Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

Ha összefog a nagy család A halasi népfrontbizottság kezdeményezése Kiskunhalas — huszonhat és fél ezer ember szűkebb hazája. Ügy élnek itt, mintha testvérei, rokonai lennének egymásnak, s egy hatalmas család lakná a vá­rost. Ebben a népes családban mindenkinek beleszólása van a közös otthon: városuk jelenébe, jövőjének alakításába. S hogy az emberek mennyire élnek ez­zel a jogukkal, arra igen ko­moly és dicsérendő példa volt a nemrégiben megtartott város- fejlesztési közvéleménykutatás, amelynek során közel huszonhatezren mond­ták el véleményüket, javas­lataikat és kifogásaikat is. — A beérkezett kérdőíveken igen sokan teszik szóvá a város lakáshelyzetét — mondja Má­csai János, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, aki­vel arról beszélgetünk, hogy a népfront hogyan kapcsolódik bele a város gondjainak meg­oldásába, milyen feladatok meg­valósításán fáradozik és milyen tervek foglalkoztatják. — A kérdőívek átnézése után úgy határoztunk, hogy ülést tar­tunk, és ezen megbeszéljük a gyakorlati tennivalókat. Főleg a lakáskérdéssel foglalkoztunk. — Természetesen nem új keletű ez a kérdés, s mint a tavasszal hírt is adott erről a megyei sajtó, a népfrontbizottság már korábban is kereste a megoldást. A köz­véleménykutatás eredményei csak megerősítettek bennünket elgondolásunk helyességében, s bizonyították, hogy helyes úton járunk. Az volt a célunk, hogy olyan emberek is lakáshoz jussanak, akik nem képesek egyszerre 20—25 ezer forin­tot lefizetni ahhoz, hogy akár szövetkezeti, akár KISZ-lakásba beköltözhes­senek, nagy , családjuk van, egészségtelen vagy életveszélyes lakásban laknak. — Sikeríilt-e olyan módot ta­lálni a Hazafias Népfrontnak, amellyel megoldható, illetve enyhíthető a leginkább rászoru­lók lakásgondja? — Igen, sikerült. Ez azonban nemcsak a népfront érdeme, ha­nem az egész város lakosságá­nak emberi segítőkészségét, ön­zetlen gondolkodását dicséri. Az összefogás eredményeként már ebben az évben tizenöt nehéz helyzetben le­vő család jut megfelelő ott­honhoz a városban. Ezeknek a családoknak csupán kétezer forintot kell készpénz­ben fizetniük — mondja öröm­mel Mácsai elvtárs. — A segítés lényege: a társadalmi munka. már három évvel ezelőtt példát mutatott a mezőgazdasági szak­munkásképzés megszervezésé­ben — és ahol ősztől kezdve három tagozaton nyolcvanhár­mán tanulnak! — ezúttal az anyagiakban sem bizonyult szűk­markúnak a vezető testület: 100 ezer forintot szavazott meg az iskolabővítésre, illetve a hétközi otthon létrehozására. A hajdani hercegi kastélyban létesített községi iskola két pe­dagógus lakásából rövidesen az újonnan átalakítottakba költöz­hetnek a nevelők. A régiekből tantermeket varázsolnak. A mintegy negyven-ötven felső ta­gozatos tanyai gyerek számá­ra pedig a jövő oktatási év kez­detéig az úgynevezett „kiskas- télyt” alakítják át hétközis ott­honná. Nemcsak az időjárás vi­szontagságaitól kímélik meg ily módon a tanyai iskolásokat — ami önmagában sem utolsó do­log —, hanem a bentlakással, a központi iskolalátogatás lehető­ségének megteremtésével, a megalapozottabb tudás megszer­zéséhez is hozzásegítik őket. — KISSZÁLLÁS nem nagy község, lehetőségeink is jóval szolídabbak, mint bármely váro­sé — mondja Nagy János közsé­gi párttitkár és Uricska elv­társ —, mégsem panaszkodha­tunk. Apró, de céltudatos mun­kával elértük, hogy kulturált lett a szűkebb hazánk. Szeret­jük a szép, nagy, rózsákkal teli parkunkat, van nagyszerű szé­lesvásznú mozink, modern cuk­rászdánk. Mindezek vonzzák a tanyán élő lakosságunkat. Jo­guk van hozzá, az övék is. És éppen így a központi iskolánkat is azzá akarjuk tenni. Nem szenvedhetnek kárt a még ta­nyán élő gyermekeink. A hétkö­zi otthon létrehozását is egy láncszemnek tekintjük — ne­vezzük így — a mi helyi poli­tikánkban... P. 1 A SZÉPEN, csinosan parkosí­tott kisszállási faluközpontban a karbantartott, gondozott kül­sejű házak, városba illő buszvá­ró mellett, a tanácsház közelé­ben két, befejezéshez közeledő új épület hívja fel magára a lá­togató figyelmét. — Pedagóguslakások — vilá­gosít fel Uricska István, a he­lyi tanács vb-elnöke. — Házi­lagos brigádunk alakította át két régi, korábban más célokra használt házból. Mert — a mi kis községünk viszonylatában — nagy terveink vannak. Egy hét­közi otthont szeretnénk létre­hozni a tanyán élő iskolásoknak. Az ötletet több, csaknem egy­idejűleg . jelentkező tényező és célkitűzés adta. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése óta fokozatosan a községbe áram­lik a tanyai lakosság. Többen építettek a faluban új családi házat. Ennek következtében az egyik tanyai iskola máris el­néptelenedett, viszont a közsé­giben szűknek bizonyul a hely. A JELENSÉG láttán dugták össze a fejüket a község párt- és tanácsi vezetői. S miközben megoldást kerestek a községi iskola bővítésére, így okoskod­tak: a VIII. pártkongresszus a szocializmus építésének mai sza­kaszán egyik fontos feladatként a kulturális és ideológiai nevelő­munkát helyezi előtérbe. Ter­melőszövetkezeteinkben és az élet minden területén egyre több művelt, jól képzett em­berre van szükség. A községi általános iskola felsőbb tagoza­ta — lehetőségeinél fogva — a tanyainál alaposabban előkészít a középiskolai továbbtanulásra. S ha már a tanyáról beköltö­zött lakosság gyermekeinek he­lyet biztosítunk a központi is­kolánkban. nem feledkezhetünk meg a még tanyavilágban élők­ről sem.:. EZEKUTÁN került az elgon­dolás a kisszállási tanács júniu­si ülése elé, A községben, sanely Természetesen OTP-hitel igény- bevételével történik. Az építke­zés, a kivitelezési költség 25 százalékát — amire a takarék- pénztár már ad hitelt — rész­ben társadalmi munkával biz­tosítjuk, részben pedig saját anyagból fedezzük. Ebben az évben 745 ezer forint összegű társadalmi se­gítségre számítunk, s ebből tekintélyes összeg az újonnan épülő házaknál kerül felhasználásra. A legkülönbözőbb helyekről, termelőszövetkezetek­ből, üzemekből, vállalatoktól je­lentkeznek az emberek, hogy se­gítenek a lakások időre való felépítésében. Az építkezésnél dolgozó kollektívák — tekintet­tel arra, hogy az egész mozgal­mat a Hazafias Népfront városi bizottsága indította el és tartja kézben — magukat a népfront „egyes” illetve „kettes” építő közösségének nevezik. — A társadalmi munkán kí­vül van-e más formája is a kez­deményezés támogatásának, a lakóházépítés meggyorsításának? — Az előbb az egész város összefogásáról beszéltem, s eb­ben természetesen nemcsak az egyének kétkezi munkája, ha­nem a kiskunhalasi üzemek, vállalatok egyéb támogatása is benne van — mondja a Haza­fias Népfront helyi elnöke. — A társadalmi munkán kívül ko­moly segítséget kapunk az anyagellátás megoldásában, a gépek, felszerelések előteremté­sében is. Igen komolyan veszi a segítségnyújtást- a TÜZÉP, de nemcsak erről a vállalatról szól­hatunk elismeréssel, hanem a többiekről is. Reméljük, hogy no­vember hetedikére, de legké­sőbb a hónap végére átadhat­juk a lakásokat — fejezte be tájékoztatását a Hazafias Nép­front kiskunhalasi elnöke. S mi, ehhez csupán még azt fűzzük hozzá, hogy a halasiak nemcsak ennek a munkának el­végzésében fogtak össze, hanem szinte hagyományszerűen min­den olyan létesítmény elkészí­tését együttesen segítik, amely a város lakóinak kényelmét, jobb életét, a környezet szebbé tételét eredményezheti. A lakás- helyzet enyhítésére irányuló társadalmi tevékenységük azon­ban, melyet a Hazafias Nép­front szervez igen jól és figye­lemre méltó módon, ezek közül is kiemelkedik. Reméljük, hogy követésre talál a megye más vá­rosaiban. G. S. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint. Hz Elbától a Keleti-tengerig Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 065. III. „DIE WELT ist klein” — mi­lyen kicsi a világ — kiáltott fel egy mecklenburgi pedagó­gus, aki több mint egy évtize­de Kecskeméten járt. „Nagy, nagy falu” — eleve­níti fel régi emlékeit, s aztán csendben hallgatja, hogy bi­zony a „nagy falu” azóta sokat változott. Mosolyogva, tettetett „bánattal” jegyzi meg: — Kár, hogy a fejlődésnek is van „árnyoldala”. Az, hogy minél tökéletesebb lesz körü­városkából az NDK legnagyobb kikötőjévé fejlődött Rostock új lakónegyede. Sok épületen még alighogy megszáradt a fes­ték, de az úttest, a járda bámu­latosan rendezett. Rengeteg a modern formákat régebbi stí­lussal vegyítő kis épület. Pin­céjét garázsnak, padlását — csúcsíves manzárd megoldással — lakószobának képezték ki, mi­vel a németek szeretnek a gye­rekek számára külön helyiséget biztosítani. Náluk különben is minden gyakorlatias, praktiku­Pistike már nagy le­gény: abban a korban van, amikor a járóka hovatovább szűknek bizonyul, s a helyvál­toztatás művelete — az eddig megszokott négy helyett — mind­inkább a közforgalom­ban jól bevált két végtagra korlátozódik. Az étteremben, ahol találkozunk, Pistike egyéb módon is tanú­jelét adja nagyfiúsá- gának, bár — meg kell mondanom — a bizonyítási eljárásra korántsem az ő hibá­jából kerül sor. Kis barátunk egy jól fej­lett cumisüveget szo­Pistike és a pilseni rongat dundi kezében. Az üvegben — sör van. Nem holmi ház­táji kotyvasztású ár­palé, hanem valódi, szőkén habzó pilseni sör. Mohón, édesde- den, két pofira szür- esöli, szopogatja Pis­tike a „folyékony ke­nyeret?’. Igyekezetét., a hűs nektár korai él­vezésében kifejtett lelkes, célratörő buz­galmát harsány bizta­tásokkal, könnyekben kicsúcsosodó kacagás­sal jutalmazza asztal­társasága: apuka és néhány kebelbarátja, izemmel láthatóan büszkék a kis lurkó teljesítményére. Biztosra veszem, hogy mihelyt Pistike beszélőkészsége eléri azt a fokot, hasonló ovációval köszöntik majd a csöpp ajkak közül előbuggyanó el­ső káromkodást is, történjék bár akár anyuka rovására. És lelki szemeimmel látom Pistikét húsz­éves huligánként, mint gigászi méretű ivóver­senyek koronázatlan királyát. Látom, mint a fizetését a cimbo­rákkal egy este el- dorbézoló családapát. Látom asztal alatt, árokparton, elvonókú­rán. S mindeme ké­pekhez hátborzongató aláfestő zenét szolgál­tat a meg-megújuló hahota... .. .A cumisüveg idő­közben kiürült. Apu­ka gondos ügybuzga­lommal tölt újra a félliteres krigliből Pis­tikének, aki repesve, tapsikolva nyugtázza a repetát J. T. „Láncszem” a helyi politikában Rostock... ■ san elrendezett. Az üzletek • szépek, modemek és majd mind önkiszolgáló rendszerű. A leg- ‘ több magyar túrista útja első­■ sorban ide vezet. Mintha az ■ adás-vételen kívül nem is akad­na más, értékesebb látnivaló... | MENNYI ÉLMÉNYT tarto­gat pedig Rostock belvárosa, melyet a háború teljesen tönk- j retett de azóta féltő gonddal, eredeti stílusukban építették újjá a csipkés homlokzatú, szűk kis házakat. A 76 000 lakosú károsban harmonikusan kevere­dik múlt és jelen. Hatalmas hajó- és halkonzerv­gyára korszerűen gépesített, mellette a még mindig virágzó kézműipar is számottevő. A "ostockiak büszkék arra: itt van 'Témetország egyik legrégibb — 1419-ben épült — egyeteme, de még jobban arra, ami újab- : ban létesült. A bölcsészeti, pe­dagógiai, orvosi egT’Píémre és híres tengerészfőiskolájukra ... MILYEN JÓ IS sétálni a ré- •i münzer-házak hangulatos ár­kádsora alatt. Szorgos arany­művesek éltek egykor itt, amott , — frissen aranyozott címer hir­deti — jómódú patrícius lakott. Gótikus fenséget áraszt a Ma- I rienkirche. Ide jártak jó szeren­cséért könyörögni a tengerre . szálló hajdani halászok. Közép- y kori városkapuk és tornyok, , macskaköves terek és szűk si- . kátorok, — a régi tengeri ke­reskedelem és kézművesipar | virágzó városa, ma sem ereszti el meglepő élmények, emlékek ( nélkül a látogatót Vadas Zsuzsa (Folytatjuk.) Az új R lőttünk a világ, annál öregeb­bek leszünk. Hej, pedig ha most lehetnék fiatal!... Az NDK-ban valóban nem panaszkodhatnak a fiatalok. A nagyarányú iparosítás mind több munkaerőt, s főleg szak­embert követel. A tanulás, egyetemi felvétel pedig teljesen akadálytalan, az iskolák tandíj- mentesek. A nyolcosztályos is­kolát fokozatosan felváltja a ... és egy részlet a régiből.., (Radó Gyula felv.) tízosztályos általános, valamint a tizenkét osztályos középiskola, ahol első helyet kapott a poli­technikai oktatás. Az ország 44 főiskoláján és egyetemén 112 000 fiatal tanul, s a hallgatók 90 százaléka ösztöndíjat kap, hogy gondtalanul tudja befejez­ni tanulmányait. PASZTELLSZÍNŰ, modem bérházak közé kanyarodik autó­buszunk, ez az ódon Hanza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom