Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-05 / 233. szám
1993. október 5, swjmfcat 3. oldal Kevesebbért — többet... — Láttál-e már az idén ekkora almát? — kérdi Borsos Sándor, a laMteleki Szikra Tsz elnöke, s büszkén elővesz az iroda szekrényéből egy negyvende- kás húsvéti rozmaringot. Egy pillanatot az ámulatnak áldozva, bevallom, hogy nem láttam. Erre az elnök így folytatja: — Ne hiddd, hogy ez az egyetlen példány. Csak mutatónak hoztam be. Ha kijössz a területünkre, sok ilyet láthatsz. Kimegyünk. Kilencven százalékban exportképes Beért a termés az almafákon. Messziről piroslik a gyümölcs a köztesek lombjairól. Sok helyütt már megfosztották termésüktől az ágakat, de a szőlőt is javában szüretelik. A tiszaugi híd közelében, a Törei-tanya udvarán garmadában állnak az almával telt ládák, csoda, hogy elbírja a föld. És egyre hozzák a szekerek az újabbakat... — Kétholdas, zárt gyümölcsösünkben már leszüreteltük _ a termést — tájékoztat Takács Pali bácsi, a szövetkezet főker- tésze. — Az itt látható ládák tartalma onnan származik. A termést közelebbről nézve valóban igazat lehet adni az elnöknek. A főkertész is elégedett a gyümölcs mennyiségével és minőségével: — Kilencven százalékban mentes mindenféle fertőzéstől — mutatja. De volt is munka a növényvédelemmel. A virágzás után tízszer permeteztünk. Wofatox, Ekadox, Tiovit, Tinox, Sandovit... Hirtelen nem is tudom valamennyit felsorolni. Ki is volt használva a saját Ra- pidtox—II. és az RS—09-esre szerelt permetező gépünk. * Két holdról 84 ezer forint Dehát mennyi is termett — a két hold gyümölcsösön? — Ezt számolgatjuk Pali bácsival. Kiderül, hogy legalább 300 mázsa. Ha a legkedvezőtlenebb átvételi árat vesszük, akkor is 84 ezer forint a tiszta haszon. Pedig az átvételi árnak csak a 60 százalékát vettük figyelembe. Negyven százaléka ugyanis a gazdáké. — Bárcsak tíz hold lenne belőle a szövetkezetben! — sóhajt a főkertész. Nos. almafák szép számmal vannak a szőlősorok között is. Téli almából az összes termés lesz vagy 25 vagon. A közösnek járó tiszta jövedelem előreláthatólag megüti a 600 ezer forintot. A növényvédelemből — háti permetezőgéppel ■— maguk a gazdák is kivették részüket. A szereket természetesen a közös adta. A permetezésért 2(1, a szedésért, válogatásért szintén 20 százalékát kapják a bevételnek. A kétszerese megtérül — Végső soron mennyi a termelési költsége egy kiló almának? — kérdezem Pali bácsitól. — Nem több, mint egy forint ötven fillér — feleli. — Jövőre még tovább kívánjuk csökkenteni a növényvédelmi kiadásokat. Hogy mi módon? Úgy, hogy kevesebb anyagráfordítással ugyanazt a hatást szeretnénk elérni, mint eddig. Ez a permetezőgép porlasztójának a tökéletesítésével megvalósítható. A szövetkezet még a tél folyamán beszerezte 400 ezer forint értékű összes növényvédő szerét. Ezt azonban nemcsak az almafákra használták, hanem a többi gyümölcsfára és a szőlőkre, sőt 800 holdon a szántóföldi növényekre, a lucernára, cukorrépára, a paradicsomra, burgonyára, dinnyére és a gabonafélékre is. Ez a ráfordítás nem csekély, de bizonyos, hogy a költségek kétszerese is megtérül a jó növényvédelem eredményeképp. Hatvani Dániel Naponta ezerkétszáz mázsa Az Alföldi Állami Pincegazdaság kiskunhalasi pincészetében teljes az üzem. Lófogatok állnak az udvaron és a telep előtt az utcán, várva, hogy a szüret „eredményét” átadhassák. — Az idén a meleg nyár miatt korábban értek a szőlők — mondja Vaszari Vilmos pincevezető. — Más években jóval később kezdődött a szüret. Tavaly például csak október 3-án hozták be az első szállítmányt, most viszont már szeptember 15-én. A múlt hét első napjáig — 23-ig — 9000 mázsát vettünk át, tehát átlagban napi ezer mázsát. Elsősorban a kadarkát szedik, az egyéb fajtákat csak szükség esetén. Általában eleget tesznek a termelők többszöri felhívásainknak, s megértik, hogy a tőkén hagyja, naponta csaknem fél cukorfokkal „tartalmasabbak” lesznek a bogyók. A próbamérések azt mutatják, hogy a kövidinka jelenlegi cukorfoka 16. Ha az időjárás kedvez — s jelentős mérvű romlást még egy esetleges kisebb esőzés sem okozhat —, akkor október közepére a kövidinka átlagos cukorfoka a 19-et is elérheti. Ez pedig, ha az ártáblázatot nézzük, kilogrammonként csaknem egy forint többletet jelent a mostani cukorfokhoz képest. A kiskunhalasi pincészet napi szőlőfeldolgozó teljesítménye, nyújtott műszakban, 1200 mázsa. Két bolgár mobilgép és öt hidraulikus prés végzi a sajtolási. A kövidinkás bácsi időközben megnyugodott. Elhatározta, hogy éberen vigyáz a termésre, „megkettőzi az őrséget”, s akkor a későbbi szedés lényeges haszonnal jár majd mindnyájuk számára. Jóba Tibor Tíz mű helykocsi gépállomásainkon Úgy e'eti szolgálat a géphibák megszűntetésére A silókombájnokkal, főként a kisebb teljesítményű NDK- gyártmányúakkal sok baj történt gazdaságainkban. A géphibák mielőbbi kijavítására a gépállomások műhelyeiben még augusztus közepén ügyeleti szolgálatot szerveztek. Néhány szakember a munkaidőn túl is a műhelyben tartózkodik, hogy üzemzavar esetén nyomban segítséget nyúj thasson. Ezt a jól bevált módszert gépállomásainkon jelenleg is alkalmazzák. A gépállomások szerelőinek gondja van a közös gazdaságok silókombájnjaira is. Figyelemmel kísérik azok munkáit, s arra is ügyelnek, hogy a tartósításra kerülő takarmány taposását szakszerűen végezzék. Az egyéb gépek rendkívüli hibáinak helyrehozására brigád- szerelői hálózatot létesítettek. G épállomásonként egy-egy szerelőre mintegy 14—15 gép gondja hárul. Az apróbb hibák javítása a helyszínen történik, a bonyolultabb üzemzavarokat pedig a kiküldött műhelykocsi kezelőszemélyzete szünteti meg. A megye gépállomásainak műhelykocsival való ellátottsága egyébként az előző évekhez viszonyítva javult, bár még korántsem kielégítő. Megyénk nagyobb gépállomásai összesen tíz műhelykocsival rendelkeznek. Megújhodik a gépüzem Az Alsó-dunavölgyi Vízügyigazgatóság bajai gépüzeménél az irodaház emeleti ablakából nézünk szét a telepen Csontos Sándor Diesel-mérnök üzemvezetővel. Lemutat a korszerűtlen kis épületekre. — Eddig ezekben bontottuk, szereltük a hatalmas lánctalpasokat, dózerokat, földtúrógépeműhelycsarnokot, 1964-re leszállítja — magyarázza a mérnök. Ugyancsak itt helyezzük el a főhatóságtól kapott, nagyfrekvenciájú edzőkemencét. Elektromos energiaellátásunk biztosítva lesz. Akkor megszervezhetjük a technológiai csoportot — lesz mire —, beszélhetünk technolóAz épülő vizügyigazgatóságl műhelycsarnok — a posztógyár felől nézve. (Pásztor Zoltán felvétele.) két, kotrókat. Emberi erővel kellett emelgetni a súlyos géprészeket. Se megfelelő darut, se korszerű felszerelést nem állíthattunk be a szükségépületek méretei, gyenge födémje miatt. A munkavédelmi követelményeknek sem tudtunk eleget tenni a szűk, zsúfolt műhelyekben. Hegesztőműhely, irodák, kis szerelő motorműhely, raktár, aztán megint bontó- és szerelő- műhelyek: értelmes technológiát szinte képtelenség ilyen körülmények között kidolgozni. Átmutatok a hajításnyira folyó építkezésre. — Szarka Lajos művezető, a Burkovics-brigád tagjai, meg a többi építő megígérték, hogy ebben az évben elkészülnek az új csarnokkal. — Ha megépül, szállíthatja a Ganz-MÁVAG a futómacskás új darut. 1965-re volt programozva, de mivel tető alá hozzák az új giai fegyelemről. A téli gépjavítást nem kell szabadban végezni, vagy abbahagyni és átcsoportosítani, vagy elküldeni a munkásokat. Űj műhely, új öltöző, zuhanyozó, meleg víz — szívesen nálunk maradnak a munkások. (t) Központi irodát építettek a jakabszállási tszcs-gazdák Társadalmi munkával új, központi irodát építettek a jakabszállási Népfront Termelőszövetkezeti csoport gazdái. A csoport fel nem osztható alapjából mindössze a 20 ezer forintot kitevő építési anyagköltséget kellett fedezni. Rövidesen szőlő- és gyümölcsfeldolgozó üzemet hoznak létre a termelőszövetkezeti csoportban és tervbe vették egy kétkilométeres bekötőút építését is. Sándor bácsi Természetjárásunk során a közelmúltban programunkba vettük a Kecskemét közelében levő híres Tőserdőt is. A Tisza tündérrózsás holtága mellett ütöttük fel sátrainkat. Reggel vidám nótaszó. hangos kacagás, pajkos, évődő beszéd ébresztett fel álmunkból. A közeli község háziipari szövetkezetének dolgozói vágták és hántották sokféle hasznos készítményeikhez a fűzfafesszőt. Eközben tréfálkoztak egymással. Hamarosan összeismerkedtünk. Elmondtuk, hogy Szegedről jöttünk, természetbarátok vagyunk. Festők, iparművészek. Élmény, téma után kutatunk az itteni Tisza-parti táj elragadóan szép környezetébe*. A szövetkezet legidősebb tagja, már a hetvenen is túl járó Boros Sándor bácsi, kifogyhatatlan volt mókáiból, anekdotáiból. Nagyokat nevettünk egy-egy humoros történetén. Egyszer csak elébünk állt kihúzott derékkal és azt kérdezte: elhissziik-e, hogy ő még nem volt orvosnál, mióta az eszét tudja, és hogy életében csupán egyszer fényképezték le — muszájból! —, mert személyi igazolványához kellett a kép. Eldicsekedett azzal is, hogy fején a kalap — még a vőlegénykalapja! — Lakodalom után harmincvalahány esztendeig ünneplőnek hordtam ezt a vén jószágot — mondta és meleg fényben mosolygott a szeme. — Mikor vége lett a háborúnak, fogtam és azt mondtam neki: vége a te ünneplős életednek is. Munkába! Attól kezdve mindig ilyen vígan vagyunk mi ketten, én meg a kalapom! Csak az asszony haragszik rá kegyetlenül. Egyszer már bele akarta fojtani a Tiszába... Hej, pedig akkor, a lakodalmunk napján, még a szeme nézésével is cirógatta! — Régen volt az, ugye, Sándor bácsi? — Régen?. Hát ahogy vesszük. Ötven esztendeje. Nekem mintha csak tavaly lett volna, úgy emlékszem rá éppen. Mert igen rövid ám ötven esztendő az ember életében. Ügy elszalad az, mintha pulikutya kergetné! — Sándor bácsi engedje meg, hogy lefessük a vőlegériykalapban. — Még mit nem! — kiáltotta ijedten és gyorsan bement az erdőbe. Úgy déltájban a hátunk mögé somfordáit. Nézte a képet, amit a holt Tiszáról festettünk. Sokáig nézte, s egyszer csak megszólalt. Ennyit mondott: — Egy föltétellel! Helyben vagyunk, gondoltuk, mégiscsak sikerül lefesteni az öreget. — S mi lenne az? — Ha a képből nekem is jut — meg a tizenkilenc unokámnak egy-egy. Egymásra nevettünk. Bólintottunk. Még alkonyat előtt elkészült Sándor bácsi portréja, a vőlegénykalapban. Pompás „Tanulmány fej” lett belőle. Ott volt az egész brigád, amikor óvatosan becsomagoltuk. — Hát a többivel mi lesz? — kérdezte láthatólag bizalmatlanul. — Meglesz, Sándor bácsi, a jövő héten elküldjük. Mielőtt hazaindultak volna, az öreg a sátorhoz jött és megkérdezte: — De ugye számíthatok a képekre? Megnyugtattuk. Odahaza a portréról húsz színes felvételt készítettünk és elküldtük Sándor bácsinak. Tegnap — nagy meglepetésünkre — egy eredeti, művészi színössze- íllítású. vesszőbe kötött, hasas bütyköst hozott a postás. A dugót leszorító papír alatt levelet is találtunk. Sándor bácsi írt ..mellékelten” — röviden, de velősen: „Használják egészséggel!” Vörös Lajos Volna mit jegyezni a brigádnaplókba Az ÉM Épületasztalos és Faipari Vállalat kecskeméti parketta-gyáregységében a szocialista brigádok versenyében első helyen Miskolczi Lídia brigádja áll. Ez mutat legjobb példát a munkafegyelemben, a munka minőségében és mennyiségében, közösség iránti magatartásában. Az összerakok közül Garzó Lajosné 134, Szelei Ferencné 132, Papp Ilona 132 és Rékósi Rudolfné 130 százalékos teljesítményével emelkedett ki. Alaposan kiveszik részüket az építőipar feladatainak megoldásából. Sajnos, rossz példára is tudunk hivatkozni. A. I. brigádja azért esett ki a szocialista brigádmozgalomból, mert ő, a brigádvezető az alapkövetelményeknek sem tett eleget — igazolatlanul hiányzott. Hogyan várhat a többitől munkafegyelmet, aki maga is ilyen példát mutat? Mit veszített fegyelmezetlenségével egyénileg A. I.? Egy nap fizetett szabadság, egy nap munkaidő-kiesés, egész havi fizetett ebédpénz, mely nála kb. 200 forintot tesz ki; ebben foglalható össze az ő károsodása. De mit veszített a brigád? Kizárták őket a mozgalomból, s ez erkölcsileg olyan hatással van a tagokra, hogy azt nem lehet A. I. anyagi kárával összehasonlítani. Más brigádoknál a brigádnaplót kezelik felületesen. Legtöbb brigádvezető megelégszik azzal, hogy fiókjában ott hever a napiócska, pedig, mint a fenti eredmények is bizonyítják, bőven van esemény — a százalékok teljesítésének érdekes története, a brigádtagok helytállása, magatartása stb. —, amit mindmind be kellene vezetni. A szocialista brigádmozgalomban szépen szerepelnek a KISZ-fiatalok is. Arra azonban még nem nyílt lehetőség, hogy kizárólag KISZ-istákból álló brigádot alakítsunk ki. Bízunk abban, hogy a jövőben ez is megvalósul. Farral Etelka
