Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

1963. november 1, péntek S. oldal Látványos, tanulságos, érdekes a Kecskeméti Katona Jóxsef Múseum kiállítása Propagandisták KOPÁCSOLÁSTÓL visszhan­goztak még a múlt héten a Kecskeméti Katona József Mú­zeum tágas termei. Lázas iz­galommal végezték az utolsó simításokat az országos hírű me­zőgazdaság-történeti kiállítás va­sárnapi megnyitója előtt. De időben készen lettek vele, s az eredmény megérte a háromhó­napos szakadatlan munkát. A múzeum igazgatójától, Horváth Attilától a következő­ket tudtuk meg: — Az öt teremben bemuta­tásra kerülő gazdaságtörténeti kiállítást augusztus elején kezd­tük összeállítani. Tervező és ki­vitelező a Művelődésügyi Mi­nisztérium múzeumi ismeretter­jesztő központja. De nagyon sok segítséget kaptunk a megyei pártbizottságtól, a megyei ta­nács művelődési és mezőgazda- sági osztályától, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől, a környező állami gazdaságoktól is. Ilyen gazdag anyagot felölelő kiállítás még nem volt Kecskeméten és remél­jük megnyeri majd a látogatók tetszését. A kiállítás a mezőgazdaság fejlődésének történetét mutatja be az őskortól napjainkig, első­sorban Kecskemét és környé­kéről gyűjtött anyaggal. De bi­zonyos korszakokból a hazánkra vonatkozó teljes ismeretanyag is megtalálható. Az első terem­ben az őskori földművelés hasz­nálati eszközei láthatók. — Szarvasagancsból készített ba­rázdáló, csontkapa, bronzkori agyagtűzhely és még sok más érdekes ritkaság. A MÁSODIK terem tárlóiban a szkíta, római—szarmata, avar, honfoglalás kori leletek kaptak helyet, jól szemléltetve a föld­művelésre való fokozatos átté­rést. Nem hiányoznak az állat- tenyésztéssel kapcsolatos emlé­kek — kolomp, kova, csiholó acél — és a szárúból, fából ké­szített karcolt, vésett díszítésű pásztorművészeti alkotások sem. A második terem anyagát a csi­kósok, gulyások enyhére szol­gáló nádcserény és a Tisza- menti halászat eszközeinek be­mutatója zárja be. A harmadik terem néprajzi, a negyedik céhipari gyűjtéseket tartalmaz, végül az ötödik a modem mezőgazdaságot Szemlél­teti. — Ez a dioráma például — mondja Kapusi Mihály, a kis­kunfélegyházi járási tanács mű­velődési osztályának vezetője, aki nagy hozzáértéssel gyűjtöt­te, állította össze a terem anya­gát — a régi és új szőlőtelepítés közötti különbséget ábrázolja. Nagyüzemi szőlőtelepítés, gyü­mölcstermesztés, palántanevelés, öntözés, a konzervgyár gyü­mölcs- és zöldségkészítményei — itt minden képviselve van. NEM TŰLZÁS azt állítani, hogy a múzeum új állandó ki­állítása látványos, tanulságos, érdekes. Ízléses, modem elren­dezésben, élményszerűen szem­lélteti a földművelés, állatte­nyésztés, halászat, a gabona-, szőlő- és gyümölcstermesztés, kertészet fejlődését napjainkig úgy, hogy a gazdaságtörténeti anyagot az adott korok életére jellemző egyéb tárgyakkal — játékokkal, ékszerekkel, nemes­vonalú agyagkorsókkal, tálak­kal — fűszerezi. A Kecskemét fejlődése című kiállítást rengeteg munka előz­te meg. De a csillogó üvegfalon belépők elé már a kész mű tá­rul, mely tartalmában, kivi­telben méltóan képviseli vá­rosunkat. SOKAN vannak Kecskeméten, akik nem is tudják, milyen szép, műemlékjeUegű épület van elrejt­ve a Szabadság tér északi oldalán, az egykori Nagytakarék kétemele­tes palotája mögött, melyben most a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága székel. Ez az épület az evangélikus temp­lom. A legnagyobb magyar építő­művész, Ybl Miklós tervezte és építette, éppen 100 évvel ezelőtt. Amikor a templom épült, a mni Arany János utca felől szabadon állott, rácsos kerítés volt előtte. Terv szerint lebontásra került vol­na a templomtól jobbra levő, öreg, részben földszintes, részben emele­tes ház is, mely a mai Szabadság tér sarkán állt, a rádióbolt helyén, így a templom a saroktelken két oldalról is szabadon érvényesült volna. A régi házat le is bontották, Nehéz meleg van idebent. Tizenketten ülnek a szobácská­bán, szabad levegőhöz szokott emberek — ahhoz is öltözve. Most kellemetlenül érzik magu­kat a duruzsoló kályha mellett. Mindegyre nyitogatják az ajtót, hadd jöjjön be egy kis őszi hű­vösség. Valamennyien mezőgazdászok, tsz-elnökök. vagy a mezőgazda­sággal foglalkozó tanácsfunkcio- náriusok. Propagandisták. A kö­vetkező napokban induló gazda­ságpolitikai tanfolyamok mező- gazdasági tagozatának előadói — szerte a kiskunfélegyházi já­rásból. Most még ők tanulnak. Pon­tosabban: csak felkészülnek, hi­szen amit tanítani fognak, tud­ják már, némelyikük hosszú évek óta propagandista. Mégis össze fognak jönni a téli idő­szakban kéthavonként, s a kö­vetkező előadások anyagát együt­tesen hallgatják meg, hogy egy­öntetű és színvonalas legyen majd a pártoktatás a járásban. Az előadást a kiskunfélegy­házi járási-városi pártbizottság titkára, Laczkó Tibor tartja. A háztáji gazdaságok szerepéről, jogszabályairól, jövőjéről beszél, ezzel foglalkoznak majd a hall­gatók a tanfolyam elején. A köz­ponti anyagot kiegészíti a helyi adatokkal, a helyi viszonyok is­mertetésével. Mindenki minél több saját példát mondjon el — azonban a helyére l87S-ben fel­építették a Takarékpénztár Egye­sület (Nagytakarék) palotáját. így a szép kis templomot teljesen el­rejtették, s . ezzel az kiesett Kecs­kemét városképéből. Sajnálatos eset volt ez, amely mögött nagyon sajátságos alkudozásokról szólt ak­kor a fáma. Pedig ez a templomépület ará­nyosságával, könnyed formáival, kitűnő tagoltságával főterünk egyik remeke lenne, ha nem rej­tették volna ed. A TEMPLOM alapkövét 1862. jú­lius 9-én tették le, s nem egészen másfél év múlva, 1863. november 1-én avatták fel, nagy ünnepélyes­séggel. Az építési költség, a ter­mészetben adott szolgáltatásokon felül 30 000 forintot tett ki, amit a kecskemétiek adakozásából, or­szágos gyűjtésből és sorsjátékból szedtek össze. Az Ybl Ervin által Ybl Miklós­ról írt, 1966-ban megjelent dísz­munka a képsorozat 45. sorszáma alatt közli a templom 1863-i képét, az akkori környezetben. Elmondja, hogy az épület romantikáján ha­tározottan áttör a román történeti stílus, mind a négy oldala egy­forma kiképzésű (mert Ybl arra gondolt, hogy a templom sarok­épület lesz). Belseje központi el­rendezésű, alaprajza egyenlő szárú kereszt, tetőzete tömör négyszeg­letes torony, amit kis hegyes to- nyocska koronáz. Megállapítja, hogy a templom „ízléses, nemes arányú”. Motívumai hasonlítanak a kölni Xtn. századbeli román stí­lusé Martin templomhoz. Eredeti­leg a középső kiemelkedő torony­rész négy sarkán is volt egy-egy egyforma tomyocska, de ezeket ké­sőbb lebontották. így az épület egy­szerűbb, de hatása egységesebb és szelidebb. AMILYEN összhangzatos hatású az épület külseje, annyira válto­zatos a berendezése. Az oltára ro­mantikus, a szószék mérsékelt ro­kokó, az orgona újbarokk, az oltár rácsozata pedig mohamedán (mór) ízlésű. De mindezek nem rontják a templom belső hatását. 1862-ben a Vasárnapi Újság két cikket is közölt a templomról, a másodikat Gömöry Lajos tollából. A templom képét azóta is több hírlap örökítette meg, de mindegyik felvétele a szemközti palota máso­dik emeletén készült, mert a temp­lom csak így látszik ki jól a kö­rülötte levő épületekből. Az evangélikus egyház a század- fordulón beépíttette az Arany Já­nos utcai vonalat is boltokkal, s így még jobban eldugta a templo­mot. Most azonban már megvan az új terv az Arany János utca jobb oldali kiszélesítésére, a boltok lebontására, s akkor a templom legalább erről az oldalról szabadon fog érvényesülni. Akkor látja majd a város lakossága, hogy milyen szép, ízléses műemlékjeUegű épü­lete volt egy évszázadnál tovább elrejtve, s akkor fogja majd iga­zán értékelni nagy építőművészünk­nek, Ybl Miklósnak ezt a remekbe készült alkotását. Br, Yáry István tanácsolja —, a szövetkezet hely­zetéből induljon ki, akkor érde­kes és hasznos is lesz az elő­adás. 1 Télnek a jegyzetfüzetek, szin­te elrepül a délelőtt. Ha valaki azt hinné, hogy a pártoktatás' előadói között csupa párttagot talál, nagyot téved. Az egyik pártonkívüli Szap­panos Árpád, a jászszentlászlói Aranyhomok Termelőszövetke­zet főmezőgazdásza. Vett-e már részt valamilyen pártoktatáson ? — Alapfokú szemináriumokon. Hogyan vállalta a propagan­dista szerepét? — Megkért a községi párttit­kár elvtárs, hiszen annyira szak­mai az anyag, hogy jobb ha me­zőgazdász tartja az előadásokat. Szívesen elvállaltam, nálunk Jászszentlászlón nagy szükség van a felvilágosításra ezekben a kérdésekben. Elmondja még, hogy körülbe­lül harmincán vesznek részt az általa vezetett tanfolyamon, kö­zöttük is jó néhány pártonkí­vüli lesz. Nagy gyakorlatú pro­pagandista Tóth János, a kis­kunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke. Párt­tag, 15 éve tanul és tanít. Ti­zennégy tagja lesz az általa ve­zetett tanfolyamnak, közülük három párttag. Termelőszövet­Tizezer forintos rejtvénypályáza­tunk II. fordulójának kilencedik rejtvényét közöljük. A megfejtése­ket totószerű 1, x vagy 2 beírással kell megadni. A második forduló megfejtéseit összegyűjtve novem­ber 8-án, péntekig kell szerkesztő­ségünk elmére beküldeni. A bori­kezetük kisded pártszervezeté­nek többi tagja az általános is­kolában, vagy szakmunkáskép­ző tanfolyamon tanul. Figyelemre méltó dolgokat mond: — Nálunk a Vörös Október­ben a pártoktatáson kívül úgy­nevezett tömegpropaganda is fo­lyik havonta egy előadásban. A pártoktatásban főleg a vezetők, raktáros, brigádvezetők vesznek részt. A tömegpropagandában a tagság tekintélyes része, változó létszámmal. Véleményem sze­rint a kettő közé kell valami még. Az előadások ugyanis bár­milyen érdekesek, az aznapi el­foglaltságtól és az időjárástól függ a hallgatók létszáma, hi­szen nem kötelező a részvétel. A pártoktatásba viszont nem mindenki jelentkezik, mert itt nemcsak hallgatni, hanem ta­nulni kell és a tanultakról szá­mot adni. Ezért nagyon hasz­nosnak találom a tsz-akadémia rendszerét, ami kötöttebb for­ma, s igen sokan szívesen láto­gatják. A mezőgazdasági tago­zat előadóinak szemináriuma befejeződött. Amint szedelőz- ködnek, nyílik a szomszéd szo­bák ajtaja is, szállingóznak ha­zafelé az ipari tagozat és az Időszerű kérdések tanfolyamá­nak propagandistái. összesen 60 különféle alapfo­kú tanfolyamon indul meg a pártoktatás november elején a kiskunfélegyházi járásban. M. L. tékra írjuk rá: REJTVENYTOTO A pályázatokat kéthetenként díjaz­zuk. Akik minden fordulón — akár néhány szelvénnyel is — szerepel­tek, azok között sorsoljuk majd ki a főnyereményeket műsoros est ke­retében. Biztosítsa előre a lap pél­dányait! Magda néni látogatása 0 O de jók ma ezek a gye­rekek! Pisszenés se hallatszik, szék se nyikorog. Pedig mi­lyen sokan vannak! Zsúfolásig megtöl­tötték az Építők kultúrotthonának mozitermét. Persze a legjobb gyerekek jöttek el ide Kecskemét óvo­dáiból, meg az is­kolák alsó tagozato­sai közül. Kerekre nyílt szemmel fi­gyelnek: Magda né­nit hallgatják. , Van egy kedves kis anekdota arról — megtörtént-e vagy csak kitalálta valaki mint jellem­ző történetet, ki tudja? —v hogy az iskolai ünnepélyen kiáll egy kis apró­ság szavalni, s csen­gő hangon elmond­ja a vers címét: Anyám tyúkja... az­után hozzáteszi: ír­ta Donászy Magda. Hiszen annyi ked­ves, szívhez szóló verset olvastak már a gyermekek tőle, hogy ilyen szépre önkéntelenül rávág­ják: írta Donászy Magda. És most eljött ide személyesen, hogy meséljen nekik, be­szélgessen velük. Hogyne figyelnének a szavára! De Magda néni nemcsak azért jött, hogy meséljen. Még csak nem is azért, hogy válaszoljon a sok-sok kíváncsinak, mi történt még Cső­ri szarkával, meg Makkos mókussal. Állja egy félóráig az ostromot, aztán így szól: Eddig ti kérdeztetek gyere­kek, most meg én. Milyen verset akar­tok, miről írjak még nektek? ISi hinné, hogy •' ezek a kicsik mennyi okos „tip­petadnak. Nem­csak kedves állat­alakokról és a nyá­ri táborokban esett kalandokról kérnek verset, hanem édes­apáról, a nagypapá­ról, meg olyat is, amivel az óvodai és iskolai ünnepeken szerepelhetnek is. Magdi néni a sok virág mögött — a gyerekek hozták ne­ki — buzgón jegyez- get. Elrepült egy óra, s a pöttön népség­nek szedelődzködnie kell, várja őket ott­hon anyu az ebéd­del. De maradnak még az óvónénik és és az óvónőképző intézet növendékei, hogy számtalan szakmai kérdést megbeszéljenek még az írónővel, özön kívánság, sok-sok ötlet —nehezen sza­kad vége a beszél­getésnek. író—olvasó ta­* lálkozót so­kat tartanak ma már nálunk vidéken is. A picik először találkozhattak most kedves írójukkal. Volt akkora sikere, mint akármelyik felnőtt találkozónak, a legnépesebbek kö­zül valónak is. És nem volt semmi ud­varias túlzás abban, amit befejezésül Do- nászy Magda mon­dott: Nemcsak jól­esett az a kedves fo­gadtatás, nagyon hasznos is volt ne­kem ez a délelőtt. — _f\ TI PP | TIPP Hol van megyénkben a legjobb akác- méhlegelő? Kelebia Lakitelek Jánoshalma környékén 1 x 2 Megyénkben a községekben jelenleg csalá- diház-építésre az OTP-től hány forint ösz- szeglg vehető fel kölcsön? 40 000-lg 1 50 000-ig X 70 000-ig 2 Az Itt közölt vadászház megyénk egyre inkább fejlődő idegenforgalmának neve­zetessége. Kérdésünk: hol van ez a vadász­ház? Tőserdőben 1 Kunbaracson X Bugacon 2 >. c 3 C Est A beküldő neve: • • ■ • > ■ n •-« l'l S~í . 11 t'i ,1 .1.;. • . Bekül­dőnél marad. Pontos elme: —s —a Százéves Ybl Miklós kecskeméti remeke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom