Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! / xvm. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ara 60 fitter 1963. OKT. 23, VASÁRNAP T urn wr m w orodes Az egyik termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk. Fejből sorolta a gazdasági eredmények mutatóit. Pontos adatokkal szolgált a termésről és az állatállományról, a várható szaporulatról, a borjakról, a malacokról, még a csibék számáról, fejlődéséről, elhullásáról is. Büszkén csillogott a szeme, volt is oka rá. Vele örültünk a sikereiknek. kémének elsősorban segítséget. Ez azonban — nem csoda — eszébe se jutott az anyának. A tanács időközben már intézkedett, emiatt felesleges lenne beszámolnunk az esetről. Csakhogy az ilyen légkör, az ilyen szellem nem ritkaság, A gazdasági vezetők gyakran azt hiszik, elég, ha csak a „maguk dolgával”, értsd: a gazdaság ügyeivel, a terméshozamokkal, állatállománnyal, Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés szombati ülését Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Vida Miklós budapesti képviselő interpellációjára Ajtói Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Ognyeno- vics Milán Baranya megyei képviselő javaslatára, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, 1975-re építsék meg a még hiányzó bekötő utakat, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter azt válaszolta, hogy ezt az időpontot túlságosan távolinak tartja. — Meggyőződésem, hogy sokkal hamarabb végrehajtjuk ezt a programot — mondotta Kossá István miniszter. A továbbiakban elmondotta, hogy a megyei székhelyeknek az országos úthálózatba portalanított. jó utakkal történő bekapcsolását már végrehajtották. Rövidesen befejeződik a járási székhelyek bekötőútjainak megépítése is. A képviselő által kért határidőnél hamarabb lesz megvalósítható az összes községek bekapcsolása az országos úthálózatba. Krizsanyik Jánosné Nógrád megye képviselője a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földművelésügyi miniszterhez. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszában elmondotta: A talajerózió nemcsak Nógrád megyét érinti — az ország összes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió erősen erodált. A Földművelés- ügyi Minisztérium és a többi illetékes szervek ismerik a problémát, s a megoldásához szükséges intézkedések már folyamatban vannak. A 3004/6-os kormányhatározat értelmében - a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelőszövetkezetek pusztulásnak kitett és gyenge minőségű talajainak védelmére, illetve javítására. Czigler Elek Szabol cs-Szat- már megyei képviselő egyes mezőgazdasági gépek tartalék- alkatrész-ellátásával kapcsolatban tett fel kérdést a földművelésügyi miniszternek. Mint mondotta, nemcsak a külföldi, hanem egyes hazai gyártmányú gépekhez sem mindig lehet tartalékalkatrészt kapni. Szóvá tette azt is, hogy gyakran néhány forintos kisebb alkatrészeket csupán a nagyobb értékű géprésszel egybeépítve árusítanak, s így a termelőszövetkezet a többszörösét kénytelen kifizetni a valóban szükséges összegnek. Megkérdezte azt is: a megye mezőgazdasága számíthat-e a közeljövőben több kisgépre, mint például egyirányú tárcsákra, palántázógépek- re, silózókra, műtrágyaszórókra. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elmondotta, hogy a mezőgazdaság gépesítésére az idén 3,2 milliárd forintot költenek. Elsősorban a talajművelőét, az aratást és a nehéz fizikai munkát igénylő kaszálást igyekeznek gépesíteni. A tarta- lékalkatrész-ellátást is igyekeznek javítani. Az idén a tavalyinál 30 százalékkal több gép- alkatrészt kap a mezőgazdaság. A mezőgazdasági gépek jelentős része külföldről származik, s előfordul, hogy a pótalkatrészek késve érkeznek meg. A hazai gyártmányú gépek alkatrészeinek utánpótlását azonban meg kell és meg is lehet oldani. A Földművelésügyi Minisztérium gépjavító vállalatai az idén például 300 millió forint értékű alkatrészt állítanak elő, majdnem háromszor any- nyit, mint 1961-ben. A továbbiakban dr. Révai Zoltán Győr-Sopron megyei, dr. Móricz Virág Pest megyei, Placskó József né Zala megyei, Bodonyi Pálné budapesti, Ra- meisl Ferencné Baranya, Orosz Józsefné Fejér, Gazsó SáTtdor Zala, Szapor Kálmán Vas megyei és Horváth Károiyné budapesti képviselők interpellációjára az illetékes miniszterek válaszoltak. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánná zárta be. (MTI) Megyeszerte im'giinneplik november 7-ét Megyeszerte élénk előkészületek folynak november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére. Kecskemét valamennyi üzemében, vállalatánál és hivatalában az előzetes tervek szerint november 6-án tartják az ünnepi megemlékezéseket, számos helyen ez alkalommal jutalmazzák és tüntetik ki a szocialista építőmunka legjobbjait. A megemlékezéseket több helyen kultúrműsor követi. November 6-án este 7 órákor a Katona József Színházban kerül sor a városi díszünnepségre —, amelyen Erdélyi Ignác, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára mond beszédet, majd a színház művészei mutatkoznak be ünnepi műsorukkal. November 7-én, a korábbi évektől eltérően, délelőtt 9 órakor kerül sor a városban levő négy szovjet hősi emlékmű megkoszorúzására. Hasonló ünnepségekre készülnek megyénk több városában és községében is. — Kiskunfélegyházán ugyancsak november 6-án este a városi művelődési házban tartják az ünnepi megemlékezést, amelyen Bodnár András, a városi—járási párt-végrehajtóbizottság tagja méltatja a forradalmi évforduló jelentőségét. November 7-én a járás valamennyi községében és Kiskunfélegyházán is koszorút helyeznek el a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek dolgozói és az iskolák diákjai a szovjet hősök emlékműveinél és sírjainál. Kiskunhalason november 6-án a fegyveres erők klubjában kerül sor díszünnepségre, ahol Sipos János, a járási-városi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd a Nagy volgai csata című szovjet dokumentumfilmet mutatják be. Az ünnepségek előkészítésére alakult bizottság Kalocsán is jóváhagyta a megemlékezések programját. E szerint november 6-án a város üzemeiben két műszakváltás közben emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről. Este a művelődési házban kerül sor központi ünnepségre, melyen Kriston Ferencnek, a városi tanács vb elnökének beszéde után kétórás kultúrműsort mutatnak be a művelődési ház művészegyüttesei, a KISZ-tánc együttes, s vendégül várják az előadásra a drágszélieket is. November 7-én reggel színpompás díszszemle után koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét. Kiskőrösön november 6-án este dr. Magyar Géza, a járási párt- vb tagja ünnepi beszéde után a művelődési házban új műsorral mutatkozik be az irodalmi színpad és a községi énekkar. Nagyszabású ünnepségek lesznek a dunavecsei járás községei közül Szabadszálláson, Kunszent- miklóson, Dunavecsén, Solton és Hartán, ahova a november 7-i koszorúzásokra szovjet vendégek is érkeznek. Szövetkezeti építkezés — daruval Épül a kisszállás! Búzakalász Tsz központi majorságában az új, önitatós, betonjászlas, 96 férőhelyes tehénistálló. Mint ahogy képünkön is látható, az ÉM. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat dolgozói daru segítségével rakják helyükre a vastetőszerkezet három és fél mázsás elemeit. A több mint egymillió forintba kerülő új létesítménybe december elején „költöznek be” a szövetkezet jószágai. (Pásztor Zoltán felvétele.) Hanem amikor a tagok szociális helyzetére tereltük a szót, elbizonytalanodott a hangsúly, hézagosabbak lettek az adatok. Amikor pedig azt tudakoltuk, hány gyerek van a szövetkezeti családokban, milyen iskolába hányán járnak, s egyáltalán miféle gondjaik, bajaik vannak, mit tesz a szövetkezet az érdekükben — végleg megakadt az elnök. Mentegetőzött, hogy van neki elég teher a vállán anélkül is, ilyesmivel aztán éppen nem ér rá foglalkozni. Ha ő nem, hát ki törődik akkor ezekkel a dolgokkal a szövetkezetben? — kérdeztük. Széttárta a kezét: senki. Túlzás lenne azt a következtést levonni az elmondottakból, hogy beszélgetőtársunk valamiféle szőrösszívű ember. Nem. Ügy tudjuk, szeretik a gazdaságban. Egyszerűen csak agyonterhelt vezető. Nagyon jól végzi a rábízott szövetkezet ügyeit, mégcsak nem is olyan szempontból végzi jól, hogy fokról fokra emelkednek irányítása alatt az eredmények és tisztakezű gazdálkodás folyik máluk, hanem úgy is, hogy munkája értelmének azt látja: boldoguljanak a közösben az emberek, legyenek elégedettek a jövedelemmel, éljenek jól. Akkor miért kellett felhány- torgatni ezt a beszélgetést? Mert a kérdésünk a gyerekekről nem akadékoskodásból hangzott el, nem azért, hogy „megfogjuk” valamiben az elnököt, hanem az egyik család áldatlan helyzete ügyében kerestük fel. A részeges apa miatt az anya kénytelen volt a tanács gyermekvédelmi felügyelőjéhez fordulni. Magának az elnöknek is sok baja volt az apával mint munkással, a család „belügyeit” azonban már nem ismerte. Ami még a kisebbik hiba lenne, ha egyébként olyan szellem uralkodnék a szövetkezetben, hogy az emberek ilyen belső- gondjaikban, bajaikban is a vezetőséghez fordulnának, tőlük forinttal törődnek. Amióta nagyon sok szó esik a kultúráról, oktatásról, nevelésről — esetleg még ehhez is hajlandók segítséget adni. Afni azonban az emberek mindennapi apróbb-nagyobb egyéni bajait illeti, az már, úgy hiszik, nem az ő feladatuk. Szó sincs itt arról, hogy a magánéletük felett ellenőrzést gyakoroljanak. Éppen ellenkezőleg! Arra van szükség, hogy az emberek bízzanak a vezetőikben. Olyan légkört kell teremteni, amelyben bizalommal fordulhatnak hozzájuk, mert tudják, hogy a közösségre és a közösség vezetőire bármikor és bármiben számíthatnak. Mert igaz ugyan, hogy a jó gazdasági munka elsőrendű feladata például egy termelő- szövetkezet vezetőjének, de nem önmagáért, hanem éppen az emberek érdekében. Akiknek csak úgy lesz napról napra jobb, könnyebb az életük, ha jobban dolgoznak, többet termelnek. Az emberekért történik nálunk minden, méghozzá minden emberért: a termelés, az oktatás, a nevelés, a politikai munka. Minden tevékenység végcélja az emberek boldogulása, boldogabb jelenének és jövőjének megteremtése, a szocializmus felépítése. Akadnak talán olyanok, akik fejüket csóválják: túlságosan is messze mentünk az egyetlen ilyen esetből adódó következtetésekkel. De emlékezzünk csak: már átéltünk egy korszakot, amikor gyakran ösz- szekevertük az eszközt és a célt, szem elől tévesztettük az embert. A közösség boldogulása az egyes emberek elégedett, alkotó életéből áll. Ezért nem feledkezhet meg a jó gazdasági vezető egy pillanatra sem a munka eredményei mellett a munka végzőjéről: a dolgozó, érző, gyakran gondokkal is küzdő és segítségre szoruló emberről. Aí. L.
