Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

Jtlinden kille ft érte ill éj keltjeit: Tyereskova lyikeiajev esküvő Sugár András, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: A Magyar Távirati Iroda a világon elsőként adhatja hírül: A 34 éves Andrijan Nyikolajev, a harmadik szovjet űrhajós, a napokban feleségül veszi a 26 esztendős Valentyina Tyeresko- vát, a világ első női űrhajósát. Csütörtökön már egész Moszkva erről beszélt. Az esküvőt előreláthatólag az egyik moszkvai házasságkötő palotában tartják meg, s a fia­tal pár kívánságára csak egy­két újságírót, fotoriportert hív­nak meg, hogy minél bensősé­gesebb, meghittebb legyen a vi­lág első űrhajós-lakodalma. Hír szerint már szombaton, no­vember 2-án sor kerül az es­küvőre. Természetesen ott lesz­nek az űrhajós kollégák, s a ma még ismeretlen űrhajós-je­löltek is. A' Moszkvában évek óta dol­gozó tudósítók jól emlékeznek arra a nyári napra, amikor a Vörös Téren köszöntötték a moszkvaiak a több napos föld kö­rüli útjukról visszatérő Tyeres- kovát és Bikovszkiit. Amikor az űrhajósok Hruscsov minisz­terelnök társaságában felléptek a mauzóleum mellvédjére. Nyi- kita Szergejevics hamiskás mo­solyai kézen fogta Valentyinát és atyás mozdulattal Nyikola- jevhez vezette. A harmadik és a hatodik szovjet űrhajós szo­katlan gyengédséggel fogott ke­zet. Emlékezetes az is, hogy Tye­reskova űrrepülése közben a föl­di követő és megfigyelő állo­másról Nyikolajev igen gyen­géd, féltő hangú rádióüzenete­ket küldött Váljanak. Ezek kö­zül egész Moszkva jól emlék­szik a következőkre: „Vigyázz magadra, Váljusa! Vigyázz ma­gadra !” Néhány napon belül a szovjet nép és a világ egyedülálló há­zaspárt köszönthet: férj is, fe­leség is megjárta a világűrt. Ezúttal talán időszerűen hang­zik a régi mondás: a házassá­gok az égben köttetnek. Koz­mikus nászút most valószínűleg nem lesz, de azt már senki ser garantálhatja, hogy az újdor sült házaspár egyszer a jövőt" nem indul el együtt, egy űrt jóban föld körüli, vagy távolai'/ ( bi űrutazásra. egyesüljétek! xvm. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 4ra 60 fillér lapja 1963. NOVEMBER 1, PÉNTEK Nyolcvan tanfolyamot szerveznek az idén Jól bevált a gyakorlatban a falusi iameretlerjeistós új formája9 a t a »-akadémia A szövetkezeti gazdák műve­lődésének igen fontcw tényező­je, s a közös gazdaságainkban folyó ismeretterjesztésnek egyik legjobb formája a tsz-akadémia. Ez évben a TIT országszerte mintegy 600 termelőszövetke­zetben rendezi meg az akadé­mia előadássorozatait. Megyénkben kétéves múltra tekinthet vissza az „emberfők kiművelésének” ez az új formá­ja. A most kezdődő oktatási év­ad már a harmadik, amelyben megnyílnak a művelődési ottho­nok, kultúrtermek ajtajai a tá- gabb szemhatárt igénylő tsz- parasztok ezrei előtt. Ha a tapasztalatok leszűrése végett az elmúlt évi oktatás szervezettségét vizsgáljuk, bő­ven akad még javítani, kikü­szöbölni való. A tavalyi tervekben 59 tsz- akadémia megrendezése szere­pelt. Ezeknek azonban az egy- harmadrésze meg sem kezdte működését, vagy pedig félbe­szakadt. E sikertelenségnek az okát elsősorban a nem megfe­lelő szervezésben kereshetjük. A tsz-vezetők egy része ak­kor még nem tudta átte­kinteni a termelés és a mű­velődés közötti szoros ösz- szefüggést, s nem vállalt részt a toborzásból, a jelent­kezők összefogásából. Nem a kellő mértékben vet­ték igénybe a mezőgazdasági szakvezetőket sem az előadások tematikai összeállításában. Több helyütt viszont a tematikát il­letően a szakmai szempontok kerültek túlsúlyba: sokat akar­ván markolni, kizárólag az ag­ronómiái jelleget tartották szem előtt, s így elsikkadt az egyéb ismeretek terjesztése. A tanulságok birtokában kerül most sor az új oktatási idényre. Ebben az évadban 80 tsz-aka­démia alakult meg a megyé­ben. A TIT és a népművelés já­rási szervei a gazdaságok vezetőinek meghallgatása után készítették el az elő­adások tématervét, figye­lembe véve a közös gazda­ságok sajátosságait, a ter­melés problémáit is. Nem tévesztették szem elől azt sem, hogy — bár elsősorban a mezőgazdasági ismeretek ter­jesztésére hívatott — a tsz-aka­démia mégsem pusztán szakok­tatás. Helyet kaptak ezért a té­matervben a világnézeti isme­retek bővítését célzó előadá­sok is. Számos község termelőszövet­kezetei — így például a ga- raiak — közösen rendeznek aka­démiát. Így a szövetkezeti gaz­dák érdeklődési körének meg­felelő tagozatok kialakítására is lehetőség nyílik. A bátmonostori Kossuth Tsz mintegy 600 gazdája akadémiá­juk négy tagozata között vá­laszthat. Az eddigi gyakorlattal ellentétben az előadások most nem kizárólag a nagyüzemi mód­szerek általános ismertetésére szorítkoznak, hanem — ésszerű tagolásban — például 'áz állat­tenyésztési tagozaton a szarvas- marha és a tejtermelés ' bioló­giájával, és a takarmányter- mesztéssel is foglalkoznak. Né­hány előadás címe a hatvanhét közül: — A kertészeti tagoza­ton: vegvianyagok térhódítása, talajművelés a tsz kertészeti termelési és jövedelemelosztási rendje: — a szőlő- és gyümölcs­termesztési tagozaton: terepren­dezés, talajelőkészítés, fiatal szőlő létesítése, trágyázás, met­szés, bújtás, növényápolás, a szőlő és gyümöles betegségei, kártevői; a kajszitermesztés leg­fontosabb kérdésed. A bácsbokodi Szalvai Tsz életrevaló kezdeményezését az idén már öt-hat másik terme­lőszövetkezet is átvette: az oktatásban résztvevő gaz­dáknak óránként bizonyos számú — de legalább 0,1 — munkaegységet írnak a ja­vukra. Ez a módszer jól ösz­tönöz, s emellett előnyös ha­tásai mindenképp megmu­tatkoznak majd a termelé­si eredményekben. Az elnök szavai szerint az el­múlt évben az akadémiára for­dított 10 ezer forintos költség nemcsak megtérült, hanem ka­matozott is, hiszen az előadáso­kon hallottakat a gyakorlat­ban hasznosították a „növendé­kek”. Az akadémiai oktatás lebo­nyolítására általában október­től áprilisig kerül sor. Vitás kérdés még az előadások idő­beli elosztása. Az eddigi tapasz­talatok birtokában inkább a munkák szempontjából a „leg passzívabb” január-február hónapokban két-három hétre sűrített ok­tatás mellett foglalhatunk állást. így tanfolyamszerűbb. egysége­sebb az oktatás, míg a két heten kéntí egy előadás rendszerének alkalmazásával meglehetősen szétszóródik, elaprózódik. Mindent egybevetve, a tsz- akadémiák rendszere — a hiá­nyosságok ellenére is — kiáll­ta a próbát. A falusi, illetve ter­melőszövetkezeti ismeretterjesz­tés igényeit jól kielégíti, s év­ről évre nemcsak a hallgatók létszámát tekintve mutat fejlő­dést, hanem minőségben is egy­re több. magvasabb tartalommal telítődik. J. T. Tanácskozás után (N. O.) Felelősségérzet, az ügy iránti lelkesedés hatotta át az elmúlt két hétben lezajlott üze­mi p>árt taggyűléseket, amelye­ken az éves tervek teljesítésé­nek lehetőségeit vitatták meg. Jellemző a kommunisták fele­lősségérzetére, hogy a megye üzemeiben lezajlott p>árttaggyű- léseken rég volt ilyen magas arányú a párttagok megjelené­se. A beszámolók és a hozzá­szólások a tervtől való lemara­dások okait nem a külső ténye­zők hatásaival igyekeztek első­sorban magyarázni, hanem a vállalaton belül keresték a hi­bák okait. A legtöbb helyen ke­ményen bírálták a munkaszer­vezés hiányosságait, ugyanak­kor hasznos javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a terveket teljesíteni. Csaknem mindenütt meghív­ták a taggyűlésre az üzemek p>ártonkívüli gazdasági, műsza­ki és részlegvezetőit. Sok he­lyütt a beszámolót maga a vál­lalat igazgatója terjesztette a párttagság elé. Mindez elősegí­tette, hogy a kommunisták fi­gyelmét a termelés problémái­nak legapróbb részletei sem ke­rülhessék el és a pártonkívüliek legjobbjaival együttesen ke­ressenek orvoslást a bajokra. A p>árttaggyűléseken született hasznos kezdeményezések és ha­tározatok hosszú sorát lehetne ismertetni. A Kiskunhalasi Bar- nevál pártszervezete igen kö­rültekintő tanácskozás után meg­állapította, hogy az éves tervet teljesíteni lehet. Ügy határoltak, hogy a tennivalókat a szocialis­ta brigádokkal is megtárgyalják. A lakatosipari vállalat kiskun- halasi telepén a taggyűlés fon­tos tennivalóként jelölte meft hogy a csopjort- és részlegveze­tők napi ütemezésben kapják meg munkájukat, a szervezési és műszaki feladatokat pedig termelési értekezleten ismertes­sék az üzem dolgozóival. Fel­hívta ugyanakkor a felettes szerv figyelmét arra, hogy a tervteljesítés őrajtuk is múlik, s a munkahelyek téliesítéséhez szükséges 8o ezer forintot mi­előbb utalják át. Kecskeméten az Építő- és Sze­relőipari Vállalat taggyűlésén a tervtől való lemaradás fő oka­ként a munka szervezetlenségét, a vállalaton belüli anyagellátá­si és szállítási zavarokat jelöl­ték meg. Megállapították, hogy ezek a hibák kiküszöbölhetők, lehetőség van a tervteljesítésre, s kérték a vállalatvezetőséget, sűrűbben tájékoztassa a párttag­ságot a termelés helyzetéről. A bajai vállalatoknál a tag­gyűlések arra hívták fel a gaz­dasági és műszaki vezetőket, hogy fordítsanak nagyobb gon­dot a második, illetve a harma­dik műszak ellenőrzésére és irányítására. Kiskunfélegyházán a műanyaggyárban november 7-e tiszteletére tíznapos ünnepri műszak beindításáról hoztak ha­tározatot. Röviden összegezve — mint ahogyan a kalocsai járási-váro­si pártbizottságon is megállapí­tották —, az ünnepi taggyűlése­ken aktív tettrekészség, bizako­dó hangulat alakult ki. Most már az a párttagok fő feladata, hogy a vállalatok minden dol­gozójában — tekintet nélkül be­osztására — felkeltsék a felelős­ségérzetet az éves tervek telje­sítéséért. Beérett a termés A tompái Szabadság Termelőszövetkezetben a KlSZ-szerve- zet brigádjának hat munkacsapata összesen 1147 holdon termesz­tett különböző növényféléknek a megművelését vállalta. A közös gazdaság 120 hold cukorrépájának a harmadrészét is ők ápolták, s már a termés betakarításának a végénél tartanak. Gondos mun­kájuk eredményeként a tervezett 190 helyett holdanként mint­egy 250 mázsa hozammal fizet ez az ipari növény. Képünkön Liliom Marika munkacsapatából Waiser Mihály- né, Nagy Rozália és Farkas Julianna a földből kiekézett cukor­répát fejeli. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom