Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

S. oldat 1963. október 18, p én telt Az Elnöki Tanács ratifikálta a moszkvai atomcsendegyezményt A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa csütörtökön Dobi István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának elnöke és Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke. Az ülés napirendjén a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egye­sült Államok és Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Ki­rályság között a légkörben, a világűrben és a víz alatt vég­zett nukleáris fegyverkísérletek betiltása tárgyában Moszkvá­ban, 1963. augusztus 5-én létre­jött szerződés ratifikálása sze­repelt. Az erről szóló javasla­tot Péter János külügyminisz­ter terjesztette az Elnöki Ta­nács elé. — Történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodáshoz csatlakozik népköztársaságunk ezzel a határozattal — mondot­ta többek között. — A szerző­dés megfelel a magyar nép ér­dekeinek, a Magyar Népköztár­saság külpolitikai törekvéseinek. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe a békéért ví­vott nemzetközi harc államszer­ződésbe foglalt első eredményét látja ebben a szerződésben. — A termonukleáris háború veszélyének növekedésével szemben ez a szerződés a nuk­leáris hatalmak első, közös lé­pése. Olyan jelentős első gya­korlati lépés ez, amelyhez ha­sonló további lépések szüksé­gesek a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítása érdeké­ben. Hosszú harc, világméretű küzdelem előzte meg ezt a szerződést. Amikor másfél év­tizeddel ezelőtt; az egész föld­kerekségen megindult a alá­írásgyűjtés az atomfegyver el­tiltásáért, akkor még sokak szemében nehezen volt elkép­zelhető, hogy eljön az idő, ami­kor a Szovjetunió, az Ameri­kai Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormánya közös szer­ződést fogalmaz a nukleáris fegyverkísérletek legalábbis részleges tilalmáról, s ehhez csatlakozásra szólítja fel a vi­lág valamennyi országának kor­mányát — Ez a szerződés megszünteti a Föld légkörének további ra­dioaktív szennyeződését, és ed­dig páratlan példát mutat a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közös felelősségválla­lására. Ezzel a szocialista tábor országainak a békés egymás mellett élésre irányuló politi­kája tört előre, és a nemzet­közi életben viszonylagos eny­hülés következett be. — Több mint 100 ország csat­lakozott már a szerződéshez. A nukleáris hatalmak mellett más országok csatlakozása nemcsak abban a tekintetben jelentős, hogy országaik földjéről, vizei­ről és légteréből a nukleáris fegyverkísérleteket más hatal­mak számára is kitiltják, ha­nem abban a tekintetben is, hogy felelősséget vállalnak a szerződésben foglalt további célok munkálására. együttmű­ködésre a háborús veszélyek kiküszöbölésében. — A forradalmi munkás— paraszt kormány nevében ké­rem a Népköztársaság Elnöki Tanácsát a szerződés ratifiká­lására — fejezte be beszédét. A külügyminiszter előterjesz­téséhez az Elnöki Tanács több tagja hozzászólt. Mihályfi Ernő főszerkesztő rámutatott, hogy^ a moszkvai szerződés aláírása óta a világon valóságos népszava­zás zajlott le, amelyben a ma­gyar nép a legelsők között adta le szavazatát. A világnénszava- zás egyhangú eredményét nem csorbítja az sem, hogy egyes or­szágok vezetői még nem értenek egyet a megállapodással. Horváth Richard, a Budapesti Katolikus Békebizottság elnöke, hangoztatta, hogy a moszkvai részleges atomcsendegyezmény a humánum győzelme. A ma­gyar emberek — hívők és nem hívők — a világ népeivel együtt örömmel köszöntik a szerződést, s helyeslik, hogy ratifikálásra a kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácshoz. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: — Né­pünk gondolkodásában a nem­zeti lét féltése, a haza szeretete elválaszthatatlanul egybeforrt a világbéke gondolatával. Ezt mu­tatják a közelmúltban tartott gyűlések ezrei is. KormányunK békepolitikáját, a békés egy­más mellett élés külpolitikáját a magyar nép nemzeti léte, füg­getlensége, gazdasági és kultu­rális felemelkedése biztosítéká­nak tekinti, s egyöntetűen he­lyesli. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-vi­lágtanács irodájának tagja han­goztatta: — Népünk örömmel fogadta az egyezményt, s bízik abban, hogy ezt az első jelen­tékeny lépést újabb komoly lé­pések követik az általános és teljes leszerelés, a háborúk nél­küli világ felé vezető úton. A magyar nép tudja, hogy szorgos munkájával, hazájának további erősítésével járulhat hozzá legjobban a békéért foly­tatott nemzetközi küzdelem tel­jes győzelméhez. A hozzászólások után Dobi István összegezte az Elnöki Ta­nács állásfoglalását. — Nagy jelentőségű határoza­tot mond ki most Elnöki Taná­csunk. Népünktől kapott felha­talmazásunk alapján megerősít­jük népköztársaságunk csatla­kozását a moszkvai részleges atomcsendegyezményhez, ehhez a nagy fontosságú nemzetközi dokumentumhoz, szentesítjük kormányunk képviselőinek alá­LONDON. (MTI) Macmillan az orvosi vélemé­nyeket meghazudtoló frisseség­gel fogadja már harmadik nap­ja az ajtajánál sorakozó minisz­tereket. A karikaturisták a mi­niszterelnöki hatalomért versen­gő jelölteket betegágyon ábrá­zolják, amint a kioltott nyelvü­ket vizsgál gató Macmillan vi­dáman tudakolja tőlük: „Na, fiúk, ma reggel ki érzi magát legalkalmasabbnak a miniszter- elnökségre?” Megfigyelők feltételezik, hogy a miniszterelnöki derbi utolsó futama Butler és Maudling kö­zött dől el. Az egymásra acsar­kodó tory-csoportok sokkal írását. Felelősségteljes nemzet­közi kötelességünk ez, s egyben legsajátabb nemzeti érdekünk is. — A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerződése, amelyhez már több mint száz ország csatlakozott, jelentős lépés a béke biztosítá­sának útján és további előreha­ladást ígér. — A magyar nép jól tudja, mit jelent a háború. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az új világháború elkerülhetetlenül termonukleáris háború lenne, s az ilyen világégés az egész em­beriség mérhetetlen szenvedé­sét okozná. A világ békeszerető erői, élükön a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal, ezért folytatnak olyan kitartó, állhatatos harcot az általános és teljes leszerelésért, a nukleáris világkatasztrófa elhárításáért. — A Moszkvában aláírt rész­leges atomtilalmi egyezmény új szellemet vitt a nemzetközi po­litikába, egyre többször halljuk a „moszkvai szellem”" kifejezést, ami azt jelzi, hogy az enyhül- tebb nemzetközi légkör a moszk­vai egyezmény eredménye. Re­méljük — s a magunk lehető­ségiéi között munkálkodunk is érte —, hogy a kölcsönös meg­értésnek ez a szelleme tovább erősödik és hozzájárul a népek közötti kapcsolatok megjavítá­sához. Ezért minden erőnkkel a békéért folyó világméretű küz­delem további fokozását, a szo­cializmus politikai és gazdasági erősítését kell szolgálnunk. — A világ békéjéért felelős valamennyi kormánynak a jö­vőben is meg kell mindent ten­nie, hogy a megkezdett úton to­vább haladjunk, hogy az elért eredményeket újabbakkal még szilárdabbakká tegyük. Egész népünk óhaját fejezzük ki, ami­kor kijelentjük: a Magyar Nép- köztársaság továbbra is e ne­mes cél elérésén munkálkodik. Az Elnöki Tanács egyhangú határozattal ratifikálta az egyez­ményt. (MTI) könnyebben meg tudnak álla­podni abban, hogy ki ne legyen a miniszterelnök, mint abban, hogy ki legyen. Állítólag ezen az alapon csök­kent a két főrendi jelölt, Lord Hailsham és Lord Home esélye is. A konzultáció eredményeként változatlanul a hatvanéves Butler a favorit, akinek élet­kora azzal kecsegteti a fiata­labb pályázókat, hogy könnyen örökölhető lesz a „végkielégítés­ként” neki jutó vezérség. A Times szerint Butler lenne a legalkalmasabb személy az általános választásokig még hát­ralevő fél esztendőben; A brit miniszterelnöki derbi utolsó futama? Megfeneklettek az algériai - marokkói egyeztető tárgyalások ALGÍR. (MTI) A nyugat-algériai Colomb Be- char körzet katonai kormány­zója csütörtökön sajtóértekezle­tet tartott. Közölte, hogy az éj­jel, s egészen a sajtóértekezlet időpontjáig állt a harc a ma­rokkói behatolók és az algériai kormánycsapatok között. Reg­gel az algériai erők átvették a kezdeményezést. AZ algériai csapatok 28 sebesült marokkói katonát foglyul ejtettek, s meg­állapítható, hogy az algériai el­lentámadás igen súlyos veszte­séget okozott a marokkói fél­nek. Az afrikai országok újabb erőfeszítéseket tesznek az algé­riai—marokkói viszály elsimítá­sára. Kairóban Hasszuna, az Arab Liga főtitkára csütörtökön bejelentette, hogy szombatra összehívta a liga rendkívüli ta­nácsülését, amelyen az arab or­szágok nagykövetei vesznek részt. Reményének adott han­got, hogy a tanács megfelelő lépéseket tehet a tragédia el­hárítására. A főtitkár felhívás­sal fordult Algériához, és Ma­rokkóhoz, haladéktalanul szün­tesse be az ellenségeskedéseket. Nasszer elnök ugyancsak sür­gős üzenetet intézett Ben Bella algériai köztársasági elnökhöz. Areí iraki államelnök csütör­tökön üzenetet intézett II. Hasz- szán marokkói királyhoz és Ben Bella algériai köztársasági elnökhöz, kérve a harc beszün­tetését. Irakból egyébként bé-1 kéltető kormánybizottság indult csütörtökön a két szembenálló' arab országba. Hailé Szelasszié, Etiópia csá­szára, hír szerint ugyancsak Kí­sérletet tesz Algéria és Ma­rokkó megbékítésére. • A nyugati hírügynökséged legfrissebb jelentéseikben arról számolnak be, hogy Mar raketti­ben befejeződtek az algériai- marokkói egyeztető tárgyalások. Az algériai küldöttség már visz- sza is utazott hazájába. Elutazásuk előtt a küldöttség tagjai — jelenti az AFP — hangoztatták, hogy ez ideig nem sikerült kielégítő megoldást találni a két ország viszályára; A UPI azt állítja, hogy a tár­gyalások megfeneklettek. Az algíri rádió csütörtöki kommentárjában éles szavakkal bélyegezte meg Marokkót: „Ma­rokkó a spanyol Francót tartja természetes szövetségének, ezt bizonyítják a madridi államfő legutóbbi meg íatkozásai is” — hangzott még a kommentár­ban. Az algíri rádió bejelentette, hogy a kabiliai lázadók száznál több katonája csatlakozott » kormánycsapatokhoz. A lázadó vezetők helyzeté­nek meggyengülése készteti nyilván őket „harci módsze­reik” megváltoztatására is. Az As Saab című algériai lap csü­törtöki számában ugyanis arra mutat rá, hogy a zendülők Tizi Ouzou térségében merénylete­ket követtek el az FLN hívei ellen, sőt, egyes helyeken FLN- vezetőket raboltak el; FIDEL CASTRO A HURRIKAN SÚJTOTTA VIDÉKÉN Fidd Castro kubai miniszterelnök ellátogatott Oriente tarto­mányba, a Flóra-hurrikán sújtotta vidékre, ahol a mentőoszta­gokkal és az emberekkel elbeszélgetett. MTI Külföldi Képszolgálat Erhard megalakította a kormányát Erhard nyugatnémet kancel­lár csütörtökön bemutatta kor­mányának tagjait a köztársasági elnöknek. Bonni tudósítások szerint a főbb posztokat az aláb­biak töltik be. Az alkancellár Erich Mende, a külügyminiszter változatlanul Schröder, Erhard utódja a gazdasági miniszteri székben Kurt Schmücken A sok vihart megért áttelepülési tárca Hans Krüger birtokába jutott, emellett Erhard egyéb fontos kulcspozíciók sorsáról is dön­tést hozott. Kinevezte például Globke államtitkár utódját Lud- ger Westrick személyében. A kancellári hivatal vezetője va­lószínűleg államminiszteri ran­got kap, ami új, közbeeső lép­csőfokot jelent a bonni hierar­chiában az államtitkári és az államminiszteri pozíciók között. Nem változott a hadügyminisz­ter személye sem, ezt a tárcát von Hassel kapta, A kancellárválasztással kap­csolatos szavazás arányaival foglalkozva rámutattak a kom­mentárok, hogy a 24 tartózkodó szavazattal a CDU jobbszárnya ismételt figyelmeztetést adott le Erhard felé. A keresztényde­mokraták helytelenítik, hogy Erhard voltaképpen „a szabad demokraták foglya”, és ezek szócsöve. Véleményüket arra alapozzák, hogy az FDP, a Szabad Demok­rata Párt nemcsak az alkancel- lári széket kapta meg, hanem olyan fontos tárcákat is magáé­nak mondhat, mint az igazság­ügy, a gazdasági együttműkö­dés minisztériuma, vagy az atomenergiaügyek, illetve a tudományos kutatás miniszté­riuma. Hozzá kell tenni, hogy a szabad demokraták most, Mende kinevezésével, aki az alkancellárság mellett az Ö6sz- német ügyeket is irányítja, elő­ször kaptak közvetlen befolyást a külpolitikába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom