Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-03 / 282. szám

1963. december 3, kedd £. oldal A „békekc'vet“ Ügy hírlik a bajai tanács- házán, hogy a szabálysértési albizottság még soha nem működött ilyen jól, mint mostanában. A háromtagú albizottság elnöke, a nyugdí­jas Víg Károly tanácstag szinte mozgató „rugó” ebben a kis együttesben. Fáradha­tatlanul, áldozatkészen jön- megy és nagyon sokoldalúan segíti a szakigazgatási szerv, nevezetesen a szabálysértési előadó munkáját. Nemegyszer felkeresi a pa­naszost, aki hiányosan tette meg a feljelentését, pótlólag szerzi meg az ügy tisztázá­sához szükséges adatokat. Máskor felméri az elmarasz­talt fél szociális körülmé­nyeit, hogy ezek figyelem- bevételével emberségesebb legyen a bírság kiszabása. S amiért Víg Károly bácsi a legnagyobb tiszteletet ér­demli, az a „békeköveti” munkálkodása. Mert ahhoz ugyancsak erős bizalom kell az emberek jóságában, hogy a valamilyen csekélységen összekülönbözött szomszédok békéltetését megkísérelje, mielőtt szabálysértési, vagy birtokháborítási eljárásra ke­rülne sor. Sokszor eredménytelen ez a fáradozása. Ám az a kevés példa is, amelyben sikerrel jár, őt igazolja: éredemes a megértésre, a emberségre apellálni! A múltkoriba* például az egyik szomszéd a másik há­zának fala mellé állított né­hány hordót — az utóbbi bosszúságára, mert házának tatarozásában akadályozták, ’ossz szándékot tételezett fel szomszédja részéről. De íelyett, hogy neki szólt vol­a, a szabálysértési hatóság­hoz tett bejelentésit. S Víg Károly bácsi érdeme, hogy nem szaporodott a hatóság dolga, és nem fajult el ellen­ségeskedéssé a különben kö­zömbös szomszédi viszony. Személyesen felkereste ugyanis őket. Beszélgetésük nyomán percek alatt eltűn­tek a hordók a ház túlsó fa­la mellől, s a szomszédok baráti kézfogással pecsétel­ték meg a békességet. Aprónak látszó dolog. De bárki is megkérdezheti a szabálysértési albizottság el­nökét, meggyőzi róla, hogy az ilyen kis sikerek feledte­tik a nagyobb bosszúságo­kat is. (—y —n.) A hódunai gazdaság A rossz makadámút zö- työgtető hepehupáiért bőven kárpótol a karapancsai erdő ősi nyugalmat árasztó rozsdavörös rengetege. Az erdőn túl füves lapály következik, amelyet har­sogva vált fel az őszi vetések élénkzöld panorámája, hogy vé­gül elénk táruljon a kis hely­ség: Hóduna, illetve az itt la­kókat egy közösségbe tömörítő Dózsa Termelőszövetkezet köz­ponti majorja. A megye legdélibb csücskébe érkeztünk. Csönd mindenfelé. Ide látsza­nak a határmenti őrtornyok. A csatornát átívelő romantikus fa­ludon túl a hercegszántói Dó­zsa Tsz központja van. Első pillanatra úgy tűnik, hogy a múlt — Albrecht főher­ceg egykori uradalmának ma­radványa/ — igen erősen hat ezen a tájon. Aztán kellemesen meghökkentő tények fokról fokra igazolják, hogy a saját­ságosán kis közösség mekkorát lépett előre, hogy magáénak mondhassa a 800 holdnál alig nagyobb, jól termő Duna menti területet. A közös gazdaság tizenkét- éves. A munkaegység értéke 50 forintnál még soha nem volt kisebb. Heh r’Uy évvel ezelőtt érde­kesen új módszert vezettek be a munka szervezésében. Siker­rel. A gazdák — és feleségeik, akik szintén tagként léptek a tsz-be — minden reggel kalap­ból húzzák ki, hogy az aznapi munkák melyikében vesznek részt. Az állattenyésztésben dol­gozókra ez természetesen nem vonatkozik, s a traktorosokra, valamint a fogatosokra is csak annyiban, hogy sorshúzással dön­tik el: a talajmunkát vagy a szállítást végzik-e aznap. Egyéb­ként is már előző nap megbe­szélik, hogy másnap melyek a soron következő munkák, s hány ember szükséges azok elvégzé­séhez, s így a sorsolás lefolyását is ez a körülmény szabja meg. A módszert igen rugalmasan alkalmazzák, lehetőséget adnak a munkacserére is. Vannak, akik inkább választják a ki­sebb jövedelemmel járó, de könnyebb munkát, mint a ne­héz, bár jobban fizető foglal­kozást. Természetesen ez for­dítva is megtörténik. — A munkák jövedelmező­sége nem egyforma — indo­kolja a módszert Vígh János, a negyvenöt év körüli elnök, aki tíz esztendeje áll a közösség élén. — Három testvérem is tsz-tag, m a sorsolás kizárja an­nak lehetőségét, hogy esetleg kedvezzek nekik. Tavaly még az elnök is rend­szeresen „húzott”. Mindenféle munkában együtt dolgozott a tagokkal. Ért a gépekhez, mint akármelyik traktoros. Megtör­tént egy ízben, hogy az egyik gépállomási traktoros nem tud­ta az ekét 40 centi mélyre le­engedi a földbe. Vígh József ült a gépre, s megmutatta, ho­gyan kell a mélyszántást vé­gezni. Az ic\én aztán szaporábbá váltak a tényleges elnöki tenni­valók, s így ritkábban vett részt a sorshúzásban. A közgyűlés határozata értelmében havonta 40 munkaegységet írnak neki jóvá. A nem esekélv szorgal­mon túl valami fiatalos pezs­gés, mindent lebíró élni akarás érvényesül a gazdálkodásban. Semmiféle állami hitelt nem vesznek igénybe. Az utóbbi há­rom év alatt majdnem egy­millió forintot költöttek külön­böző beruházásokra. Hét trak­torral rendelkeznek, s vezeté­sükhöz tíz gazdát képeztek ki. Vettek trágyamarkolót is. Ki­tűnő az állattenyésztésük, a hí­zó sertés és a baromfi értékesí­téséből 750 ezer forint bevé­telre számítanak az idén. Jö­vőre öntözőberendezést vásárol­nak, hogy 100 holdon intenzív kertészkedést valósítsanak meg. A sajátságos körülmények kö­zepette nem mindennapi módon érvényesülnek a szövetkezeti demokrácia adta lehetőségek. A gazdák például ingyen veszik igénybe a szövetkezet gépeit és fogatait a háztáji föld megmű­veléséhez. Ugyanez áll a gaz­daság darálójára is. A háztáji állatok térítés nélkül legelnek a szövetkezeti réteken. A községi tanácstól keskeny- film-vetítőt kapott a település. Hetenként kétszer van filmvál­tás, s a műsort belépőjegy nél­kül látogathatják a szövetkezet gazdái. A vetítést felváltva vég­zik a hozzáértők, társadalmi munkában. Említésre méltó az is, hogy az itt lakó 56 család közül 14 — tehát minden ne­gyedik — rendelkezik TV-vel. 4z etZY* őri cselédek, va­lamint fiaik és unokáik mór természetesnek veszik, hogy a jövő emberéhez méltó életfor­májukat ők maguk alakítsák ki Hódunán. Hatvani Dániel Divatba jön a mécses? járást ellátni. A tartalék hamarosan elfogyott, s egy hó­napig nem volt utánpótlás. Ez. ért­hetően zúgolódást okozott a vásárlók körében és több községben petróle­umvásárlási lázt eredményezett. Félő, hogy ez az állapot tartós ma­rad, mert télen a megnövekedett igé­nyeket csak foko­zottabb felkészült­séggel lehet kielégí­teni. A MÉSZÖV több ízben jelezte az ellátási zavaro­kat az ÁFOR-nak, de eddig még sem­miféle intézkedés nem történt, leg­alább is az ellátás­ban javulás nem mutatkozik. — Ügy hisszük, nem telje­síthetetlen igénye a tanyai lakosságnak, hogy petróleumot tudjon vásárolni. A megoldás azonban még mindig késik, a vásárlók pedig jo­gosan türelmetlen­kednek, és kérnek sürgős intézkedést a felettes szervektől. Gál Éva Nyolcféle homoki bor a raktárakban A legkeresettebb a kövidinka Készülődés az ünnepekre Tizenötezer borosiiveg telik meg naponta a kecskeméti palackozóban Mind Bács-Kiskun megyében, mind az ország más részén igen keresettek a homoki borok. Az Alföldi Állami Pincegazdaság kecskeméti palackozó üzeméiben naponta 15 ezer üveget töltenek meg a szabadszállási, kiskun- majsai, kecskeméti, bácsalmási és kiskőrösi pincékben kezelt borokkal. Évente 3—4 ezer hek­tolitert a bányásztelepülésekre — Tatabányára, Dorogra, Esz­tergomba és a fővárosba — szál­lítanak. Az üzem 1963. éves tervét — 940 ezer palaok megtöltését — december közepéig teljesíti. Idén — az elmúlt évhez viszo­nyítva — negyvenezer üveggel amit a járási pártbizottság s a helyi pártszervezetek kifejtenek az előrehaladás érdekében. A számok azonban — ha ön­kritikusan bánnak velük, mint ez esetben — árulkodnak, figyel­meztetnek is. Kiderül például, hogy a jelentős .fejlődés elle­nére is, még 23 tszcs-ben nincs pártalapszervezet. S ami ezt részben ellensúlyozhatná, az elő­relépést megkönnyíthetné, saj­nos, a KISZ-szervezet is hiány­zik több mint harminc termelő­szövetkezeti csoportban. A nő­bizottság már mindenütt meg­alakult, de munkája jórészt kampányszerű, politikai tevé­kenysége még kezdetleges. Ilyen körülmények között nyilvánva­lóan még nagyobb feladat hárul a már meglevő pártszervezetek­re, pártonkívüli aktívákra, a te­rületi párt- és KlSZ-szervezet- hez tartozó kommunistákra, fia­talokra. Legyen szavuk, tekintélyük Néhány kommunista egy-egy szövetkezetben — akad tíz főn aluli pártszervezet még nem egy tszcs-ben és tsz-ben —, s néhány ezer egy járásban —lát­szólag nem nagy erő. Mégis az lehet, ha céltudatosan végzi munkáját. A kecskeméti járás pártszervezetei eredményes és sokoldalú tevékenységet fejte­nek ki a gazdasági élettel ösz- szefüggő feladatok megoldásá­ban. Szervező, irányító és ellen­őrző munka ez sajátos módsze­rekkel, a politikai és termelési célok összhagjának megfelelően. A taggyűléseken legtöbbet sze­repelnek a termeléssel közvet­lenül kapcsolatban álló kérdé­sek, főleg a gazdasági vezetők beszámoltatása alapján. S ha itt — természetszerűleg — nem is hozhatnak határozatot az egész szövetkezeti tagságra, csu­pán az ott dolgozó kommunis­tákra vonatkozóan, a kialakult közös állásfoglalás és egyönte­tűség sokat segít az emberek felvilágosításában, a közhangu­lat formálásában, alakításában. S a különböző posztokon dol­gozó kommunisták helytállása szintén helyes irányban befo­lyásolja a szövetkezetek életét, a tagság munkáját. Így van ez például a tiszakécskei, város­földi, izsáki tsz-ekben, az orgo- ványi és kerekegyházi tszcs-k pártszervezeteiben. Jogos kíván­ság — s ez elsősorban a párt­tagságon, annak aktivitásán, ki­egyensúlyozott munkáján mú­lik —, hogy legyen mindenütt szava, tekintélye a pártszerve­zetnek, s a gazdasági vezetők vegyék figyelembe hasznos ja­több bort adnak át a vendég­látóiparnak és a kereskedelem­nek. A nyolcféle megyei termésű bor közül a legkeresettebb a fél- és egyliteres töltésű kövi­dinka. Októbertől december vé­géig 305 ezer palack került be­lőle forgalomba. Homoki fehér­ből 270 ezer, kadarkából 110 ezer, bácsalmási ezerjóból 98 ezer, édeskés ezerjóból 44 ezer, csengődi rizlingből 61 500, ne­mes kadarkából 33 ezer, cseme­ge vörösből 13 ezer üveg kerül a szakboltokba és a vendéglők asztalaira. Havonta átlag 300 ezer üres üveg érkezik vissza az üzem göngyölegtelepére. A decemberi ünnepekre — Télapó, karácsony, szilveszter — kellően felkészült az üzem. Két műszakban, még a vasárnapokon is dolgoztak, így a múlt hónapban közel négyszázezer üveg kecskeméti palackozásé bor került szállí­tásra. Megkezdték a dolgozók menettérti jegyének váltására jogosító igazolványok nyilvántartásba vételét A MÁV vezérigazgatósága fel­hívja a dolgozók figyelmét, hogv a heti- és havi jegy váltására illetőleg a dolgozók menettéri jegyének váltására jogosít 1964. évi igazolványok nyilvá" tartásba vétel a vasútállom sok megkezdték. A nyilvántar tásbavétel december 31-ig tart A dolgozók birtokában lev 1963. évre szóló igazolvány- ' 1964. január 5-én 24 óráig é vényesek. 1964. január 6-án órától a jegyek mái* csak 19' évre nyilvántartásba vett ig zolvánnyal együtt érvényes- utazásra még akkor is, ha a je­gyek érvényessége január 5-én telezettségét, 14 fo­rintért szállította ki a petróleum mázsá­ját a legközelebb és a legmesszebb eső községekbe is. Ez év első negyedében azonban az ÁFOR is megkezdte a szál­lítást saját tartály­kocsikkal, de csak a közelebb eső köz­ségekbe vitte el az említett- árucikket a kecskeméti járás­ban. Az AKÖV-öt jogosan bosszantot­ta ez, mert így neki csak a messzebb eső községek maradtak fent. Májusban fel­bontotta a szerző­dést. Ezután hosz- szas utánjárás kö­vetkezett, míg vé­gül az ÁFOR elvál­lalta. hogy a kecs­keméti járáson kí­vül másik három járásba is elviszi a petróleumot, ígére­tet tett újabb tar­tálykocsi beállításá­ra. Ehelyett azonban az történt, hogy augusztusban elrom­lott az egyetlen tar­tálykocsi is, amely egyébként sem volt képes mind a négy Három évvel ez­előtt, még 1960-ban szállítási szerződést kötött a MÉSZÖV az Autóközlekedési Vállalattal. A meg­állapodás értelmé­ben az AKÖV pet­róleumot szállított a dunavecsei, a kecs­keméti, a kiskunfél­egyházi és a kiskő­rösi járás községei­be. A megye többi járásaiba a föld­művesszövetkezetek saját eszközeikkel szállítják a petró­leumot. Az említett négy járásból azonban az utóbbi időben egy­re több panasz ér­kezik a MESZÖV- höz, mert napokig nem lehet petróleu­mot kapni a falusi és a tanyai boltok­ban. Solton példá­ul kereken egy hó­napig hiány volt eb­ben a fontos áru­cikkben. Az együtt­működés, amely az AKÖV és a MÉ­SZÖV között kiala­kult, mindenkinek megelégedésére szol­gált. Az Autóközle­kedési Vállalat pon­tosan teljesítette kö­- kapcsolódás, annak folyamatos­sága, állandósága, a pártszer­vezetek új erőkkel való terv­szerű kiegészítése — elmulaszt- hatatlan feladata valamennyi . kommunistának. A termelésben ■ élen járók, munkában, s magán­életükben példát mutatók sorai­ból tudatos neveléssel és válo­gatással egészül ki a pártszer- : vezet évről évre. Az elmúlt egy . év alatt a kecskeméti járásban . 91 tagjelölttel gyarapodtak a . pártszervezetek, s közülük negy­venet a tszcs-kben vettek fel. Az alacsony taglétszámú párt- szervezetek megerősítését, s új pártszervezetek megalakítását együttes feladatként mint a szö­vetkezetek megszilárdításának egyik fő módszerét alkalmazzák a járásban. S ha ebben a mun­kában akad is még kívánnivaló, a párttagság, a kommunisták tevékenysége átfogja az élet minden területét, s ott munkál a számok, a tervek és eredmé­nyek mögött — céltudatosan, következetesen. Céltudatosan ésf következete­sen — a dolgozó emberek érde­kében, hasznukra és javukra, ve­lük együttműködve és rájuk tá­maszkodva. S minden nehéz kö­rülmény, kedvezőtlen adottság ellenére, a sívó homokon is se­gít megteremteni a jobb életet, emberibb körülményeket! T, P. : vaslataikat, bíráló észrevételei­ket. Tanulni... tanulni... Elvi tisztánlátás, szakmai hozzáértés — alapvető követel­mény ez minden vezető ember s vezető testület számára. A kecskeméti járásban az elmúlt oktatási évben 91 tanfolyamon közel háromezer hallgató vett részt pártoktatásban, s majd­nem ötszáz fiatal a KISZ vala­milyen tanfolyamának hallgató­ja volt. Jelenleg ennél is többen kapcsolódtak be az elméleti to­vábbképzésbe. Egyre többen ér­zik tehát a szükségét a tanulás­nak, a politikai látókör bőví­tésének. A szakképzettség s az általános ismeretek tekinteté­ben azonban még nagyon sok a pótolnivaló a szövetkezeti ve­zetők, s pártszervezetek vezetői és tagsága részéről. Általában a művelődés ügyének megbecsü­lése, felkarolása — a rendelke­zésre álló anyagi alapok okos és célszerű felhasználása, a kul­turális nevelőmunkában rejlő hatalmas erő kiaknázása —, valljuk be, még gyenge pontja számos helyen a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetésének Rejtett tartalék A rendszeres szervezeti élet, a pártépítő munkába való bg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom