Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

Erős küzdelmek az asztalitenisz vidéki Tízek Bajnokságában az őt legyőző kaposvári Balázs előtt. A nőknél, hatalmas meg­lepetésre Ledinscsák lett a győztes, aki valamennyi ellen­felét legyőzte. Az esélyes Weisz- né csak a harmadik helyen végzett. Részletes eredmények. Férfi­ak: 1. Kfagy (Szegedi Kender) 7 gy., 2. Balázs (Kaposvári MTE) 7 gy., 3. Horváth (Duna­újvárosi Kohász) 6 gy., 4. Arató (Pécsi Urán) 5 gy., 5. Demény (Veszprémi AKÖV) 4 gy., 6. Madarász (Debreceni VM) 4 gy., 7. Czihák (Győri Dózsa) 2 gy., 8. Engi II. (Miskolci MTE) 1 gy., 9. Székelyhídi (Pécsi Urán) győzelem nélkül. Hart (Egri Dó­ssá) mérkőzés közben visszalé­pett. Nők: 1. Ledinscsák (Nagyka­nizsai MEDOSZ) 9 gy., 2. Szeg­letiné (Pécsi BTC) 8 gy., 3. We- iszné (Miskolci MTE) 7 gy., 4. Horváthné (Miskolci MTE) 5 ' gy., 5. Szereczné (Kaposvári MTE) 4 gy., 6. dr. Vinczéné (Kaposvári MTE) 4 gy., 7. Ra- mocsa (Miskolci MTE) 3 gy., 8. Hollósy (Kecskeméti VM) 2 gy., 9. Takács (Szombathelyi Peda­gógus) 2 gy., 10. GraM (Szom­bathelyi Pedagógus) 1 gy. Szombaton és vasárnap Kecs­keméten az Üjkollégium torna­termében és a Piarista Gimná­zium dísztermében rendezték meg az országos vidéki férfi és női Tízek Bajnokságát. Mind a férfiaknál, mind a nőknél csak hatalmas küzdelem után dőlt el a verseny sorsa. A férfiaknál Nagy csak jobb szettarányával tudta a győzelmet megszerezni Készülődés az osztrák labdarúgók ellen Az NDK válogatottja elleni győzelem után Baróti Lajos szö­vetségi kapitány 'hétfőn meg­erősítette, hogy az osztrákok el­len nem tervez változást a ke­retben. A pályára lépő 11 össze­állítása is csak akkor változik, ha Sárosi sérülése miatt nem játszhat. Ebben az esetben Mát­rai, Mészöly, Ihász lesz a köz­vetlen védelem összetétele. A válogatottak szerdán Tatán 12 órai kezdettel kétszer 30 per­ces edzőmérkőzést játszanak az ifjúsági csapattal, majd meg­tekintik a televízióban az Ang­lia—Világválogatott mérkőzést. A hét további napján is lesz­nek edzések. Az osztrákok elleni A-váloga- tott keret tehát a következő: Szentmihályi, Ilku, Ihász, Mészöly, Sárosi, Mátrai, Nagy, Solymosi, Nógrádi, Sándor, Rá­kosi, Albert, Bene, Fenyvesi dr., Komora és Kuhanszki. Rómától —Capriig 2. A második nap A Kolosszeum. Építését Titus császár uralkodása alatt időszá­mításunk után 80-ban fejezték be. Ez az épület szolgált a többi között a régi Rómában az igen népszerű gladiátorjátékok szín­helyéül. Ezek a játékok 100 napig tartottak, s a küzdelmek során ötezer vadállat esett áldozatul. A monumentális építmény elip­szis alakú, 48 méter magas, a kerülete 527 méter, 150 kijárata van. Befogadóképessége: 80 ezer néző. Érdekessége még, hogy a küzdőtere percek alatt elárasztható volt vízzel, s időnként itt ten­geri csatákban is gyönyörködhettek a nézők. idegent mi is érdekelhetné leg­jobban? Itthoni ismerőseim az út előtt elhalmoztak kérések­kel: ezt meg azt nézd meg, mi mennyibe kerül, hogyan élnek az olaszok? Először is talán valamit az ét­kezésről! A legfurcsább az volt, hogy levest délben nem kap­tunk (csak este), helyette a nem­zeti eledelükkel, a spagettivel kedveskedtek, melyet hol véget nem érő hosszúságban, hol szé­lesebb változatban (mint ná­lunk a makaróni) — tálaltak fel. Az asztalitenisz vidéki Tizek Bajnokságának női mezőnye. A kép sarkában a férfi közteseket látjuk. Középen az első helyezett Nagy (Szegedi Kender), balról a második he­lyezett Balázs (Kaposvári MTE) és jobbról a harmadik helyczettHorváth (Dunaújvárosi Kohász). Puskás a világválogatott keretben Bővült az Anglia ellen' szer­dán Londonban pályára lépő labdarúgó világválogatott ke­rete. A válogató bizottság meg­hívta a Real Madrid balössze­kötőjét, Puskást is a szerdai mérkőzésre. Szegediek Kecskeméten — kecskemétiek Szegeden Testnevelő tanárok tapasztalatcseréje A kecskeméti testnevelő ta­nárok meghívására az elmúlt hét végén szegedi testnevelő ta­nárok látogattak Kecskemétre , ahol megtekintettek több álta­lános iskolai testnevelési foglal­kozást, majd részt vettek„ « Czollner téri iskolában a kecs­keméti testnevelő tanárok mun­kaközössége által szervezett elő­adáson. A művészi torna az ál­talános iskolában címmel be­mutatóval egybekötve Retkes Anna testnevelő tanár tartott értékes előadást. A kecskeméti testnevelő ta­nárok ma, kedden reggel Sze­gedre utaznak, ahol a város ál­talános iskoláinak testnevelési kérdéseivel ismerkednek meg. Meghallgatják ezután Gaál La­jos, a tanárképző főiskola ta­nárának előadását atlétikánk helyzetéről és az előttünk álló feladatokról. Meglepetés Kalocsán! Hét közben játszották le Ka­locsán, 500 néző előtt, Pénzes játékvezetése mellett, a Kalo­csai I. István Gimnázium—Ka­locsai Mezőgazdasági Technikum középiskolai labdarúgó kupa- mérkőzést, amelyet 5:4 arányban nagy meglepetésre a Mezőgaz­dasági Technikum igen lelkesen küzdő csapata nyert meg. Az I. István Gimnázium csapata már 4:2-re vezetett, de fölényeskedő védelme és csatárainak túlkom­bináló játéka miatt tíz perc alatt elvesztette a mérkőzést. A Mezőgazdasági Technikum együttese minden dicséretet megérdemel lelkes, küzdő szel­lemű játékáért, amellyél ellen­súlyozta a technikailag nagyobb tudású és rutinosabb játékosok­ból álló gimnáziumi csapat já­Ezen a napon is elsősorban a műemlékek látogatása szerepelt a programban. A Kapitólium, Kolosszeum, Pantheon, Szent Pé­ter templom, ahol megcsodál­hattuk Michelangelo világhírű Mózes szobrát. Aztán a vatikáni múzeumokat és galériákat tekintettük meg. Nagyon sok görög eredetű szob­rot láttunk. Megragadó volt a Laokoon-szobor, mely II. Gyula pápa gyűjteményei közé tarto­zik. Érdekes nagyon a belve- derei Apollo szobra is, melyről csak háromszáz éves vita után dőlt el, hogy másolat. Később a Sixtusd kápolnában Michelan­gelo és Raffaelo világhírű fres­Róma a szökőkutak városi Sok ilyen gyönyörű szökőkutat láttunk. Háttérben a Szent Pé­ter bazilika kupolája. Délután pihenőként Ostiába* a római tengerpartra vittek ven­déglátóink. TÓTH SÁNDOR (Folytatjuk.) A városban hatalmas a gépkocsiforgalom Több sorban köz­lekednek. A gépkocsivezetők jól és gyorsan vezetnek, de emellett udvariasak egymás és a gyalogjárók iránt. A kürtjelzés ugyan engedélyezett, de nem igen veszik igénybe. íme egy római utca­részlet. - - ~ ^ ~ ----------- - ­kó iban gyönyörködtünk, nemso­kára pedig a Szent Péter bazi­lika hatalmas mérete és műre­mekei ejtettek ámulatba ben­nünket. MÁSODIK napja ismerke­dünk már Rómával. Járjuk az utcákat, tereket, nevezetessége­ket és csodáljuk a műemléke­ket, modern építkezéseket. Az Szocialista társadalmunk fejlődé sében elérkeztünk oda, hogy sport- mozgalmat széles társadalmi ala­pokra fektethessük. Megérettek 2 feltételek a sporttömegszervezei létrehozására, a korábban állami feladatként kezelt sportmozgalom társadalmasítására. Nem új és nem ritka jelenség e2 hazánkban és a többi szocialista országban. Ki mert volna húsz év­vel ezelőtt arra gondolni, hog> sportpályákat, parkokat, kultúrhá- zakat stb. lehet társadalmi mun­kában tervezni, építeni? MIÉRT NE lehetne a sportmoz­galomnak egy társadalmi alapokon nyugvó tömegszervezete, amikor a sportmozgalom áll talán a legkö­zelebb az önkéntességhez. Az em­berek többségében — különösen a fiatalokban — él a mozgás iránti vágy, száz- és százezrek érdeklőd­nek a sport iránt — akárcsak mint nézők is. A tömegszervezeti keretek még inkább megadják a lehetőséget a sportmozgalom kiszélesítésére, job­ban kibontakozhat az egyesületek és tagjaiban rejlő kezdeményezés és mozgalom tartalmában mindin­kább meg tud felelni a szocialista sport követelményeinek. AZ ÜJ szervezeti keretek között jobban eleget lehet tenni a szocia­lista társadalomnak a sporttal szem­ben támasztott követelményeinek. Csak ilyen keretek között válhat a sportmozgalom széles társadalmi tevékenységgé^ - — ­A PART téziseiben így határozza meg a testnevelés és sport helyét és jelentőségét hazánkban: „A testkultúra — mint a társa­dalom kulturális életének szerves része — jelentős szerepet tölt be a társadalom fejlődésében. Ez a sze­rep azoktól az alapvető gazdasági és osztályviszonyoktól függ, ame­lyek meghatározzák az emberek ne­velésének, s ezen belül a testneve­lésnek és sportnak a célját, tartal­mát és eszközeit. A testnevelés és sport tehát a társadalom kulturális felépítményéhez tartozik, annak egyik része, s ennek megfelelően mindig a társadalom gazdasági alap­jának van alárendelve. Ugyanakkor — mint a felépít­mény általában — visszahat a gaz­dasági alapra, elősegíti annak fej­lődését. A testnevelés és a sport a kulturális felépítmény más terü­leteivel is kölcsönhatásban van. A nevelés, az egészségügy stb. szín­vonala jelentősen befolyásolja a testnevelés és sport színvonalát és megfordítva: a testnevelés és a sport is hat a nevelés, az egész­ségügy stb. helyzetére. Ebben rej­lik a testnevelés és a sport társa­dalmi jelentősége.** TÁRSADALMUNK általában je­lentős fejlődésen ment keresztül. Jelentősen fejlődött gazdasági alap­ja és ennek megfelelően kultúrája és sportja. Éppen ezért szükség­szerűen került előtérbe a sport- mozgalom tartalmi és szervezeti kereteinek megváltoztatása, hogy előnyösebben hasson vissza a gaz­dasági étet fejlődésére»

Next

/
Oldalképek
Tartalom