Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-27 / 277. szám
.IMS. november TI, szerda S. of dal Év vége előtt Kerekdombon... EMBERT A GÉPEKRE! Amire napvilágot látnak e sorok, úgyszólván minden őszi munkára pontot tettek a tisza- kécskei Űj Élet Termelőszövetkezet szorgalmas gazdái. Papp Gyula elnökhelyettessel az élen a gépesített brigád két műszakban dolgozó 25 tagja különösen derekasan helytállt, de számos gazdát közéjük kell sorolni, hiszen a többség, a kertészek, a növénytermesztők a közelmúlt heteiben nyújtott műszakban dolgoztak. A vezetőségi tagok Vincze Lajos elnökkel karöltve — sokszor éjszaka is — ellenőrizték a munkákat. A tsz-ben még talán egyetlen őszön sem sikerült ennyire idejében elvégezni a betakarítást, mint az idén. Pedig — a gabona kivételével — jóval nagyobb volt a termés, mint a közös gazdálkodás bármelyik évében. Egyébként most szakszerűbben vetették el a kenyérgabona magját, ami jövőre kétségtelenül meghozza majd a várt eredményt. A kenyérnek való mintegy 400 holdon mélyszántásba és kapásnövények után került elvetésre, s a talaj táperejét holdanként 5 mázsa műtrágyával növelték. A múlt évhez viszonyítva 15 nappal korábban — október 20-ig — földbe került a mag, s már szépen zöldell a vetés. A szövetkezet központja megtelt a különböző takarmányokkal; készítettek egy 2500 köbméteres silókazlat is. A határban befejezett munkák „fényében” érdemes visszapillantani az egész gazdasági évre, amely nem volt híján nehézségeknek sem. Már az év eleji tervezéskor például munkaerőhiány mutatkozott, majd — főleg a paradicsomnál — akadozott a termény szállítása is. A zöldségfélék szedésében azonban nem kevés segítséget kapott a tsz a helybeli úttörőktől, a kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző, az iparitanulóiskolák és a honvédség kiszis- táitól. A nyáron és az ősszel szervezett munkaakciók során több ezer munkaórát dolgoztak Kedden Baján az Alsó-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében ünnepi termelési tanácskozáson vettek részt az igazgatóság dolgozói. A tanácskozáson megjelent Szabó Imre., az MSZMP bajai járási-városi bizottságának első titkára, Brei- nik Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes főigazgatója, Micsuk László, a ME- DOSZ országos titkára, valamint Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára. Az ünnepi tanácsülés keretében adták át az ország 12 víza fiatalok, természetesen nem „isten nevében”. A jó szervezésnek, szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően a 200 holdas zöldségkertészet révén holdanként átlag 15 ezer forint bevételre tett szert a tsz, háromezer forinttal többre, mint az elmúlt esztendőkben. Rendkívül jól fizetett a 30 holdon termesztett uborka, amelyből 50 vagonnal értékesítettek, s csaknem félmillió forintot kaptak érte. A szőlészet 180 ezer forint többletbevételhez juttatta a közös gazdaságot, a 150 holdon — ebből 100 hold homokon — termesztett kukoricából pedig átlag 36 mázsát takarítottak be. (Az öntözött takarmánynövény noldanként 55 mázsa terméssel fizetett.) Ami a baromfitartást illeti, jól bevált a csibenevelés. Terven felül 14 ezer darabot értékesítettek, s ebből majdnem 300 ezer forint lett a bevételük. Mindezek mellett a gazdálkodást a takarékosság jellemezte. A megtakarítás mintegy 400 ezer forint értékben jelentkezik. A gazdasági év eredményeit Vincze Lajos, a pedagógusból lett tsz-elnök így foglalja össze: „Most már bízunk benne, hogy teljesítjük éves tervünket és ezzel körülbelül egymillió forintot i® kigazdálkodunk.” A munkaegység értéke 35 forint, amelynek a 70 százalékát minden hónapban rendszeresen kifizették. A vezetőség nem feledkezik meg a jó munkát végzők premizálásáról sem. Nemrégiben a gépesített brigád tagjainak több mint ötezer forint jutalmat osztottak ki, de hasonló módon kapnak majd jutalmat a tsz többi jól dolgozó gazdái is. Még nem zárult le az év, de már a jövő esztendőt is tervezgetik az Üj Élet Tsz-ben. A többi közt szó van már róla, hogy a kertészet területét kevéssel csökkentik, s a zöldség- termesztést illetően szerkezeti átalakítást eszközölnek. A 10 hold korai retek mellé ugyanennyi karalábét ültetnek és 15 hold konyhakertészetet is létekaverseny során első helyre került Alsó-dunavölgyi Igazgatóság dolgozóinak termelési eredményeik jutalmaként az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a MEDOSZ elnökségének vándorzászlaját. Most első ízben nyerte el az igazgatóság négy brigádja a Szocialista brigád címet. Közülük kettőt — a Gagarin és a Petőfi brigádot — a MEDOSZ külön jutalomban részesített. Az igazgatóság legjobb eredményt elért újítóit összesen öt arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazták. sítenek, amelynek a terméséből főleg a tatabányai standjuk jobb ellátását akarják biztosítani. Hozzáfogtak 20 hold szőlő telepítéséhez, s az elnök most azon „spekulál”, hogy a 100 hold nagyüzemi szőlőtelep végében levő két hold öregszőlőt eldöntik, s megvalósítják rajta a magas művelést. Ha beválük, akkor a több holdnyi öregszőlőt ezzel a módszerrel újítják fel. Gondoltak már a hosszú téli estékre is, amelyeket hasznosan akarnak eltölteni. A pártszervezetben 20 résztvevővel szemináriumot tartanak, amelyet a tsz- elnök felesége, Vincze Lajosné igazgató vezet, aki egyébként a marxizmus-leninizmus esti egyetemen bővíti tudását. Januárban mintegy 40 vezető beosztású szövetkezeti gazda részvételével tsz-akadémiát szerveznek, egész napos tanulással. Ezen az üzem- szervezést és az ügyvitelt is tanulmányozzák. Ugyanakkor a főkertész vezetésével, mintegy 2« asszony részvételével, kertészeti szakmunkásképző tanfolyamot is indítanak. Gondoskodnak a szórakozásról is, amelynek lehetőségét részben a saját mozigép és a televízió biztosítja. Ha színházi előadás lesz a községben, azt is megtekintik. Érdemes megemlíteni azt is. hogy jövőre a falusi dűlőt előkészítik a bitumenes burkolatú út építésére. A földmunkákon kívül magukra vállalták a terv- készítés költségeit is. Jövőre tehát több száz vagonnyi árut már könnyebben tudnak a vasúthoz szállítani. Az új út szépen jelképezi a kerekdombi Üj Élet Termelő- szövetkezet további fejlődését. Horváth Ignác A gyermek megnőtt, felnőtté érett. „Kis kóceráj” volt még 1950-ben a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat, százötvenen dolgoztak benne. Jelenleg már több mint tízszer annyian. 1350- en termelnek a volt középszerű üzemben, amely közben mi- nisztériális vállalattá lépett elő. Ma az „ÉM Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat Vasszerkezetek Gyárának” hívják. Százmilliós beruházás Ennek a vállalatnak a növekedése kicsinyben tükrözi az egész ország ipari fejlődését, a munkásosztály izmosodását, a művelt szakmunkásgárda kialakulását. Amint nagyobbodott az üzem, úgy nevelte ki a maga számára a szakembereket, elsősorban a Kecskemét környéki volt szegényparasztok köréből. Laczi Endrével, a vállalat Köztudomású, hogy szövetkezeti gazdaságaink gépesítése évről évre fokozódik. Megyénk termelőszövetkezetei jelenleg 1550 traktorral rendelkeznek, s ez a szám jövőre ezerrel növekszik. Szántóföldjeink talajának intenzívebb megművelése végett szükség is van erre a „felfutásra”. Kérdés azonban, hogy a gépellátottság növekedésével párhuzamosan gyarapodik-e a traktorosok, a gépszerelők és a gépész-szakmunkások száma. Tavaly 1385 traktorost képeztek ki a különböző tanfolyamokon, s ezáltal az egy gépre jutó vezetők száma 1,5 főre emelkedett. A traktorosok egy része azonban nem maradt meg a szövetkezeti gazdaságokban, ezért az említett átlag visszaesett 1,3 főre. A gépenkénti 1,5-es átlagra továbbra is szükség van, sőt, az lenne az eszményi, ha ez az arányszám elérné a kettőt. Ily módon az átlagosnál nagyobb szaktudást igénylő gépi munkákat a legkiválóbb traktorosok végezhetnék, másrészt; a kampányidőszakban is lehetővé válna a munka idejében történő befejezése. Az erőgépeket gyakorlatilag teljes mértékben — két műszakban — lehetne kihasználni. Nemcsak a traktorosokat, hanem az öntözőgépek kezelőit illetően is jelentkezik a szóban levg probléma. Közös gazdaságaink 30() szivattyúval mintegy 30 ezer holdat öntöznek. Gépenként legalább egy öntözéses-növénytermesztő gépészre volna szükség, a múlt évben viszont csa,k 36 gazdát képeztek ki a szövetkezetek erre a szakmára. Ami még ennél is súlyosabb hiányosság, a tsz-ek 211 motoros permetezőgéppel rendelkeznek, de egyetlen egyhez sincs növényvédő gépész. szakszervezeti bizottságának titkárával emlékezünk az üzemnek az elmúlt közel másfél évtizedes történetére, miközben arról beszélgetünk, hogy megpi- henésre nincs idő, hiszen a fejlődés újabb távlatai tárultak ki a vállalat előtt. A jelentős hazai építkezéseknek és a mező- gazdasági nagyüzemek beruházásinak évi 200 millió forintos termelési értékkel dolgozó vállalatot az elkövetkező években mintegy százmilliós beruházással bővítik. Műhelycsarnokok, szociális létesítmények épülnek, 1965-ben már több száz új munkás lép a termelésbe. s ehhez a műszaki gárdát is fel kell fejleszteni. Általános iskolától az egryetemigr Elsőrendű követelmény, hogy a parasztság köréből feltöltődő munkáslétszám az általános műveltségben se mutasson rossz képet, hiszen a bonyolultabb munkát kívánó termelésben csak a magasabb színvonalú technikát elsajátítani képes munkások tudják jól megállni a helyüket. Az elmúlt évek alatt a dolgozók nagy része elvégezte az általános iskolát, s ennek tudható be, hogy az idei évben már egészen érdekesen alakult a beiskolázás. Míg az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában ötvenheten, addig a középiskolákba már kilencvennégyen, egyetemre, főiskolára pedig tizenöten iratkoztak be. ötvennégyen járnak a gépipari technikumba. Közülük negyvenen elsőévesek, míg heten 1964-b^n már végeznek is. Egyébként a technikumokban tanulók túlnyomó többsége munkás. Bíró Pál lakatos például itt tanulta a szakmát, most a gépipari technikumba jár. Tár-, A jó gazdálkodás gépi munkákkal kapcsolatos feltételeinek a megteremtésétől hiányzik szövetkezeteink vezetőinek a felelőssége. Sok ezer forintot érő, nehezen beszerezhető gépeket képesítés nélküli, nem hozzáértő egyénekre bíznak —, s ez bizony hazárdjáték a közös vagyonnal. A gépeket nem használják ki gazdaságosan; a hozzá nem értés következtében megrövidül azok élettartama, s kevésbé üzembiztosak. A további következmény — a tervezett hozamok el nem érése — még súlyosabb kárt jelent, s nemcsak a szövetkezeteknek, hanem a népgazdaságnak is. Kétségtelen, hogy általában minden szövetkezeti vezető elismeri; a gépekhez értő szakemberekre szükség van, s egyre inkább az lesz. Az új szakgárdát azonban a szövetkezeti gazdák soraiból kell kinevelni. Kormányzatunk minden évben milliós összegeket fordít a tsz-gazdák szakmai képzésére, számos közös gazdaság vezetője azonban még az illetékesek felhívása elől is mereven elzárkózik, ha a gazdák szakmai tanfolyamra történő jelentkezéséről van szó. Jó néhány más megyében pedig- nemcsak az állami támogatást veszik igénybe, de még saját erejükkel is hozzájárulnak a tsz-ek, hogy gazdáikat taníttassák. A szakemberhiány áldatlan helyzetének a felszámolása végett december másodikén 12 hetes alapfokú traktorvezető tanfolyam indul megyeszerte. Reméljük, hogy ezekre elegendő számban küldenek a szövetkezeti gazdák soraiból hallgatót azok a tsz-vezetők is, akik a szakmai továbbképzést eddig mellékes kérdésnek tekintették. Magyar Ferenc sa Abrahám Sándor volt lakatos már a technológiai osztályon dolgozik. Kunszt Gézáné, aki ugyancsak ebben az üzemben sajátította el a lakatosmesterséget, jelenleg a közgazdasági technikum harmadéves hallgatója, s a vállalatnál anyagkönyvelői munkakört tölt be. Tanulnak a vezetők is. Ben- ke János, az igazgató az idén végzett a műszaki egyetem üzemgazdasági tagozatán. Demeter Miklós szakmérnöki diploma elnyerésére készül. Budai Zsuzsa, a számlázóból jogi egyetemre jár. A gyár hat dolgozója ösztöndíjjal tanul. Bencsik Lajos, Végh Imre, Tóth András, Tóth Mihály. Nagy Lajos a műszaki egyetemen, Lökös Ferenc, a felsőipari technikum építőgépészeti szakán. Rajtuk kívül négy középiskolát végzett fiatallal kötöttek szerződést és adtak ösztöndíjat számukra, hogy a gépipari technikumon tanuljanak. Munkásakadémia az üzemben A vállalat azonban nemcsak így gondoskodik saját szakember-utánpótlásáról, hanem üzemen belül is szervez szakmunkásképző tanfolyamokat. Eddig 128 főt képeztek át hegesztőnek és újabb 50 fős tanfolyamot indítanak. Az üzemi munkásakadémiának 359 hallgatója van. A havonta hat csoportban tartott előadásokon a műszaki rajzolvasástól és legújabb technológiai eljárásoktól, a gazdaságos- sági ismeretekig, munkavédelmi oktatásig hallanak értékes, sok esetben filmvetítésekkel kísért előadásokat. Közben a vállalat új kiskunhalasi telepérő1 sem feledkeztek meg. Ott 120 fővel indítottak lakatos- és he- gesztő-átképzős tanfolyamot. NAGY OTT0 ügyi igazgatósága között a munEgy bundacípő vallomásai Színem barna, belsőm fehér bundabéléssel van borítva. Alsórészem hol gumi, hol bőr. Nagyságom 31-es szám. Különös ismertetőjelem: hiánycikk vagyok Bács-Kiskun megye cipőüzleteiben. Élelmesebb állampolgárok három korosabb számozású testvéremmel együtt, még az elmúlt hónapban felvásároltak. Én a kecskeméti 261. számú cipőszaküzletből kerültem a forgalomba. Itt vásárolt meg az új gazdám — Horváth Pistike — édesanyja. Igaz, csak egy hét múlva ismerték fel értékemet, amikor Józsinak — az idősebb fiúnak — nem kaptak családomból 34-es számot. Eiste a családfő nagyon haragudott, hogy a Jóska gyereknek csak most akart a mama bundacipőt venni. „Tudhatnátok — kiabálta —, hogy közvetlenül szezonkezdés előtt már egy darabot sem kaptok belőle. Tavaly is így volt!.; .” Bocsásson meg Horváth papa, hogy azon az estén nem mertem megszólalni — mert ki hallott még egy gyermek bundacipőt beszélni —, de most szeretném felhasználni a sajtó hasábjait. Vallomást kívánok tenni családomról^ A bundacipő-család igen kiterjedt família. Tizenegy idősebb és fiatalabb édestestvérem van. A legifjabb a hu- szonhármas, és a legkorosabb a harmincnégyes számot viseli. Már az elmúlt évben nagyon megszerettek bennünket a megye gyermeklábai. Tavaly december végén szintén hiánycikk volt családom. Ebben az évben Bács-Kiskun megye ci- pőszaküzleteiben idáig hatezer fivéremet vásárolták meg. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat a gyáraktól a tavalyi mennyiséghez viszonyítva tíz százalékkal több gyermek bun- ,dacipőt rendelt a megye részére. A hosszúra nyúlt enyhe ősz arra késztette a szakembereket, hogy először a magas szárú bőrcipő rokonaimat szállítsák az üzletekbe. A sok Horváth Jóska, de Péter, Károly, Ferenc szüleinek pedig azt üzenem, hogy ne mérgelődjenek, ne átkozzák családomat, ugyanis még ebben a hónapban háromezer pár gyermek bundacipő érkezik a szakboltokba. Maradok tisztelettel: Egy 34-es számú bundacipő (Latin betűkkel lejegyezte: Kovácsi Miklós.) Ünnepi termelési tanácskozás A ludas az üzemmel együtt növekszik
