Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-13 / 214. szám
1963. szeptember 13, péntek 5. oldal FELE FIZETÉSÉRT Világhírű filmek és ankétok megyénk filmszínházainak őszi-téli műsorában __ M em az a fontos szere- tem-e! Nagyon megfelelne nekem ez a falu, ha valahol a kiskunfélegyházi, vagy a kecskeméti járásban lenne. Közelebb Alpárhoz, ahol lakom. Ötvenöt kilométer a távolság légvonalban, mégis 110 kilométeres jegyet kell váltanom, ha haza akarok vonatozni. Ráadásul tizennyolc kilométer autóbusszal Kunszentmiklósig. Miért kell Kunadacsról az ellenkező irányba indulnia? — Hiszen ha lehetne, mennék én Kecskemét felé! De délután arra nincs járat. Reggel meg kifelé nincs. Én pedig szombaton tanítás után szabadulok és hétfőn nyolc órára itt kell lennem ... Ha lekésem a buszcsatlakozásról Miklóson, Pest felé indulok. Tavaly télen volt úgy, hogy Szolnokon át értem Kunadacsról Alpárra, vasárnap reggel. Délután meg gyerünk vissza!... Tréfának is rossz. Ez Tarjányi Mária képesítés nélküli tanítónő három-négyhetenkénti rendszeres kálváriája. —- Ha Kunszentmiklóson laknék, egyetlen zokszót se ejtenék. Vagy vasút közelében taníthatnék. Legalább addig, míg megszerzem a tanári oklevelet. Miért nem kéri az áthelyezését? Már kérte. Nincs hely. Képesítés nélküli nevelő hallgasson, örüljön, hogy taníthat. — (Sietve hozzáteszi: ezt nem neki mondták, ő látja így.) Az iskola kopár kis irodá- ™ jának falai között röpködnek az indulatos szavak. Vagy nem indulatos, inkább kesernyés éles a hang. Három éve él itt, három éve kívánkozik közelebb az otthonához. Mit lehet itt vigasztalót mondani? — Maga kérte Mária — szól közbe Ács Viktor igazgató — ne bennünket hibáztasson ... Ránézek. Csúfólódik? Nem, inkább afféle hatásos bevezetésnek szánta ahhoz, amit mondani akart. Megtudom, hogy a tanítónő azelőtt a félegyházi járásban könyvelő volt két és fél évig egy termelőszövetkezetben. Kétezer forintot keresett, sőt többet. Mégis eljött tanítani, mert elhatározta, hogy pedagógus lesz, ha törik, ha szakad s ha érettségi után nem sikerült bekerülnie a főiskolára, a hosz- szabb, a nehezebb utat is vállalja. És eljött 1080 forintért messze a falujától, külterületi iskolába tanítani. Csak hát nem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz. Nem, nem, esze ágában sincs visszalépni. Most se. Pedig bármikor elmehetne könyvelni, több fizetésért, mint amire a tanári pályán akár hosszú évek múlva is számíthat. Ö bizony kitart, csak ne kérdezgessék, meg van-e elégedve. U ogy él itt? Szerencséje ** van. Egy szoba, konyhás kis szükséglakást kapott, mindössze húsz forintért. Semmiség, ha meggondoljuk, hogy egy albérleti szoba mennyivel többe kerülne. De rideg a lakás, ■ arra nem futja, hogy bútort, szőnyeget, csecsebecséket vegyen. Ne higgyük, hogy itt falun olcsóbb az élet. Amikor például Pesten egy forintért' árulták már a dinnyét, itt még mindig egyöt- ven volt az ára. Többnyire kon- zervet eszik, ha főtt ételt akar. Az fmsz-vendéglőben egyszer megpróbálták az előfizetéses ebédet, összeírtak húsz előfizetőt, mert ennél kevesebbre nem főzhetnek. Aztán tizenkét-tizen- öt forintba került egy ebéd. A fizetés fele csak ebédre! Abba kellett hagyni. Mindennek a tetejébe az egyedüllét! Az üres vasárnapok, amiket otthon Alpáron tölthetne, ha közelebb dolgozna. De így... csak a tanulás, esetleg a zsúfolt kis mozi. Nincs senki, aki hozzátartozna... Ne mondja az olvasó, hogy hiszen ott vannak a kollégák, a könyvek, a rádió, a televízió. Meg a pöttöm falucska lakói. Egy fiatal lány, alig túl a húszon, az egész heti munka után magához-hasonló lányok és fiúk társaságára is vágyik néha. S ha évszámra nincs ilyenben része, nagyon elárvultnak érzi magát. Mit használ itt a vigasztaló szó? — töprengek. De nincs is rá szükség. Amikor a munkáról, az iskoláról kezdünk beszélni, megtelik a szoba bizakodással. Mintha kicserélték volna a levegőjét ... Arra gondolok, milyen lapos újságírói fordulat lenne ez, ha nem volna — igaz. M agyart és történelmet tanít Tarjányi Mária a hatodik és a hetedik osztályban. Azt, amit a pedagógiai főiskolán maga is tanul. A gyerekekről és a családlátogatásról beszélünk. Milyenek az eredmények, hogyan változnak a szülők? ... Hogy nehéz-e? Csak még a főiskoláról hangzik el néhány bíráló megjegyzése: — Nekünk, képesítés nélküli nevelőknek nincs gyakorlati bemutató a főiskolán. Gyakorlati oktatást nem látunk és nem kell belőle vizsgát tennünk sem. Érezzük a hiányát. Mert hiába tanítunk mi is, az ilyen iskolában, mint a mienk, ahol tizenöt között hat képesítés nélküli nevelő van, nemigen tudunk órákat látogatni, mások módszereit átvenni. Szaktanár amúgy is csak kettő van az egész tantestületben. Azt meg már Ács Viktor igazgató panaszolja el, hogy a főiskola konzultációi nem rendszeresek, emiatt nehéz előre beosztani az órarendet, s különben is nagy gondokat okoz a tantestület egyharmadának lehetőség szerint biztosítani a vizsgák előtti tanulmányi szabadságot. Nem is mindig sikerül. Tavaly Mária sem vette ki. Ha talán vásárolna a tanács egy szolgálati lakást, akkor hoznának ide egy pedagógus-házaspárt, s megkétszereződne a szaktanárok létszáma. C ltértünk a tárgytól. Szét- ágazik a beszélgetés a külterületi iskola ágas-bogas gondjaira. A mostoha körülményekre, amelyek között a Tarjányi Máriához hasonló áldozatkész nevelők mégis, ha panaszkodnak is, kitartanak és dolgoznak becsülettel. M. L. Lassanként beköszönt az ősz, hidegre fordul az idő, megélénkül az érdeklődés a filmszínházak iránt. Az év utolsó negyedében változatos témájú és műfajú játékfilmeket láthat megyénkben is a mozikedvelő közönség. Októberben két új magyar film szerepel a megyei műsoron, Herskó János: t árbeszéd című alkotása az egyik, melynek főszereplői: Sinkovits Imre, Semjén Anita és Gábor Miklós. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat október 6-án Kecskeméten a Városi és október 13-án Baján, az Uránia moziban ankétet rendez a filmről. Az ankéton részt vesz Herskó János, a film rendezője, és né- hányan a szereplők közül. Egy kémszervezet leleplezéséről szól Várkonyi Zoltán Foto Háber című kalandos bűnügyi filmje, főszerepet játszik: Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Szakáts Miklós és Sulyok Mária. Októberben kerül bemutatásra Francesco Risi nagy erejű alkotása, az olasz Gyilkosság Szicíliában, amely a sötét politikai erők és a maffia szenvedélyes hangú leleplezése, valamint a Vér díj című színes, látványos nyugatnémet film és Norman Wisdon új vígjátéka, az Én és a gengszter. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét megrendezik november 7- től 13-ig megyénkben is a szovjet filmhetet. Ünnepélyes megemlékezést tartanak a bajai Uránia és a szeremlei filmszínházban, ahol bemutatásra kerül az Üresjárat című mai témájú film és a Papát vásároltam című szovjet vígjáték. A kecskeméti városi művelődési ház vezetősége nemrég megbeszélést tartott az iskolai gyermekfoglalkoztatási vezetőkkel. A novemberi bemutatók élményének ígérkezik a Lenin- díjat kapott Thorndike-házaspár filmje, a két részből álló Orosz csoda. Ugyancsak sikerre tarthat számot a neves görög rendező, Kakoyannis: Elektra című alkotása. Euripidész tragédiájának filmváltozatában Irene Papas alakítja a címszerepet. Hitler hatalomra jutását és a fasizmus összeomlását mutatja be eddig ismeretlen filmfelvételek felhasználásával a Hitler élete című nyugatnémet dokumentumfilm, melynek rendezője az angol Paul Rotha. Sikert ígér a Duvivier rendezte francia film: Az ördög és a tízparancsolat, olyan neves művészekkel a főszerepekben, mint Danielle Darrieux, Francoise Amoul, Micheline Presle, Alain Delon, Fernandel és Mel Ferrer, valamint a lengyelek Gengszterek és filantrópok című filmszatírája. A magyar filmgyártást novemberben Fábry Zoltán Nappali sötétség című új filmje képviseli, melynek főszereplői: Básthy Lajos és Szegedi Erika. Decemberben bemutatásra kerül Tony Richardson filmje: A hosszútávfutó magányossága, és a cannes-i filmfesztiválon nagy feltűnést keltett Méhkirálynő című olasz film, főszerepben Marina Vladyval. Az év végén láthatják nézőink a Boccaccio 70. című olasz filmet, melynek rendezői: Fellini, Visconti, De Sica, és Monicelli, főbb szereplői: Sop' ia Loren, Anita Ekberg, Romy Schneider és Peppino de Filippo. Továbbá felújításra kerül az Otelló című szovjet és A félelem bére című francia filmalkotás. A művelődési ház ugyanis az iskolai év kezdetével egy időben gyermekfoglalkozásokat szervez, pedagógusok vezetésével. A szeptember harmadik vasárnapjától kezdődő foglalkozások célSzíncs, érdekes gyerraekfoglalkozások a kecskeméti városi művelődési ház programiában 27. Végre egy jó hír! — gondolta örömmel Bújdosó. — Gyere, nézzük meg őket — bökte oldalba Sütőst és fürgén megindult a hadonászó Vékony Béla felé, hogy szemügyre vegye Szatmári Imre embereit. XIV. A kútfúrók másnap kora reggel munkához láttak. A kertészet közepén állították fel gépüket, Vékony Béla tanyája mögött, az uborkaföldön. A bokrokban nem sok kárt tettek, igyekeztek minél kisebb területet legázolni. Vékony Béla — aki egyébként a kóborló gyíkot is képes volt agyoncsapni, ha a kertészetbe tévedt és csipkedte a veteményeket — most nagylelkűen biztatta a kútfúrókat. — Ne törődjenek az uborkával! Majd ültetünk helyette másikat: csak a kút sikerüljön. Néhány gyerek is megcsodálta a ritka műveletet. Ezeket már nem szívesen látta a brigádvezető. Egy ideig szótlanul kerülgette őket, aztán rájuk mordult: — Haladjatok lucernát gyűjteni, amíg nem kell iskolába menni! De a gyerekek segítségére már nem volt szükség. Á tagok kora hajnalban ellepték a lucerna- földet, némelyik családból hár- man-négyen is. Várnagy Géza ötven emberrel számolt tegnap, de annál jóval többen összejöttek. Kilenc órára már alig maradt valami a kétszázötven holdnyi területből. Az embermagasságú petrencék megszámlálhatatlan sokasága sorakozott, ameddig a szem ellátott. — Ilyet még nem pipáltam! — mondta Várnagy Gézának az öreg Kocsis Pál, amikor végigpillantott a szemet gyönyörködtető lucemaföldön. — Az uraság idejében is dolgozott együtt a nép, hanem így még sosem. Amikor meg Bujdosó odaért hozzájuk, így szólt: — Agronómus kartárs, mondanék valamit! Pali fiam a vontatóval hazavihetne bennünket Pusztaligetre. Mert vagyunk itt öregcsontok jó néhányan, akik gyalogosan jöttünk. Á magunkét már megtettük, állnak a petrencék. De ezek után már nehéz lenne az apostolok lován nekivágni az útnak. Az agronómus szívesen eleget tett a kérésnek. Kiadta az utasítást, azután sietett vissza a központba, hogy a napi postát átnézze. Az irodában, Piroska szokása szerint áthozta asztalához a napi leveleket, újságokat. Átnyújthatta volna egyetlen mozdulattal, vagy odakészíthette volna előre. De ő akarattal úgy intézte, hogy odamenjen a közelébe, felhívja magára a figyelmet. Az utóbbi időben még a haját is másképpen fésülte. Rövidebbre nyíratta és tupírozta, hogy fia- talabbnak látszon. Az új frizura kétségtelenül előnyére is vált. Kislányosabbá vált az arca, valahogy elvesztette vénlányos komolyságát. Ezt talán annak a belső láznak is lehetett tulajdonítani, ami egyre erőteljesebben hatalmába kerítette. Valahányszor belépett a szobába az agronómus, lángolni kezdett az egész teste. A számok összefutottak szeme előtt, nem tudott leírni egyetlen értelmes sort sem. Most az asztalnál ülő férfi fölé hajolt és tompa hangon magyarázott. Nagy, kemény mellei Bujdosó vállához értek, érezte, hogy a másik test remeg, és ez olyan édes jól esett, hogy nem bírt hátrább húzódni. így maradtak mozdulatlanul egy ideig. A beszélgetés is abbamaradt, csak szaggatott lélegzésük hallatszott. Az ablak előtt szekér haladt el. A kocsis fütyörészett és ostorát pattogtatta. A lovak megugrottak, a zörgés egyre távolodott. — Árpád! — suttogja a lány alig hallhatóan. A pillanat mámora őt is hatalmába kerítette. Megfordult, és egyetlen mozdulattal magához rántotta a lányt. Bódultán szorította, majd erőszakosan a combjába markolt. Piroska ijedten kiszakította magát az ölelésből. — Árpád, nem szabad! Belátnak, kedves — tiltakozott cseppet sem szemrehányóan, inkább hálás hangon. Gyors mozdulatokkal a szoknyáját igazgatta és az ablakhoz sietett, hogy meggyőződjön, nem volt-e fölösleges harmadig véletlenül. Bujdosó szótlanul nézte. Még mindig érzete testének forróságát, hajának izgató illatát. A köd azonban, amely hirtelen elborította agyát, lassan tisztulni kezdett. Nem tett szemrehányást magának, csak elszomorodott és nem értette, miért, a torkát valami nehéz keserűség fojtogatta. — Árpád kedves, nem szabad — mondta újra Piroska. — A csacsiságot nem szeretem. Elhallgatott. Közelebb lépett és megsimogatta a haját. Bujdosónak újra melege lett, de már nem a lány kezének érintésétől. Nem is simogatta vissza, hanem felállt és cigarettára gyújtott. Nem vagyok én kötözni való bolond?— nézett a lány. csillogó szemébe. Már az első nap elhatároztam, nem kezdek ki vele és most itt van. Szépen állunk, mondhatom. Olyan szerelmes belém, mint egy másodéves gimnazista. Én meg még biztatom, ahelyett, hogy... bár nem sok biztatásra van szükség. Isten bizony, nem sokra. Miért is nem használom ki az alkalmat? Miért kell nekem úgy élni, mint egy szerzetesnek? Egyik kerül, mégis azután sóhajtozom, a másik meg itt lenne, csak egy kis fáradságba, kedvességbe kerülne és én úgy megrettenek, mint egy gyerek. Pedig az embernek fizikai szükségletei is vannak. Hiába, ilyen ronda teremtmények vagyunk. Ezt még szerelem nélkül is megtesszük. Maga is meglepődött, hogy ilyen gyorsan és durván fogalmazta gondolatait. Amikor újra belenézett a lány szerelmesen csillogó szemébe, restelkedés fogta el. Érezte, hogy meg kellene mondani az igazat, ki kellene ábrándítani, de nem volt hozzá se kedve, se bátorsága. Piroska a hallgatásból éppen ellenkező következtetést vont le. ..Felkavarta a lelkét a kedvesemnek is ez a csodálatosan szép érzés . .. Milyen izmos karja van, azt hittem, agyonszorít” — gondolta elragadtatással. Mintha az irodához közeledett volna valaki. Gyorsan leült asztala mellé és igyekezett közömbös arcot vágni. (Folytatjuk.) ja: szervesen kiegészíteni az iskolai és az úttörőházi nevelést. A megbeszélésen részt vevő pedagógusok nagyon színesnek, érdekesnek találták a gyermekfoglalkoztatások műsorában szereplő filmelőadásokat, kirándulásokat, sportfoglalkozásokat, — bábelőadásokat, játékokat. Négy szakkörben pedig az akvárium készítésével, városunk és környéke szépségeinek megismerésével, a zeneművek elemzésével, a filmek technikájával és értékelésével ismerkedhetnek majd meg a felsorolt szakágak iránt érdeklődő gyermekek. A művelődési ház gyermekfoglalkoztatási programja nagy eredménynek számít, hiszen az iskolákkal és az úttörőházzal közösen az általános iskolás gyerekek szabad idejének kulturált, hasznos eltöltéséhez nyújt hathatós segítséget. Megkezdődik az etika oktatása Az idei tanévben valamennyi pedagógusképző szakon, a jogi karon és az orvostudományi egyetemeken megkezdik a marxista etika oktatását. Az előadók és a hallgatók munkájának könnyítésére a művelődésügyi minisztérium hamarosan jegyzetet ad ki. Az ebben tárgyalt főbb elméleti kérdések lényegében megegyeznek az etika tudományos kutatása alatt felvetődött elméleti problémákkal. Ezekről tanácskoznak majd szeptember 18-a és 21-e között Pécsett rendezendő I. országos etikai konferencián, amelyen az egyetemek és főiskolák marxizmus tanszékeinek etikaelőadói, valamint a társadalomtudományi kutatóintézetek képviselői vesznek részt
