Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

IMS. október 1, kedd Teljesítette export-tervét a ZIM Csaknem száz szakmunkásra van szükség Negyedszer nyerlek el az ezüstserleget Vasipari üzemeink helytállása a harmadik negyedévben Kitüntetések és jutalmak a takarékosságra nevelésért Bár a pontos számítások még nem történhettek meg, ar­ra a kérdésre választ kapha­tunk, teljesítik-e harmadik ne­gyedévi tervüket például vas­ipari üzemeink? Kiindulásnak vehetjük a tervteljesités augusz­tus végi eredményeit. Négy üzem, a kecskeméti ZIM, a Ba­jai Villamosipari Gyár, a ba­jai DÁV és a kecskeméti re­szelőgyár 99—100 százalék kö­rül járt készáru-tervteljesítésé- vel, illetve 98—105 százaléknál a teljes termelési tervvel. Egye­dül a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár nem érte el a 80 százalékot sem. Az utóbbi ki­vételével tehát valamennyi vas­ipari üzem tervteljesítéssel zár­ja a harmadik negyedévet, amint erről informálták a Va­sas Szakszervezet megyei elnök- , ségét. Fél évkor még a kecskeméti ZIM is a nemteljesítők között volt, mostanra azonban a biztos teljesítők közé verekedte fel ma­gát. A munkások versenykedve, a műszakiak növekvő aktivitása, az újítómozgalom fellendülése a legfőbb tényező abban, hogy előbbre ugrottak vasipari üze­meink. ♦ Külön ki kell emelnünk a Zománcipari Művek kecskeméti üzemének előrehaladását az ex­portterv teljesítésében. Fél évkor még nem sikerült, most megvan KiiflnSre vizsgáztak Kecskemét határában, a Szőlészeti Kutató Intézet miklóstelepi részlegében, évek óta kitartó nemesítő munkát végeznek a kuta­tók, hogy a jelenleg köz­termesztésben levő homo­ki borszőlőknél minden tekintetben jobb fajtákat állítsanak elő. Nyolcezer hazai és külföldi fajta ke­reszteződéséből származó hibridek közül a 25 leg­jobbat jelölték ki továb'o- szaporításra. A fajtajelöltek több éves megfigyelés után most is kitűnőre vizsgáztak. A ku­tatók főleg a kadarka ne­mesítésében értek el jó eredményeket. A homoki kadarka és a francia vörös borszőlő kombinációjából származó egyedek nemcsak — mint általában az eddig ismert fajták — a héjukban, ha­nem a húsban is bőséges színanyagot tartalmaznak, így már a préselésnél elő­erjesztés nélkül vérvörös levet adnak. Emellett laza fürtűek, s a betegségekkel szemben jobban ellenáll­nak. A fehér borszőlő neme- nítésében is sikerültek a ,házasítások”. Az ezerjó és a szürkebarát, a hársleve­lű és a tramini keveréké­ből kitűnő ízű és zamatú termést adó hibridet nyer­tek. Az intézetben most szü­retelik a fajtajelölteket, s a minősítést rávezetik a törzskönyvekre. Eddig a legtöbb pontot a kiváló színeződésű, kemény héjú, úgynevezett homokvére fajtajelölt kapta. Az új hibrideket, törzs­táblákon szaporítják to­vább. A vörös fajtákból az idén rügydugványozás­sal sok ezer szaporítóanya­got állítanak elő. a százszázalék, annak ellené­re hogy nagy létszámhiánnyal küzd a gyár. A Kiskun fél egyházi Vegyipari Gépgyár eredményes­ségét nagyon hátráltatja a koo­perációs üzemek késedelmessé­ge az anyagok, alkatrészek szál­lításával. Ilyen körülmények között is próbálnak erőfeszíté­seket tenni az üzem műszaki ve­zetői, akik a szombatonként rendszeresített megbeszéléseken hoznak határozatokat, milyen intézkedéseket tudnak mégis tenni a tervteljesítés érdeké­ben. így csökkentették jelentős mértékben az anyag- és kész­árumozgatást azzal, hogy egyes gyártmányok készítését megfe­lelőbb műhelyekbe irányították át Sokat javult a munka a Vegy­ipari Gépgyárban, de még min­dig vannak szervezési, progra­mozási hibák. Csaknem 100 fős szakmunkás- hiánnyal küzd ez a gyár is. En­nek enyhítése érdekében a párt­ós tanácsszerveken keresztül is igyekeznek elérni az üzem veze­tői, hogy a Félegyházáról vidék­re járó munkásokat otthoni el­helyezkedésre bírják. Teljes termelési tervét a Ba­jai Villamosipari Gyár is telje­síti, igen visszaesett azonban exporttervének valóra váltásával. Fél évkor 108,1 százalékkal büsz­kélkedhetett az üzem, júliusban azonban 32, augusztusban pedig 1,1 százalékra esett vissza. Itt is igen visszavetette a termelést, hogy a kooperációs gyár a por­szívók műanyagtokját nem meg­felelő minőségben készítette el. Khlötlös ellentmondás, hogy a megyében legszebb újí­tási eredményeket felmutató üzemben legtöbb ésszerűsítést, javaslatot éppen a Vénusz por­szívók gyártásánál vezették be. Egészében 254 újítást nyújtottak be ebben az évben a dolgozók, s azok nagy részét már alkal­mazzák is. Ennek révén 1 mil­lió 200 ezer forint megtakarí­tást értek el. így gátolják kooperációs hí bák a helyi kezdeményezések még nagyobb kibontakozását a vilamosiparinál is; mint aho­gyan Kiskunfélegyházán is rend­kívül kellemetlen, amikor már készen állnak a gyártmányok, fontos exporttermékek, de még­sem tekinthetők késznek, mert egyetlen alkatrészt kellene még beszerelni. A bajai DÁV-nál hónapról hónapra biztonságos a tervtel­jesítés. Első félévi eredményük is felül volt a száz százalékon, most talán még jobban sikerül. 4 kecskeméti reszelőgyár­ról majdnem ugyanezt mond­hatjuk, azzal a különbséggel azonban, hogy még egyenlete­sebben és magasabban 100 szá­zalék fölött tartják a szintet. Ebben az üzemben is nagy haj­tóerő a munkaverseny, mely nemcsak üzemen belül, egyes műhelyek, hanem a nagyválla­lat gyáregységei között is folyik. Ez utóbbi verseny során már négyszer nyerte el a kecskeméti gyár az ezüstserleget. Mint lapzártakor értesültünk, becsülettel teljesítette három­negyedéves tervét a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepe, valamint a Szerszám- és Gépelemgyárak Gépelemgyára kecskeméti telepe is. Nehéz József, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. mezőgazda­sági osztályának vezetője nyi- afkozott lapunknak arról: mi­ként fejlődnek tovább jövőre az ország legnagyobb járásának kö­zös gazdaságai. — Járásunkban a szőlő- és gyümölcstelepítés továbbra is elsőrendű fontosságú — mon­dotta. — E nagy program vég­rehajtásában az idei ősz jelentős mérföldkő lesz, csaknem két és fél ezer holdon hoznak létre új ültetvényeket a szövetkezetek. Ezzel a második ötéves tervben szereplő előirányzat kétharmad részben teljesül. örvendetes, hogy ebből a mun­kából a termelőszövetkezeti cso­portok is — amelyek területüket tekintve ötvenszázalékos hánya­dot képviselnek a járásban — mindinkább kiveszik részüket; elsősorban az orgoványiak, a bu­gaciak és a lajosmizseiek. Ám, hogy jövőre se lankadjon a te­lepítés irama, 11 gazdaságban 260 holdon létesítünk szőlőgyö- kereztető iskolát, amely több mint a kétszerese lesz az idei­nek. Ezzel megoldódik a szapo­rítóanyag-ellátás gondja, amely pillanatnyilag még kedvezőtle­nül befolyásolja a telepítéseket. A gyökereztető iskolát egyéb­ként teljes mértékben öntözik a gazdaságok, ami által 80 száza­lékos mértékben első osztályú eredés érhető el. Nem csekély jelentőségű a ho­moki szántóföldi gazdálkodás eredményesebbé tételével kap­csolatos törekvésünk sem — folytatta az osztályvezető. — Kétezer hold rossz minőségű ho­mokon nagyszabású talajjavítást tervezünk elvégezni. Holdan­ként pár száz mázsa — műtrá­gyával kevert — lignitet és tő­zeget juttatunk Lajosmizse, La­kitelek, Tiszakécske és Helvé­cia közös gazdaságaiban a talaj­ba. Ez év őszén 33 ezer holdon — a tavalyinál háromezer hold­Az 1962—63. évi megyei ta­karékossági versenyben, mint már korábban közöltük, jó ered­ményeket érték el az iskolák is. Jutalmazásukra 30 000 forintot biztosított a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, amelynek szétosztása folyamatban van. Most a Művelődésügyi Minisz­térium oklevéllel tüntette ki és jutalomban, részesítette azokat a pedagógusokat, akik az ifjú­ság takarékosságra nevelésében a legjobb eredményeket érték el. Oklevelet és jutalmat kap­tak: Kun Imréné a kiskunmaj- sai Szanki úti, Zepp Fülöp a dal nagyobb területen — ve­tünk. illetve jórészt már el is vetettük a kenyérgabonát. Zömmel rozs­ról van szó, amelyből teljesen 'a kecskeméti H-fajtát vetik a gazdaságok. Ennek terméshoza­ma az idén is meghaladta a ko­rábbi évek bármelyikét, a ter­melőszövetkezetek átlagtermése megközelítette a hét mázsát. A szántóföldi gazdálkodással kapcsolatban szólnunk Kell a gazdaságok gépellátásáról is. Ebben az évben 50 erőgéppel és 24 teherautóval növekedett a szövetkezetek gépparkja. A 28 tsz közül jelenleg már hat egy­általán nem szorul gépállomás­ra, s ha a saját géppark lövő­re az ideihez hasonló mértékben gyarapodik, ez a szám megkét­szereződik. Az öntözés és a zöldségter­mesztés lehetőségeiről az aláb­biakat mondotta Nehéz József: — Az idén majdnem két és fél ezer holdra juttattak mester­séges csapadékot a járás szövet­kezetei. Kizárólag kertészeti kultúrákat öntöztek, lövőre az lenne a cél, hogy a takarmány- növények egy kis része is kap­A nyugdíjazás előtt állók megelégedéssel tapasztalják, hogy nyugdíjügyeik intézésében hatékony segítséget kapnak üze­mükben, s mire nyugalomba vo­nulnak, járandóságukat már az első hónaptól kezdve pontosan kézbesíti a postás. Mindez az üzemi nyugdíjelőkészítő bizott­ságoknak köszönhető, amelyek­nek hálózata most már szinte az egész országra kiterjed. Különféle adminisztrációs okok miatt 1962-ben még átlagosan 31 napig kellett várakozni az első nyugdíjra, ez a várakozási idő a társadalmi bizottságok közreműködésével Budapesten jánoshalmi I. számú, Tóth Bol­dizsár a bócsai „Beniczki”, Bér­ces Lajos a lajosmizsei központi, Szabadszállási István, a kiskő­rösi Petőfi, Molnár Ferencné a kiskunhalasi felsővárosi, Váradi Ferencné az ágasegyházi, Só­lyom Ferencné a szalkszentmár- toni, Csengődi Dezső a kaskan- tyúi, Hajdók Imre a nagyba­racskai, Sipos Jánosné a solti, Fábián János a dunapataji álta­lános iskola, Fekete Károlyné a bajai tanítóképző gyakorló iskola, Benkö Péterné a Bajai Kertészeti Technikum és Mol­nár Pál a kiskőrösi Petőfi gim­názium tanára. jón öntözővizet. Sajnos, a víz- nyerés lehetősége úgyszólván csak a Tisza mentére, valamint Izsák környékére korlátozódik. Ami a zöldségtermesztést 'illeti; ennek területét nem kívánjuk növelni, annál inkább az egy holdra ju­tó hozamot, főként a primőrök termesztésével. Ennek segítése céljából nagyüzemi palántane­velőt létesítünk Lásziófalván. Lakiteleken és Tiszakécskén. Az adottságokhoz mérten szükség van az állattenyésztés fejlesztésére is. Ennek érdeké­ben jövőre 17 ezer hízott sertést szándékoznak értékesíteni a gaz­daságok, kétezerrel többet az idei mennyiségnél. Az alap­anyag biztosítása céljából azon­ban a tenyészállat létszámát hétezerre kell növelnünk. Fej­lődik a tehenészet is, s jövőre csaknem 50 ezer hektoliter tej átadására nyílik lehetőség. Évek óta az első tél lesz az idei, ami­kor előreláthatólag nem lesz hiány a tömegtakarmányokból fejezte be nyilatkozatát a me­zőgazdasági osztályvezető. H. D. 19, Nógrád megyében 15, Fejér megyében 12 napra csökkent. Mintegy százötven vasipari üzemben a társadalombiztosí­tási kifizetőhelyek munkáját is ellenőrzik a szakszervezeti ak­tivisták, hogy elejét vegyék kü­lönféle törvénytelenségeknek. A jövőben még szélesebb körű segítséget akarnak nyújtani az arra rászorulóknak a társadal­mi bizottságok. A nagyobb üze­mekben az öregségi nyugdíja­kon kívül a rokkantsági, az öz­vegyi, vagy a szülői jogon járó nyugdíjak és az árvák ellátásá­nak ügyében is hatékonyan tá­mogatják a dolgozókat. Kukoricás szekéren Ritkul a kukoricák dárdás serege a kiskun- halasi Vörös Október Termelőszövetkezet 423 holdas tábláján. Tarka kendők, gyűrt szélű ka­lapok imbolyognak a sorok között, nyomuk­ban aranysárga kupa­cokban gyűlik a cső és rendre dől az emberma­gasságú szár is. Tüske László elnök megemel egy-egy csövet, tenyerén hintáztatja, mérlegeli egy kicsit. — Jól fizet a kukori­ca az idén — mondja. — Átlagosan 26—27 má­zsát ad holdanként. De kell is nagyon, sok az állatunk és a termés­nek mintegy a 25 szá­zaléka a tagok birtoká­ba kerül. Parcellás mű­velést folytatunk és ku­koricával segítjük a ház­táji szerződéses hizla­lást is. — A tárolás nem okoz gondot? — Idén már nem. Né­hány nap múlva felépül két góré, együttes be­fogadóképességük 20 va­gon. Az építkezéssel bi­zony elkéstünk egy ki­csit, de nem rajtunk mú­lott. Csak augusztus 5-én kaptuk meg a szükséges anyagot. Kukoricás fogat döcög el mellettünk. Felka­paszkodunk mi is a ko­csiderékba és beszédbe elegyedünk a rakomány tetején „trónoló” csinos útitársunkkal, Juhász Ilonkával. Ilonka admi­nisztrátor, a vasútállo­máson dolgozik. Szabad­ságának első napján ki­jött kukoricát törni édes­apja mellé. Hajnal óta 28 mázsát szüreteltek le négyen. — Hát a vőlegény nem segít? — kérdi az elnök mosolyogva. A kislány úgy tesz, mintha nem hallaná, sürgősen igaz­gatni kezdi a csöveket — le ne potyogjanak —. aztán másról kezd- be­szélni : — Ég a tenyerem, éles volt a kukorica levele. Már a nyelvemen van a kérdés: vajon az arca is attól ég? De lenyelem a piszkálódó mondatot és megelégszem azzal, hogy egymásra kacsin­tunk Tüske elvtárssal. Krumpliföld mellé ka­nyarodik a dűlő. Fel- egyenesednek és felénk lobogtatják kendőiket a tábla túlsó oldalán haj­ladozó asszonyok. — Még hét hold ter­mését kell felszedni, az­tán mehetnek ők is ku­koricát tömi — mondja az elnök, majd büszkén mutatja az üde zöld ár­patáblát. — Lassan el­bújhat benne a fürj — szól hátra az ülésről az öreg fogatos. — Mire be­áll a hideg, bizony jól megerősödik — nyugtáz­za Tüske László az el­ismerést. A központi major ud­varán már jó néhány ku­koricás fogat vesztegel. Tököt rágva pihennek a lovak, dolgoznak a ko­csikat ürítő villák és lassan heggyé tornyoso- dik a termés. Békés Dezső Nagyszabású telepítés, homokjavítás, új palántanevelő telepek a kecskeméti járás közös gazdaságainak terveiben A fövőben a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjügyek intézésében is segit a szakszervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom