Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-09 / 236. szám
1963. október 9, szerda S. oldal Beszélgetés a filmről PÁRBESZÉD KEVÉS magyar filmet előzött meg mostanában ekkora érdeklődés és követett olyan szenvedélyes vita, mint a napokban bemutatott Párbeszédet. A film jó szándékú, bár egyáltalán nem hibamentes alkotás, de témája — két ember sorsán keresztül ábrázolja az elmúlt 15 esztendő történelmi eesményeit és konfliktusait mindannyiunkat közelről érint, akik szemtanúi, részesei voltunk a történteknek, tehát jogunk és kötelességünk egyeztetni saját élményeinket a film mondanivalójával. Erre az egyeztetésre, néző és alkotó közötti „párbeszédre” kitűnő alkalmat szolgáltatott vasárnap a kecskeméti Városi moziban rendezett fUrnánkét, melyen a rendező — Herskó János — is megjelent. Ügy látszik azonban, hogy a közönség nagy részét — főleg a fiatalokat — jobban érdekelte volna a színészek személye, mint a film eszmei, tartalmi kérdéseinek tisztázása, mérlegelése. Amikor ugyanis kiderült, hogy a meghívott szereplők — Semjén Anita és Sztankai István — nem jöttek el, majdnem teljesen kiürült a mozi nézőtere. LEHANGOLÓ volt ez a nagyfokú érdektelenség, sértő közöny, annál is inkább, mivel ha valamiről lehet, kell és érdemes vitatkozni — a Párbeszédről kétségkívül. Tizenöt év történelmének összefoglalása nem kis dolog. És elrő vállalkozás a felszabadulás utáni magyar filmművészetben. Szól mindazoknak, akik hittel, vagy tétovázva, ellentmondások közt vergődve, megtorpanva, vagy becsületesen helytállva átélték ezt a korszakot. Ennek köszönhető, hogy sokan fedeztek fel rokonvonásokat a filmben, magukra, vagy környezetükre ismertek, mint az ankét felszólalói által elmondottakból kiderült. De egyikük már így fogalmazott: „Tetszett a film. Csak úgy éreztem, túlságosan meg van nekem minden magyarázva." Hát igen A Párbeszéd végül is általános igazságokat közvetít, képekben megelevenítve. Érzelmi hőfoka nem terjed túl a történelemkönyvek, tanulmányok tételes megállapításain, holott a film formanyelvén vas- lóban sokszínűén, több oldalról megközelítve, szenvedélyesebben kibontva lehetett volna a valóságot megjeleníteni. A MŰVÉSZETNEK — így a filmművészetnek is — nem szabad „csak” dokumentálni pártunk politikai megállapításait. Szenvedélyes hitet kell tenni mellettük, élővé varázsolni az elvont eszméket. Jelzésekkel, az érzelmek, hangulatok, sorsok árnyaltságának feltárásával új, izgalmas megvilágításba helyezni az eseményeket. A filmben történt is erre kísérlet, hiszen két ember szétváló, majd újra összetaláló életútján, bonyolult kapcsolatán keresztül kerülnek felszínre, törnek elő és tisztulnak le a 15 év történelmi igazságai. Csakhogy ez a kapcsolat mélységében, összetettségében, drá- maiságában nem méltó — és erőtlen is — ahhoz, hogy értelmi, érzelmi hitelességgel töltse meg egy forrongásokkal teli korszak élményanyagát. Valahol elsikkad, felszívódik a lényeg, hiányzik az életet betöltő tartalom még akkor is, ha a szereplők mindent elkövetnek a jobb ügy érdekében — tanulnak, szenvednek, feketéznek, cigarettáznak (de mennyit) együtt, vagy egymástól elválva, de állandóan vitáznak, beszélgetnek is. A MÜ MINDIG állásfoglalás. És állást foglalni csak a tények, az emberi, társadalmi összefüggések alapos ismeretében lehet. Nem elég illusztrálni és szavakkal aláfesteni közismert történelmi eseményeket,' illetve azok hatását a benne élőkre. A cselekményben az ábrázolt kor eleven szívverésének kell lüktetnie őszintén, bátran, szenvedélyesen. Olyan közvetlenül, mint ahogy László alakjából a hozzánk közel álló, minden rezdülésében élő, és mégis a szocialista embertípus eszményévé felnövő kommunistából, Sinkovits Imre alakításában. Kitűnő jellemrajza, érett, átélt játéka a film legnagyobb élményei közé tartozik. V. Zs. A kissé hervatag, ám ezt a fejlett kozmetikai ipar minden eszközével ügyesen palástoló Ila, a könyvelésből, semmivel sem veit bátrabb vagy különb, mint a többiek. De azt tartotta magáról és szerette, ha mások is ezen a véleményen vannak, hogy ő egy hős, ő jellem. Olyan ritka és kivételes példánya a szerinte egyébként súlyos hibákban leledző emberi nemnek, aki még főkönyvelőjének is szemébe meri mondani az igazat. Ennek ellenére ő hordta legsűrűbben az említett dicső férfiú asztalára a legszebb virágokat és A legínyencebb falatokat. Mígnem aztán egy szép napon valóban korszakalkotó változásnak lehettek szemtanúi a mit A jellem sem sejtő kollégák. Történt pedig, hogy egyik délelőtt feketézni tértek be jó szokásukhoz níven egy jó távol eső eszpresszó lelket üdítő hűvösébe. Javában isszák, kortyolgatják a magyar ember újdonsült nemzeti italát, amikor ki toppan be — uram bocsá’ —, mint a zordon tekintetű főkönyvelő. Egyébként most csupa nyájasság volt és szolid alázat, de hát mit tesz az?... Mielőtt felocsúdhattak volna az első rémület jeges szorításából, Ila máris a rettegett főnök színe elé penderült. — Nos, hogy ízlik a fekete, Háromszáz érés a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium Kiskunhalas egyik legnagyobb épülete a Szilády Áron Gimnázium. Az idei tanévben közel ezer nappali és levelező tanuló jár ide. A szokásos napi feladatok mellett mi. az iskola dolgozói, nevezetes ünnepre is készülünk: Iskolánk 300 éve neveli a Kiskunság szülötteit. 1664-ben kezdte működését, mint a Debreceni Szegény kiskecske L etörte valaki a kecske farkát az Aranyhómok Szálló falán. Barbár munka! Vannak persze számosán, akiknek nem tetszik ez a vasba domborított, boldog állapotú jószág. A város címeréből kölcsönvett, mosolyogtató figurát csúfolódásnak vagy minek veszik, sértésnek is talán, dagadozó lokálpatriotizmusunk megtiprásá- nak. Sőt, szemérmetlennek is mondják némelyek, hiszen domború hasacskája közszemlére van kitéve a város legforgalmasabb terén, s uram bocsá’, a híres nagytemplom tőszomszédságában. Ez már persze akkora el- vakultságra yallana, hogy mi magunk nem is hisszük a pletykát. Biztosan csak buta tréfálkozás, ragasztotta városunk lakóira ezt a vénlányos erkölcsösséget. Céltalan lenne itt most a kiskecske művészi kvalitásairól fecsegni. Hiszen egész valójából sugárzik karikatúra jellege. Nem akar elámítani, nem eszméket hirdet, mindössze mulattat csak, megelégszik töprengés helyett egy együttérző szemhunyorítás- sal, vagy kurta mosollyal. Ott, az étterem bejárata mellett jókedvre derít már mielőtt átlépjük a küszöböt. Más lenne természetesen, ha mondjuk a tanácsháza falán díszelegne. Akkor megértenénk a felháborodást. e ha még oly rossz és bosszantó volna, akkor is sötét barbarizmus így elégtételt venni. Persze, túlzás lenne, itt inkvizitori elvakultságot, könyvégető fanatizmust kiáltani. Egyszerűen valamelyik ostoba „hőstette” az egész. Ilyen hőstettekből ugyanis bőséges készletünk van. A tavaly megépített autóbuszváróknak egyikén sincs már üveg. A Pálma cukrászda melletti nyilvános telefonállomásról és a Rákóczi út derékba tört fácskáiról már többször írtunk. A Lenin városban is mit láttunk legutóbb? Egész napos munkában járdát épített, ott vasárnap egy brigád. S még be se sötétedett, a friss betont lábnyomok, mély karcolások, erőszakos rongálás nyomai borították. U ogy jön a járda a letört “' farkú kecskéhez? Egyik se vet jó fényt ránk. S ha adunk valamit a kecskeméti önérzetre, ne a kecskén bosszankodjunk, hanem az értelmetlen rongálókon. Addig meg csak hadd csú- folódjon ott az a kerek hasú jószág, végeredményben igaza is van. —r —6 főkönyvelő kartárs? — csicseregte nyájasan. — Ugye nem olyan jó, mint a parancsolgatás? Túlóráztatni, azt igen, de túlóradijat csak a kis Maczák- nénak, még az kapott ingyen beutalót is a Mátrába. Vajh miért? ... — Végünk van — nyöszörögtek megsemmisülten a többiek, mire Ila, a „jellem”, diadalittas nevetéssel odavetette: — Mi az, ti féltek? Egy „megfúrt” főkönyvelőtől? Hiszen holnaptól- kezdve már nem minket boldogít. Én csak tudom. Ma- czákné mesélte könnybelábadt szemekkel. No, de most aztán láttátok, jól oda is mondogattam neki... í —s —a Kollégium particuláris (kihelyezett) iskolája, a jelenlegi Szilády Áron utcában. Története során nagyon sokat változott, de mindvégig gimnáziumi (középiskolai) jelleggel működött. 1754- től hatosztályos nagygimnázium, majd 1867-től nyolcosztályos gimnázium. 1892—1893 óta a jelenlegi Kossuth utcai épületében működik. A hosszú, 300 éves múlt óriási akaratra vall. Az iskolát hosz- szú története során sokszor csak néhány diák mentette meg. 1945 után kezdődik fejlődésének egyik legszebb korszaka. A tanulás lehetősége megnyílt a dolgozók széles rétegei előtt is. 1947-ben még 252 tanuló iratkozott be iskolánkba, a jelen tanévben már 625 nappali tagozatos jár ide. Az elmúlt 16 év változásai nemcsak a tanulók számán keresztül mérhetők, ennél is lényegesebb a tartalom megújulása. A „klasszikus gimnázium” humán jellege a jelenkor természettudományos műveltségével cserélődött ki. Az elmúlt másfél évtizedben a tanárok és tanulók a természettudományos szemléltető oktatás érdekében országos hírű szertárakat hoztak létre iskolánkban. A természettudományos jelleg mellett új vonás a munkához való viszony. A munkában való aktív részvétel fejleszti tanulóink jellemének nemes vonásait. A tanári kar szelleme jó. Fellő 000 forintos rejtvénypályázatunk harmadik rejtvényét közöljük. A feltett kérdésekre a helyes választ totftszerű megfejtéssel: 1, x vagy 2 beírással kell megadni. Az első fordulő szelvényeit szerkesztőségünk címére: Kecskemét, Szabadság tér 1/a címre kell október 25-én, péntekig leadni vagy beküldeni. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNYTOTO. A pályázatokat kéthetenként díjazzuk, és akik pályázatunk mind a adatainknak, nevelői hivatásunknak, kötelességünknek igyekszünk maradéktalanul eleget tenni. Munkánk eredménye ösz- szefonódik elődeink tevékenységével, kapcsolódik az iskola múltjához, amelyből táplálkozik. De új célokat szolgál, pártunk nevelési célkitűzéseit: az általános műveltség össznépi igénnyé és valósággá váló emelését Régebben végzett diákjaink örömmel jönnek az ősi falak közé, hogy új életét megismerjék annak az iskolának, amelynek tanítványai voltak. Ebben a tanévben, az évfordulón, iskolánk seregszemlére hívja majd volt gyermekeit és barátait, hogy együtt eltöltve néhány órát áttekintsük múltunkat és jövőnket. Kiskunhalas évszázados iskolájának ünnepét nemcsak a mi ünnepünknek tekintjük, hanem azt szeretnénk, ha a város lakói velünk ünnepelnének. Tudjuk hogy városunk minden lakója magáénak is érzi a gimnáziumot. Ma már talán nincs itt egyetlen család sem, amelynek jelene vagy múltja, közvetve vagy közvetlenül ne kapcsolódnék iskolánkhoz. Mindenki ünnepeljen tehát velünk. A 300 éves Szilády Áron Gimnáziumban mindannyian, tanárok és diákok, kötelességünknek érezzük, hogy valóban a múlt megőrzői, a jelen munkásai és a jövő előkészítői legyünk. Katanics Sándor igazgató négy fordulóján — akár néhány szelvénnyel Is — részt vettek, azok között műsoros est keretében osztjuk majd ki a főnyereményeket.' Biztosítsa a postás kézbesítőnél vagy a lapárusnál előre a lap példányait! Pályázatunkon a Bajai Hírlap, a Félegyházi Közlöny, a Halasi Hírek és a Kalocsa és Vidéke hetilapok olvasói is részt vehetnek. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. Fenyvesi Máté, az FTC válogatott balszélsője megyénkben születésű. Kérdésünk, hol született Fenyvesi? Kiskőrösön Mélykuton Jánoshalmán 1x2 f, 2. I s Mennyi a tanuló-balesetbiztosítás évi 5 Ft 10 Ft 12 Ft 1x2 díja? Megyénkben született író, a szocialista elbeszélő próza egyik kiemelkedő képviselője. Apostag községről a Horthy-reakció világában, 1934-ben írt Kiskunhalom” c. regénye színterét járta be munkatársunk és „Új Kiskunhalom 5 címmel cikksorozata jelent meg lapunkban Az alábbi rajzunk a „Kiskun- halom” írójáról készült. Kérdésünk: Hogy hívták az írót? Móricz Zsigmond Nagy Lajos Móra Ferenc 1 x 2 A beküldő neve: Pontos címe: .... TIPP | TIPP > .4) 3 tO <5 ■5 Beküldőnél marad.
