­nyeink számát. Ez utóbbi, ki­vált a hagymánál, viszont csak a folyamatos anyagellátással volt kivihető. Ahhoz pedig nagy lökést adott a termelés gépesí­tettségének fokozása, például a hagymavetésé, az pedig elvá­laszthatatlan a nagyüzemi me­zőgazdaság adta lehetőségektől. Az utóbbi pár évben már nem volt zökkenő, kihagyás a gyár­tásban — terményhiány miatt. Mi ennek az érdekes szakág­nak a p>ersp>ektívája? Szelleme­sen jellemezte így Burits Ok­táv: „Idő, idő, idő! Ez az, ami­ből egyre kevesebbje van a mo­dem embernek; nálunk a két- háromműszakos háziasszonynak. Láttuk az ízléses, higiénikus műanyagtasakokba kiszerelt zöld, piros, fehér, sárgás, tar­ka készítményeket. Megkóstol­tuk az enyhén ecetes, vízben „visszanedvesített’’ tormát. Tényleg olyan volt, mint az igazi, csak a virsli hiányzott mellőle. Hol használ iák fel ezeket a készítményeket? Először is: ezek képezik az íz­letes leveskészítmények alapját. Másodszor: üzemi konyhákban is aranyat érnek, hiszen renge­teg időmegtakarítást jelentenek a praktikus gyártmányok. A háztartásokat már említettük. Nagymértékben él a száraz íze­sítőkkel, fűszerekkel a húsipar, s amikor mondjuk svéd halkon­zervet fogyasztunk, egészen könnyen lehetséges, hogy kecskeméti konzervüzem hagy­maszeleteit esszük vele. Nem sok idő kell hozzá, hogy amint szívesen — akár a mustárt — használgatjuk már a tormape- helyből készült tormakrémet, úgy fogjuk majd a bisztróban, az angolokhoz hasonlóan, pirí­tott hagymával beszórni a fasí- rozottat. Táplálkozásunk is mind vál­tozatosabb, a 'háziasszonyok ideje is egyre szőkébb, világ- viszonylatban is emelkedik a szárazkészítmények fogyasztása A jövőt, a kilátásokat, igénye­ket figyelembe véve korszerű­síti a Kecskeméti Konzervgyár is — szárazüzemét. Az elkövet­kező két év folyamán 4 mil­liót meghaladó költséggel re­konstruálják a bizony már el­maradott üzemet. TÓTH ISTVÁN Együttműködés A Zománcipari Művek Salgó­tarjáni Gyáregységének Tűz­helygyára nagyobb mennyiségű .áztűzhely-megrendelést kapott, önnek elkészítését csak úgy udta vállalni, ha valamelyik estvérüzem elvégzi helyette a zéntüzelésű kályhaalkatrészek ománcozását. Ezt a munkafo- yamatot a Zománcipari Művek Cecskeméti Gyáregysége vállal- a magára. A negyedik negyed­ívben 6500 darab kályhaalkat- -ész zománcozása történik a ecskeméü üzemben. Felső képünkön Jójárt Mária '.ománccal fúvatja be a kályha- lkatrész-öntvényeket. Alul Futó írpád és Vízhányó Ferenc vas- llványra rakja, majd az égető :emencébe tolja állványostól gyütt a zománccal bevont kály- laalkatrészeket. VANNAK témák, amelyekre azt mondják — hosszú ideig megélhetnek belőle a humoris­ták, színpadi szerzők vagy ép­pen az újságírók. Alig van lap, amely ne írt volna a közértről, vagy éppen a hentesüzlet fur­fangos kiszolgálójáról. Hiába, ez a népszerűség átka! Ilyen té­mákkal többször szolgált már nekünk is például a Csemege és Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat kecskeméti boltja. Ir­tunk róla télen, mert az eladók és a vevők fáztak, írtunk nyá­ron, mert nagyon melegük volt. Most megint tél van, s a hely­zet változatlan, a vevők és az eladók ismét fáznak, tehát a téma megmaradt, meríthetünk belőle ezután is. ANNYIT azonban megsúgha­tunk, a Csemege és Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat központ­jának nem kell bennünket attól féltenie, hogy ha nem szolgál­tatnak néhány általuk elköve­tett hibát, ballépést, problémát, akkor nem lesz miről írnunk. A Bács-Kiskun megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat édességboltja például közvetle­nül csemegeüzletük mellett van, és lám, az a bolt is hideg. Ezért azonban nemcsak a vál­lalat hibás, hanem az üzletben dolgozók is. mert van vaskály­ha, s ahhoz szén. Csak éppen a nagy forgalom miatt megfeled­keznek a tűzre tenni. Márpe­dig véleményünk szerint van­nak annyira megértők a vásár­lók, hogy várjanak néhány per­cet, amíg a tűzre tesznek az eladók. Vagy, ugyanennek a vállalat­nak az 1203-as számú tejbolt­jában is fáznak. Hatalmas üvegfalai árasztják a hideget, ajtaja is gyakran nyílik, az üzlet konyhájában sincs me­leg. Pincéjük nincsen tüzelő tá­rolására. A vállalat azonban most egy nagy vastartályt adott a boltnak erre a célra — tehát találtak megoldást. Igaz, a kály­ha gyengén fűt, azt is ki kel­lene cserélni. Ám térjünk vissza a csemege­boltba — bár nem szívesen tesz- szük, hiszen kinek van kedve ilyenkor többször is besétálni a jégverembe? A Csemege és Élelmiszer Kereskedelmi Válla­lat közel egymillió forintos költséggel csillogó, ragyogó, minden ízlést kielégítő — két palackkal működő gázfűtő be­rendezéssel felszerelt — kor­szerű bolttá alakította át ezt az üzletet. Csupán olyan „ba- gatelT' dologról feledkeztek meg — a reméljük most is meleg szobában ülő, e nagysze­rű üzletet létrehozó központiak — mint a fűtéshez szükséges gáz folyamatos biztosítása. És ha mégsem hallatszana fel Kecskemétről a fővárosi válla­latvezetőkig az itteni üzletük eladóinak fogvacogása, szíves tudomásukra hozzuk, hogy a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsá­ga sem bírta idegekkel ezt a „csontzenét”. Elhatározta — ha ném érkezik gáz’ —, lépéseket tesz, hogy december 27-én zár­ják be a napi 80 ezer forintot forgalmazó, a városban más­különben nagyon népszerű üz­letet. MEGOLDÁS! Két gázpalack van működésben egyszerre. Ha kiürül, Szolnokon töltik. Tarta­lék palackot még sohasem kap­tak. Míg az üres palackokat vasúton feladják és visszaérke­zik (ha minden jól megy, egy hét alatt), addig a boltban a tél a korlátlan úr. Adjanak le még legalább négy tartalék palackot, hogy a szállítási for­dulók alatt is lehessen mivel fűteni, az ez idő szerint „Mi­relit Csemegében”. NAGY OTTÓ Harmincmillió forint baromfiból Megyénk a prój ószá gtartó ter­melőszövetkezeteiből az idén egy millió 600 ezer — a tava­lyinál félmillióval több — rán- tanivaló csirke került értékesí­tésre. Ez az üzemág minden ed­diginél nagyobb összeggel, majd­nem- 30 millió forinttal gyara­pította a közös gazdaságok be­vételét. A korábbi évekhez képest ez nagy fejlődést jelent. ‘Eddig ugyanis általában ráfizetéses volt megyénkben a nagyüzemi aprójószágtartás. Ebben a gaz-j dasági évben már képzett szak-j emberek irányították ezt az / üzemágat is, a gondozók több-, sége pedig szakmunkásvizsgát tett. Különösen az önköltségcsök­kentésben értek el a termelő- szövetkezetek figyelemre méltó eredményeket. Minimális volt a ■ naposbaromfiak elhullása, s átlagosan 60 dekával kevesebb takarmányt használtak fel. egy kilogramm hús előállításához. Most, a téli hónapokban, to­vábbfolyik a csibenevelés. A keltetőállomásokról december végéig még mintegy 50 ezer naposcsibe kerül a termelőszö­vetkezetekbe, s tavaszig előre­láthatólag mintegy 300 ezer rántanivaló csirkét nevelnek fel. Brigádünnep A hartai Lenin Tsz Gagarin lesz többet kisebbségi érzésük. A helyes pártirányítás egyik leglényegesebb feltétele a pártszervezet állandó, jó helyzetismerete, az, hogy vilá­gosan lássa a gazdálkodás gyen­ge pontjait, amelyek leküzdésé­re elsősorban kell mozgósítani a tagságot. A helyzet jó meg­ismerésére és így megfelelő gazdasági elemzésre a tapaszta­latok szerint azok a pártszer­vezetek képesek, amelyeknek a párttagok és pártonkívüli akti­visták segítségével eleven kap­csolatuk van minden kis gaz­dasági egységgel. Továbbá, ahol emellett a gazdasági vezetők beszámoltatása is a gyengesé­gek céltudatos feltárását és ki­javítását szolgálja. A tsz-párt- szervezetek szakemberek bevo­násával alapos vizsgálatot foly­tathatnak a gazdálkodás egy- egy részterületén, megvizsgál­hatják például a gépcsoportok munkáját, a tejtermelést stb. A pártmunka gazdasági fel­adatainak jó megoldása elkép­zelhetetlen az alaposán előké­szített, rendszeresen megtartott alapszervezeti taggyűlések nél­kül. Ezit még gyakran szem elől tévesztik a tsz-ek kom­munistái. A gazdálkodási ta­pasztalatok. a szövetkezeti ve­zetők munkájának sokoldalú kollektív elemzése, a javaslatok megszívlelése vezethet csak ar­ra, hogy megfelelő határozatok szülessenek az időszerű gazda­sági feladatok megoldására. Az alapszervezeti tag­gyűléseknek más szerepük is van a termelőszövetkezetben. A pártdemokráciának ez a fon­tos megnyilvánulása: kovásza, magja kell. hogy legyen a szö­vetkezeti demokráciának is. Ha a taggyűlés eleven viták, szó­kimondó bírálatok, hasznos in­dítványok színtere, akkor lehe­tetlenség, hogy a termelőszövet­kezet közgyűlésén ennek ellen­kezője történjék. S az előttünk álló közgyűléseken, ahol a zár­számadás, a tervkészítés kerül napirendre, különösen szükség lesz a tagság közreműködésére, az észrevételekre, a javaslatok­ra. Az eddigi tapasztalatok vi­lágosan tükrözik, hogy a tsz- pártszervezet gazdaságszervező munkáját nem lehet az egyéb politikai és szervezeti tenniva­lóktól elszigetelten végezni. A termelési agitáció, valamint a helytelen nézetek, a maradi szemléletek ellen folytatott fel­világosítás időnként és embe­renként nem. egyformán kerül előtérbe, de állandó és szerve­sen összetartozó feladatok, s mindegyik kihat a termelésre is, a szocialista öntudat fejlődé­sére is. Ide' kívánkozik az is, hogy a munkakedv erősítésének is egyaránt feltétele az anyagi érdekeltség fokozása, valamint az erkölcsi ösztönzés, a dicsé­ret, az elismerés kifejezése. Ez utóbbiról mostanában, sajnos, kezdenek elfeledkezni sok ter­melőszövetkezetünkben, A termelés sokoldalú és ha­tásos segítése a termelőszövet­kezeti pártszervezetek elsődle­ges feladata. Azok a terme­lőszövetkezeti pártszervezetek dolgoznak jól, ahol minden kommunistának konkrét ter­melési pártmegbizatása van, ilyen konkrét pártmegbdzatás célja lehet, hogy például az egy tehénre tervezett tejtermelési átlagot mennyivel teljesítsék túl, s mennyivel emeljék a tej zsírtartalmát. A búza, a sze­mes kukorica termésnövelése és a jövedelem növekedése nem választható el attól, hogy meny­nyien tanulnak a különböző tanfolyamokon, hány tsz-akadé- mia működik stb. A jó eredmé­nyek attól sem függetlenek, hogy a szocialista brigádmozgalom szívügye-e a pártszervezetnek, s attól sem, mennyi tagjelöltet vesznek fél. Már SOk jó tapasztalat, kezdeményezés áll rendelkezé­sünkre a szövetkezeti gazdál­kodás pártirányításában. Érde­mes ezeket az eddiginél gyor­sabban elterjeszteni. FEHÉR JÁNOS szocialista brigádjának tagjai az elmúlt héten értekezletet tar­tottak, amelyen idei jó munká­juk elismeréseként 45 brigád­tagot részesített a vezetőség összesen 12 ezer forint pénzju­talomban; » Ezen az értekezleten búcsúz­tatták el nyugdíjba vonulása al­kalmából Schmell Henrik idős traktorost. A rögtönzött Ms ün­nepség keretében méltatták az idős traktoros kiváló munkáját, aki meghatottan mondott kö­szönetét az elismerő szavakért, s nem utolsósorban a brigád­tól kapott sok kedves ajándé­kért. Hathatós propagandatevékeny­séget fejt ki a lelkes brigád p sajtótermékek népszerűsítése é terjesztése érdekében, s az ér tekezletet követően is számos előfizetővel gyarapították a Népszabadság, illetve a Petőfi Népe olvasóinak táborát; MIRELIT CSEMEGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom