Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-21 / 298. szám

Vflég proletárja?, egyesüljetek! XVIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM Ara 60 filter 1963. DEC. 21, SZOSÜBAT SZÜNET Erőpróba — a tél tárideje: 1965 tavasza. Még több Tegnap a szokottnál is na­gyobb zsivajjal özönlöttek ki­felé az iskolák kapuin a gyei-ekek. Két hét szabadság! Január 5-ig karácsonyi szü­net! És úgy látszik, most az idő is kedvez, legalábbis az apró népnek, akiket nem ag­gaszt még a nagyok gondja: a fűtés, a közlekedés, az or­szág szénellátása. Szabadon örülnek a hónak, a hidegnek, a befagyott vizeknek, a kor­csolyapályának. Csaknem négy hónapi ke­mény tanulás után megér­demlik ezt a pihenőt. De azért a szünet ne legyen még­se „teljes kikapcsolódás”, ahogy a nagyok mondják, ha szabadságra mennek. Van, akinek akad éppen elég pó­tolni valója a félévi bizonyít­vány osztásig. Most itt a jó alkalom, sokat le lehet tudni a mulasztottakból. Akik pe­dig jól tanultak mindeddig, azok se vágják azért sutba a könyveket. Nem árt „edzés­ben maradni”, elfoglalatos­kodni akár mindennap is pár órácskát az anyaggal. A tanító nénik, tanító bá­csik, tanárok adtak is fel leckét a szünetre. Nem sokat. A minisztérium rendelete sze­rint nem szabad túlságosan sok feladattal terhelni a va­kációra a tanulókat. Ha ele­inte ellustálkodnák az időt, az utolsó napokban nem győ­zik behozni a lemaradást, s amúgy sem sokat ér az ilyen zsúfolt, kapkodó tanulás. De azért jó tudni, hogy aki csak addig veszi elő a füzeteket, míg ezzel a kevés feladattal elkészül, csodálkozva tapasz­talhatja majd januárban, hogy mennyire kizökkent a rend­szeres munkából, hogy meny­nyit felejtett. Ne fogják fel a szülők se úgy az iskolai szünetet, hogy most végre két hétig nem kell törődni a gyerekkel, nem kell nyaggatni a tanulással, s nem veszik el tőlünk se az időt a munka utáni pihenésből. Se­gítsenek a szülők a pedagó­gusoknak azzal, hogy a szü­netben is elővetetik a köny­vet, legalább az ünnepek ki­vételével mindennap. A gye­rekeknek lesz jobb, könnyebb januárban az a „félév előtti hajrá”, ha nem hagyjuk rosz- szul értelmezett kíméletből kizökkenni őket a rendszeres munkából. A pihenés és a játék mel­lett a szünetben bőséges lehe­tőségeik lesznek a gyerekek­nek egyéb hasznos időtöltésre is. Az úttörőházakban, műve­lődési házakban a szokottnál is többet törődnek ezekben a napokban a fiatalok foglal­koztatásával. A legtöbb he­lyen műsort állítottak össze részükre, s várják őket a szakkörök is. Külön a gyere­kek számára rendez előadáso­kat sok mozi is. A rádió és a televízió pedig rendszeres ifjúsági adásokkal kedveske­dik a következő két hét alatt a tanulóknak. Jó pihenést, kellemes szü­netet kívánunk a tanulóifjú­ságnak. Hogy az új évben ha­sonló jó kedvvel és friss erő­vel lépjék át ismét az iskola küszöbét. Xégyszáí dolgozó és 40 hóeke megyénk utjain A csatornaépítők hősi helytállása Vacog a világ. — ítéletidő Kanadában. — Hó borítja még Dél-Spanyolország nagy részét is. — A csütörtöki hidegrekord­dal a finnországi Sodankylar büszkélkedhet, ahol mínusz 43 fokot mértek — adja hírül a Magyar Távirati Iroda. A rá­dió. az országos és a megyei lapok naponta nagy teret szen­telnek a hirtelen jött, kemény tél okozta nehézségeknek, az utak állapotának, s az ember helytállásának. Érthető ez. Nagy próbatétel a zord idő. S különösen a szabad­ban dolgozó ember számára az. önkéntelenül is nagyobb tisz­telettel nézünk a tüzelőt, lisz­tet, s' egyéb árufélét szállító lo­vaskocsi bakján fagyoskodó férfire, a kiskőrösi határban a szőlővessző-kötegeket fuvarozó védőfülke nélküli vontató veze­tőjére, az utakat a hótól sok erőfeszítéssel megtisztító dolgo­zókra. És lám csak, kezdődhet a munkájuk élőről: a péntek haj­nali enyhülés újabb kiadós ha­vazást hozott. Jánoshalmáról és Kiskunha­lasról viszont ónos esőt jelen­tettek. Délután ismét munkába állt négyszáz hóeltakarító mun­kás és 40 hóeke. A Kalocsát és Kiskőröst összekötő 531-es út­vonal néhány szakaszon járha­tatlanná vált. De csak este nyolc óráig. A közutak fárad­hatatlan munkásainak jóvoltá­ból ismét szabaddá vált az út. A kecskeméti csatornaépítők erőfeszítéseiről többször is ír­tunk az elmúlt napokban. Az évi tervteljesítésért és — a ke­nyérért birkóznak a tél nehéz­ségeivel. Ugyanilyen helytállást láttunk a tassi határban is. Az időjárás viszontagságai­nak kitéve kétszáztíz férfi — környékiek, s felerészt a Tisza menti községekből idejáró szak­munkások — fáradozik á kis­kunsági öntözőrendszer építésé­nél. Tass határában vízkivételi zsilip épül, a 32 ezer hold öntö­zését hivatott csatornarendszer egyik részleteként. Az egész du- navecsei járást keresztülszelő, 53 kilométer hosszú csatorna­rendszer, s vele együtt a zsi­lipek. bújtatok átadásának ha­Péntetken a Kecskeméti Vá­rosi Tanács fogadótermében az MSZMP városi végrehajtó bi­zottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága egész napos együttes ülésen tárgyalta a me­gyeszékhely határában gyengén mint egy év. Ám addig a ten­nivaló sem kevés. Ezért fára­doznak most is a Vízügyi Építő Vállalat dolgozói. Hiszen az üte­met az ez évre megszabott terv­feladat diktálja. S bizony, az ember helytállása, törekvései sokszor és sok mindenben le­győzik az időjárást is! ló, a Törekvés, Ambrus Jenő, a II. Rákóczi Ferenc, Harcsás István, a Eéke, Németh Ta­más, a Magyar—Szovjet Barát­ság és Galisz György, az Al­kotmány Termelőszövetkezet el­nöke. R politechnikai oktatás tapasztalatairól Pillanatkép a tassi határból. Mintha a téllel feleselne, nagy dübörgéssel lendül neki a jókora lánctalpas masina... A gyenge tsz-ek gazdálkodásának és vezetésének helyzetéről együttes ülésen tárgyait a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság és a várost tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt a megyei Népi E tenőrsési Bizottság Pénteken a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ülést tartott, amelyen többek között az álta­lános és középiskolákban folyó gyakorlati oktatással foglalko­zott. A politechnikai oktatásról szóló jelentés megállapította, hogy a gyakorlati foglalkozás­ban résztvevő tanulók számához viszonyítva megfelelő számú és területű oktatóterem sehol sem áll rendelkezésre. Vannak isko­lák, ahol tantermekből és egyéb helyiségekből alakítottak ki oktatótermeket, de ezek nem felelnek meg a követelmények­nek. Feltétlenül szükséges ezért, hogy az ezután építésre ke­rülő iskoláknál már a ter­vezésnél vegyék figyelembe a gyakorlati oktatással kap­csolatos igényeket. Az anyagok és szerszámok megszerzése az 1FÉRT Vállalat­nál történik. Gyakran előfordul azonban, hogy a rendelés egy részét nem szállítják le. Jobb­nak mondható a helyzet a me­zőgazdasági gyakorlati oktatá­son. A gyakorlókertekben a ta­lajelőkészítést legtöbb isko­la a tsz-ek, vagy közeli ál­lami gazdaságok segítségé­vel végzi. A politechnikai oktatás sze­mélyi feltételei a megye terü­letén különbözőek. Míg például a kiskunfélegyházi, kalocsai, kiskőrösi és kecskeméti járás iskoláiban a szaktanár-ellátott­ság csaknem mindenütt megfe­lelő, addig a bajai és a kiskun- halasi járásban már nem ilyen megnyugtató a helyzet. Hason­lók a körülmények a középis­kolákban is. A jelentés elemzi az üzemek és az iskolák kapcsolatát is. Megállapítja, hogy a foglalko­zást irányító szakmunkások és a tanulókat kísérő tanárok sze­mélyi kapcsolatai jónak mond­hatók. Ugyanakkor a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy az üzemek vezetői már nem min­den esetben adnak kellő segítsé­get a politechnikai oktatás­hoz. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javaslattal fordult az illetékes oktatásügyi szervek, valamint üzemek és gazdaságok vezetőihez, hogy együttes erővel igyekezze­nek megteremteni az általá­nos és középiskolákban fo­lyó politechnikai oktatás jobb feltételeit. Javasolták többek között, hogy a bázisüzemek vezetői és a gyakorlati oktatás irányítói ké­szítsenek közös munkatervet az elméleti és a gyakorlati oktatás összehangolására. működő termelőszövetkezetek gazdálkodásának és vezetésé­nek helyzetét. Az ülésen mint meghívottak részt vettek a vá­ros tömegszervezeteinek veze­tői, s a közvetlenül érdekelt, valamint az erősebb közös gaz­daságok elnökei, párttitkárai is. Erdélyi Ignácnak, a városi pártbizottság első titkárának a megnyitója után megvitatták a témát sokrétűen tartalmazó, s a párbizottság, valamint a ta­nács mezőgazdasági apparátusa által elkészített jelentést, majd a felvetett kérdésekre Sánta Lajos és Agud Károly, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyettese, illetve mezőgazdasági osztályá­nak vezetője adott választ. Ezt követően több szövetke­zeti vezető ismertette a gyen­ge gazdálkodás okait, s azokat a módszereket, amelyeknek az alkalmazásával néhány helyütt bizonyos fejlődést értek el a megerősödésben Többek között felszólalt ördög István, a Vö­rös Csillag, Szmolenszki Lász­Sokoldalúan rávilágítottak a közös gazdálkodás erősítésének módjára, s a többi közt a nagyüzemi termelés korszerűsí­tését, a szövetkezeti demokrá­cia érvényesítését, a tsz-gazdák anyagi érdekeltségének a foko­zását hangsúlyozták. Greiner József, a városi pártbizottság titkára, a termelés szakosításának, a gazdálkodás eredménye gyakoribb elemzésé­nek a szükségességéről, a tsz- ekben dolgozó szakmunkások jobb jövedelmezéséről, s a járulékos beruházások el nem banyagolhatóságáról beszélt. Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke hangoztatta, hogy a gyengén gazdálkodó tsz-ek meg­erősítése azok gazdáinak, veze­tőinek és a tanács közös fel­adata. A gazdálkodás kimene­tele nem lehet a véletlen műve — mondotta. Az ülés Erdélyi Ignác össze­foglalójával az esti órákban ért véget. T. I. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom