Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-06 / 260. szám
Nemzetközi együttműködés Nagyarányú gátépítő munka a Duna mentén A DUNAFÖLDVÁRI HÍDTÓL az országhatárig 127 kilométer hosszan határolja a Duna Bács-Kiskun megyét/ A hatalmas víztömeg óránként három— három és fél kilométeres sebességgel hömpölyög medrében. Legfeljebb negyedszázadonként akad „kedve”, hogy szétnézzen, mi van a védőgátakon kívül. Amilyen áldás a nagy folyó, ha öntözővizet és halat ad, vagy hajókat úsztat a hátán, olyan átok, ha egyszer kilép börtönéből. Sokáig emlékezetes marad a legutóbbi, az 1956-os jeges árvíz, amely városokat, falvakat árasztott el, milliárdos pusztítást okozva ingó és ingatlan javakban. A felszabadulás előtti évekCikkünk nyomón Nem sok hiányzik... Október 26-S számunk, Az olvasó hangja rovatában megjelent Bajnóczi József né cikke, s ebben szóvá teszi, hogy a kun- adacsi tejfelvásárló üzem — amelyet egy évvel ezelőtt villamosítottak — nem kap villanyáramot. Sürgős intézkedést kér. A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrösi üzletigazgatósága a cikkre az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: „A kunadacsi tejüzem bekapcsolása hálózatunkba valóban egy év óta húzódik. Ennek oka azonban az, hogy a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat (volt Pest-Nógrád megyei Tejipari Vállalat), a 2356 forint bekapcsolási összeget a mai napig sem utalta át üzletigazgatóságunknak, bár erre a területileg illetékes fülöpszállási üzemvezetőségünk még a múlt év május 27-érr Bebesi elvtársat, a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat ügyintézőjét levélben megkérte. A cikk nyomán üzletigazgatóságunk október 31-én ismét levelet írt az ügyben, és kérte a Budapesti Központi Tejipari Vállalatot, a 2356 forint bekapcsolási díj átutalására. Ennek megtörténte után a kunadacsi tejfeldolgozó üzemet 60 napon belül bekapcsoljuk hálózatunkba.” Rovó István igazgató ben nem volt egységes irányítás alatt az árvízvédelem és a folyamszabályozás. A gátak építését a különböző ármentesítő társulatok legtöbbször saját anyagi lehetőségeik szerint végeztették. Helyenként hol erősebb, hol gyengébb volt a Duna védőgátja. Ezt az örökséget vi; seltük még évekig. Ma egységes kézben van a védekezés. A jeges árvíz romjainak eltakarítása után nagyarányú védelmi munka kezdődött a Duna egész magyarországi szakaszán, különösen a viszonylag legalacsonyabb, Dunaföldvártól délre húzódó védőgátakon. A vízügyi igazgatóságoknak, amelyek a Duna egy-egy jelentősebb sza-i kaszát vigyázzák, az a legfőbb törekvésük, hogy az árvíz ne ismétlődhessen meg. 1956 óta több tízmillió forintos költséggel emelik a gátakat. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon Békéi Tibor, az árvízvédelmi csoport főmérnöke e munkálatok kézben tartója. Tőle tudtuk meg, hogy a Duna- földvár és Baja, illetve Sze- remle közötti Duna-szakaszon a védőgát már elérte az úgynevezett mértékadó szintet, amely az 1956-os jeges árvíz tetőzésénél néhány centiméterrel magasabb vízállást jelent. Baja környékén mintegy két és fél kilométer hosszan a gát még ennél is magasabb. A FŐMÉRNÖK elmondta még, hogy a gátépítés három ütemben történik. Az első volt a koronamagasítás a jeges árvíz után a mértékadó szintig. Ez a munka most folytatódik Szeremlétől délre a Mohács és Margitta-szigeti szakaszon. 1964- ben nagyarányú gát- és védelmi berendezés felújítás kezdődik a Duna Bács-Kiskun, Fejér, Tolna és Baranya megyével határos töltésvonalán. A következő ötéves tervben pedig úgy megerősítik a gátakat, hogy az még az 1956-os szintre emelkedő víz hullámverésének is ellenálljon. Az ezután sorra kerülő gátépítés pedig olyan magasra emeli a védővonalat, hogy a Duna a legnagyobb vízálláskor sem tud majd kiszabadulni. AZ ÁRVÍZ elleni védekezés természetesen nem áll meg az országhatárnál. A magyar és a jugoszláv vízügyi szervek között a legteljesebb az együttműködés. A két ország szakemberei évente több alkalommal kölcsönösen megtekintik a Duna és a Ferenc-csatorna védelmi berendezéseit, a folyamszabályozó és gátépítő munkákat. És ha a folyó vízállása az árvízvédelmi készültséget tenné szükségessé, az országhatáron néhány perc alatt összekapcsolják a magyar és a jugoszláv vízügyi telefonvonalakat. Akkor a bezdáni és a zombori vízügyi hivatal, valamint az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei közvetlen telefonon beszélhetik meg az árvízvédelmi tennivalókat. Kiss Antal Az első látogatók Szatmári Sándor, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz gazdája feleségével együtt már a megnyitás előtti napon felkereste a mezőgazdasági újítóknak az ottani Városi Parkban megrendezett kiállítását. Akkor még rendezők sürögtek-forogtak a gépek körül, nem lehetett nyugodtan nézelődni. Szatmári Sándor el is határozta, hogy fiaival együtt visszatér még a kiállításra —, amely holnap, november 7-én estig fogadja a látogatókat. Amiről beszélni kell Helyet kér a rendelő ... Egy statisztikai kimutatást nézegetünk. A megyeszékhelyen alkohol- elvonó-kúrán március hatodi- kától 238 önkéntes jelentkező és 108 hatóságilag előállított alkoholista vett, illetve vesz részt. Ebből 105 emberen végezték el az előírt tizenkét kezelést. Hetente háromszor van rendelési nap, mely összesen tizenkét óra. Egy alkalommal tíz embert kezelnek. Három apró szoba Az SZTK megyei rendelőintézet bal épületszárnyában kapott helyiséget az alkoholel- vonó-kezelő. A Móricz Zsig- mond utcából nyílik. — Előzőleg a kórház ágynyilvántartó irodájában rendeltünk. Négy óra után — mikor az ott dolgozók hazamentek — kezdtük a kezelést — tájékoztat dr. Sándor László főorvos, az alkoholelvonó vezetője. Jelenlegi helyiségünk sem felel meg a követelményeknek. Az utcáról először a váró- helyiségbe kellene jutnia a gyanútlan idegennek. Helyette — nos, jó gyomor kell a belépőnek, hogy injekció nélkül is ne kövesse a betegeken alkalmazott kezelést. A rendelőszobában egy vizsgálóágy, egy íróasztal székkel, és egy szekrény van. A belső szobában lenne a kezelő. — Egy alkalommal legalább tizenöt beteget kellene gyógykezelnünk — mondja a főorvos. — Az e célra kijelölt szobában mindössze öt ember fér el. így a váróhelyiségbe is ültetünk betegeket. Előfordul, hogy a nők a rendelőben, a férfiak a váró- és a kezelőszobában kaptak helyet. A betegekkel érkező kísérők nyen növeljük. Sajnos, az ültetvények szervesanyag-ellátásá sem kielégítő. Tőzeggel és lápfölddel biztosítani tudnánk a szükséges szervesanyag-után- pótlást, de ma még a tőzegkitermelés mennyisége nem elég, s kevés a szállítóeszköz. Ma már elértük azt is, hogy a borszőlőfajták szaporítóanyagát megyénk tudja biztosítani, és számottevő előrehaladás történt a csemegeszőlő szaporítóanyagának előállításában is. De egyes fajták szaporítóanyagának előállítása változatlanul gondot okoz. Félreérthetetlenül tanúsítja az idei termelési év, hogy a telepített ültetvényeket szakszerűen gondozni, a nagy tömegű és nagy értékű kertészeti termékeket jól hasznosítani csak úgy tudjuk, ha a termelő gazdaságok és a felvásárló szervek részére fokozott ütemben rendelkezésre bocsátjuk a szükséges járulékos beruházásokat. Az új telepítésű szőlőültetvények nagy része széles sorú szőlő, s a jövőben többségében ezzel a rendszerrel telepítenek a gazdaságok. Nagyobb arányban kívánnak rátérni gazdaságaink a^ magasművelésre is. A korszerű termelési módok tehát még inkább indokolják, hogy a szükséges beton támren őszért, s a nagv mennyiségű dróthuzalt mielőbb beszerezhessék a gazdaságok. Ma még rendkívül kevés a talaj munkához és a növényvédelemhez szükséges erőgép is a megyében. Különösen nagy hiány van a különböző munkaeszközökben. Ebben az évben rendkívül nagy problémát jelentett a szőlő-, és gyümölcstermés betakarítása, felvásárlása és értékesítése. Bebizonyosodott: megyénk nincs felkészülve ilyen nagy termés befogadására. Szőlőtermésünk több mint 20 százalékát az állami pincegazdaság dolgozza fel. Az állami gazdaságok szőlőtermésüknek mintegy 60 százalékát tudják saját maguk feldolgozni. S mivel a régi ültetvények termőképessége is növekszik, és évről évre egyre több új telepítésű szőlő fordul termőre, a feldolgozó kapacitás fejlesztése mellett, már most gondoskodnunk kell a szükséges tárolótérről. Az edr digi tapasztalatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a helyszínen, tehát a megyében kell gondoskodnunk a tárolótér megépítéséről. Tárolóterünket 1965-ig meg kell dupláznunk, tehát mintegy 400 000 hektoliter tárolótér megépítéséről kell gondoskodnunk. A tárolótérigény 1970-ben előreláthatólag 1 millió 600 000 hektoliter lesz. Gyümölcstermelésünk '■'ül őrlése szükségessé teszi a felvásárlás, a csomagolás, a tárolás korszerűsítését. Ügy száaz utcára szorulnak a helyhiány miatt. Sőt, illemhelye sincs a rendelőnek. Határozott a tanácsülés Ez év június 21-én került az alkoholelvonó helyiség problémája a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé. És július elején már tanácsülés tárgyalta. „Figyelemmel az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi jelentőségére, a tanácsülés jelhívja a végrehajtó bizottságot, hogy 1964. év június 30-ig oldja meg a mentőállomás melletti épület kiüresítését, hogy ott a fektető és alkoholelvonó-kúra helyiségei biztosíthatók legyenek. Ezért felelős a vb és az igazgatási osztály vezetője.” — Tervünk az — tájékoztat dr. Mező Mihály, a városi tanács vb titkára —, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton levő mentőállomás melletti, jelenleg lakott épületben helyezzék el az alkoholelvonót. Az épületet kisajátítjuk, az itt lakókat másik lakásokba költöztetjük. Ezzel részben csökkenne a megyei kórház zsúfoltsága. Ugyanis az ittas állapotban rosz- szul lett embereket kezelésre jelenleg a kórházba szállítják. Statisztikai adat — kommentár nélkül A városi tanács és az Egészségügyi Minisztérium illetékesei műszakilag is megvizsgálták a kijelölt épületet. A városi tanács az átépítés költségvetését augusztus 5-én felterjesztette a megyei tanács egészségügyi osztályára. — Az Egészségügyi Minisztérium betervezte a kért hitelfedezetet a jövő évi költségvetésbe — adja a felvilágosítást Kántor László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. — Bízunk abban, hogy a jövő év júniusában már új épületben, higiéniailag megfelelő, és orvosilag is kellően felszerelt rendelőben kezelik majd a betegeket. Végezetül még egy adat: ötyennél több gyermeket kell évente állami gondozásba venni az apa vagy az anya iszákos- sága miatt... Ügy * érezzük, ehhez szükségtelen a kommentál« Kovácsi Miklós mítjuk, hogy 1965-ben a felvásárolható gyümölcsmennyiség másfélszeresére, 1970-ben pedig többszörösére fog növekedni. Ennek megfelelően gondoskodnunk kell csomagolok építéséről, válogató- és osztályozóberendezésekről, felvásárlótelepek, raktárak, hűtőházak építéséről, illetve korszerűsítéséről. A gyümölcsexport különösen indokolja hűtőkocsiparkunk igen jelentős bővítését. A növekvő gyümölcstermelés szükségessé teszi a konzervipar fejlesztését is. A szőlő-, és gyümölcstelepítés programjának megvalósítását lehetetlen elképzelni szakemberek nélkül. Sajnos, jelenleg a kertészeti termelést folytató szövetkezeteinknek 25 százaléka egyáltalán nem rendelkezik kertész szakemberrel. A többi szövetkezetben is hosszú évekre van szükség, míg elegendő szakembert nevelnek maguknak. Ezért a szakmunkásképzéstől az egyetemet végzett kertész szakemberek kiképzéséig további céltudatos intézkedéseket kell tenni. A felvázoltak is jelzik, milyen szép történelmi jelentőségű munkát végeznek ezekben az években szövetkezeteink. A korszerű. szocialista, nagyüzemi kertészeti termelés kialakítása vnkrrpnrvi szövetkezeti tagtól, vezetőtől nagy munkát követel. Az elért eredmények máris éreztetik jótékony hatásukat. Bizonyítja ezt az is, hogy amíg az időjárás miatt jelentékeny kieséseink vannak megyénk szántóföldi termelésében — főként a gabonatermelésben —, a kertészeti termelés megnövekedett eredményei pótolják ezt, s így forintértékben mezőgazda- sági terveiríket az idén is teljesíteni tudjuk. Kezdetét vette az őszi telepítési hónap. Szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságaink a fő figyelmet most már az őszi telepítésekre fordíthatják. Kellő szakszerűséggel, hozzáértéssel látnak hozzá a szőlő és gyümölcsös telepítéséhez, mert tudják, hogy ezek a kultúrák rövid idő alatt valóban megváltoztatják az egész táj és a homokvilág arculatát, s elősegítik a szövetkezetek és a népgazdaság fejlődését. Az ültetvények létrehozása mellett most már sür- getőleg jelentkezik az a szükségesség. hogy gyorsított ütemben bocsássák a termelőüzemek és a felvásárló szervek rendelkezésére a járulékos beruházásokat. Csak így tudjuk céljának megfelelően, sikeresen megvalósítani a második ötéves terv szőlő-, és gyümölcstermelési programját. Dr. Molnár Frigyes Megjelent a Népszabadság 1963. november 5-i számában.
