Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-22 / 273. szám
'1963. november tt, péntek 5. oldat Kínai zongoraművész Kecskeméten „A MŰSOR persze mindig megváltozik” — szokta mondogatni közönségünk egy-egy hangverseny után, érthetően rosszalló hangsúllyal. Valóban többször előfordult az utóbbi időben, hogy a meghirdetett külföldi művész valamilyen okból lemondta fellépését. Nos, éppen ellenkező előjelű meglepetés érte a kecskeméti hangversenylátogatókat, amikor az idei második nagyzenekari hangverseny előtt néhány nappal a plakátokról értesültek a hétfői vendégművész: Li Ming- csiang szerepléséről. (Meg kell jegyeznünk, hogy az eredetileg hirdetett Perényi Miklós fellépésére egy hét múlva, 25-én ugyancsak sor kerül.) Az elmúlt években több távol-keleti művész fordult meg hazánkban és benyomásaink róluk majdnem kivétel nélkül igen kedvezőek voltak. (Gondoljunk csak a máris világnagyságnak számító Tsuyoshi Tsutsumi japán gordonkaművész sikerére az idei nemzetközi zenei versenyen Budapesten!) Hogyan tudják ezek az egészen más kultúrában gyökerező fiatal művészek olyan tökéletesen magukévá, személyes nyelvükké tenni a számukra eredetileg idegen európai zenét? — a kérdés szinte magától adódik. A nyilván sokrétű okok között elsők között említhetjük éppen azt, hogy reprodukáló fantáziájukat nem kötik gúzsba azok a konvencióvá merevült előadói hagyományok, melyeket a mi fiataljaink készen kapnak a megelőző generációk sorától. Így a művekkel való kapcsolatuk közvetlenebb, szinte azt mondhatjuk: bensőségesebb, felfogásuk intuitívebb, muzsikálásuk fiatalosabb. EZT A FIATALOS muzsikáló kedvet éreztük kínai-vendégünk: Li Ming-csiang játékában is. Ha Beethoven-értelmezése nem is felelt meg egészen a nálunk kialakult elképzeléseknek, de egyénisége meggyőző erővel fogadtatta el veíünk azt a másfajta értelmezést. E rokonszenves fiatalembernek már külső megjelenéséből is hiányzott mindenféle robusztus erő, játéka is — ennek megfelelően — végsőkig kidolgozott finomságával és nem erejével hatott. Beethoven férfias pátoszú C- moll zongoraversenyének inkább benső líráját, mintsem szenvedélyességét tárta elénk. Ezért éltük át az est legszebb perceit éppen a lassú tétel hallgatása közben. Li Ming-csiang zongorázásának erényei közül kettőt kell kiemelnük még: tökéletes technikai biztonságát és szép billentésű, éneklő tónusát, mely még az ez alkalommal kiváltképpen méltatlan eszköznek bizonyult zongorán is tökéletesen érvényesült, A Debreceni MÁV Filharmonikusok zenekarát nagy sikerű itáliai vendégszereplése óta most hallottuk első ízben városunkban. Az együttes örvendetes fejlődésről tett tanúságot, teltebben, egységesebben szólt, de ugyanakkor az egyes szólamok játékában még mindig akadt egyenetlenség és pontatlanság. Vezetőjük, Rubányi Vilmos, rendkívül biztos kezű karnagy, ütései zenekar és közönség számára egyaránt világosak, egyértelműek. A zeneileg nem sok problémát jelentő nyitó szám: Csajkovszkij „Olasz cap- riccio”-jának felszínes érzelmes- sége után a zenekar és a karnagy egyaránt a zongoraverseny kíséretében talált igazán magára, itt világlott ki Rubányi operakamagyi rutinjából merített kitűnő alkalmazkodókészsége a szólistához, ugyanakkor azonban a művel kapcsolatos saját zenei mondanivalója is érvényesült. Ezért a zenekar sem csupán kísért, hanem a legjobb értelemben „versengett”, koncertált a zongorával. A BEETHOVEN-MÜ nagy sikere után kissé aggodalommal vártuk a műsor második részében elhangzó negyedik (és egyébként legnépszerűbb Brahms- szimfóniát. Szinte szükségszerűnek látszott a hangulat esése, közönségünk is nehezebben reagál Brahms súlyosabb veretű, rezignáltan hősies lírájára, mint Beethoven ismerősebb világára. Nos, a zárószámban is hallottunk sok szépen megoldott részletet, egészében véve azonban csak a harmadik tétel vaskos játékossága érvényesült maradéktalanul a nagyszabású mű mondán ivaló j ából. A műsort Gál György Sándor ismertette, nagy tárgyi tudással, a tőle megszokott közvetlen hangon. Körber Tivadar nyugalma. Ide hallatszott a Szin- va-patak csobogása. A békességben nyugvó vidék lakói nem is sejtették, hogy milyen gyorsan pergő, különös eseményeknek lesz rövidesen színhely« a csodálatos Palota-szálló. VI. A Duna-parti gáton olyan sötét volt, hogy az ember a legkisebb vakondtúrásban Is köny- nyen orra bukhatott. Egész nyáron alig esett az eső, de most felhők tornyosultak a sötét égbolton. Eltakarták a holdat, s így még ez a gyenge éjszakai lámpás sem nyújtott segítséget a tájékozódáshoz. Két Pobeda éles fénycsóvája hasította szét az éjszaka sötét falát. Látszott, hogy igencsak igyekeznek valahová. A gát tetején robogtak, s bár úgy huppantak le a mélyedésekbe, mint a hullámvasút a Vidám Parkban, mégsem csökkentették a sebességet. Az első kocsiban Pálos őrnagy, Liszkai főhadnagy és még két nyomozó ült. A második viszont tömve volt emberekkel, lehettek vagy nyolcán. Pálos hátradőlt az ülésen. Bajusza alatt cigaretta parázslóit. Karját a nyitott ablakra támasztotta. A sofőr mereven figyelte a keskeny utat. Egy rossz, figyelmetlen mozdulat, s könnyen be- lMteznak a vízbe. Akármenynyire meleg volt is az éjszaka, ezekben a percekben egyiküknek sem volt kedve megfürdeni, különösen nem így, felöltözve. Valamennyien el voltak foglalva gondolataikkal. Pálos sokért nem adta volna, ha túlvannak ezen az éjszakán. Űjabb mün’- cheni rádiójelzést fogtak, amiből ki tudták sakkozni az indulás időpontját. Igen, sakkozni. Mert olyan ez az ügy, mint valami bonyolult sakkjátszma. Azzal a különbséggel, hogy itt emberek életére megy a játék. A túloldalról támadnak, ezen az oldalon védekeznek ... Pálos még mindig azon töprengett, hogy milyen úton jöhet az ügynök. Csupán feltételezésekre voltak utalva. A legvalószínűbbnek mégis az látszott, amit ez a fiatal Istvánfi százados eszelt ki: a víz alatti érkezés. Erre készültek fel legjobban. Pálos embereinek egy része már reggel kiment a gátőrházhoz, amelyben egy nagyon rendes család lakik. Készségesen segítettek. Még arra is hajlandók voltak, hogy a két gyereket elvigyék a faluba egyik ismerősükhöz, és így most már semmi sem zavarta az előkészületeket. Különösen vigyázni kellett, hogy mindabból, ami az éjszaka folyamán a kis gátőrházban történik, egy szikrányi se szivárogjon ki. Mert sohasem lehet tudni, milyen úton-mó- don jut el az ügynökhálózathoz, hogy a rendőrség valamire kéMEMENTÓ Fiatal házaspár, meg jómagam, hárman jelentjük most a kiskunfélegyházi börtönmúaeum őrének „közönségét”. Félelmetes gyűjtemény tölti be az egykori cellákból átalakított puritán termeket. Deres, hóhérpallos, a szék, melyen Martinovits Ignácnak fejét vették, betyárok fokosai, meglékelt fekete pandúrkalap, nyelvtépő, szemkiégető vasak, karmos fogók, melyekkel a nőket kínozták, ütőszerszámok ... Néhány eszköz abból a kollekcióból, melyet itt hordott össze az... Hogy is ... tényleg... md is rakta ezeket ilyen okos rendbe? Az emberi kegyelet? Ez képtelenség! A megbocsátó emlékezés? Ez a fogalmazás is fals. Hát akkor md késztette az embert arra, hogy múzeumokban hagyja az utókorra kínzószerszámait? A tanulékony, éber értelem figyelmeztet ebben a különös állandó kiállításban? „LÓ6d. ilven kegyetlenek voltak eleink!” Vagy: „Milyen jó, hogy nem élünk már abban a komor világban.” ... Míg szemünk irtózattal ugrál egyik eszközről a másikra. kísérőnk józan szakszerűséggel fűzött megjegyzéseire figyelünk. — Ennek az ütése mélv. ve- lőthasító fájdalmat okozott. Az már a bőrt is felhasította. Ez pedig kék foltokat hagyott, miután az izmokat megbénította... Ezt a kereket küllőiénél fogva ejtege+te a hóhér a delikvensre; fokozatosan törte össze a csontjait ... Azon a metszeten élveboncolás látható. Tépik az elítélt be’eít. belső szerveit... Különös élőlény az ember Bizonyára minden civilizált orMőszcslci agyefem épül Győrött Győrött műszaki egyetemet építenek, ahol 4800 hallgató tanulhat majd nappali tagozaton. Az új felsőoktatási intézmény költségei meghaladják áz egy- milliárd forintot. Az építkezés ütemezésénél a diákotthonok és az egyszerűbb szerkezetű tanulmányi épületek kapnak helyet az első lépcsőben, mert csak így tudják biztosítani a megnyitást 1968-ra. Az egyetem működésének megkezdése után építik majd a laboratóriumokat. műhelycsarnokokat, az igényesebb központi épületeket. szülődtk ezen a partszakaszon. A reflektorok fénycsövét ában feltűnt a gát tetején álló őrház. Fehér falai élesen verték vissza a fényt, de mintha minden kihalt volna a környéken. Pálos azonban tudta, hogy annál mozgalmasabb az élet odabenn a házban. Eloltották a reflektorokat, és kiugráltak az autókból. Az őrnagy leparancsolta embereit a gátról, ő maga pedig besietett Liszkaival az épületbe. Alig fért be az ajtón, annyian voltak a konyhában. Majd a szobában is sötétség fogadta Pálost, csak egy radarkészülék skálamutatója és ernyője vibrált. A gátőr és felesége ott ült az asztalnál. Csendben figyelték, mit csinálnak a tisztek. Pálos öngyújtója gyenge fényénél — megkereste a házigazdát, aztán az asszonyt, és üdvözölte. Elnézésüket kérte az alkalmatlankodásért. — Elraboljuk az éjszakájukat, bár egészen nyugodtan lefekhet- nek. Igyekszünk nagyon csendben maradni... Sajnos, nem találtunk ennél alkalmasabb helyet ... — Ugyan már! Dolgozzanak csak. Megvagyunk mi itt — mondta az asszony. — Az ötvenhatos árvíz idején egymás után három éjszakát is ébren töltői tünk. (Folytatjuk.) szágban vannak hasonló művelődésügyi intézmények. Azokban tudósok, szakértők, kutatók a gondolkodó ember precizitásával, lelkiismeretességével céduláinak, lajstromoznak, mutatóznak, míg végül is hajszálpontosan megbízható ismertetőket Írnak a kínzóeszközök mellé fel- használásuk módjáról, korukról, anyagukról, migyebükről. — Alig találta fel az ember a botot, — halljuk kalauzunk rezignált hangját — máris rafinált formájú, a fájdalmak különböző fokozataira módosított szerszámokat fabrikált belőle. Alig emelkedett repülővel a magasba, nyomban kitanulmányozta, hogyan lehet szőnyegbombázásra, atombombavetésre használni ... Mikor lesznek már a kínzószerszámok igazán múzeumi relikviák? Igaz is, — mikor? ... A múzeumi szemlélődés napján láttam a „Farkasok közt védtelen” c. filmet. Megborzadtam a lágerpokol szörnyűségeitől, és szinte kiáltani szerettem volna, amikor a fasiszta hóhérok gyűrűjében, a kínzókamrában láttam az áldozatokat. A szennyes falon — még formára is egyezően, a börtönmúzeumban tapasztalt „tudománvos” sorrendben lógtak az ott látott kínzóeszközök... Csak persze — „korszerű” kivitelben ... A film arra is megtanított, hogy az emberiség farkasaival szemben a jóakarat, szeretet, humanitás csak akkor válik győzelmes erővé, ha okos, következetes összefogással, harccal párosul. Tóth István 10 000 forintos rejtvénypályáza- tuiik IV. fordulójának ötödik rejtvényét közöljük. A megfejtéseket totószerűen, 1, x vagy 2-vel keli beírni. A negyedik — egyben az utolsó — forduló szelvényeit összegyűjtve december v>-áig, péntekig kell szerkesztőségünk elméié Az illetékes válaszol Teles Ede emlékkiállítás a Nemzeti Galériában című cikkünkre a Kecskeméti, illetve a Bajai Városi Tanács művelődésügyi osztályától az alábbi választ kaptuk: Javaslatuknak megfelelően m jövő év elején Kecskeméten is bemutatjuk a Teles Ede emlék- kiállítást, ha a Magyar Nemzeti Galéria az anyagot rendelkezésünkre tudja bocsájtani. Újvári Lajos osztályvezető * A múlt évi Múzeumi Hónap alatt Baján került megrendezésre a Teles Ede emlékkiállítás, amelyen Teles András előadást is tartott. A Magyar Nemzeti Galériában most rendezet; kiállítás törzsanyaga is a bajai hagyatéki anyagból került ki; 52 szoborból 24 a bajai múzeumé. A többi a Galéria és magánosok tulajdona. Megjegyzendő azonban, hogy ezek egy része is megvan a bajai múzeumnak másodpéldányban. Annak ellenére, hogy Pesten Teles Ede kiállítás nyílt, a bajai múzeumban most is látható a Teles Ede emlékkiállítás, ha pillanatnyilag megcsonkítva is. Amennyiben pedig Kecskemét igényli és lehetőség van rá, a bajai múzeum készséggel nyújt segítséget egy ilyen kiállítás m egrendezéséhez. Hantos Ferenc osztályvezető beküldeni. A borítékra kérjük ráírni: REJT V ÉN YTOTÖ. Akik minden fordulón — akár néhány szelvénnyel is — szerepeltek, azok között sorsoljuk majd ki a főnyereményeket Kecskeméten megtartott műsoros est keretében. A megyeszékhely század eleji híres polgár- mestere, akinek nevéhez fűződik a Rákóczi út megnyitása és a Művésztelep megalapítása? Zimay László 1 Kada Elek x Homyik János 2 Hány fok megyénkben az évi séklet? 10 x középhőmér19 2 Ki ez a népszerű szovjet filmazínésznő? Jelena Bisztrickaja Alla Larionova 1 x Irina Szkobszceva 8 £ \ beküldő nevet Pontos címe: _ C* drit r* r» *ra sTo «7» *7» rnt «r« •;« o • • .1 ••• *"• o o «'. *> .. . . Beküldőnél marad.
