Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-20 / 271. szám

Biztató előjellel.. • Felvásárlási helyzetkép a kiskunfélegyházi járásban gas osztást irányoztak elő at., ság részére. A gátéri Aranyk lász Tsz például minden gazda ra és eltartottjaira fejenként 294 kilogrammot, a tiszaújfalui Alkotmány 292-t, a jászszent- j lászlói Űj Barázda 346 kilo grammot tervez kiosztásra. Ötezer gépkocsi naponta A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlásának ez évi eredményei részben ismer­tek már, másrészt megközelítő pontossággal felmérhetők. A hát­ralevő alig másfél hónap alatt különösebb meglepetésre nem kell számítanunk. A döntő szó most már a felvásárló vállala­toké, s főleg az állatforgalmi és a baromfifelvásárló vállalatra hárul nagy feladat. Szinte na­pokra, órákra kell / beosztaniok a sertés, a marha és a baromfi átvételét. Mert végre jó lenne elérni, hogy a következő évre csak a legminimálisabb meny- nyiségű áru átvétele húzód­jon át. A tényleges felvásárlás és szerződéses fedezetek felméré­sével a Kiskunfélegyházi Járási Tanács V. B. felvásárlási cso­portja megállapította, hogy a járásban sikerül felvásárolni a terve­zett vágómarha-mennyisé­get, a burgonyát, és mintegy 30—35 százalékkal többet vesznek át tejből. Megközelítően realizálódnak a hízottsertés- és a tojásátvétel tervszámai. Egyedül a baromfi­ból várható jelentősebb lema­radás. r Hasonló a helyzet a járás székhelyén azzal a különbség­gel, hogy Kiskunfélegyházán a hízott sertés értékesítését körül­belül 700 mázsával teljesítik túl, viszont tojásból nagyobb a le­maradás, mint a járásban. En­nek főleg a hosszú, kemény tél az oka, amely a tojó tyúkállo­mány mintegy 30 százalékos csökkenését idézte elő. Mind a város, mind az egész járás baromfiértékesítési terve a hagyományos félegyházi máj­libára épült. E Ciliknél igen kedvezőek a feltételek, ár- és kukoricajuttatás szempontjából egyaránt. Értesülésünk szerint további kedvezményre is lehet számítani. A lemaradás oka elsősorban az alapanyaghiányban kutatha­tó. A tsz-ekből megalakult, kis­kunfélegyházi székhellyel mű­ködő lúdtenyésztő társulat jövőre már nagyrészt megoldja az alapanyag-ellátását, mintegy 20—22 ezer napos és előne­velt magló libát biztosít. Ez a szám 1965-re előrelátható­lag 35—40 ezerre emelkedik. A közelmúltban valamennyi tsz és alacsonyabb társulás el­készítette jövő évi termelési tervét. Ezeket az illetékes taná­csi és vállalati szervek felül­vizsgálták. Noha akad e ter­vekben néhány negatív vonás, az előjelek biztatóak. Először is megállapítható, hogy az előzetes tervek nagy előrelátással, a tag­ság és a népgazdaság érdekei­nek összhangba hozásával ké­szültek. A járás termelőszövet­kezetei az idei 5 ezer hízott ser­tés helyett 6253, a város termelőszövetkezetei 4638 meghizlalását tervezik. Figyelemre méltó, hogy ezt a mennyiséget nagyrészt saját szaporulatból tudják előállítani. A legtöbb hízót — 1313-at — a félegyházi Lenin Tsz hizlalja, és ezt, sorrendben, 1175-tel a tisza- újfalusi Tisza Tsz követi. Jó dolog, hogy a húsellátás folya­matosságának követelményét is szem előtt tartották a tez-ek. Az év első felében a hízók 40 szá­zalékának, a harmadik évne­gyedben 20, az utolsó negyedben pedig ugyancsak 40 százaléká­nak átadását tervezik. Korántsem ilyen meggondolt tervezésre mutat a másik rend­kívül fontos termény, a kenyér- gabona értékesítése. Egyrészt azért, mert a várható termést az idei gyengébb eredményekhez viszonyították, másrészt pedig több helyen indokolatlanul má­sokkal megfontoltabban ter­veztek a város közös gazda­ságai. Egyetlen helyen sem haladja meg a 250 kilót a fejadagnak szánt gabona- mennyiség. A végleges tervkészítésnél korrigálni kell ezeket a „kisik­lásokat”, hiszen a 220—230 kiló kényérgabona kielégíti az igé­nyeket. Ennék szem előtt tar­tásával már a közepes termésnél sem lennének kenyérgondjaink, sőt biztosítható lenne a 30—35 vagon szerződéses gabona felvá­sárlása. Az alpári Búzakalász Tsz viszont a másik végletbe esett, ötszáz mázsa gabona érté­kesítésére kíván szerződni, ugyanakkor a gazdáknak fejen­ként 91 kilogrammot állított a tervébe. Igaz, hogy ez könyve­lési „melléfogás” hiszen 3350 igényjogosulttal számolnak, hol­ott azok száma legfeljebb ezer- ötszázra tehető. Igen kedvező helyzet alakul ki Kiskunmajsán. Három tszcs közös telepen neveli sertésállo­mányát és a közösen értékesí­tendő sertések hizlalásához az állam által juttatott takarmá­nyon felül közös termésükből, s a vámdarálásból befolyt ta­karmányból pótolják a hiányo­kat. Ezenkívül 2870 mázsa ke­nyérgabonát szándékoznak az államnak átadni. Erre már meg is kötötték a szerződést. Nem ilyen biztató a helyzet a zöldségfélék tekintetében. A járás tsz-ei mintegy 200, a kiskunfélegyházi közös gazdaságok pedig 350 hold­dal kevesebb zöldségfélét terveznek, mint az idén. Hibás szemlélet a szövetkezetek részéről az is, hogy általában nem törekszenek perspektiviku­san termelni. Csák egy példa: ez évben kifizetődött a görög­dinnye, ezért jövőre is ezt kí­vánnak termelni, holott adott­ságaik egyéb és fontosabb zöld­ségfélék termelésére is alkalma­sak lennének. A végleges termelési tervek februárban készülnek el. Na­gyon fontos, hogy a tsz-ek szak­emberei végleges elképzeléseiket még megfontoltabban készítsék eL Üzemi terveikben, azontúl hogy a tagság is találja meg a számítását, valamennyi termény- és termékféleségnél jelentős mennyiség átadásának szándé­kát rögzítsék. Hiszen ezzel a tervek hívatottak tükrözni, mi­lyen színvonalú a kiskunfélegy­házi járásban a népgazdaság iránti kötelezettségvállalás. Pálfi József Rusznyák István aPurkyne tiszteletbeli tagja A J. E. Purkynéről elneve­zett csehszlovák orvosegyesület Rusznyák Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét tiszteletbeli tagjává választotta az orvostudományokban kifej­tett kimagasló munkásságáért, valamint a magyar és csehszlo­vák egészségügy közötti kapcso­latok fejlesztésében szerzett ér­demeiért. Az erről szóló okle­velet kedden nyújtotta át Fran- tisek Pisek csehszlovák nagykö­vet Rusznyák Istvánnak. Az eb­ből az alkalomból a csehszlovák nagykövetségen rendezett ün­nepségen megjelent dr. Dole- schall Frigyes egészségügyi mi­niszter, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának vezetője, Böjti János külügymi­niszter-helyettes, Manninger Re­zső, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke, valamint a tu­dományos élet több más ismert személyisége. Nyílegyenes autósztrádák, ra­gyogó kirakatok, NATO-támasz- pontok jutnak eszembe először, ha Nyugat-Németországról kell beszélnem. Ez a kép fogadja a felületes szemlélőt a határt át­lépve. De én elégedetlen voltam, többet akartam látni a „gazda­sági csoda” országából. Sétám természetesen kirakat­nézéssel kezdődött. Csábító áruk, ragyogó kirakatok, min­denfelé. Talán a könyvesbolt tűnt egy kissé szegényesebbnek azt hiszem a nagy számban lát­ható ponyvák miatt. Közvetlen mellette mozi, az óriási reklám néhány márkáért rendkívüli i szórakozást ígér. Erotika szerel- j meseknek és házasoknak! — olvasom a film címét, s a be­járati képeket nézve valóságos „sex-bombazápor” fogad. De az átlag német polgár nem hagyja magát ily könnyen be­folyásolni. Inkább hazamegy és j a televízióra bízza szórakozta­tását. Hogy jobban jár-e, ki tudja? Üjra „nyeregben” ülök. Bal­ról a Bajor Alpok valószínűdé- ‘ nül meredek csúcsai emelked­nek. Egy pillanatra engem Is hatalmába kerít az alpesi ro­mantika. Egy giccsfestő minden bizonnyal igen boldog lenne e kép láttán, hiszen minden kel­lék egyszerre kéznél van: lege­lésző tehenek, faházikók, kris­tályvizű tavak, s a háttérben az égbenyúló csúcsok. Néhány órá­val később a Feketeerdőn át­haladva a Dunára gondolok és haza... A Rajna völgy, a Tau- nusz hegység, végül a festői Harz sorbaii elmaradnak. Este fáradtan érkezem meg Wolfs- burgba, a Volkswagen városába. A gyár vetítőtermében ülünk figyelmesen hallgatva a több nyelven elhangzó ismertetést. A hallott adatok meglepőek. Na­ponta 5000 gépkocsi hagyja el az üzemet, s a VW Művek 80 ezer embert foglalkoztat. A mű­helycsarnokban már a mérnök szemével figyelek. A magas fej­lettségű munkaszervezés rögtön szembetűnik. Ma már értem, miért olyan megbízható és köz­kedvelt a szépnek egyáltalán nem mondható bogárhátú kis kocsi. Szállítószalagok kígyóz­nak mindenfelé. Egy sajtolósort egyetlen munkás irányít a ve­zérlő asztaltól. A programvezér­lés itt általános. Az egyik gép­egység elromlik, veszélyben a szalag folyamatos üzeme. Az elektronikus számológép másod­perceken belül közli a beállítan­dó gép számát és helyét. Újra északra igyekszem, Ham­burg felé. Sima, világos beton­út. kilométerenként telefonok, jól elhelyezett parkolóhelyek, benzinkutak, szervizek. Ennek köszönhetik a német autóbah- nok jó hírüket. A széles Elba- torkolat, darusorok, fehér hajó­óriások jelzik, már nincs mesz­Szalagon a Volkswagen... „Dánia felé!” — tájékoztat egy útjelző tábla, s én óvatosan gu­rulok a Deutschland komphajó gyomrába. Néhány perc múlva elmarad­nak a német partok, nem győ­zöm falni első tengeri utam lát­nivalóit. A tengerszoros kes­keny, hamarosan feltűnnek Dá­nia lapos partjai. Egy ütődés, a hajó megrázkódik, csikorgás, a komp gyomra kinyílik, motoro­mon ülve nyújtom át a határőr­nek sötétpiros útlevelem. SZABÓ GÉZA (Folytatjuk.) 40íJ000000000OM>'T •.•«•>» ''10000COOOOCO PETŐFI NfcPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő- Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős Idádé: Mezei üstván gazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. .szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szaba^sáe tér 1 /a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivatalokig ás kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónaDra 42 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. Csendélet a játszótéren fiFáth Sándor felvételéj

Next

/
Oldalképek
Tartalom