Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
1963. október 26, szombat 5. oldal A Kiskőrösi Gépállomás három „nehéz gépes” brigádjának éves tervében 55 370 nor- málholdnyi talajmunka elvégzése szerepel. A brigád tagjai célul tűzték ki, hogy tervüket legalább 15 százalékkal túlteljesítik. Október első harmadában már 51 ezer normálholdas teljesítményről adhattak számot. A 8000 normálholdnak megfelelő többletmunkát másfél hónap alatt köny- nyűszerrel elvégzik. Annál is inkább, mert október közepén már öt olyan gépet tarthattak nyilván, amelyek vezetőinek a pá rönkén ti teljesítménye éjjel-nappali műszakról lévén szó, felül van a 6000 normálholdon. Említsük meg a tíz vezetőt név szerint is: Dobler János és Schaffer István, Mikó Imre és Mikó József, Szent- györgyi Pál és Szentgyörgyi István, Farkas József és Fenyvesi Pád, Orbán Lajos és Papp József. Vállalták azt is, hogy az üzemanyag felhasználásában öt- százalékos megtakarítást érnek el. E tekintetben is kimagasló az eredményük: október 10-ig 4400 mázsa gázolaj volt rendelkezésükre bocsátva, s ebből csupán 2647 mázsát használtak fél. „Teljes gáttal” Rendkívül tanulságos megvizsgálni, mi tette lehetővé e kiváló eredmény elérését. A tervezettnél nagyobb teljesítmény főként annak köszönhető, hogy a műszakkiesés a gépek vezetőinek hibájából, mulasztásából egyszer sem fordult elő. A napi karbantartást rendszeresen és jól elvégzik. Ez egyébként összefügg az üzemanyag felhasználásában mutatkozó nagyfokú megtakarítással. Közismert tény ugyanis, hogy a jó műszaki állapotban levő gép kevesebb üzemanyaggal is nagyobb hatásfokot ér el, mint az elhanyagolt masina. Ugyanilyen fontosságú az is, hogy a traktorosok teljes „leterheléssel” foglalkoztatják a gépet. Az így megmozgatott földtömeg aránya jóval nagyobb, mint az a gázolajtöbblet, ami együtt jár a motor „teljes gázzal” történő üzemeltetésével. Természetesen ez nagy gyakorlatot és szaktudást feltételez. Térképolvasó traktorosok Mindez igényli, hogy szaktudásukat a brigádok tagjai állandóan növeljék. Evégett az elmúlt télen a gépállomás által szervezett szakmai tanfolyamon gyarapították ismereteiket. Hasonló tanfolyamot indítanak a most következő télre is, amely új „tantárggyal” bővül, nevezetesen a szinttérkép ismeretével. Nagy szükség van erre, hiszen — minthogy nem egy he* 1 yen dolgoznak — nincs arra mód, hogy minden gép mellé egy mérnököt állítsanak. Már jelenleg is vannak öten, akik magánszorgalomból megtanulták a térképolvasást. Még egy érdekes, nem lebecsülendő célkitűzésnek tettek e1 eget a traktorosok. Tekintettel a gépek számának „felfutására”, vállalták, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében maguk mellé új traktorost képeznek ki. Nem egy esetben az történt, hogy testvérüket „hozták” magukkal, s ez a kapcsolat még inkább lehetővé tette a gépek fokozott kihasználását. Az idősebb Gulyás Sándor pedig a fiával dolgozik egy gépen. JVem könnyű foglalkozás A 33 lánctalpas gépet jelenleg 14 helyen foglalkoztatják — Szalkszentmártontól Bajáig. A „legnépesebb” csoportban is csupán öt gép dolgozik. Ebből is, de a munka természetéből adódóan is, a traktorosok életkörülménye nem éppen irigyl %sre méltó. Rendszeres meleg ételt intézményesen csak az állami gazdaságokban biztosítanak részükre. Egyelőre probléma az is, hogy kevés a lakókocsi. Munkájukat gátolja a szak- szövetkezetek és tszcs-k sok esetben nem összefüggő parcelláinak egyengetáse, amikor is sok időt elrabol az egyik helytől a másikig történő húzat- gatás. Olykor üzemanyaghiány is előfordul, számos esetben pedig az alkatrész-ellátás akadozik. Leggyakoribb hiánycikk a drótkötél és .az ekevas. De túlnyomó többségükben fiatalok, akik értik és szeretik munkájukat, bármilyen nehézséget képesek leküzdeni. HATVANI DÁNIEL tését. Azóta megtörtént, s az emberiség a békés együttműködés jegyében még nagyobb közös vállalkozásoknak gyűrkő- 2ák, hogy csak egyet említsünk: a Déli Sark kiaknázásának. Bányák és hegyek Kezdjük a domboknál. Óbudán túl, a bécsi országút mentén félig ki vájt kis hegyeket látunk — tégla lesz a sok millió tonna, vöröses földből. Ha valahol nagyobb építkezésbe kezdenek, a földgyaluk órák alatt egész dombokat tüntetnek el. A Badacsony világszerte ritka szép bazalt-orgomasípjait a jövő évtől nem szabad pusztítani, nagyon helyesen védettnek nyilvánították. Ezek látható változások. Földünk belsejéről nincs térkép, nincsenek hatásos felvételek. Hozzávetőleg is nehéz lenne megmondani, hány milliárd tonna szenet, vasércet, követ, fémet, termálvizet, olajat vett ki az ember a Föld gyomrából, amióta felfedezte ezeknek az anyagoknak hasznosságát. A bányászat a felszínt is átalakítja. A nagy bányaközpontokban — Ruhr-vidék, Szilézia stb. — a füst és korom miatt évente sok ezer holddal csökken a termő terület. Ismét a kérdés: ne bányásszunk? Ez lehetetlen. Máshol szerzünk újabb termőföldeket, de a Föld minden kincsét felszínre kell hozni! S közben változnak a vonások, mélyülnek a redők bolygónk arculatán. Könnyebb lesz a Föld ? Wochenpost című demokratikus német hetilap egyik bányászolvasójának eszébe ötlött a jogos kérdés: nem csökken-e bolygónk tömege az egyre intenzívebb bányászat következtében? Hiszen évről évre sok milliárd tonna nyersanyag „füstölög el” a levegőben. Dr. M. Olberg, a berlini Humboldt Egyetem profeszora válaszolt az olvasó aggályára. Az elégésből keletkező széndioxid is a légkörben marad, a növények újra megkötik, tehát nem távozik a világűrbe. Továbbá: a Föld minden lehetséges súlyveszteségét kiegyenlíti a naponta ezer tonnára tehető gyarapodás a kozmikus porból, kis meteorokból. Végül a Föld egész szénkészlete alig egymilliárdnyi része bolygónk tömegének. Ha tehát az egészet kibányásszuk és elhasználjuk, akkor körülbelül annyi történt, hogy egy narancsról eltávolítottunk egyetlen gombostűfej nagyságú dudort. Olyan aggályok is felmerültek, hogy a bányá'“"'tol nagy üregek képződnek a Föld belZimankó és kánikula Egy év időjárási mérlege A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium most foglalta össze az elmúlt gazdasági évre vonatkozó időjárási adatokat. Az érdekes összeállításból kitűnik, hogy a tavalyi őszi hónapok középhőmérséklete — 11 fok — 0,2 fokkal, a napsütéses órák száma pedig 36 órával emelkedett az átlag fölé. A lehullott csapadék viszont 6 milliméterrel volt kevesebb, mint a 152 milliméteres átlag. A rend kívül száraz októbert rendkívül csapadékos november követte. A három téli hónap — külö nősen a január — igen hideg és csapadékos volt. Ilyen, vagy ennél hidegebb tél Kecskeméten ebben az évszázadban csak 1929- ben, 1940-ben és 1954-ben fordult elő. Az elmúlt télen 155 milliméter — az átlagosnál 61 százalékkal több — volt a csapadék mennyisége. A talajt két hónapon át csaknem megszakítás nélkül, összefüggő hótakaró borította, amelynek legnagyobb vastagsága elérte a 30 cm-t. A tavasz kissé hűvös, derült és mérsékelten száraz volt. A középhőmérséklet 0,3 fokkal maradt az átlag alatt, a napsütéses órák száma viszont 53-mal haladta meg a szokásos tavaszi sejében, s emiatt bolygónk kibillen egyensúlyi helyzetéből. Ha ez megtörténhetnék, lényegesen megváltozna a Föld forgási és keringési ideje, hosszabbak lennénék a napok és az évek. Ez az elképzelés is téves. Földünk átmérője ugyanis kereken 28 ezer kilométer, ezzel szemben a bányászat, a legmélyebb is 1 kilométerrel a felszín aiatt folyik. Az ember ássa-vési a Föld kérgét, de a hatalmas aránybeli különbségek miatt ez úgyszólván semmit sem jelent. Annyi csak. mintha tűvel szürkülnünk egy jókora alma celofánburkolatát, de az almát nem érnénk el. A Föld tehát nem lesz kö- nyebb. megmaradnak a mostani nappalok és éjszakák, évek és évszakok. Akkor is, ha a százszor, ezerszer ennyi anyagot bányászunk ki. Szénre, vasércre, alumíniumra, sok más fémre és ásványra mindig szükség lesz, az atomkorszakban is. Mégsem kell a bányászást a végtelenségig fokozni. Következő cikksorozatunkban — Mi lesz holnap? — látni fogjuk, hogy merőben új, kisebb térfogatú energiaforrások állnak az ember rendelkezésére. Gyenes István (Folyt, köv.) verőfényes átlagot. Míg a nyár csapadékmennyisége és a napsütéses órák száma nem mutat rendkívüli értékeket, ezzel szemben a hőmérséklet 25 esetben érte el, vagy haladta meg a 30 fokot. A két legmelegebb nyári nap június 28, és július 21 volt, amikor is 35,1 fokot mutatott a hőmérő. Tízezer forintos rejtvénypályáza- tunk II. fordulójának hatodik rejtvényét közöljük. A megfejtéseket totószerű 1, x vagy 2 beírással kell megadni. A második forduló megfejtéseit összegyűjtve november 8-án. péntekig kell szerkesztőségünk címére beküldeni. A boriJúliusban kezdték építeni Kecskeméten a Terményforgal- mí és Malomipari Vállalat hatszáz vagon gabona elhelyezésére alkalmas tárházát. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat 1965. június 30- ra vállalta az 52 méter hosszú 13 méter széles és 13 emelet magas, mintegy 25 millió forintos beruházással épülő korszerű létesítmény átadását. Képünkön a gabonatároló építése. Mire elkészül, 40 méter magas lesz. (Pásztor Zoltán felvétele.) tékra Írjuk rá: REJTVÉNY TOTO. A pályázatokat kéthetenként díjazzuk. Akik minden fordulón — akár néhány szelvénnyel is — szerepeltek, azok között sorsoljuk majd ki a főnyereményeket műsoros est keretében. Biztosítsa előre a lap példányait! TIPP | TIPP Megyénket mikor kapcsolták be a vasúti hálózatba? 1838 1853 1867-ben 1X2 Melyik megyében van a legtöbb szélesvásznú filmszínház? Pest Bács Hajdú 1 x 2 Egyik járási székhelyünk tanács épülete. Kiskőrös Dunavecse Kalocsa 1 x 2 >> .§ > A beküldő neves Pontos címe: ........................................ Bekül dőnél marad Nehéz gépek
