Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-27 / 277. szám
1983. november VI, szerda 5. pldal Perényi Miklós Kecskeméten Délután a kereskedelmi A ZENEI versenyeik létjogosultságáról sok vita folyik világszerte: Lehet-e, szabad-e a zenei produkciót a sportteljesítményekhez hasonlóan pontozni, el lehet-e dönteni egy fiatal muzsikus művészi rangját (beleértve a megtett utat és a jövő perspektíváját) csupán néhány előadott mű alapján? Vajon árt, vagy használ-e a zenének és a művészeiknek az ilyenfajta válogatás és sorba állítás, amikor a szereplők jó részének szükségszerűen le kell maradnia a legkiválóbbak mögött? Mindez és még egy halom kérdés teljesen jogosnak látszik, mégis az utóbbi években rohamosan elszaporodtak a zenei versenyek a világ minden táján és nem egy, addig „névtelen” fiatal indult el éppen a versenyek révén a világhírnév útján. Ebből a nagy nemzetközi kampányból hazánk is derekasan kiveszi részét: az idén ősszel ötödször rendeztek Budapesten nemzetközi zenei versenyt, ez alkalommal három szakcsoportban, s a három közül a Pabló Casals tiszteletére rendezett gordonkaverseny bizonyult a legszínvonalasabbnak. Perényi Miklós 15 éves gordonkaművész, akit hétfőn a Kecskeméti Katona József Színházban hallottunk, nem ezen a versenyen tűnt fel. Kilencéves kora óta rendszeresen hangversenyezik Budapesten, az utóbbi években az egész ország, sőt a külföld is megismerte művészetét: fellépett Oloszországban (ahová 1960 óta rendszeresen járt ki tanulni), Svájcban, Ausztriában és Németországban mindenütt nagy sikerrel. Sokan az első helyre való esélyét emlegették a verseny napjaiban. Mert ez, a gyermekkorából éppen most kilépő fiú nemcsak fiatalsága miatt aratott olyan egyértelmű sikert. Tizenöt évesen is már kész. érett művész, sőt ennél is több: egyéniség, akinek van mondanivalója, személyes élménye a művekről, biztosan mozog a különböző stílusokban, és mindezt lenyűgözően szép hangon tolmácsolja, olyan kimunkált technikával és biztos fellépéssel, mely nem a csodagyereké többé, hanem a jövőt megsejtető nagy művészé. A zenével való tökéletes azonosulást éreztük a hétfői koncerten is, ahol Haydn: D-dur gordonka- versenyével lépett a kecskeméti közönség elé. S a hallgatóság — nem csupán tapsokban lemérhető — reagálása arra mutatott, hogy előadó és publikum ritka nagy egymásra találásának lehettünk ezen az estén tanúi. Perényi Miklós a művek előadásán túl a zenei atmoszféra-teremtés képességével is rendel- kczik A HANGVERSENY nyitó száma Ljadov: „Nyolc orosz népdal” című kompozíciója volt, mely a maga nemében remekmű: a zenekari népdalfeldolgozásnak egyik első és legtökéletesebb példája. A Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara mindjárt az első pillanatokban igen szépen szóló, finom hangzásokkal örvendeztetett meg, méltóan a választékosán hangszerelt darabhoz. Általában a zenekar magasan felülmúlta eddigi kecskeméti szerepléseinek színvonalát. A műsor második részében elhangzott II. szimfónia Beethoven méltatlanul elhanyagolt művei közé tartozik. A közönség általában jobban kedveli a hősiesebb hangvételű „páratlanokat” mint a játékosabb, köny- nyedebb „párosokat”, ezzel egysíkúvá teszi a maga számára Beethoven zeneszerzői portréját: csupán a sorssal és istenekkel viaskodó titánt veszi észre és csak kevéssé az embert, aki humorában, vagy játékosságában, „köznapibb” és bensőségesebb érzéseiben is korát, az új világot teremtő felvilágosodott polgárt fejezte ki. Zenei jelentősége pedig e műnek az, hogy ez az első igazi beethoveni szimfónia, markáns témáival, szokatlanul bőáradású igényességével. A SZIMFÓNIA hétfői nagysikerű előadása Kórodi András karmesteri munkáját dicséri: lendületesen, szép mozdulatokkal dirigált, tempói hitelesek voltak, a zenekar valóban muzsikált a keze alatt. Neki köszönhetjük, hogy a hangulat a szünet után is töretlen maradt, s a szép számú közönség (melyben örvendetesen sok fiatalt láttunk) az utolsó tétel után percekig a helyén maradt és ünnepelte az emlékezetesen szép este előadóit. Kör bér Tivadar akcióba kell lépnie, ennyire idegesítő lehet. Átvillant agyán, hogy milyen sok bajuk volt oktatóiknak azokkal, akik 1956- ban hagyták el Magyarországot, s kémtanfolyamra kerültek. Sok fáradságukba került, amíg kiirtották belőlük azt a szellemet, amit Magyarországon magukba szívtak. Sokkal szabadosabbak voltak, mint ő, elégedetlenségükben gyakran elszólták magukat ... Hát még, akik itthon maradtak! Ezek az emberek már tizennégy évet éltek ebben a rendszerben, és sok mindent magukba szívtak. Akaratlanul is. Most mit kezdjen velük, amikor nem tudja, hogy tulajdonképpen ki az, akivel szembe kerül, hogyan érez a rendszer iránt? ... De mit mosolyognak rajta? Már hárman is rámosolyogtak. Nagyon vigyázott ezekben a pillanatokban. nehogy arcával, mozdulatával elárulja érzéseit. Közömbösnek kell lenni. Rájuk se nézni! Valaki a vállára tette kezét. Sipos, mielőtt hátranézett volna, a másodperc tört része alatt felmérte a helyzetet, s belátta, hogy tehetetlen. Fegyvert nem használhat. Ha futni kezd, a járókelők elgáncsolják. Hátranézett. Egy huszonnyolc-harminc év körüli férfi állt vele szemben, és mosolygott. Leüsse? Nem teheti. Alkalmasabb pillanatot kell választani... Mit akarhat? Letartóztatja? — Bocsánat, fiatalember, le- piszkította egy veréb. Sipos zavartan elmosolyodott, és megköszönte a figyelmeztetést. Elővette zsebkendőjét, és dörzsölni kezdte a verébpiszkot. Néhányan körülállták, sőt egy nő még segített is neki, s nagy szakértelemmel pillanatok alatt eltűntette a foltot. Sipos rámo- solygott. Aztán mindenki ment tovább a dolgára. Még hálálkodni sem volt ideje. A belső feszültség azonban nem engedett fel benne. Homlokán megjelent az a három ránc, amely belső indulatait jelezte, ha szorongatott helyzetben volt. Átment a túloldalra. Hátrakapta fejét, ugyanis dörrenés remegtette meg a levegőt. De csak egy autó kipufogója volt... Dühösen korholta önmagát. Rossz állapotban lehetnek az idegei, ha már egy kipufogócső is meg tudja riasztani ... Nem szabad így viselkednie! Jobban kell tartania magát... K'zárt dolog, hogy kövessék ... Értelmetlen is lenne, hogy szabadon engedjék mászkálni. Különben is, eddig a legcsekélyebb műhiba sem történt, tehát valószínűtlen, hogy valaki felismerje. De bármennyire próbálta is megnyugtatni önmagát, nem tudta teljesen elűzni a félelemérzetet. Ott lappangott benne valahol mélyen, s most már tudta, hogy nem egykönnyen fog szabadulni ettől a kéretlen, rossz baráttól. Az Astoria Szállónál látta, hogy a járdaszegély mentén külföldi kocsik egész sora áll. Hej, de jó lenne most egy kocsi neki is, sokkal nehezebben tudnák követni, s ő is köny- nyebben figyelhetné, hogy nyomában vannak-e. Kissé meggyorsította lépteit. Még csak az kell, hogy összetalálkozzon egy szaktanfolyamon A Bányai Júlia Gimnázium termeiben „több műszak”- ban folyik a tanítás. Délelőtt a gimnázium leányai, — az idén már fiai is —, délután az 1. sz. Kereskedelmi Tanulóiskola növendékei ülnek a padokban. A tanulóiskola rendes korú hallgatóinak utolsó óráival párhuzamosan pedig kedd és szerdai napokon, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően folyik a különböző vállalatok dolgozóinak szakmai továbbképzése, egy- és kétéves tanfolyamokon. Ez az oktatási módszer jól bevált, alkalmat ad a megfelelő gyakorlattal rendelkező, „idősebb dolgozóknak” esetleges elméleti hiányosságaik pótlására, illetve meglevő, korábbi ismereteik fejlesztésére, kibővítésére, új szakanyag szerzésére és alkalmazására mindennapi munkájukban. Az „idősebb dolgozók” kifejezést azonban okvetlenül idézőjelbe kell tenni, mert a tanfolyamok hallgatóinak többsége fiatal, alig pár évvel túl a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésén. Sőt, a jelentkezők többsége túlságosan is ifjú, — mondja a tanfolyam vezetője. — Ugyanis a Belkeresekedelmi Minisztérium utasítása a felvétel alapÖt levél József Attila újabb öt levele került a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe. A költő 1928-ban írta ezeket a leveleket Vágó Mártához, akivel a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen ismerkedett meg. A 20 oldalnyi kéziratban több ismert József Attila vers található. Köztük a „Derengő rózsa”, a „Mióta elmentél...” és a „Nyakában kék kötő ..kezdetű versek. E levelekkel is tovább gazdagodott az országban felkutatott eredeti József Attila- kéziratok és dokumentumok mintegy 1500 darabból álló gyűjteménye. külföldi ismerőssel, aki szabadságát tölti Budapesten. Semmi más nem hiányzik, minthogy felismerjék, és nagy hangosan üdvözöljék. Egészen az Üttörő Áruházig sietett. Ott aztán ismét lelassította lépteit, majd megállt az egyik kirakat előtt. Nagyszerűen láthatta benne a Kossuth Lajos utca túlsó oldalának forgatagát, s az antikvárium bejáratát, ahová mennie kellett. Néhány percig várt, figyelte, bemegy-e valaki az antikváriumba, Egy középkorú nőt látott, aki befordult az üzlet ajtaján, de egyébként ezekben a percekben nem volt forgalma a boltnak. Most, most kell menni. Tétovázott, mintha nem lett volna mindegy, hogy melyik percet választja. Lelépett a járdáról, s az úttesten át, egyenesen az antikváriumhoz tartott. — Alig ért azonban a villamos sínekig, éles füttyszó hasított a levegőbe. De ő úgy tett, mintha nem is hallotta volna. Továbbment. A fütty ismét felhangzott. Sipos körülnézett. Egy rendőr sietett feléje, igen határozottan, arcán feladatának telies komolysága. Sipos hozzá volt szokva, hogy a nyugati városokban úgy közlekedhet az úttesten, mint a járdán. Erre aztán igazán semmi szükségem nem volt, gondolta. Azzal próbálta magát vigasztalni, hogy ez lesz igazolványának első próbája. Mert hogy most igazoltatni fogják, afelől nem volt kétsége. (Folytatjuk.) feltételéül, azokon a tanfolyamokon, melyek végén szakmunkás-bizonyítvány szerezhető, a 3 éves szakmai gyakorlat igazolása mellett ismételten a 23 éves korhatár betöltését követeli meg. Így kénytelenek voltunk a jelentkezők mintegy 10 százalékát elutasítani azzal, hogy néhány év múlva felvételének semmi akadálya sem lesz. Jelenleg 10 tanfolyam működik (Kecskeméten hét, Kiskunfélegyházán kihelyezve három): vendéglátó-eladói, üzletvezetői, boltvezetői, fűszer-csemege-el- adói és szakács, — összesen több mint 200 résztvevővel. (Majdnem megközelítik a rendes korúak számát, akik 240-en vannak.) A szakmunkásképző-tanfolyamokon a havi tandíjat a munkáltató fizeti. Az 60yik Óraközi szünetben elbeszélgettünk több hallgatóval. Túrái Istvánná a fűszer-csemege szakmunkásképzőtanfolyamra jár. Szerény, halk beszédű fiatalasszony. A korábbi években mindig csak mint szerződésest alkalmazták, de Ígéretet kapott az Élélml- szer Kiskereskedelmi Vállalattól a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése utár» állandó munkára. Szorgalmasan látogatja az előadásokat, egyszer sem maradt el, — s nemcsak azért, mert a többszöri igazolatlan hiányzás miatt kizárnák a tanfolyamról. — Könnyebb az anyagot elvégezni a magyarázat szavait otthon újra felidézve — mondja. Este a tanfolyamokon nincs csengetés. De ha feltűnik a tanár, kezében a naplóval, félbeszakadnak a beszélgetések, eldobják a cigarettákat, azonnal elcsöndesedik, kiürül a folyosó; Itt nincsenek rossz, kelletlenül tanuló diákok. Mindenki azért jött ide, hogy többet tudjon, boldoguljon, bizonyítványt szerezzen. S tudja, hogy nem adják ingyen. Júliusig, a vizsgáig még sokat, szorgalmasan kell tanulni. — s m —* 10 000 forintos rejtvénypályázatunk IV. fordulójának nyolcadik rejtvényét közöljük. A megfejtéseket t/otószerűen, 1, x vagy 2-vel kell beírni. A negyedik — egyben az utolsó — forduló szelvényeit összegyűjtve december ó-áig, péntekig kell szerkesztőségünk címére beküldeni. A borítékra kérjük ráírni: REJTVÉNYTOTÓ. Akik minden fordulón — akár néhány szelvénnyel is — szerepeltek, azok között sorsoljuk majd ki a főnyereményeket Kecskeméten megtartott műsoros est keretében. TIPP TIPP Kecskemét városának felszabadulás előtti területén hány új, önálló község keletkezett? 2 5 9 Milyen összegű kártérítést fizet az Állami Biztosító a tanuló-balesetbiztosítási kötvénynyel rendelkezőnek, ha az illető baleset következtében teljesen megrokkan? 6000 Ft 10 000 Ft 25 000 Ft Hol készült ez a kép? Kiskunmajsai Művelődési Otthonban 1 Katona József Színházban x „Aranynomok” bárjában 2 A beküldő neve? Pontos címe: Bekül iőnéi marad