Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

2. oldal 1963. november 16, vasárnap Két tömeg­szerencsétlenség Japánban Borzalmas bányarobbanás Hármas vasúti katasztrófa Nyugati hírügynökségek gyors- jelentésben közük, hogy szom­baton délelőtt szörnyű bánya­szerencsétlenség történt Dél-Ja­pánban. Fukuoka közelében egy szén­bányában gázrobbanás követ­keztében a lejárattól 720 méter­re beomlott az akna. Esti je­lentések szerint százhetvenegyen meghaltak és 200 bányász sorsa ismeretlen. A robbanáskor 1100-an voltak lenn a bányá­ban, s közülük körülbelül hat- százan bennrekedtek. További részletek még nem ismertesek, de tartanak tőle, hogy a halottak és a sebesültek száma jóval nagyobb lesz a je­lenlegi becslésnél. A mentőosz- tagok megkezdték munkájukat. Alig 8 órával a bányasze­rencsétlenség után példátlan vasúti összeütközés történt a Yokohama és Tokió közötti fő­útvonal egyik csomópontján. Először kisiklott egy háromko­csis tehervonat, majd a vágá­nyokon tehetetlenül veszteglő szerelvénybe két különböző irányból belerohant egy-egv személyvonat. A rendőrség köz­lése szerint a halálos áldozatok száma 98, százötvenen megse besültek. „Az év rablása66 Ne tv Yorkban NEW YORK. (AFP, Reuter) A New York-i rendőrség, amely minden erejét mozgósí­totta „az év rablásának” mes­teri végrehajtói ellen, közölte, hogy a gengszterek gyémánt­zsákmányának egy részét sike­rült visszaszerezni. A támadók Manhattanban, a város szívében, az erősen őr­zött ékszerésznegyedben a 41. és 12. utca sarkán tartóztatták fel a gyémántszállító páncélko­csit. Két bandita rendőrnek öl­tözve jelt adott egy fekete gép­kocsiból és az ékszerszállító páncélkocsd vezetője azt hitte, hogy a „rendőrök” közlekedési kihágásért állítják le. Közelebb érve azonban a „közrend őrei” géppisztolyt rántottak elő, ugyan­akkor a gépkocsi másik ajtajá­ban egy fantasztikus álarc je­lent meg, és közölte: „Rablók vagyunk!” Ezután a szállítmány hat őrzőjét megbilincselték, be­terelték egy másik kocsiba. Azt egy negyedik ember parkírozó- helyre vezette, és otthagyta. Az ékszerőröknek 10 perc múlva sikerült kitörniük a kocsiból, értesítették a rendőrséget, de a négy bandita már eltűnt. Azék- szerszállító kocsit néhány száz méterrel távolabb találták meg, természetesen rakománya nél- j kül. A New York-i rendőrség szerint csak hetek múlva lehet megállapítani, milyen érték rej- i tőzött a 12 vászonz&ákban levő 2000 borítékban. New Yorkban e negyedévben az idei összes banditatámadá­sok során raboltak összesen annyit, mint a pénteki „holdup” végrehajtói 10 perc alatt. A lengedei (Nyugat-Németország) bányakatasztrófa alkalmá­val a mentési munkálatok során leküldött parányi vakuval ké­szült felvétel a bányában rekedt, de azóta már megmentett bányászokról. Az alsó képen: Légi felvétel a lengedei bányaszeren­csétlenség mentési munkálatairól. Középen a fútótorony. II moszkvai ünnepség kél világszenzáciőia A több oldalú atomütőerő és ellenzői Kormányváltozások az atlanti szervezet országaiban A NAGY Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján rendezett — moszkvai ünnepségek programjából főleg két mozzanatra figyel fel a világsajtó, s kiváltképp a nyugati lapok és hír- ügynökségek. Az egyik katonai, a másik politi­kai természetű. Ami a hírlapírók fantáziáját leg­inkább megragadta, az egy új fajta rakéta volt, amelyet első ízben vonultattak fel a szovjet had­sereg díszszemléjén. Különböző hírügynökségi tudósítások leírásai szerint ennek a rakétának az a tulajdonsága, hogy képes felkutatni és meg­semmisíteni minden olyan ellenséges repülőgépet vagy mesterséges bolygót, amely a Szovjetunió területe fölé érkezik. Az AP amerikai hírügy­nökség tudósítója szerint ez a rakéta „az elmúlt hat év legizgalmasabb új fegyvere”. Minden­esetre ennek az új fegyvernek a felvonultatása volt a moszkvai ünnepségek nagy katonai ese­ménye. Politikailag a legnagyobb figyelmet kel­tette Hruscsov pohárköszöntője. A Szovjetunió miniszterelnöke foglalkozott a nemzetközi mun­kásmozgalomban bekövetkezett ellentétekkel —, amelyeknek a középpontjában a Kínai Kommu­nista Párttal folytatott vita áll. Hruscsov han­goztatta, hogy a nemzetközi kommunista mozga­lom nézeteltérései múló jelentőségűek és nem döntőek. A döntő: a közös ellenség, az imperia­lizmus eilend harc. Ez a harc egybefűzi a szov­jet és a kínai népet. A továbbiakban a szovjet miniszterelnök a „moszkvai szellem” továbbfej­lesztésének lehetőségeit méltatta, s ez alkalom- mol kifejtette, hogy mi a lényege a „moszkvai szellem”-nek, amely létrehozta a három hatalom atomtilalmi egyezményét, s amely kedvező lég­köri viszonyokat teremtett a nemzetközi politi­kában. A moszkvai szellem lényege: a békés együttélés, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás, a nemzetközi kereskedelem fej­lesztése a kölcsönös előnyök alapján. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió ebben a szellem­ben kész az atomtilalmi egyezményen túl más egyezményeket is megkötni az Egyesült Álla­mokkal és szövetségeseivel, feltéve, hogy olyan egyezményekről van szó, amelyek valóban elő­mozdítják a béke ügyét. Felhívta a figyelmet azonban olyan jelenségekre, amelyek amellett szólnak, hogy a Nyugat vezetőköreiben még min­dig uralkodik a hidegháború szelleme. A Kuba ellen folytatott imperialista készülődés nem fér össze a moszkvai szellemmel, és Hruscsov kije­lentette: A Szovjetunió Kuba védelmére kel, ha az Egyesült Államok megtámadja. Ebbe a téma­körbe tartozik Hruscsovnak még egy nyilatko­zata, amelyet az amerikai üzletemberekkel foly­tatott tárgyalásokon tett, s amelyben állást fog­lalt a szovjet—amerikai kereskedelem fejleszté­se, a gazdasági együttműködés és a műszaki ta­pasztalatcsere mellett. A világlapok általában azon a véleményen van­nak, hogy a Szovjetuniónak a rakétaelhárítás terén elért eredményei, összhangban a szovjet EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN külpolitika alapelveivel, mindenképpen a béke esélyeit növelik. Egyéb­ként a nyugati táborban is olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek elő­nyére válhatnak a békének. E NAPOKBAN zajlott le Párizsban a NATO parlamenti csoportjának értekezlete, amelyen úgyszólván minden felszólaló állást foglalt az Egyesült Államok nevezetes „több oldalú atom ütőerő” terve ellen. A tervet költségesnek és cél­talannak tartják úgyszólván egyöntetűen, kivéve persze az amerikai tervezőket és a leginkább ér­dekelt nyugatnémeteket. A tervnek ugyanis az a célja, hogy megkísérli áthidalni azokat az el­lentéteket, amelyek a nyugati szövetség rend­szeren belül keletkeztek, ugyanekkor megpróbál­ja kielégíteni a nyugatnémetek atomfegyverke­zési igényét. Az angolok már bizonyos idő óta bizalmatlanok a tervezet iránt, mert roppant költségesnek tartják és nem érdekeltek abban a versenyfutásban, amelyben az Egyesült Államok és de Gaulle Franciaországa vesz részt Bonn bi­zalmának biztosításáért. A nyugatnémet kor­mány ugyanis változatlanul kitart amellett, hogy megszerzi az atomfegyvereket, akár a NATO ke­retei között (s erre szolgálna az amerikai terv), akár pedig a franciákkal való szoros együttmű­ködés révén. De Gaulle arra törekszik, hogy a francia atomfegyverek segítségével úgynevezett önálló európai atomhaderőt szervez; s ebben részt vennének a nyugatnémetek is. AZ ATLANTI SZERVEZET több országában is komoly változásokra kerül sor a kormányban vagy legalább is a kormány vezetésében. Űj mi­niszterelnöke van Angliának, aki most szerezte meg egy pótválasztáson a belépőjegyet az alsó házba. Ezzel a sikerrel párhuzamosan az angol konzervatív párt egyik leglesújtóbb választási vereségét könyvelheti el a lutoni kerületben, ahol régi konzervatív mandátumot hódított el négy­ezer szavazattöbbséggel a munkáspárt. Ez az eredmény különösen lesújtó a konzervatívokra nézve, mert angol politikai körökben általános mutatónak tartják, és az a, vélemény, hogy ha országosan is érvényesül a lutoni fordulat, ak­kor a munkáspárt a legközelebbi választásokon százötven főnyi többséggel vonul be a parla­mentbe. Görögországban, ahol a választásokon Karamanlisz jobboldali pártja súlyos vereséget szenvedett, az úgynevezett Centrum Unió veze­tője, Papandreu kapta meg a kormányalakítási megbízást. A görög király nem könnyen hatá­rozta el magát erre a lépésre, mert évek óta komoly ellentétei vannak a 76 éves polgári Hbe- ráiis politikussal. Olaszországban is új kormány van alakulóban, még pedig Moro, a Keresztény- demokrata Párt főtitkárának vezetése alatt i régi, úgynevezett középbal irányzat mellett. A Fanfani-féle kísérlet bukása után most az tette lehetővé a középbal irányzat felújítását, hogy Nenni szocialista pártja támogatásáról biztosí­totta a középbal jegyében alakuló kormányt. űz alomleszerelésért küzdő angol CND „hadgyakorlata“ LONDON. Az atomfelfegyver­zés ellen küzdő CND szervezetei november 14—17-ig bemutató „hadgyakorlatot” rendeznek egész Nagy-Britanniában. A Fali X—63 — az 1962-ben Fallex— 62 fedőnéven rendezett NATO- hadgyakorlatok alapján — azt kívánja demonstrálni: milyen hamisak azok az angol kormány által keltett illúziók, hogy a nukleáris fegyverkezés, „az ön­álló brit atomütőerő” megment­heti Angliát a megsemmisülés­től. Ha háború tömé ki, mond­juk egy pénteki napon, délben 12 órakor bevetnék a taktikai fegyvereket. Ugyanazon a na­pon éjfélkor már minden nuk­leáris fegyver használatban volna. Ez azt jelenti, hogy a Nagy-Britanniában levő 62 an­gol és amerikai támaszpont mindegyikére — a Szovjetunió­nak a támadásra adott válasza­ként — a hirosimai atombom­bánál öt-hatszor nagyobb erejű bombák hullanának. Mondani sem kell, hogy a támadás után hat órával a támaszpontok kör­zete pusztasággá válnék, 36 órá­val a taktikai fegyverzet harc­ba vetése után az egész sziget- ország megsemmisülne. Ha fegyverkezés helyett bé­kés célokra költenék a fegyver­kezési kiadásoknak csak a fe­lét, akkor a következő létfon­tosságú beruházásokat lehetne eszközölni: 400 000 lakóház, 120 új iskola, 60 új kórház épül­hetne, 80 millióból korszerűsí­teni lehetne az egészségügyi há­lózatot; 126 millió elég lenne a közlekedés modernizálására és a viteldíjak csökkentésére, 400 mérföldnyi új útat lehetne építeni; 300 millióból minden öregember egy fonttal több nyugdíjat kaphatna. — Mind­ezekre telnék a fegyverkezési kiadások feléből: 860 millió font sterüngből — írja a Daily Worker, Újabb bányaszerencsétlenség Lengédében LENGEDE. (Reuter) A nyugat-németországi Len­gédében újabb bányaszerencsét­lenség történt pénteken. Tizen­két kilométerre attól a tárná­tól, amelyből csütörtökön men­tettek ki 11 bányászt, akik két hétig el voltak zárva a külvi­lágtól, föld alatti kőomlás tör­tént. Két bányász éppen dinamit- töltetet helyezett el robbantás­hoz, amikor az omlás bekövet­kezett. A közelben tartózkodó bányásztársaik a kezük ügyében levő szerszámokkal, sőt puszta kézzel láttak a két szerencsét­lenül járt kiásásához. Megfeszí­tett munkával sikerült is a két bányászt a kőtömeg alól kisza­badítani. Súlyos sérülésekkel szállították őket kórházba, de remélni lehet, hogy életben ma­radnak. Akiket megmentettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom