Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

Világ prdeförfai, egyesOfjeteff / •T ;TA M' «MkASP>\rt B -vC& 'KISKUN ^ECV51 LAPJA xvm. cvp., 8i3. szám Ara 60 fillér na. szept. is, csüt. Fél esztendő Az őszi forgalom sikeres lebonyolítása csak úgy lehetséges, ha a mozdonyok állandóan üzemképesek. Ezért a kisebb-nagyobb javítá­sokat mindig pontosan és kifogástalanul kell elvégezni. Ezt vallja, erre tanítja szaktársait Horváth József lakatos csoportvezető a Kis kunhalasi Fűtőházban, aki birtokosa az Érdemes Vasutas kormány­kitüntetésnek és a Kiváló dolgozó oklevélnek, öt láthatjuk a képen amint ellenőrzi az elvégzett munka minőségét. Mellette — sapkában — Fiilöp József Kiváló dolgozó, a Gagarin nevét viselő szocialista brigád tagja. HuszonöfmiSlió tojást, 92 ezer hektoliter tejet értékesítettek az első fél érben a háztáji gazdaságok (P. I.) „Szinte magunk sem tudjuk, hogyan sikerült ta­nács tagjainkat ennyire akta- vizálni” — jegyezte meg Hal­aik Antal, a Kunada«u Koz- ségi Tanács V. B. titkára, mi fözben az egyik állandó bi­zottság eredményes mun ka] a­büszkélkedett.,Valahogy mások ma a tanács tagjai, mint akárcsak két evvel ez­előtt is” — szőtte a gondola­tait a foktői tanácselnök es néldákkal bizonyította ezt a Mert - mint mond­ta — korábban sok Jdejet le- foglalta a vb függetlenített 5SSU » “SS EmSu* LE nek kezdeményeznek, tettes re serkentenek, s mozgol^ suknak mindig a kozséglatja hasznát. Fokton az Aradi ut cában lakók is tanácstagjuk­nak Bíró Jánosnenak koszon hosszan megépített ]árda^ kát Ö kezdeményezte, járt utóna szervezte a társadalmi m Két^elejtett megjegyzés vé­lemény, s mégis hu tűk annak a változásnak, e. pésnek, amely a február^ megválasztott tón^®'ri stagok letek s az egyes tanácstagon éltében, tevékenysegeben ""leendő nem nagy idő. A tanácstagi munkában be­állott változás, a tanacstago közéleti tevékenysége nyomán született eredmények azonban figyelemre méltóak. A tana Sfvb-k függetlenített veze­tőin kívül beszeljenek erről a legilletékesebbek, a Yala^' tók, akik fél évvel ezelőtt tel­jes bizalmuk jeleul szavaz­tak a Hazafias Népfront je­löltjeire Az ő kimondott vé­leményük, bizalmuk tükröző­dik abban, hogy az első f évben megyeszerte megtartott 12 259 tanácstagi fogadooran ügyes-bajos dolgukkal, jakkal 63 395-en jelentek meg, fordultak segítségért, tanácsért választott emberükhöz. önmagukban is beszedések ezek a számok. Hátha meg hozzávesszük, hogy aíogac|° órákon megjelent több mint 63 ezer ember csaknem két­szer annyi választót jelen , mint ahányan az elowi evek bármelyikében kopogtattak fogadóórákon. . Vehetünk azonban két ma sik számot is. Féléves tevé­kenységükről a megyeoen 3328 helyen adtak számot a tanácstagok, s ezeket több mint 69 ezren ha^|a1í^ meg. Sokatmondó adatok. Azok bizony. Nemcsak azért mert a tanácstagoknak volt miről beszámolniok, hiszen a megye legeldugottabb kozse- Sn is történt előre epes^ hanem mert ezek a találko­zások a választókkal ismét kincsesbányát jelentettek. A tömegkapcsolatok ápolását, a számadás mellett a tömegei véleményének, jelzéseinek, ja­vaslatainak — a beszámoló­kon számtalan ilyen elhang- zott _ ismételt számbavéte­lét, amely mindig iránytűt ad a tanácstagok kezebe a további előrelépésben. A jelölő gyűléseken elhang- j zott javaslatok gondos szám­bavétele és megoldásuk figye­lemmel kísérése, vagy az ab­ban való személyes közremű­ködés mintegy alapot adott a tanácstagok előtt álló munká­hoz, S ez a közvetlen eio kapcsolat, amely a lakosság és a tanács tagjai között az elinduláskor kialakult, tovább fejlődött és gyümölcsöződért azóta. Haszna pedig a közsé­geink, városaink, az egész me­gye életében kamatozik. Ám nem lenne teljes a ta­nácstagok aktivitásának in­dokolása, ha nem tennénk említést arról, hogy a feb­ruárban megválasztott tanácsi testületek tagjai felkészülteb­bek, s a közéletünk felszaba- dultsága mellett sok év ta­nácsi munkájának tapasztala­tából merítve, okulva serény­kedhetnek a köz ügyeiért. A jobb felkészültségű, színvo­nalasabb munkastílusú ta­nács vb-k függetlenített veze­tőinek tartalmasabb munká­jához sem fér kétség. Na­gyobb önállóságot biztosíta­nak az irányító testület tag­jainak, igénylik és tisztelet­ben tartják észrevételeiket, javaslataikat, munkásságukat pedig az állami ügyekben va­ló legfontosabb közreműkö­désnek tekintik. Nagyjából ezekben rejlenek azok a rugók, amelyek a ta­nácstagok élénk közreműkö­désével nap mint nap lendí­tik előre pártunk és kormá­nyunk, egész népünk nemes célkitűzéseit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta évről évre fo­kozatosan növekszik a termelő­szövetkezetek árutermelése és nyomában a felvásárolt áru mennyisége. Míg 1961-ben a fel­vásárolt árunak 41 százalékát ad­ták a közös gazdaságok, a múlt évben ez az arány 52,5 százalék­ra nőtt, s az idén további fej­lődés tapasztalható. Emellett azonban a közellá­tásban továbbra is igen nagy a jelentősége a háztáji és egyéb gazdaságok árutermelésének. A múlt évi 1 616 291 000 forint ér­tékű, megyénkben felvásárolt áruból 768 243 000 forint érté­kűt — tehát az összfelvásárlás 47,5 szá­zalékát — a háztáji gazda­ságok, az alacsonyabb típu­sú társulások adták. Külö­nösen jelentős a részesedé­sük a baromfi, a tojás és a tej értékesítésében íme, erre is egy-két számadat: Az első fél évben felvásárolt 75 vagon baromfiból 11 vagont, a 26 millió darab tojásból 25 mil­liót, a 173 ezer hektoliter tejből 92 ezer hektolitert a háztáji gaz­daságok adták. S ez bizony, nem lebecsülendő mennyiség. Számottevő volt ezenkívül a gyümölcs és vágóállat értékesí­tésük is. A felvásárlási tervek teljesí­tésén túl még nagyrészt vállal­nak a háztáji gazdaságok a bel­ső ellátás igényeinek biztosítá­sából, kielégítéséből. Amellett, hogy elsősorban állat és állati termékekkel kiveszik a részü­ket az állami készletgyarapítás­ból, tehermentesítik is azt. Jó­részt ezek a gazdaságok látják el megyénk paraszti lakosságát mezőgazdasági termékekkel, — élelmiszerekkel. — Burgonyából például tavaly 4 ezer vagont, hízott sertésből több mint 160 ezer darabot, baromfiból mint­egy 700 vagont, tojásból 70 mil­lió darabot értékesítettek egy­más között ellátási célokra. Kü­lönösen érződik ennek hatása a városok piacainak ellátásában. Tegnap az a hír terjedt el Kecskeméten, hogy több embert fekete himlő megbetegedéssel el­szállítottak. Még az esti órák­ban felkerestük dr. Bölcskei Ti­bort, a KÖJÁL munkatársát, s tájékozta tást kértünk a hírről. Mint elmondta — a pánik alaptalan. Sem Kecskeméten, sem a megyében feketehimlő- gyanús megbetegedés nem for­dult elő. A megyeszékhelyről mindössze egy családot szalli­Kecskeméten ez év második negyedében a piaci felhoza­talnak 80 százalékát háztáji gazdaságok szolgáltatták. E sokatmondó tények mellett akad azonban figyelmeztető je­lenség is. A megyei tanács vb felvásárlási osztálya felmérést végzett tavasszal az állatállo­mány számának alakulásairól. Ennek adataiból kitűnik, hogy csökkent a háztáji gazdaságok állattartása, különösen a sertés-, illetve a kocatartás. Nyomában országos és megyei intézke­dések történtek a háztáji gazdaságok árutermelésének biztosítására. Ilyen volt például a közel 5 ezer koca kihelyezése, melyek szapo­rulata már ez év őszén jelent­kezik, és felmérték a süldőne­velés utáni takarmányjuttatás mennyiségét is. Az intézkedések máris kedve­zően éreztetik hatásukat a ház­táji gazdaságok sertéstartásában. Továbbra sem kielégítő azonban a baromfi- és a tehénállomány alakulása. Ezen főleg a tsz-ek lendíthetnek sokat a családi mű­velési formák, a jövedelemelosz­tás ösztönző módszereinek to­vábbi kiszélesítésével, térítés el­lenében zöldtakarmány juttatá­sával stb. A háztáji gazdaságok áruter­melésének megyénkén túl az egész ország lakosságának ellá­tásában jó ideig még igen nagy a jelentősége. Ezért is nagyon fontos, hogy termelőszövetkeze­teink a jövő évi termelési ter­vek készítésénél vegyék számba e gazdaságok árutermelését se­gítő intézkedéseik különböző formáit és alkalmazzák is azo­kat. tottek egészségügyileg zárt terü­letre. A család tagjai a napok­ban tértek vissza Bulgáriából, s a kinti társaságukból az egyik német állampolgáron fekete- himlő-gyanús megbetegedés mu­tatkozott. Országos szervek to­vábbi megfigyelés végett külö­nítették el ezt a családot — bár rajtuk még a gyanú jele sem látszott Űjabb himlőgya­nús megbetegedés egyébként az egész országban nem fordult elő, ZSÍROZZAK A TALAJT A solti Kossuth Termelőszövetkezetben nemrégiben két ju­goszláv gyártmányú, háromtonnás trágyaszórógépet vásároltak. A Szuper Zetorról kardánmeghajtással működő, üzemelés közben tíz kilométeres sebességgel vontatható gép csaknem 30 ember munkáját végzi el. Ács József és Papp Mihály szövetkezeti gazdák egy 13 holdas parcella szegélyén még a tél végén emelt szarvasból pakolják az egyik trágyaszórót. A másik géppel Baracsi János zetoros „zsírozza” a talajt, amelybe spenóímagot vetnek majd. (Pásztor Zoltán felvételei.) Nincs feketehimlő-veszély megy énkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom