Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-14 / 266. szám

% a R eggeltfil—e* tig Egy falusi édesanya hétköznapja ' Mivel töltik szabad idejüket? „SZABAD IDEJÉBEN mivel foglalkozik legszívesebben?” — erről faggatta ki nemrégen egy statisztikai felmérés a pesti dolgozó nőket. Kiderült, hogy a „gyengébb nem” legerősebb oldala az olvasás! Legalább is szabad idejüket a legtöbben — 41,4 százalék — ezzel töltik a legszívesebben. Ezen belül is érdekes az érdeklődés „meg­oszlása”: a legnépszerűbb ol­vasmányok a napilapok — 43,9 százalék. A további „rangsor”: hetilap, folyóirat 20,1, szépiro­dalom 19,7, politikai, szakmai könyvek 16,3 százalék. A MÁSODIK helyen még mindig a régi női specialitás, a kézimunkázás — 22,5 száza­lék — áll. A statisztikusok sze­rint ezt úgy kell érteni, hogy a kereső nőknél a kézimunka többnyire a mozgalmas nap utáni idegnyugtató kikapcsoló­dást jejenti. A TOVÁBBI sorrend: a leg­szívesebben pihen 6,1 százalék, gyermekeivel foglalkozik 6,6, rádiót hallgat 5,5, házi munkát végez 4,4, színházba, moziba jár 2,6 százalék. Viszonylag kevés a sportoló nő: mindössze 1,8 százalék. Jó lenne tudni, hogy a mi megyénk asszonyairól mit valla- na egy, a pestihez hasonló sta­tisztikai adatgyűjtés! A jövő nyár slágere „ tsz minden bizonnyal ez a vesszőből és rafiából készült strandtáska, a Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet egyik leg­újabb modellje. Finom dióslepény Hozzávalók: 25 dkg darált dió, vagy mogyoró, 20 dkg cukor, 1 csomag vaníliáscukor, 25 dkg liszt, 4 kávéskanál sütőpor, 2 tojás, 1/8 liter tej. A fenti sorrendben az anyagot jól összedolgozzuk, zsírozott sütő­lemezre egyenletesen felkenjük. Kö­zépmeleg sütőben sütjük. Sütés után azonnal bekenjük a követ­kező mázzal: 20 dkg átszitált porcukrot egy kávéskanál nagyon finomra őrölt szemeskávéval, két evőkanál meleg vízzel és egy evőkanál olvasztott vajjal összedolgozunk. (Csak a máz megszáradása után szeleteljük.) Az elégedettség modelljének javasolnám, ha éppen erre kér­ne egy festőművész. Melegséget árasztó, nagy, szép fekete sze­mei, fehér bőrű, kedves arca, takarosán telt alakja már ön­magukban is ezt jutattatják az ember eszébe. De ha még hoz­záveszem, hogyan mozog, sü- rög-forog, simogat és feladato­kat oszt okos szemű gyerme­kei között — bővítem a ja­vaslatot: az öt gyermek se ma­radjon le a képről! S akkor módosulhat a cím is eképpen: „Az elégedett édesanya.” Ez volt az első benyomásom, amikor Simon József ék dávodi portájára látogattam. Gyuri útbaigazít — Anyuka? Arra van, hátul, ni... — igazít útba a kertben farönkön ülő, lekváros kenye­ret majszoló 13 éves Gyuri, és tovább figyeli a vadgalambokat. Simonná kiskosárral a kezé­ben az épület végi kamrából lép ki — Tessék jönni, éppen a fő­zéshez készülődök... Nálunk estefelé van a vacsora, akkor jön össze az egész család. Ugye, nem baj, ha én közben a krumplit pucolom?... Ezt már a konyhában mond­ja, ahol a mosógép, és az asz­talon két jókora halom ruha nagyobb fajta „kismosásról” árulkodik. — Gyurikám! Gyere csak, kisfiam, hozzál be egy kis vi­zet! ... Te meg. Katikám — fordul most a 10 éves kislány­hoz, aki a konyha heverőjén ülve füzetet forgat a kezében — szaladj ki hagymáért..._ Közben egymásután a vízzel telt tálba pottyannak a meg­hámozott burgonyák. — Dehogyis jött rosszkor! Nálunk minden nap ilyen. Leg­feljebb kenyérsütés nincs na­ponta, és ma az is volt. Be­osztással mindent lehet győzni... — fordul felém, mert attól félek, hogy feltartom a munká­ban. Pár perc múlva a tálba toccsan az utolsó szem krumpli. Simonná mosolyogva invitál a szobába, s a rácsos kis ágyra mutat: — Zsuzsika. Ö a legkisebbik. Nemrég szoptattam. Most al­szik, mint a bunda... — Nagyon aranyos — jegy­zem meg a pirospozsgás, pufók arcocskájú csöppség láttán. S amikor a konyhába visszatérve magamra hagyott a háziasszony — egy bögre zsírért szalad ki a kamrába —, még hozzágon­doltam az iménti megjegyzé­semhez: Murillo festette éppen ilyennek az angyalkáit! Ébresztő: hajnali ötkor — Most már nyugodtabban beszélgethetünk — tért be is­mét a ház asszonya. Nyomá­ban egy pillanatra bekukkan­tott az óvodás Lacika, de már­is tovább hancurozott az ud­varban. A tűzhelyre tett lábasban serceg már a zsír. Simonné avatott, gyors mozdulatokkal aprítja bele a hagymát és ké­résemre arról mesél, hogyan, mivel telik el az ötgyermekes édesanya egy-egy napja. Ma korábban kelt a megszo­kottnál. Kenyeret dagasztott. Rendszerint azonban ötkor-fél hatkor talpon van már. Zsu­zsikának pedig szinte ő a vek- kerje. Mert alig, hogy kilép az ágyból, máris követeli a ma­gáét. Aztán a nagyobbak is­kolába készítése következik. — Uzsonnacsomagolás, a meleg reggeli készítés. Igencsak ve­lük egy időben indul dolgára édesapjuk is, aki az állatfor­galmi vállalat dávodi és egy­ben hercegszántói felvásárlója. — Itt a legnagyobbik fiam — mutatja be most anyai büsz­keséggel a hazatérő 15 éves Józsit. — Bajára jár naponta, a vízügyi technikumba. Belőle már tudom, szakember válik, de hogy Gyurikámnak mihez lesz kedve a nyolc osztály el­végzése után, az még rejtély. Mert legszívesebben vadászik és halászik. Szünidőben egész napokat képes a vízparton el­üldögélni ... De hol is hagy­tam abba? Ja, igen. Elment az uram, és az iskolásaim... Kezdődhet a mosás Következett Lacika öltözteté­se, s együtt indultak el a ke­nyérrel a pékhez. Lacikát az óvodába ki sérte Simonné, s ha­zatérve megkezdődött a víz­hordás, áztatós. Míg a ruha ázott, gyorsan rendbe szedte a lakást, majd újra szót kért Zsuzsika. Miután jóllakott, a párnával bélelt ruháskosárba helyezte anyukája, ahonnan élénken figyelheti a körötte zajló „életet”. Mert közben meg­melegedett a víz, s megkezdő­dött a mosás ... A most is itt álló mosógépre pillant Simonné, s arra terelte át a szót: — Okos volt, aki kitalálta! Készpénzben a tavalyi zár­számadáskor 870 forintot kap­tam a tsz-ből. Kiegészítettük az uram fizietéséből és azon A Textilipari Dolgozók Szak- szervezetében dr. Petki Gusztáv bőrgyógyász-főorvos tartott elő­adást arról, hogyan kerülhetők el azok a kellemetlenségek, amelyek­re a műszálas ruhaneműek viselői panaszkodnak. Hogy ilyen kellemetlenségek vannak, azt statisztikai adatok is bizonyítják. Például Dániá­ban a műanyag ruhaneműek elterjedése óta megnégyszere­ződött az ekcémás megbetege­dések száma, de másutt is sza­porodnak a bőrgyulladások, a gombásodások, stb. Ezek a tünetek azonban — állapította meg az előadó — nem szükségszerű velejárói a műanyagból készült ruhane­műek hordásának. A „gyári új” anyagban a rostok közti héza­gokon, pórusokon át megvan a lehetősége a test párolgásának. Ez szükséges is. hiszen körülbe­lül kétmillió mirigyünk naponta fél-másfél, sőt nehéz testi mun­ka esetén 15 liter verítéket ter­mel, amihez még hozzájárul a bőr zsírja is. Ha azonban ezek a pórusok eltömődnek, a test valóságos dunsztkötésbe kerül, vettük. A helybeli Aranykalász tagja vagyok, de tavaly — Zsu­zsika útban volt' — csak 37 munkaegységet teljesítettem. Harmadéve azonban elértem a 140 egységet. Az uram fizeté­séhez jó segítség az is, mert mi semmit sem veszünk a piac­ról. A kertben megterem a zöldségféle, most is van három hízónk és legalább 30—40 ba­romfi nk. A tűzhelyben pattog a fa, s kellemes paprikáskrumpli-illat terjeng a konyhában. Simon­né megkeveri; majd a mosás befejezéséhez készülődik, s új­ra a napi programjára tér vissza. Amire már alig futja... — Tudja, nekem az is sze­rencsém, hogy még lánykorom­ban megtanultam varrni, Így a gyerekeknek és magamnak is igencsak egyedül gyártom az egyszerűbb holmit. Ilyesmivel, varrással, foltozgatással töltöm a még megmaradó szabad időt És persze, mindennap olvasok is kicsit. Újság jár a házba. Katikám pádig hazahordja az iskolából a vöröskeresztes csa­ládi lapot. Azt böngészem. Pe­dig a könyveket is nagyon sze­retném, csak az idő... Erre már nemigen futja ... PERNY IRÉN GesztenyekrénMa HOZZÁVALÓK: 6 tojás, 32 dkg cukor, 12 dkg liszt, só, vanília, 28 dkg vaj, 25 dkg gesztenyepüré, fél dl cherry brandy vagy rum. 3 egész tojást és 3 tojásnak a sárgáját üstbe tesszük és 12 dkg cukorral gőz felett habosra felverjük. Ha már jó meleg, elvesszük és le­hűlésig tovább verjük. Ha kihűlt, óvatosan belekeverjük a lisztet, a vajból 3 dkg-ot felolvasztva, de nem melegen* tortaformát papírral ki bélelünk, a masszát beleöntjük Lassú tűznél 40 percig sütjük, 20 dkg cukrot másfél dl vízzel főzni tesszük, habjától megtisztítjuk, a 25 dkg vajat habosra kikeverjük és a forró sziruppal felengedjük jégen folytonos keverés mellett. Ha már nem meleg, a gesztenyepürét és a rumot belekavarjuk, a va­níliás cukorral együtt. A kisüli tortát három részre vágjuk. A kré­met 3 részre osztjuk, 2 sor töltet és a bevonásra. A bevont torta oldalait finom süteménymorzsával vagy csokoládédarával bepanírozzuk. A tetejét körberakhatjuk fél gesz­tenyékkel vagy a krémből mintá­zott bonbonokkal. a bőr kipállik, gyulladásba jön, elszaporodnak a bőrgombák és a baktériumok. Alapvető követelmény tehát a pórusok tisztán tartása, vagyis a műanyag ruhane­műek szakszerű mosása. Viszont ugyancsak statisztikai adatok bizonyítják, hogy e körül még sem nálunk, sem külföldön sincs minden rendben. Egy nyu­gat-németországi vizsgálat pél­dául megállapította, hogy a fér­fiak 47 százaléka csak heten­ként, 20 százaléka pedig még ennél is ritkábban vált inget. Az egyik budapesti üzem nődol­gozóinak nagy többsége viszont naponta mossa ugyan nylon- harisnyáját, de csak 12 százalé­kuk használ hozzá mosószert, a többi szappannal mos. Pedig a szappan égy része a kemény vízben mész-szappanná alakul­va mindjárt el is tömi a pilla­natokkal előbb megtisztított pó­rusokat. Az új fajta mosósze­reknek — mint amilyen például a Rapid, a Tisztaság, az Ultra, stb. — nincs ilyen hátrányos velejárója. A gombásodás ellen viszont, amit elsősorban a mű­anyagharisnyák okoznak, teljes DIVAT Egyenes vonalú, alkalmi fekete ruha. A csinos télikabát gallérját kes­keny prémszegély díszíti. A Kecskeméti Állami Áruház mo­delljei közül. védelmet nyújt a kitűnő gyógy­hatású, hazai gombaellenes hin­tőpor, a Mikofen használata. Maguk a műanyagok tehát nem ellenségei az embernek, sőt még gyógyhatásúk is lehet. Hi­szen például a vylont és a ro- vilt azért nevezik reuma-fehér­neműnek, mert a testen elektro­mosan feltöltődnek, és miköz­ben apró kisülésekkel kitágít­ják a kis ereket, mintegy letép- hetetlen meleg „köpenyt” hoz­nak létre a test felületén. A műszálas anyagok — álla­pította meg az előadó — az ember ruhatárának ma már nélkülözhetetlen része: és nyilvánvalóan azok ma­radnak a jövőben is. Csak éppen nem volt még elég idő arra, hogy mindenki meg­tanulja a velük való helyes bá­násmódot. Éppen ezért javasol­ta, hogy a kereskedelem a vá­sárlónak ■ a műszálas textíliák mellé adjon mindjárt megfelelő használati utasítást is, amiből megtanulhatja, milyen módon kerülheti el a pusztán helytelen kezelésből származó kellemet­lenségeket. Kézimunka Fekete—piros fonallal hímzett leszámolható tiszavidéki ke­resztszemes minta — kisterítő- höz. MIT MONB 2S.ZR ORfOS? Nem egészségtelen a műanyag ruhanemű

Next

/
Oldalképek
Tartalom