Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-12 / 264. szám
4 Orvosnapok után E pillanatban még talán fel sem tudjuk mérni az elmúlt hét végén lezajlott III. Bács-Kiskun megyei Orvosnapok jelentőségét, hatását egészségügyünkre, a gyógyító munkára. Az öl referátum és hatvanegy tudományos orvosi értekezés után felcsattanó tapsok és a vendég professzorok elismerő gratuláR legkorszerűbb elvek szerint telepítik a szőlőt Kunbaján A Kunbajai Állami Gazdaság másfél ezer hold újtelepítésű szőlővel rendelkezik, amely az elkövetkező években folyamatosan fordul termőre. A telepítést nagyüzemi módon, a gépi művelés alkalmazását lehetővé téve végezték. Az új ültetvények létrehozását folytatják, nemsokára 350 hold szőlő telepítéséhez fognak hozzá. A talajt — a későbbi telepítésekre is gondolva — már 400 holdon előkészítette',z. A korábbiaktól eltérően az idén a Lenz Moser-féle telepítési módszert alkalmazzák. Erre vonatkozóan a gazdaság szakemberei, köztük Czeglédi János igazgató is, Jugoszláviában, valamint a Szőlészeti Kutatóintézet törökbálinti telepén folytattak előtanulmányokat. A módszer lényege egyébként abban áll, hogy a vesszőket 350 sor- és 100 centi tötávolság- rg, ültetik. A hajtásokat három huzalra rögzítik, ám a legalsó huzal is a föld felszínétől 120 centi magasan feszül. Ebben a magasságban alakul ki a tőkefej, s az innen eredő hajtások mintegy két méternyire nyúlnak fel, a legfelső huzalig. A sortávolság módot ad a teljes gépi művelésre, a magas tőkefej pedig lehetővé teszi, hogy a termést állva lehessen szüretelni. A nagy termőfelület legalább akkora, de inkább még nagyobb hozamot biztosít, mint a hagyományos telepítésű ültetvény. Éppen ezért a gazdaság szakemberei tervezik azt is, hogy a korábban 140 centi sortávolságra telepített 20 hold szőlőt is a Lenz Moser-rendszerűre alakítják át oly módon, hogy minden második sorát kiszedik. A további új telepítéseknél szintén az említett módszert alkalmazzák, így 1966 tavaszára a csaknem kétezer hold „szuper-széles” sorközű szőlővel rendelkezik a gazdaság. Ősz a strandokon „Bokraink közt már az ősz barangol...” írja Jeszenyin. Bizony, ahol nemrégiben még a nyár táncoltatta tűzparipáit, ott most a hűvös őszi szél zizegteti a sápadozó platánleveleket. ciói azt jelzik, hogy megyénk orvosainak kutatásai eredményesek voltak. „Az a gazdag program, amely az Önök orvosnapjait jellemzi — mondotta megnyitó beszédében többek között dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszter- helyettes —, azt bizonyítja, hogy szocialista tartalommal telítődött meg az orvosok és a társadalom viszonya, s a legmesz- szebbmenőkig ki akarják elégíteni a dolgozó nép egészség- ügyi igényeit.” És valóban megyénk orvosainak egy része évek óta rendszeresen végez tudományos kutató munkát. Több orvosunk nevét jól ismerik külföldön is, hiszen nem egy értékes tanulmányuk jelent már meg a különböző betegségek gyógyításáról, a nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban. Harmadízben rendezték meg Sikerrel a Bács-Kiskun megyei Orvosnapokat. Különösen a megyei kórház tudományos bizottsága fejt ki sikeres tevékenységet, amit a kórház tavaly megjelent negyvenhárom tudományos értekezést tartalmazó évkönyve is fémjelez. Az előző évektől eltérően az idei Orvosnapokon már célratörőbben egy betegség gyógyítására összpontosították a föfigyel- met. Ilyenformán az első napon — november 8-án — valameny- nyi tudományos előadás a vesebetegségekkel foglalkozott. A második napon már szabadon választott előadások hangzottak el, amelyek keretében egyéb tudományos kutatásaikról számoltak be megyénk orvosai. Megyeszerte a mindennavos gyógyító munka fáradalmai után végezték kutató munkájukat. A megyében folyó sikeres orvosi kutatómunka magasabb szinten való elismerését jelenti, hogy a megyei kórház kórbonctani, illetve kórszövettani osztályát kérték fel az országos háromnapos patólógus konferencia 1964 őszén Kecskeméten való megrendezésére. Ez a konferencia egyébként nemzetközi jellegű lesz, mert külföldi neves orvostudósok, professzorok is részt vesznek rajta. Az elismerés jele az is, hogy az egészségügyi tanács megbízta a megyei kórház tudományos bizottságát, hogy három témával: az érelmeszesedéssel, az idegrendszeri keringési zavarokkal, valamint röntgenológiai betegségekkel kapcsolatban végezzenek kutató munkát. Megyénk közvéleménye nagy elismeréssel adózik megyénk orvosainak fáradozásukért, amely gazdagítja a tudományt., és öregbíti jó hírnevüket, fitté Ahol néhány hónappal ezelőtt valóban „narancsérlelő” nyár fényzápora alatt hajoltak meg a kalászok, most már a károgó varjak serege röpköd a dübörgő traktor után. Ősz van a strandokon is, a hajdani víg hancúrozások helyén hűvös szél szaladgál, s magával sodorja a megriadt leveleket. A méltán kedvelt Szelidi-tőnál csak a halászbárkák és ladikok alatt locsog a víz. Csend és magány fogadja a kíváncsiskodó újságírót. A szálloda épülete üvegszemekkel bámul a tó vizébe. Nem érti, hogy ilyen hamar vége a nyárnak. A hajnali halászattól még nedves a háló, s a felborzolt víz darabokra töri a toronyként égbe meredő, levelét hullató sudár jegenyefa tükörképét. A bajai ak büszkesége és kedvence a Sugovica. Fürge motorcsónakok, bikinibe öltözött lányok és négerbarnára „leégett” fiúk tarka sokasága helyett borzongó víz és elárvult part fogadja a megkésett őszi látogatót. A Sugovica, mintha fázna, összébb húzódott. Igaz, hogy tükre fölé még a nyári szelektől illatos lomb- üátor borul, de a part sétányain, a padokon már ott ül az ősz, melynek sápadt arcát visszatükrözi a lassan hömpölygő víztükör. (Sál Sándor—Pásztor Zoltán Miért nem működik a daráló? TÁZLÁRON a bócsai Petőfi tulajdonában levő darálót leállították, mivel a helyi Rákóczi Tszcs ez év tavaszán vásárolt egy nagyobb kapacitásút. Már a villanyáram bekötése körül baj volt, mert a bajai DÁV csak két hónap múlva végezte el ezt a munkát. Az új daráló azonban nem működik, s hiába a sok reklamáció, a darálót beszerelő Kiskunhalasi Vegyesipari Szolgáltató Ktsz a mai napig sem javította meg, bár erre ígéretet minden felszólítás alkalmával kaptunk, öt hónapja tart már ez az áldatlan huzavona, a községi pártszervezet, a tanács és a tszcs vezetősége mégsem tud eredményt elérni. A tázláriak —, s így a darálótulajdonos tszcs is — amelynek egyébként az lett volna a terve, hogy a vámból közös sertéshizlalást indít — kénytelenek Solt- vadkertre járná daráltatni. De Tázlárnak is megvan a maga hizlalási terve, miután azonban lehetetlen ilyen körülmények között biztosítani a takarmány megfelelő előkészítését, a tervet semmiképpen sem teljesíthetik. S hogy ebből milyen kára származik népgazdaságunknak, arról bővebben nem is kell nyilatkozni. Gál Jenő MSZMP-titkár, Tázlár Hozzák rendbe a Vasút utcát! Jó pár éve járom már gépkocsin a kecskeméti Vasút utcát, amelynek útburkolata a lehető legrosszabb. Az úttest szélessége alig három méter, s ezen teherrel előzni vagy kitérni szinte lehetetlen. Esős időben a gépkocsik tengelyig merülnek az út két szélén a sárba. Arra kérem az illetékeseket, hogy még a tél beállta előtt hozzák rendbe ezt az alig 500 méter hosszú, de nagy forgalmú utcát. Major Ferenc gépkocsivezető, Kecskemét Mi a különbség? Ötven kiló burognyát akartam vásárolni a minap a MÉK egyik piaci elárusító helyén, s előrebocsátottam, hogy szeretném, ha a lakásomra szállítanák, mert én idős, beteg ember lévén, nem bírom hazavinni. Az eladó a legnagyobb meglepetésemre azt válaszolta, hogy ő nem hordár. Nem is gondoltam én erre, csupán azért kértem az áru hazaszállítását, mert az újságban olvastam, hogy a MÉK házhoz szállít minden ötven kilogrammon felüli árut. Hazafelé menet újabb meglepetés ért: a MÉK Budai utcai elárusító helyén, amikor megvásároltam az 50 kiló burgonyát, az elárusító azonnal készségesen felajánlotta annak hazaszállítását... Miért nem tehetik meg ezt a piaci elárusítók? Kovács László nyugdíjas, Kecskemét Korszerűsítsék a hajózás hírszolgálatát! AZ ŐSZ beálltával elnéptelenedtek a hajóállomások. A személyhajók közönsége, utazók, vidám kirándulók sokasága megfogyatkozott, viszont megnövekedett a darab- és termék- szállítás. Uszályok haladnak cukorrépa, kender, vas és egyéb nyersanyagokkal megrakodva, sokszor nehéz körülmények között, csökkent vízállásnál, ködös időben. A KORSZERŰ hajóközlekedés megkövetelné, hogy egyes állomások között kapcsolat létesüljön. Szükség van arra, hogy rendkívüli események előfordulása és egyéb fennakadás esetén az állomások értesíthessék egymást, vagy a központot. A MA- HART-nak azonban nincs voVálassol áss illetékes naltelefonja, a hatósági, nyilvános telefon a községekben viszont általában csak 8—16 óra között vehető igénybe. A VÍZÜGYI igazgatóságok területén, a Duna mentén a védőtöltéseken árvízvédelmi telefonhálózat húzódik végig. A MAHART és az Országos Vízügyi Főigazgatóság megállapodása esetén e hálózaton végigvezethető lenne a MAHART vonaltelefonja is. Felszerelése, karbantartása a vízügyi telefon- szerelők által bérmunkaként megoldódhatna, s akkor a MÄV- hoz hasonlóan a távozó hajót lejelenthetnék és akadály esetén gyors segítséget lehetne biztosítani. Sziklai Ottó Baja A lakónak vo-t igaza Szeptember 28-i számunkban a Kecskemétiek írják rovatban Nagy Erzsébet leninvárosi lakos elpana- szolta, hogy a kéményseprő vállalat egyik dolgozója — a kémények, illetve tűzhelyek átvizsgálásakor — a konyhájában levő tűzhelyből a sütőt kiszerelte és utána koromban piszokban otthagyta. A Bács- Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat a panaszt kivizsgálta, s többek között az alábbiakat válaszolta: „Az Építőipari Vállalat bizottságába, amely a leninvárosi épületek kéményeivel kapcsolatos panaszok kivizsgálását végezte, vállalatunk egyik dolgozója is meghívást kapott. Javasolta a bizottságnak, mények építésében keressék, hanem vizsgálják meg a tűzhelyeket, kályhákat is. így került sor a Nagy Erzsébet lakásában levő tűzhely sütőjének kiemelésére is. A kéményseprő vissza akarta helyezni a sütőt a helyére, a bizottság egyik tagja azonban azt mondta, hagyja csak a tűzhelyen, hogy a lakás bérlője is meggyőződhessen a kéménnyel kapcsolatos panasz okáról. Véleményünk szerint dolgozónk ennek ellenére sem járt el helyesen, mivel a tűzhelyet, illetve a lakást ugyanolyan állapotban kellett volna hagynia, mint ahogyan azt találta. Figyelmeztettük, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Rendetzky János igazgató.'* hogy a panasz okát ne csak a kéNovember 15-ig lehet megkötni a fagybiztosítást A termelőszövetkezetek az idén is, épp úgy mint tavaly, november 15-ig köthetik meg a fagybiztosítást. E biztosítás feltételei azonban az idén lényegesen kedvezőbbek, mert a fagy biztosítás a fagy minden megjelenési formájára kiterjed és csaknem valamennyi szántóföldi növényre vonatkozik. Az évente előforduló jelentős fagykárok tették indokolttá a fagy- biztosítás bevezetését, és a tapasztalatok valóban igazolták e biztosítás hasznosságát. Tavaly azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek már igénybe vették a fagybiztosítást, több mint 30 millió forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító. A fagybiztosítás alapján az olyan téli-tavaszi fagykárok térülnek meg, amelyeknek következtében a növény kiszántása válik szükségessé, illetve 60 százalékot meghaladó állományritkulás következik be. A termelőszövetkezetek általában a szántóföldi terület 60 százalékán termelnek olyan növényeket, amelyek fagy veszélynek vannak kitéve. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek a megművelt szántóterület 60 százaléka alapján fizetik a fagybiztosítás díját, amelyet kát. holdanként 40 forintban állapított meg az Állami Biztosító. Olyan fagykárok esetén, amikor kiszántás válik szükségessé, holdanként 600— 1000 forintig terjedő kártérítést kapnak a közös gazdaságok. 60 százaléknál nagyobb állományritkulás esetén 300—500 forintig terjedő kártérítést nyújt az Állami Biztosítós
