Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

f. óim 1063. szeptember *9, vasárnap Közlemény a magyar—román gazdaság! együttműködési vegyes kormánybizottság V. ülésszakáréi Szeptember 26—27-én zajlott le Bukarestben a magyar—ro­mán gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság V. ülésszaka. A bizottság megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két or­szág 1962. évi árucsereforgal­mi volumene mintegy két és félszerese volt az 1958. évinek. Ugyanakkor a bizottság tu­domásul vette a két ország terv­hivatali szerveinek tárgyalásain a távlati tervek egyeztetése te­rén eddig e'ért eredményeket. Megállapította, hogy sikeresen fejlődik a műszaki-tudományos együttműködés is. Az ülésszak befejeztével ké­szített jegyzőkönyvet román részről Alexandru Birladeanu, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának alelnöke, ma­gyar részről pedig Apró Antal, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhelyet­tese írta alá. Az ülésszak munkálatai a ba­rátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. • A jegyzőkönyv aláírásakor a két küldöttség vezetője beszé­det mondott. Alexandru Birla­deanu megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a két ország áru­csereforgalma az előző ülésszak óta eltelt időben is emelkedett, s ugyanakkor elmélyültek a műszaki-tudományos kapcsola­tok is. Apró Antal beszédében a töb­bi között ezeket mondotta: Pártunk és kormányunk nagy figyelmet és fontosságot tulajdo­nít a Román Népköztársasággal mind fokozottabb mértékben kialakított gazdasági együttmű­ködésnek. A most aláírt jegyző­könyv újabb fontos együttmű­ködést irányoz elő a gépiparban, a szerszámgépek, az orvosi mű­szerek gyártásában, a tartós fo­gyasztási cikkek szállításának növelésében, továbbá a gyógy­szerek és a növényvédőszerek gyártásában. A fő figyelmet most a nép- gazdasági tervek egyeztetésére kívánjuk fordítani — folytatta Apró Antal. — Mi úgy látjuk: elérkezett az Idő, hogy a közöt­tünk levő kétoldalú együttmű­ködést szervezettebbé tegyük. Megvan a lehetőség, hogy a két ország tervhivatalai között a jegyzőkönyv alapján most szer­vezettebb munka induljon meg. Kádár János fogadta Louis Sailtant Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke szombaton fogadta az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének IV. kon­ferenciája alkalmából Budapes­ten tartózkodó Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség fő­titkárát. Részt vett a találkozón Brutyó János, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Taná­csának főtitkára. A baráti légkörben lezajlott találkozón megbeszélték a nem­zetközi munkásmozgalom és a békéért folyó harc időszerű kér­déseit. Ülésezett a képviselőcsoport A Hazafias Népfront megyei székházának tanácstermében tegnap tartotta meg ülését me­gyénk országgyűlési képviselői­nek csoportja. A munkaértekezletet Iván Istvánné, az országgyűlési kép­viselők megyei csoportjának tit­kára nyitotta meg és átadta a szót Kádasi Lászlónak, a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztálya vezetőjének, aki az ok­tatási reformról 1961-ben hozott törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól nyújtott tájékoz­tatást. Második napirendi pontként Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese a megye községfejlesztésének helyzetéről — az idén elért eredményekről és a jövő évi tervekről — tájé­koztatta országgyűlési képvise­lőinket. A két tájékoztató elhangzása után a képviselői csoport tagjai számos kérdést tettek fel és vá­lasztókerületük több problémá­jának megoldására terjesztették elő javaslatokat. Befejezésül az országgyűlési képviselők cso­portja egyéb ügyekről tárgyalt. Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a magánutazásokra vonatkozó vízumkötelezettség megszüntetéséről A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság illetékes szervei 1963. szeptember 18-án megállapodást kötöttek a magánutazásokra vo­natkozó vízumkötelezettség meg­szüntetéséről. A megállapodás értelmében a két ország állampolgárainak a másik állam területére törté­nő magánutazásaik esetében be­utazási vízumra nincs szüksé­gük, amennyiben az utazást ro­koni vagy baráti kapcsolatok alapján, látogatás céljából ké­Az „M— 5344-líaIitérlumok eltüntetik a rákos sejteket Osztrák orvospár sikeres kísérletei Moeses professzor, a gráci egyetem higiéniai intézetének vezetője és ugyancsak kutató­orvos felesége nagy érdeklődést keltő eredményeket értek el a rosszindulatú daganatos beteg­ségek kutatásában. Egy általuk felfedezett „M—55” elnevezésű baktériumtörzs a szervezetbe jutva, elpusztítja a daganato­kat. A sikeres állatkísérleteknél intravénás injekció révén kerül­nek a szervezetbe az egyébként egészen ártalmatlan baktériu­mok, amelyeknek különleges tu­lajdonsága, hogy azonnal utat találnak a rosszindulatú dagana tokhoz. Ott rohamosan kifejlőd­nek, elszaporodnak, s ily módon elpusztítják a daganatot. Moeses professzor, akinek módszerével Nyugat-Németor- szágban és az Egyesült Államok­ban is kísérleteket folytatnak, kijelentette: elvben lehetséges a gyógyel.iárás embereken való al­kalmazása is, de a kutatások jelenlegi szakaszában — bár­mennyire biztatóak is az ered­mények — az embereken való kísérletek még koraiajk lenné­nek. Fellendülőben az új angol „üzletág a bankrablás <1 Miközben folyik a nagy ang­liai vonatrablás másod- és har­madrendű vádlottainak pere és a Scotland Yard, az összes brit bűnüldöző alakulat és a nemzet­közi rendőrség képtelen kézre- keríteni „az évszázad bűnügyé­nek” tetteseit — újabb tudomá­nyos pontossággal előkészített, nagystílű bankrablás történt Angliában, Alig ötven nappal a vonatrab­lás után, pénteken délben — tehát világos nappal — minden­ki szeme láttára kifosztották a londoni Martins Bank 90 000 fontot szállító pénzesautóját. Az autó London felé tartott és Kent megyében Longfield kö­zelében az országút egyik kevés­bé forgalmas szakaszán egyszer csak tégla repült be nagy csö­römpöléssel a vezető fülkéjének ablakán. A sofőr azonnal lassí­tott és megállt. A kocsit ekkor­ra már báli maszkot viselő ban­diták vették körül. A pénzesautó mozdulni sem tudott, mert útját egy teherautó és egy személy­gépkocsi zárta el, mögötte pedig egy utasokkal tele autóbusz volt. Ezután már minden szinte pil­lanatok alatt zajlott le: a gép­kocsi vezetőjét leütötték, a négy őrt szintén és négy percen belül már el is robogtak a rablók a zsákmánnyal. Az autóbusz utasai gyanútla­nul nézték végig a színjátékot; azt hitték, hogy valamilyen új filmet forgatnak az országúton. Mire a rendőrség a helyszínre éj'kezett, a támadóknak hült he­lyét, néhány mérfölddel arrább pedig elhagyott járműveiket ta­lálta. A nyomozást a vonatrablás után felállított úgynevezett re­pülőbrigád vezeti. Egyelőre csak annyit sikerült megállapítani, hogy a támadók nyolcán voltak és a támadás végrehajtásához használt, s később elhagyott jár­művek lopott kocsik — előző nap jelentették be eltűnésüket Londonban. A Martins Bank 9000 font ju­talmat ajánlott fel a nyomra­vezetőknek. relmezik és meghívólevéllel ren­delkeznek. A meghívólevelet nem szükséges hatóságilag látta­moztatni. Ezen megállapodás alapján történő utazásoknál úti okmány­ként a személyazonossági iga­zolvány és az ehhez rendszere­sített, a Belügyminisztérium il­letékes szervei által kiállított betétlap szolgál. A megállapo­dás magyar—NDK viszonylat­ban megszünteti az átutazó ví­zumokat is. A megállapodás ha­tálybalépésének időpontjától kezdve magyar állampolgárok­nak az NDK-n keresztül más országba történő utazások ese­tén nem szükséges NDK-átuta- zóvízummal rendelkezniük. A megállapodás, amely 1963. október 1-én lép hatályba, a turistabeutazásokra nem vonat­kozik . nyugdíjazás Előtt az örf.g vasutas — Akárhányszor kelet felé haladnánk, ész nélkül fékezni kezdi Hz NDK párt- és kormányküldöttségének harmadik napja Lengyelországban Walter Ulbricht és Bruno Leuscher vezetésével a lengyel- országban tartózkodó NDK párt- és kormányküldöttség pénteken a kora reggeli órákban elbúcsúz­va Wladyslaw Gomulkától, a LEMP KB első titkárától, s to­vább utaztak Krakkóba. Aleksander Zawadzki, a Len­gyel Államtanács elnöke Kato­wicében csatlakozott . Walter Ulbri eh tőkhöz. A küldöttség Katowice felé út­közben meglátogatta Oswieci- met. Oswiecimben a küldöttség először a nemzetközi mártírok múzeumát látogatta meg, majd Dominika: a hadügyminiszter maradt... SANTO DOMINGO. (AFP, Reuter, AP, DPA) Emilio de Los Santos, a ka­tonai puccs nyomán hatalomra jutott új dominikai kormány el­nöke, pénteken rádióbeszédet mondott és kijelentette: „A kor­mány nem a fegyveres erők műve, hanem a nép akaratának eredménye.” A DPA hírügynökség mexi­kói tudósítója ezzel szemben ar­ról ad hírt, hogy a hadsereg ál­tal eltávolított Bosch elnök az utóbbi időben terveket dolgozott ki nagyobb méretű államosítá­sokra. Az intézkedések hatálya alá esett volna egy nagy ame­rikai cukorgyár és az olajipar. A katonai puccs felszámolta az államosítás lehetőségét. Bosch elnököt, akivel a ka­tonák nem voltak megelégedve, Barrera tábornoknak, az állam­csíny vezetőjének kijelentése szerint hamarosan száműzetés­be küldik. A tábornok kijelen­tette, hogy mihelyt az időjárás megjavul, a volt elnököt Euró­pába induló hajóra teszik. Az elnök felesége a chilei követsé­gen kért menedékjogot. Az ideiglenes kormány köz­ben lázas erőfeszítéssel igyek­szik legális színezetet adni az új rendszernek. Pénteken a há­romtagú kabinetet 11 fővel ki­bővítették. Az elnöki ügyekkel foglalkozó miniszter tisztségét Mario Read Vittini keresztény- demokrata politikus, a külügy­miniszterét Donald Read Cebral, a Dominikai Ifjúság nevezetű politikai szervezet tagja tölti be. Vinas Roman tábornok megőriz­te hadügyminisztert tisztségét. Belügyminiszter Angel Severo Cabral, a nemzeti polgári unió tagja, pénzügyminiszter pedig Pedro Manuel Casals Victoria, a szociáldemokrata szövetség po­litikusa lett. Bosch elnök volt kormányának a puccs napján őrizetbe vett több tagját szaba­don bocsátották. Dominikában továbbra is ér­vényes az ostromállapot és a sötétedéstől hajnalig tartó ki­járási tilalom. a „Német ellenállási mozgalom 1933—1945” című kiállítást te­kintette meg, mely szemléltetően mutatja be a hitleristáknak a német néppel szemben elköve­tett bűneit és a német antifasisz­ták másfél évtizedes harcát a népellenes rendszer ellen. Wal­ter Ulbricht koszorút helyezett el a hírhedt oswiecimi kivégző- helyen, a „halál falánál”, ahol a hitleristák számtalan ellenálló életét oltották ki. A küldöttség rövid látogatást tett az oswiecimi vegyiművek­nél, majd különvonaton Kato­wicébe utazott. Katowicéban hatalmas tömeg fogadta az NDK párt- és kor­mányküldöttségét. A vendégeket Edward Gierek, a katowicei vaj­dasági pártbizottság első titkára üdvözölte. Az NDK párt- és kormány- küldöttsége ezután tovább uta­zott Wroclawba, rövid időre megállva Opole állomásán. A vendégeket Wroclawban ha­talmas tömeg üdvözölte. A fel­iratok az NDR-t, a Német Szo­cialista Egységpártot éltették. Sok felirat hangoztatta: „Odera és Neisse a béke határa!” A ven­dégek itt is nagygyűlésen vettek részt. Regényes sofőrélet — Ilyen szerencsém is ritkán akad! — hálálkodik kollegájá­nak és a taxi két utasának Kul- lai Antal taxisofőr. — Nyolcna­pi kiküldetésem után éppen az állomásra indultam, hogy haza utazzam Kecskemétre és maguk pont akkor állnak meg Kiskun- maisán ... Kényelmesen elfészkelődik az első ülésen, kigombolja zubo- nyát, és éppen számolni kezdi, mennyi időt takarít meg ezzel a legjobbkor jött szerencsével, amikor a hátsó ülés egyik uta­sa megszólal: — Szabjuk meg a tarifát! Amiért most nem vezetője, ha­nem utasa a taxinak, azzal fizet, hogy mesél nekünk. Méghozzá a hivatása élményeiből. Tóni bácsi szívesen kötélnek áll. Egyet-kettőt köszörül a tor­kán, félig hátrafordul és máris mondja: A pórul járt szökevény — 1949 óta vagyok a vállalat­nál. Sok minden megesett ve­lem azóta. Hei. ha a kocsim mesélni tudna!... De a sok kö­zül is talán az elmúlt téli ka­landom marad a legemlékeze­tesebb ... Éjszakás volt. Ügy fél kettő körül egy jó öltözetű, kucsmás- csizmás fiatalember állt meg a taxinál. — Hetényegyházára szeretnék eljutni, kérem vigyen el... Kullai Antal — óvatos em­ber lévén — megjegyezte: — Sokba kerül ám odáig az út! Legalább 160 forintba ... — „Nem baj kérem”, tudom én azt. Utaztam már máskor is taxival — így a fiatalember. Mindez meggyőzően hangzott. Mindketten kocsiba ültek hót, és irány: Hetényegyháza. A cél­hoz érve, egy ottani tanya kö­zelében kiszállt az utas és egy kis türelmet kért, amíg bemegy a tanyán lakó bátyjához pén­zért. Ám a mi hősünk élt a gya­núperrel, figyelte a csizmást, aki — miután kellő távolságban érezte magát — illa berek, ná­dak, erek, a sűrű havazásban nekilendült a határnak. Tóni bá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom