Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
1963. október 11, péntek 5. «Ida! KPVDSZ kulturális napok Október 12-től 21-ig KPVDSZ kulturális napok kezdődnek Bács-Kiskun megyében. Ezeken a napokon a megyei festők alkotásaiból és a legjobb képző- művészeti könyvkiadványokból kiállítást rendez a MÉSZÖV, a Hazafias Népfront, a megyei könyvtár és a TIT. A kiállítást október 12-től 16-ig a tiszakécs- kei művelődési otthonban mutatják be, megnyitó beszédet mond Brachna János, a MÉSZÖV elnöke. Ezt követően október 18-tól 22-ig a lajosmizsei művelődési otthonban — megnyitja Végh Pál, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára —, majd október 24-től 27-ig az izsáki művelődési otthonban tekinthető meg a kiállítás anyaga. Izsókon Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg a tárlatot. Az immár hagyományossá váló, évről évre megrendezésre kerülő kulturális napok a kiállításokon kívül gazdag, változatos programmal járulnak hozzá a dolgozók műveltségének emeléséhez. Örömmel üdvözöltük, amikor tavaly télen megjelent az Aranyhomok című antológia. Több évi szünet után az első megyénkben! Dicsértük érte a szerzők és szerkesztők kollektíváját, akik bebizonyították, hogy hosz- szas tespedés és huzavona ellenére sem halt el szűkebb hazánk szellemi élete, s íme, ha lehetőséget adnak rá, fel tudnak mutatni műveket. És dicsértük azokat, akik megadták ezeket a lehetőségeket: az Aranyhomok kiadását vállaló Szakszervezetek Megyei Tanácsát. Most pedig, amikor az Aranyhomok utódát, a nemrég megje- jent Kiskunságot üdvözölhetjük, jólesően .állapítjuk meg, hogy az előbbinél jobbat, színvonalasabbat, kiállításban és tartalomban a célnak megfelelőbbet kaptunk. Annak idején megtettük nem ünneprontónak szánt, de kötelességszerűen és jogosan bíráló észrevételeinket. A Kiskunság gondozói megfogadták a tanácsokat. Ez mindenképpen hasznára vált az új kiadványnak. Szembetűnő a változás az irodalom, különösen pedig a széppróza javára. Irodalom, művészet, tudomány — hirdeti az alcím. Ez utóbbi a kerek százoldalas kiadvány egyharmadát teszi. A többi vers, novella, irodalmi riport és képzőművészeink munkái. Változatosabb is egyszersmind az irodalmi termés az előbbinél, többen szerepelnek megyénk írói, festői közül most, mint az előző számban. És bővült az alkotók köre területileg is, átfogja a megyét Kecskeméttől Bajáig, le egészen Vaskútig. Külön kell itt szólnunk arról, hogy a Kiskunság folytatta az Aranyhomokban kezdett „jó szokást”: A többihez képest nagyobb terjedelemben, s néhány méltató sorral ismét bemutatott egy költőt. Ezúttal Jóba Tibor költészetéből kaptunk jól válogatott ízelítőt. Hat verse nemcsak érett és gondolatokban gazdag lírikusról tanúskodik, hanem könnyedén verselő, a műhely változatos eszközei között is otthonos íormaművész- ről. (Jóba Tibor költészete egyébként tanulságos példa azok számára, akik valamiféle elvont művészkedés jegyében idegenkednek a mától, a mindennapi témák megéneklésétől.) Tiszta gondolatait nem zavarják homályos, oda kényszerült képek, mindenki számára érthetőek a sorai. Jóba Tibor egyszerre érthetően modem és színvonalasan közérdekű. Szép gondolatok foglalata Gál Sándor két verse is. Különösen a Preludium tetszett. Moretti Gemma végtelenül kedves, szép, tiszta csengésű sorai igaz örömet okoznak az olvasónak. Az Aranyhomokból annak idején legfőképp a prózai termést hiányoltuk. A Kiskunságban két novella és egy regényrészlet is helyet kapott. F. Tóth Pál regényrészlete az ellenforradalomról, Tarján István novellája pedig még régebbről, a második világháborúról, tehát a közeli vagy távolabb eső múltról szól. De még Tóth István — különben kitűnő — novellája sem úgy mai, ahogyan a három prózai írásnak legalább egyikétől vártuk volna. Nem vagyunk türelmetlenek, de hogy egészen világos legyen: központibb problémák irodalmi feldolgozását szeretnénk látni legközelebb1, legalább egyet. A mát, napjaink ábrázolását kérjük a Kiskunság írói gárdájától. Az irodalmi riportok közül Hatvani Dániel egyébként nagy megjelenítő erejű írásának némi csiszolás használt volna. Jóba Tibor riportja őszintén tetszett. De Tóth Lászlónál, a sakk nemzetközi hírű ügyszeretete mellett nem ártott volna tollhegyre venni érdemes közéleti tevékenységét is. A tanulmányok sorában különösen értékes Gergely Ferenc és Kőhegyi Mihály gondos kutatásokra valló írása a Tanácsköztársaság utáni időkben létezett Pécs-Baranya köztársaság bajai vonatkozásairól. Igen hasznos és közérdekű Gátai Ferencnek a tanácsi ipar fejlesztésének szükségességéről szóló tanulmánya. Hasonlóan fontos és közérdeklődésre számot tartó tanulmányok az ösztönző bérezésről (Szabó Lajos), a munkahelyi egészségvédelemről (Mándoki Antal), és a mezőgazdaságban végzett kutatásokról (Balanyi László, Nyújtó Ferenc) szóló írások; Tompa Béla áttekintő jellegű, kissé általános írása megyénk szőlőtermesztésének új útjairól, további vizsgálódások lehetőségét rejti magában. Helytörténeti értékű tanulmányokat, méltatásokat, emlékezéseket olvashattunk Barabás Jenő, Sólymos Ede, Vári István és Joós Ferenc tollából. A képzőművészeti anyag megyénk élvonalbeli festőit képviseli. A Kiskunság mindenképpen fejlődést, még hozzá nem is Ids fejlődést jelent az Aranyhomokhoz képest, örülünk, hogy ma már ilyen sajtótermék propagálhatja megyénk éledező szellemi életét. Már az is nagy szó, hogy van végre fórum, ahol nyilvánosságot kaphatnak a művek. Egyelőre, még ha alkalmi jellegű is, nagy változás a korábbi áttörhetetlennek tűnő megyei csend után. Az alkalmi jelleggel magyarázható egyébként, hogy nem egy bizonyos időszak termésének javát tartalmazza, — ahogyan egy on- tológiától elvárhatnánk. Ehelyett inkább az évek óta íróasztalban várakozó művek foglalatának tekinthetjük a Kiskunságot. De tett az antológia megjelenése, s színvonala azt is mutatja, hogy gyors fejlődésnek indulhat ma- gyénk irodalmi és tudományos élete, ha megadjuk számára a nyilvánosságot. Most, amikor a megye szellemi életének induló erjedéséiül nyilvánvaló bizonyítékokat szerezhettünk az SZMT jóvoltából az Aranyhomok és Kiskunság megjelenése révén, úgy hisz- szük, joggal várhatjuk a kultúra támogatására hivatott többi szervtől is az eddiginél hathatósabb anyagi és erkölcsi segítséget. Ennek híján kárba veszne a várható termés. A két kiadvány figyelmeztet: Forr a must, mozduljon a gazda. 10 000 forintos rejtvénypályázatunk Ötödik rejtvényét közöljük. A feltett kérdésekre a helyes választ totószerű megfejtéssel: 1, x vagy 2 beírással kell megadni. Az első forduló szelvényeit szerkesztőségünk címére: Kecskemét, Szabadság tér 1/a címre kell október 25-én, péntekig leadni vagy beküldeni. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNYTOTO. A pályázatokat kéthetenként díjazzuk, és akik pályázatunk mind a négy fordulóján — akár néhány szelvénnyel is — részt vettek, azok között műsoros est keretében osztjuk majd ki a főnyereményeket. Biztosítsa a postás kézbesítőnél vagy a lapárusnál előre a lap példányait! Pályázatunkon a Bajai Hírlap, a Félegyházi Közlöny, a Halasi Hirek és a Kalocsa és Vidéke hetilapok olvasói is részt vehetnek. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. u> O s o 1. 2. Ki írta megyénk szőlőkultúrájának egyik érdekes* propagáló munkáját, a „Kecskemét szőlő- és gyümölcs kertészetének múltja” című könyvet? Kocsis Pál Tompa Béla Szabó Kálmán lx 2 TIPP TIPP A magántulajdonban levő személygépkocsi törési kárait az Állami Biztosító melyik biztosítós alapján téríti meg a tulajdonosnak? A kötelező Az általános gépjármű 1 x Mindkét biztosítási forma esetén 2 Ez a várszerű, furcsa épület a századelőn épült és jelenleg az egyik országos hírű, főleg bortermelő állami gazdaságunk központja van benne. Melyik állami gazdaságé? Helvéciái 1 Hosszúhegyi x Kiskőrösi 2 Beküldőnél A beküldő nevei ,-5 ,-j .75r« *-« • » marad. Pontos elme: Színházunk új ingja Kezdődik ismét a színházi évad. Négy hónap óta először emelkedik fel a jövő pénteken a vasfüggöny a Kecskeméti Katona József Színház nézőtere előtt. Milyen lesz az idei évad? A műsortervet már ismerjük, tizenhárom bemutatót ígér Ismerjük a művészek többségét is. Régi kedvenceink. S azok, akik újak a társulatnál? Mit várhatunk tőlük? Az elsőt közülük, Perényi Lászlót már bemutattuk a nyáron, amikor még a békéscsabai színház tagja volt. Az évadnyitó előtt sorra vesszük a többieket is. Csaknem nyolcévi távoliét után érkezett haza az idén nyáron Káló Mária. Bécsből jött, de a nyolc év alatt bebarangolta Nyugat-Európát, sőt fél évig Észak-Amerikában is turnézott. — Amikor elindultam, még nem gondoltam, hogy ilyen hosszúra nyúlik a távoliét — mondja — 1956. október 23-án délben léptem át a határt. Másnap már hiába akartam telefonálni Pestre. Egészen a következő tavaszig nem tudtam semmit az itthoniakról. Ezalatt szerződéshez jutottam, kint maradtam. Nem volt benne semmi szabálytalanság, az útlevelem még ma is érvényes. Természetesen nem indult gyorsan a karrierje. Idegenben, egyedül; minden támogatás nélkül nehéz volt. Útjának állomásai: a Bécsi Operettszínház és a Kamaraopera. Túl az első sikerein szívesen fogadták Nyugat-Németország és Svájc színpadai. Hosszú ideig két Rajna-környéki város, Rheit és Kreefeld színházának tagja. Amikor arról kérdezősködöm, milyen a nyugati világ úgy „életközelből”, sóhajt: — Csak beteg ne legyen az ember. Az fényűzés odakint... Már ismert primadonna volt, amikor Svájcba szerződött egy évadra. — Kétezer frankra értékeltek. Ezzel a sztárgázsival törtem be végül is az élvonalba. Nyolc évet nem könnyű ösz- szefoglalni néhány szóban. Kifogyhatatlanok az emlékek. Az amerikai útról így beszél; — Mexikótól Kanadáig végigbarangolta társulatunk a földrészt. még Alaszkában is jártunk. A nagy ellentétek országa. De igaz, amint mondják: Civilizációjuk van, de kultúrájuk nincs. És ebben sajnos, Nyugat- Európa egyre jobban hasonlít rájuk. — Miért jött haza? — A tavasszal meglátogattam Csaknem 124 ezer beutalt élvezte a nyarat a SZOT üdülőiben Véget ért az üdülési főidény A SZOT-üdülőkben több mint egy hónap alatt — az üdülési főidényben — összesen csaknem 124 ezren vettek részt a kedvezményes üdülésben, köztük mintegy harmincezer gyermek. Az összes beutaltaknak körülbelül a fele a Balatonnál, fele a hegyvidékeken kapott helyet, és megközelíti a hatezret azoknak a száma, akik jutalom-, turista-, vagy csereüdülés formájában, illetve a SZOT hajóin külföldön töltötték nyári szabadságukat a szüléimét, 82 éves nagyanyámat. — Két nép fiait fogja el nagyon a honvágy. Az egyik mi vagyunk, a másik: az olaszok. Ez valamiféle időnként vissza- I térő súlyos betegség, hónapokig !artó depressziót okoz ... Itthon színházi körökben tudtak rólam, szívesen fogadtak, leszerződtem. Alighanem végleg maradok ... Egy kicsit hallgat, aztán hozzáteszi: — Budapest nagyon megszépült. És szinte hihetetlen, menynyire városias lett azóta a vidék is. A két legnagyobb sikere a nyolc év alatt a Denevérben Adél szerepe és a Dubarry című — nálunk csak a harmincas években játszott — Millöcker nagyoperett címszerepe. Mindkettővel végigjárta Svájcot és Németországot. — Itthoni tervei? — A Dubarry-t szeretném itthon is elénekelni. Nagyon szép muzsika. Más?... mi is lenne? Énekelni, játszani! Tudja milyen csodálatos dolog végre magyarul beszélni a színpadon?... M. L. A magyar tudomány újabb elismerése A kémiai analízis tudományában Magyarország a világ élvonalában jár. Ennek elismerése volt többek között, hogy a világ egyik legtekintélyesebb analitikai folyóirata, az angol nyelvű Talanta, idei áprilisi számát magyar számként jelentette meg, amelyet elejétől végig magyar szerzők írtak. Erdey László akadémikus, a szám szerkesztője, a napokban nyújtotta át az akadémia elnökségének a magyar Talanta szám Londonból hozott, díszes, bőrbe kötött tiszteletpéldányát. KISKUNBA©
