Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-14 / 215. szám
z. oldal 1963. szeptember 14, szombat Lemondott a cltilei kormány Erdőtüzek Brazíliában NEW YORK. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács ülésén csütörtök délutáni felszólalásában hangoz tatta, hogy támogatja azt a határozati javaslatot, melyet első nap a marokkói küldött, csütörtökön pedig Ghana képviselője terjesztett elő három ország — Marokkó, Ghana és a Fülöp- szigetek — nevében. A javaslat lényege: Nagy-Britannia ne adja meg a függetlenségét Dél-Rho- desiának, ne lássa el fegyveres erőkkel és repülőgépekkel addig, amíg az országnak nincs olyan kormánya, amely valóban a népet képviseli. A szovjet küldött követelte Dél-Rbodesia 1961. évi alkotmányának felfüggesztését, továbbá általános választások megtartását az ENSZ ellenőrzése alatt. • MOSZKVA. Szovjet fizikusok új mikrotront építettek, s ebben sikerült százszorosára fokozniok a gyorsított részecskenyalábok energiáját. A mikrotronnak a szakemberek véleménye szerint nagy jelentősége van a vegyészeiben, az orvostudományban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Felhasználható maga az elektronnyaláb és az elektronok becsapódásnál keletkező gammasugámyaláb is. • NEW YORK. Az Amerikai Légió nevű militarista szervezet Miami Beachben tartott kongresszusát a Kuba-ellenes hisztéria újabb hulláma jellemezte. A kongresszuson „vendégként” részt vett Somoza volt nicaraguai diktátor, valamint az amerikai kormánykörök és a kongresszus több neves képviselője, így Rusk külügyminiszter is. A légió kongresszusán hozott határozatok — a kialakult hangulatnak megfelelően — felszólítanak „a kubai kormány megdöntésére és a kommunizmus megszüntetésére a nyugati féltekén, akár az Egyesült Államok hadseregének segítségével is”. Santiago. Csütörtökön lemondott a chilei kormány. A szenátorok ugyanis jóváhagytak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a sztrájkoló egészségügyi dolgozók bérkövetelésének rendezéséig a kormány két és fél millió dollár értékű kölcsönt nyújt a sztráj kólóknak. A kongresszus döntése után Luis Mackenna pénzügyminiszter benyújtotta lemondását azzal az indokolással, hogy nincs miből folyósítania ezt az összeget. A kormány másik 12 tagja szintén lemondott. Saigon: A kormány valláspolitikája ellen tiltakozó tünteti diákok közül mintegy kétszázat tartóztattak le és börtönöztek be A képen: rendőrautó szállítja a letartóztatott diákok egy cső portját a saigoni utcán. MTI Külföldi Képszolgálat Egyenlőség, baráti segítség... Látogatás a KGST titkárságán ír. Fehér terméskőből épült villa a forgalmas moszkvai utcán, a Petrovkán. Itt dolgozik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a titkársága. Reggel van, 9 felé közeledik az óramutató. A vastag szőnyeg felfogja a lépés zaját is a hallban, a folyosókon. Valaki magyarul köszön érkező munkatársának: — Jó reggelt! Hallani lengyelül, oroszul, mongol nyelven is: Jó reggelt! Mindenki a helyén van már. Megkezdődött a munka. A szocialista országokból itt dolgozó szakemberek fontos feladatokat oldanak meg a termelésben megvalósítható munkamegosztás cs kooperáció, a kölcsönös kereskedelmi szállítások, a tudományos kutatás összehangolása érdekében. — Faggyejev elvtárs a nemzetközi kereskedelmi forgalom szakértőivel tárgyal, csak azután fogadhatja a sajtót — hangzik a főtitkár előszobájában az udvarias válasz. Az újságíró erre dr. Josef Ruzickát, a helyettesét keresi fel. — A kollektív együttműködéshez elsősorban arra számítunk, hogy a KGST-országok a lehető legteljesebben kihasználják belső tartalékaikat — mondja Ruzicka dr. — Például legtöbb reze Lengyelországnak és Bulgáriának van, bauxitja Magyarországnak, színesfémben a Szovjetunió a leggazdagabb, ők tehát ezek feltárásával vehetnek részt a kölcsönös segítségben. Vagy vegyünk más példát: a szovjet kálium kitermeléséhez Lengyelország ad felszerelést, fémkohászat és sok más területen is ez a kölcsönösség áll fenn. Közben többször megszólal a telefon. Berlin. Bukarest... Rövid, világos, gyakorlati tanácsok. Rövidség és felelősség itt a jelszó. Egy mérnököt jelent be a titkárnő. A mérnök Prágából jött, a KGST gépipari állandó bizottságától azzal a javaslattal, hogy a csehszlovák gyárak határidő előtt szállítanak le egy erőműgépsort. N. Bogorogyinszkij, a tudományos kutatások koordinálásával foglalkozó osztály vezetője elmondja az újságírónak: — A Szovjetunió szerszámgépek gyártásához ad tervrajzokat Lengyel- országnak, Magyarországnak, Bulgáriának, Romániának, viszont kitűnően fel tudja használni a meredek lejtésű szénrétegek bányászatában és az ércdúsításban alkalmazott lengyel újításokat, ugyanígy kap tudományosan kidolgozott műszaki módszereket Magyarországtól, Bulgáriától, Csehszlovákétól is. — A mi bizottságunk most a tudományos kutatásokat, többek között főleg a következő területeken tartja számon és hangolja egybe: kémiai anyagok hasznosítása a mezőgazdasági termelés fokozására, a po'imere'' hasznosítása, küzdelem az ipari termelés során keletkező víz- és levegőszennyeződés ellen, küzdelem a fémek korróziója ellen. Az újságíró meglátogatta még a vegyipari munkacsoportot. Itt is feljegyezhetett jellemző példákat a szocialista országok együttműködésére. Ezek közül is legjellemzőbb: épülő hatalmas tiszapalkonyai vegyikombinátunk tervezéséi ben segítségünkre volt a Szovjetunió, a kombinát hőerőművének a berendezését részben Csehszlovákia adta, ennek fűtőanyagát, a földgázt viszont Románia. A kölcsönös együttműködés már kiterjed a termelés minden ágára: a konyhaedényektől kezdve az óceánjáró hajókig. a legegyszerűbb közszükségleti cikkektől az elektronikus számológépekig. M. K. Parana-állam: A nem megfelelő ellenőrzés súlyos követke** menyekkel járt, és komoly károkat okozott a brazil erdőségekben és kávéültetvényekcn. Hatalmas erdőtűz pusztított szeptember elején Parana-államban, a tűz átterjedt a kávéültetvényekre is, és mintegy 86 falut és várost fenyeget. A képen (fent): A szeptember 9-i erdőtűz lángjai szinte nappal fénnyel világítják be az eget. (Lent.) A közelben lakók igyekeznek megfékezni a tüzet; irtásokat létesítenek a tűz továb terjedése ellen. A dé!-viefnami terror újabb áldozatai látogatás a szomszédban As Interparlamentáris Unió értekeslete Algéria népe szavazott EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A NEMZETKÖZI életben véget ért a szokásos nyár végi diplomáciai szünet. Az elmúlt hét már újból eseménydúsan zajlott le. Közvéleményünk és a külföld érdeklődésének központjában Kádár János jugoszláviai látogatása, az Interparlamentáris Unió belgrádi értekezlete, s az algériai népszavazás állott. Emellett nem kerülte el a figyelmet az amerikai szenátus vitája a részleges atomcsendegyezmény ratifikálásáról, az olasz parlament őszi ülésszakának megnyitása, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitája a dél-rhode- siai helyzetről, az afro-ázsiai népek szolidaritási tanácsa végrehajtó bizottságának ciprusi ülése és az európai szabadkereskedelmi társulás minisztertanácsának kétnapos stockholmi konferenciája. KÁDÁR JÁNOS, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a vajdasági Karagyorgyevón kétnapos tárgyalást folytatott Joszip Broz Tito- val, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a JKSZ főtitkárával. A megbeszéléseken mind magyar, mind jugoszláv részről több kiemelkedő párt- és állami személyiség vett részt. Kádár János és Joszip Broz Tito utoljára a múlt év decemberében Budapesten találkozott, amikor a jugoszláv elnök a Szovjetunióba utazva, illetve onnét hazatérőben rövid időre megszakította útját a magyar fővárosban. Azóta a két ország kapcsolatainak fejlődése meggyorsult. Kiemelkedő jelentőségű az a tény is, hogy közvetlenül Kádár János látogatása előtt zajlott le Nyikita Szergejevics Hruscsov kéthetes jugoszláviai útja. A karagyorgyevói vadászkastélyban lefolyt megbeszéléseket Kádár János és Joszip Broz Tito között kölcsönös megértés és szívélyes, baráti légkör jellemezte. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok sikeresen fejlődnek, s a szocializmust építő, a békéért harcoló két szomszédos ország közös érdekei reális és szilárd alapot nyújtanak sokoldalú együttműködésük további elmélyítésére. A tanácskozásokon megvitatták a nemzetközi helyzet legfőbb problémáit, amelyekben a két kormány álláspontja azonos. Hasznos volt a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről folytatott vélemény- cseréjük, mert a szocialista és más haladó erők egységének megszilárdítását célozta a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcban. A karagyorgyevói találkozó erősíti Magyarország és Jugoszlávia baráti kapcsolatait, kifejezésre juttatja a szocialista országok további közeledését, szorosabb együttműködését a szocializmus és a béke javára. CSÜTÖRTÖKÖN Bel- grádban jnegkezdte munkáját az Interparlamen- táris Unió 52. értekezlete, amelynek a nemzetközi élet legutóbbi eseményei, elsősorban pedig a moszkvai részleges atomcsendegyezmény aláírása kölcsönöz külön jelentőséget. Az Interparlamentáris Unió nem államközi testület, hanem tulajdonképpen a világ parlamenti képviselőinek testületé, amelyben több mint 60 országnak majdnem minden pártja képviselve van. Ebből a sajátosságából ered, hogy az unió évenként összeülő konferenciája nem hozhat az államokra kötelező döntéseket. Munkájának mégis nagy szerepe van, mert lehetővé teszi, hogy egyes országok parlamenti képviselői a hivatalos álláspontok előtt járva pozitív javaslatokat tegyenek és fogadjanak el, amiket aztán közös erővel hirdetnek a nemzetközi közvélemény előtt. Ezért nyilvánvaló, hogy az Interparlamentáris Unió határozatai fontos közvéleményt formáló erőt jelentenek, és hatással vannak az egyes parlamentek és kormányok hivatalos ál lásfoglalására is. Az értekezlet napirendjén tíz pont szerepel. Ebből négy tisztán ügyrendi problémákat ölel fel, az ötödik pedig az általános vita. Maradt tehát öt napirendi pont, amely a világ égető problémáira vonatkozik, közülük legfontosabb a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésének és a faji megkülönböztetés felszámolásának a kérdése. Hazánkat a konferencián Molnár Erik vezetésével öttagú delegáció képviseli. AZ ALGÉRIÁBAN lezajlott népszavazáson az ország lakossága a kormány által előterjesztett alkotmánytervezetről szavazott. A választók több mint 83 százaléka járult az urnák elé, s a szavazók 97 százaléka mondott igent az alapokmány-tervezetre, s ez egyben természetszerűleg Ben Bella miniszterelnök politikai vonalának helyeslését és megerősítését is jelenti. A népszavazás ily módon igazolta, hogy Algéria népe támogatja a Ben Bella-kormány haladó intézkedéseit, az ország nem kapitalista fejlődésének útját, amit az alkotmánytervezet lerögzít. Kudarcot vallottak tehát, azok a belső, s külső erők, amelyek reakciós nézeteikkel, illetve ultrabaloldali frázisaikkal a népszavazás bojkottjára buzdítottak. Az algériai alkotmány és vívmányai a gyarmatosítók ellen vívott kemény harcban születtek és a neokolonializmussal szemben kell megvédeni, tökéletesíteni és kiterjeszteni őket. Az alapot szilárdan lerakták, ami kiinduló pontja lehet a továbbfejlődésnek, a lényeges változásoknak. Ebben áll az algériai népszavazás jelentősége.
