Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-24 / 249. szám
r Í9B3. oÜtóSer Sí, esütörtöft S. oldal W Őszi könyvhetek Kívül az üzletben nyoma Sincs annak a nagy munkának, ami benn a raktárhelyiségben folyik. Amint megérkeznek a nagy szállítmányok, hozzálátnak az üzlet dolgozói, hogy elrendezzék, s számtalan kisebb csomagra osszák a bizományosok részére a könyveket. Nyolcvan bizományos van a járásezer forint értékű könyvet adtak el egyetlen napon. Az idén 150 KISZ-tag vesz részt az árusításban a járás községeiben, 150 ezer forint értékű könyvet szeretnének eladni Kiskunfél egyházán. 311 ezer forintot érőt a járásban. Nem túlzott a terv? A bolt vezetője, Kovács Ferencné szeTúl korán jön az autóbusz Még az esti órákban is világos a soltvad- kerti általános iskola néhány ablaka. Csakhogy mögöttük a riadókban felnőttek ülnek, a dolgozók általános iskolájának hallgatói. Varjasi István a külterületi iskolák igazgatója éppen készül órát tartani. Hóna alatt az osztálykönyvvel, menetközben ismerteti a külterületi iskolák és a felnőttoktatás helyzetét— A hat külterületi iskola közül — mondja sietve — mindössze kettőben nincs a felső tagozat körzetesítve. De itt olyan nagy távolságról van szó, hogy majd a hétközi otthon létesítésével lehet csak a helyzetükön változtatni. A közeli tanyákról autóbusszal jönnek a tanulók. A visszafelé induló járattal nincs is semmi baj, csak a reggeli jön túl korán- A középes ábori iskolától például már fél hét előtt elindul... Legalább télen, nem tudná ezt az időpontot az AKÖV módosítani? Egy sereg gyereket mentene meg a korai felkeléstől és az ezzel járó fáradtságtól, álmosságtól. Ügyis elég megerőltetést jelent számukra a körzetesítéssel járó szakoktatás- Különösen a tanyai gyerekeknek nehéz orosz nyelvből pótolni a mulasztottakat. Ezen úgy segítettek, hogy tanulópárokat állítottak melléjük és egy tanárnő ellenőrzi az előmenetelüket. A felnőttoktatás? — A szervezéssel sok bajunk volt, de sikerült egy VII—VIII. osztályos csoportot indítanunk- Meg kell mondanom, több segítséget vártunk és várunk ezután is a vállalatok, szakszövetkezetek, a társadalmi szervek vezetőitől. Annál is inkább, mert most a tüdőszűrő vizsgálatok alkalmával mindjárt felmérjük a község lakóinak iskolai végzettségét is azzal a céllal, hogy azokat, akiknél szükséges, bevonjuk a felnőttoktatásba. De ebben a munkában nem lehet csak a pedagógusokra számítani. A várt segítség, reméljük — nem marad el. És abban a községben, ahol a kertészeti technikum második évfolyamán 56-an tanulnak, az elsőre pedig máris tizenöten jelentkeztek, ahol negyvenhatos létszámmal a kiskőrösi gimnázium kihelyezett első osztályában kezdetét vette a középiskolai oktatás, — mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még sokkal több felnőtt végezze el a dolgozók általános iskolájátHONFOGLALÁS A szép üzletbe szívesen térnek be a vásárlók nemcsak a könyvhetek idején. Szabó Ilonka elárusító műszaki könyvet ajánl egy vevőnek. bon. Ellátásuk nem csekély munkát ad a kiskunfélegyházi földművesszövetkezeti könyvesbolt dolgozóinak. Az őszi könyvhetek két hónapja alatt akad ezenkívül is tennivaló éppen elég. Minden vasárnapra esik egy-egy rendezvény. írók, költők: Szabó Pál, Csoóri Sándor, Fodor András látogatnak el a községekbe. Szellemi vetélkedőt rendeznek Alpáron, műsoros estet Szánkon és ifjúsági összejöveteleket Kunszálláson. Emellett könyv- bálát, tombolát és sok más olyan szórakoztató rendezvényt tartanak, ami alkalmas egyúttal a jó könyv propagálására is. A házról házra árusítással már tavaly is szép eredménye- nyeket értek el a kiskunfélegyháziak. A járási székhelyen hatrint teljesíthető. A tavalyi forgalom meghaladta a 280 ezer forintot, az idei előirányzat tíz százalékkal magasabb. Az év első kilenc hónapjának folyton növekedő forgalma alapján bizakodhatnak a sikerben. Vártuk a televízió Honfoglalás című folytatásos filmjét legalább olyan érdeklődéssel, mint a műfaj már több ízben látott külföldi darabjait. A folytatásos tv-film — a közönségsikerből ítélve — polgárjogot nyert televíziónk műsorában. Manapság világszerte nagy népszerűségnek örvend ez a műfaj. Nem állítjuk, hogy új találmány. Valamikor, a némafilmek korában, a mozik sűrűn játszottak akár 8—10 részes filmet is. A hangosfilmek megjelenése óta azonban még a kétrészes is ritka, s az ilyeneket többnyire egy előadásban mutatják be. Az okokat felesleges lenne boncolgatni, legközelebb járunk talán az igazsághoz, ha azt mondjuk: korunk rohanó élettempója nem engedi meg ezt a széttagoltságot, nincs is idő heteken át meghatározott napon rászánni egy-egy esténket ilyen szórakozásra. Másképp állunk azonban a televízióval. Otthon nézheti az ember, megszakíthatja a munkáját, a tanulást vagy a piheJövőre rendezik meg a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt A jövő évben augusztus 28-a és szeptember 20-a között rendezik meg Budapesten a 65. Országos Mezőgazdásági Kiállítást és Vásárt. Az előkészületek már megkezdődtek. Ami megyénket illeti, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának a kebelében nemsokára bizottságot alakítanak, amely a jelentkezések alapján eldönti, hogy melyik gazdaságaink szerepelhetnek a követelményeknek megfelelő terményeikkel, állataikkal mező- gazdasági termelésünk hatalmas méretűnek ígérkező országos szemléjén. nést bármikor, s utána ott folytatja, ahol abbahagyta. A folytatásos film tehát itt jogosult, s amint az eddigi gyakorlat bizonyítja: közkedvelt. Ami az első ilyen hazai kísérletet illeti: szerencsésen választották a film alkotói Illés Béla Honfoglalás című regényének egy részletét. Mindenekelőtt a téma rendkívül izgalmas. Lélegzetelállító jelenetek kötik le a néző figyelmét, különösen az I. és a III. részben. Amellett igaz ez a film, a mondanivalója pontosan megfogalmazott, hibátlan és közérdekű. Mindezek tetejébe pedig olyan részletét deríti fel történelmünknek, amelyről széles körben eddig csak hézagos ismereteink voltak, s nagyon-nagyon sokat árult el nekünk most utólag a film arról, hogy miért és hogyan következhetett be történelmünknek egyik legfájdalmasabb tragédiája az a szégyen, hogy mi lettünk a hitleri Németország utolsó csatlósa. Bátran állíthatjuk, többet kaptunk, mint amit vártunk. A Honfoglalás mentes volt minden erőszakolt modernkedéstől. Az író műve iránti kötelező tisztelettel nyúlt az anyaghoz Thur- zó Gábor, a forgatókönyv írója, és Mihályfi Imre rendező. Hűen tolmácsolták Illés Béla mondanivalóját, és ezzel elkerülték, hogy meghamisítsák, kiforgassák, mint ahogy filmeseink néhány ízben más alkalommal már megtették ezt. Szükségtelen is lenne itt felhánytorgatni az apróbb hibákat. A film egészében tetszett, becsületes mundoekodna új telepítésekről. Az erdőültetés minden ország gazdasági programjában elsőrendű helyet foglal el — egyelőre azonban az irtás miatt csökken a zöld köpeny felülete, nagyobbodnak a „foltok”, zsugorodik a szamárbőr. Hasznos foltok Nézzük most az ellenkező folyamatot. Képzeljünk el egy repülőgéputazást a száraföldek fölött kétezer évvel ezelőtt. Azt látnánk, hogy a földművelés teljesen „háztáji”’ jellegű. Aránylag kis területeket műveltek meg a távoli korokban, mert kevesebb volt az ember, ennek arányában kevesebb az igény és a fogyasztás. Az emberiség létszáma azonban az utóbbi évszázadban a kétszeresére növekedett. Ehhez mérten nagyobb területeket kellett művelés alá venni. A régi, képzeletbeli repülőút ma mér bárki számára valóság lehet: Tu—104-es gépen — nem is szólva az űrhajókról — úgyszólván órák alatt átrepülhetünk minden kontinensen. És mit látunk? Nagyüzemi táblákat, óriási kiterjedésű kul- túroövónyzetet, amilyen a búza, a kukorica, a burgonya. A mezőgazdaság megbontotta a természet képét, ez kétségtelen. A vadon termő — kis hozamú — növényeket arra kényszerítette az ember, hogy nagy területen és bőven teremjenek. Elegendő táplálók, ruházkodási, építkezési és egyéb anyag nélkül nem maradna más az ember számára, mint a nomád, vándorló élet, a rablógazdálkodás. A kultúrnövények tehát hasznos foltokként mutatkoznak a zöld köpenyen. Természetellenes ? Az állatvilágról következő cikkünkben lesz szó. Most csak abban az összefüggésben említjük, hogy a növénytermesztés az állattenyésztéssel együtt a legmélyebb beavatkozás a természet működésébe. A vadnövények száz- és százmillió éven át fennmaradtak, minden gondozás, ápolás nélkül. Amelyik nem tudott megbirkózni a kedvezőtlen környezettel, az elpusztult a már ismert természetes kiválogatódás törvénye értelmében. Az ember tevékenységével — munkájával és értelmével — új mozzanat jelent meg a Földön: a mesterséges kiválogatás. Az ember észrevette egyes növények előnyös tulajdonságait (gyors érés, bő termés stb.), s az ily módon hasznos egyedeket és fajokat részesítette előnyben a többiekkel szemben. Ezeket gondozta és szaporította. Nem szükséges sorolni a példákat: a növényápolás és nemesítés napi munkánk és gondunk; Legfeljebb nem gondolunk közben arra, hogy ezt a munkát a természet ellenére végezzük. Saját céljainkért mindinkább eltávolodunk a természeti folyamatok szintjétől, azok fölé emelkedünk. A mag nélküli dinnye és szőlő, vagy a keresztezés útján létrehozott, soha nem létezett gyümölcsök nem szerepelhettek a természet, még kevésbé valamilyen „felsőbbrendű lény” terveiben. Ilyen „tervek” egyébként sincsenek, hanem az anyag örök mozgásának és önszabályozásának vagyunk cselekvő részesei évszázadok óta. Az ember alkotó, ha úgy tetszik: „teremtő” tevékenységében nincs megállás. Az izotópok alkalmazása a mezőgazdaságban, a radioaktív besugárzással végzett, növekedést és terméshozamot serkentő kísérletek új, talán még alig sejtett lehetőségek útját egyengetik. A természet, okosan kényszerítve, lassan minden erején átadja az embernek. öreg Földünk nem tarthatja meg „zöld köpenyét”, ahogy azt évmilliók kiszabták. Itt erdőket irt az ember (igaz, néhol még felelőtlenül), máshol kultúrnövények új, hatalmas tábláit méri ki. A szovjet szűzföldek kopársága helyén néhány év óta, az ember keze munkája nyomán, növényi élet pezsdüí. Vagy a magunk háza táján: nemrég olvastuk, hogy Vas megyében 600 milliós költséggel, jelentős területeket tesznek újra termővé. Még sokoldalúan látni fogjuk, hogy a természet mindinkább nyersanyag az ember kezében. GYENES ISTVÁN (Folytatjuk.) ka volt. Bár minél több ilyen művet láthatnánk a jövőben. Hiszen irodalmunk tele van hasonló, megfilmesítésre váró alkotásokkal. Maga Illés teljes életműve szinte kínálkozik erre. S ott van a Tanácsköztársaság ma már tekintélyes irodalma: Lengyel József, Sándor Kálmán regényei, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük és a legfontosabb feladatokat jelezzük. Tartoznak egyébként is filmeseink a magyar irodalom lebecsesebb alkotásainak feldolgozásával. Özönnyi téma! Jókai, Mikszáth, Móricz művei! Micsoda pompás film lehetne a Toldiból, a János vitézből! Milyen kitűnő, látványos téma az Egri csillagok!.;. A Pál utcai fiúk jó tv-feldolgozását a világ minden televíziós társasága megvenné. A Maupassant-novel- lák ihlethetnék arra a rendezőket, hogy vegyék elő Krúdyt, Gelléri Andor Endrét... A lehetőségek olyan kimeríthetetle- nek, hogy nem is tartjuk szükségesnek így első javaslatra rendszerbe foglalni, fontossági sorrendet felállítani. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy csak ilyen filmeket szeretnénk látni a jövőben, s vessük el a mai témákat. Éppen nem! A művészet, s így a filmművészet legfontosabb feladata mégis csak az, hogy a mának a máról szóljon. De nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy így egészséges verseny teremtődhetne a műit és a mai témák között: a jó irodalmi alkotások hűséges tolmácsolásával viszonylag könnyebben megalkotható régi témájú, jó filmek arra ösztönöznék a mai témájú filmek készítőit, hogy ne maradjanak el amazok szintje mögött. S megtanulnának az általános érdek szemszögével mérni, Dobozy Imre szellemes megfogalmazása szerint: a mik- roörvények helyett az élet sodrását ábrázolni. A Honfoglalásról pedig még csak annyit: szeretnénk viszontlátni a mozik vásznán ie. A Csudapestet, a tv előző hosz- szabb filmjét forgalomba hozta a MOKÉP, érthetően mérsékelt sikerrel. A Honfoglalás nem olyan hosszú, hogy ne vetíthetnék egy előadásban, s van olyan jó film, hogy sikerre számítson. MESTER LÁSZLÓ II lengyel és a román irókiildöttség tagjai az írószövetségben A hazánkban tartózkodó lengyel és román íróküldöttség tagjai szerdán délután a Magyar Írók Szövetségének székházában magyar írókkal találkoztak. A vendégeket az Írószövetség külügyi bizottsága nevében Ra- dó György köszöntötte.
