Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-18 / 295. szám

XVm. ÉVFOLYAM, 295 S2ÄM ára 60 fillér 1963. DECEMBER 18, SZERDA ÜNNEPEK ELŐTT Nem tudom, megfigyelték-e már: csodálatos módon tu­dunk készülni egy-egy alka­lomra, legyen az egyszerű csa­ládi esemény vagy piros be­tűs, munkaszüneti nap. De ami így. az év utolsó hónapjá­ban köszönt ránk, az felülmúl minden képzeletet. Nehéz vol­na számba venni, mi pénzt el- költünk — országosan — akár Télapóra, akár a kétnaposból igen gyakran háromnapossá előléptetett karácsonyra, hogy az ezt követő ráadásról, az újévi „kikapcsolódásról” ne is beszéljünk. Van mit behoz­nunk a házi „büdzsén” a nyári ország- és világjárásig — az év középső szakaszára eső újabb nagy „erőpróbáig”. Divat vagy hóbort-e mind­ez? Semmiesetre sem. — De azért nehéz volna kikutatni pontosan az okát. Hogy a val­lásos színezetéből édeskevés maradt meg, annyi bizonyos. Elhalványult mára hozzákap­csolódó népszokások kultusza is. Hacsak az eszem-iszomot nem soroljuk ezek közé. Mert ez a része továbbra is meg­maradt, jó családi ízekkel, örömökkel vegyítve. A csen­des figyelő azt veszi észre, hogy ünnepeink igazi népván­dorlássá váltak. Ilyenkor ke­rekedik fel a família, hogy felkeresse a régen látott szü­lőket, rokonokat, s együtt tölt­sön velük néhány kellemes napot. A családtól távol dol­gozók szívrepesve várják —, hogy hazautazzanak, s aján­dékokkal tegyék még emlé­kezetesebbé a viszontlátást. Levelek, táviratok, képesla­pok, csomagok özöne indul el falvakból városokba, városok­ból falvakba, s távoli földré­szekre. Meglazult kapcsolatok újulnak meg, elfelejtett bará­tok, volt üdülőtársak kérik a bocsánatot az elmaradt leve­lek miatt. Amolyan „év végi leltár” kerekedik mindebből, érzelmek és kötelességek mér­lege— az év utolsó napjaiban. Azt hiszem, nem túlzás ha azt mondjuk: gazdagabbak és bensőségesebbek lettek a ka­rácsonyok az elmúlt eszten­dőkben. Van, akinek bősége­sek, s vannak, akiknek egé­szen szerények — függ ez még az egyéni jövedelmektől, a családok számától, nemegy­szer a szerencsétől és a vélet­lentől is. Ha azonban az átla­got figyeljük, mindenképpen látjuk a javulást, a kitartó emelkedést. Az ember azonban —ahogy mondják — nem egyforma. Ki erre, ki arra költi jövedelmét. A keresetüket becsületesen beosztó családfők mellett akadnak még hanyagok, gond­talanok, gyermekükkel keve­set törődök, s fizetésüket el­verők, italra költők is. Lak­kozás volna azt állítani, hogy az ünnep mindenkinek ünnep lesz ebben az országban. Tör­vényeink ugyan ebben az irányban hatnak, társadal­munk is ezért munkálkodik, de hat még bizonyos erő a másik irányban is. S a bőség számbavétele mellett vegyük csak nyugodtan számba eze­ket a tényeket és ehhez kap­csolódó „adósságainkat” is. — Törlesztgetjük. de még nem eléggé ... Gyorsabban kellene fogynia a kísértő alkalmak­nak, a közömbösen legyintő tunyaságnak, félrefordulás- nak, elnézésnek, s potyaleső cimborák „buzdításának”. — Nem megy ez könnyen és má­ról holnapra — hisz van még ellentmondás nemes céljaink, s a tudatbeli elmaradás, az ösztönös „életelvek” hordozói­nak. magatartása között. Ünnepeket kedvelő nemzet vagyunk, s úgy összegészében ma már módunk is van hoz­zá. Talán nem hangulatron­tás felvillantani a szélsőséges pólusokat, hiszen tudjuk jól: nem alamizsna, hanem a tár­sadalom szüntelen munkálko­dása — anyagi és tudatfor­máló tevékenysége szüli újabb és újabb eredményeinket. T. P. Bukarestben megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 10. ülésszaka Bukarestben kedden délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 10. ülésszaka, amely a gazdasági, valamint műszaki-tudományos együttmű­ködés egy sor fontos kérdését vitatja meg. Az ülésszak elnö­ke Alexandrui BiTladeanxi, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Ro­mán Népköztársaság Miniszter- tanácsának helyettes elnöke. Részt vesznek a munkálatok­ban a KGST-tagállamok ál­landó képviselői: Icsezar Avra­mov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tit­kárságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csa irodájának tagja, Otakar Simunek, a Csehszlovák Kom­munista Párt Elnökségének tagja, csehszlovák miniszterel­nök-helyettes. Piotr Jaroszewicz, ♦ a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, C. Du- gerszurun, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsá­gának titkára, a Mongol Nép- köztársaság Minisztertanácsa el­nökhelyettese, Bruno Lcusch- ner, a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának tagja, Mihail Leszecsko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettese. Részt vesz a tanácskozáson Nyikolaj Faggye- jev. a KGST titkára is. Emberek és gépek küzdenek a téli idővel Minden kosát járható — A megye fő- és mellékút­vonalain sehol sincs hóakadály — kaptuk tegnap a felvilágosí­tást a KPM Közúti Igazgatósá­gán. — Az utakat 58 vontatott és 17 gépi tolatású hóeke járja, összesen 352 útőr és 150 segéd­munkás tart ügyeletet, s ha nem jön újabb hóvihar, ezután sem lesz fennakadás a forgalomban. Negyven centiméter hótakaró Baján már a hétfőről keddre virradó éjjel munkához látott a Tátra gépkocsi által tolatott hó­eke, Kalocsán is üzemelnek a hóekék, akárcsak Lakiteleken, Izsákon, Kiskunfélegyházán, Já­noshalmán, Fülöpszálláson, Kis­kunhalason, Kiskőrösön, Duna- vecsén és Kecskeméten. Az uta­kat szélesítő hóekék munkájára nagy szükség is van, mert eset­leges hóolvadás esetén a hóié forgalmi akadályt okozhat. Ked­den reggel egyébként Kecske­méten 25, Izsákon 20, Kiskun­félegyháza egyes helyein 30—40 (!) centiméter hóvastagságot mértek. Még tíz tehergépkocsi kellene ... A Kecskeméti Városi Tanács építési és közlekedési osztályán Kiss Gyula útépítési részlegve­zető ezt mondta: — A mi feladatunk a kecs­keméti utakról és járdákról le­került hó elszállítása. Jelenleg 4 TEFU-kocsi és 2 vontató áll rendelkezésünkre, de szüksé­günk lenne még 10 TEFU-kocsi- ra, hogy időben elvégezhessük a munkát. Űtépítő, úttisztító és a kertészeti részlegünknél 170- en dolgoznak, de legalább 30— 40 hómunkás kellene még. Ke­vesen jelentkeznek ... Beszéd közben csengett a te­lefon. A Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumból érdeklődtek: Szükség van-e diá­kokra a hóeltakarításoknál? A válasz biztató. Tizenöt diák neve bekerül a hómunkások névsorába... A segítségre nagy szükség van, hiszen a mellékutcákból is el kell takarítani a havat. Az osztály azt is ellenőrzi, hogy a háztulajdonosok elta­karítják-e a havat a járdákról, s szükség esetén beszórják-e a gyalogjárókat homokkal, vagy hamuval a biztonságos közleke­dés érdekében. Amikor szükség van rá, figyelmeztetik a háztu­lajdonosokat kötelességükre, de akinél nem használ a szép szó, szabálysértési eljárást indítanak. Munkában a takarítóbrigád Hóban, fagyban is dolgoznak a kecskeméti csatornaépítők. Tizenhétezer pár bőrkesztyű Pereg a híradófilm. A svéd repülőtársaság impozáns fehér gépe fordul még egy húszfo­kos szöget a Ferihegyi repülő­tér betonján, aztán megáll. Egy­re lassúbb a két propeller for­gása is, majd az is megszűnik. A gép ajtajához siklik a kor­látos lépcső, lépkednek lefelé a téli öltözetbe bújt utasok. Itt egy svéd szőke szépség húzgál'ja feszesre varrottas dí­szítésű bőrkesztyűjét, amott egy norvég kereskedő ütögeti ha­sonló mintás bőrkesztyűvel a kabátjára hulló hópelyhet... Lehet, hogy a megpillantott két pár kesztyűt nemrégen még a Kecskeméti Kesztyűs Ktsz- ben „dresszírozták”, s innen in­dul útjára azzal a tizenhét­ezer párral, melyet már ebben az évben gyártottak a szövetke­zetnél. ötödik éve készítik itt a tet­szetős kidolgozású sertés-, nap­pá-, zerge-, iramszarvas- és borjú-mokkabőrkesztyűket — szovjet, holland, belga, dán, svéd, német kereskedelmi part­nerek megrendelésére. Kisebb mennyiség belföldi forgalomra is kerül ezekből. Mintegy félszáz kesztyűkészí­tő dolgozik jelenleg a ktsz-ben, zömmel nők. Férfiakat a sza­bászatban foglalkoztatnak. Amint Major Emánuel fő­könyvelő informált bennünket, 1970-ig minden esztendő kapa­citása pontos tervekkel van már „betáblázva”. Jövőre például I húszezerre emelkedik az előál-1 lított kesztyűk száma. A vevők megelégedettek az ízléssel, hoz­záértéssel készült ruházati cik­kel, így nyugodtan tervezhet a szövetkezet több évre előre. Fo­lyik a kesztyűkészítő utánpót­lás képzése. Ebben az évben nyolc ipari tanuló dolgozik, s közük öt egy fél éven belül ön­állóan tud részt venni a terme­lésben. Kiskunfélegyházán a járási és városi tanács vb mezőgaz­dasági osztályának rendezésé­ben kedden tartották meg a já­rás közös gazdaságainak és egyéb mezőgazdasági üzemei­nek vezetői, növényvédelmi fe­lelősei és brigádvezetői részé­re az évenként megrendezésre kerülő növényvédelmi és nö­vényápolási oktatást. A szakmai összejövetelen Sza­bó Béla, a járási tanács, vala­mint Szántó Tibor, a Tassi Nö­vényvédő Állomás mezőgazdá­sza előadásában ismertette a növényvédelmi teendőket, a kártevők elleni védekezés és a növényvédőszerek felhasználá­sának módjait. Ezután két ok­tatófilmet tekintettek meg a résztvevők. Megállapodtak abban, hogy a járásban a jövő évben a föld­művesszövetkezet két brigádja A Kecskeméti Ingatlankezelő vállalatnál is „teljes üzemben” találtuk azt a 20 tagú brigádot, melynek tagjai segítenek a ház- felügyelőknek a hóeltakarítás­ban. Szükség is van erre, hiszen 500 ház van a megyeszékhelyen a vállalat kezelésében, a házfel­ügyelők létszáma mindössze hat­van. A rendszeres ellenőrzés eredményes: a házfelügyelők ál­talában eleget tesznek köteles­ségüknek, a hanyagok ellen pe­dig — írásbeli figyelmeztetés után — fegyelmi eljárást indí­tanak. B. Gy. — szak mezőgazdász irányításá­val — segít a házi kertek és szórványgyümölcsösök növény- védelmi munkáinak végzésében. E brigádok idei jó munkájának is köszönhető, hogy a most zá­ruló gazdasági évben a terve­zett gyümölcsmennyiségnek csaknem a kétszeresét, 62 va­gonnyit küldtek a járás közös gazdaságaiból exportra. Nö­vényvédőszerekből pedig ebben az évben annyi fogyott el, mint az azelőtti három esztendő so­rán összesen. Az oktatás végeztével vala­mennyi résztvevő kifejezte azt az óhaját, hogy a jövőben az eddiginél több alkalommal tart­sanak oktatást a növényvéde­lem és növényápolás feladatait illetően; a gyümölcsök szedé­sét megelőzően pedig ismertes­sék velük a szedés, csomago­lás és tárolás legcélszerűbb módjait. Növényvédelmi oktatás Kiskunfélegyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom