Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-27 / 226. szám
«AM M _i-J-fc. II^ PpidllöW^ #lj PCDRUII «. Több mint kétezer... Az utcákon néha még lehet látni céltalanul csavargó gyerekeket. Ha az ember esténként bemegy a szórakozóhely ek- re, nem egy alkalommal találkozhat alig fel cseperedett lányokkal, magukat felnőttnek képzelő, cigarettázó gyerekekkel. Főleg azokról van szó, aikik elvégzik az általános iskola nyolc osztályát, s utána nem tanulnak tovább, viszont különböző okok miatt munkáit sem vállalnak. Akadnak közöttük olyanok is, akik még nem töltötték be 14. életévüket, s amíg a szülő dolgozik, ahelyett, hogy tanulnának, felelőtlenül csavarognak, és hamarosan magával ragadja őket a „könnyű életmód”. Ez a felelőtlen, kötetlen élet aztán előbb-utóbb felszínre hozza a serdülő kor többé-kevésbé jellegzetes vonásait: a szófogadat- lanságot, a hazudozást stb. Ekkor a szülők már nem bírnak a gyerekekkel, és fordulnák fű- höz-fához, hogy segítségre, támogatásra leljenek. A 14. életévüket még be nem töltött gyerekek ügye a gyámhatósághoz kerül, s bizony Kecskeméten szép számmal vannak ilyen esetek. A gyámügyi előadó szekrényében szorosan egymás mellett sorakoznak a vaskos irat- kötegek, amelyekbe, ha belepillant valaki, kibontakozik előtte egy alig elindult emberi élet félresiklása, és annak okai. Ke- lecsényi Mihály 13 éves kisfiú például zárt intézetbe került, mert bicskázott, feltörte a szomszédok lakásait, kazlakat gyújtott fel. Nyilvánvaló, hogy másképpen viselkedne, ha megfelelő nevelést kapott volna szüleitől. De az apa, aki iszik és veri a családját, nem sokat törődött az apróságokkal. Miska öccsét, a 10 éves kisfiút állami gondozásba kellett adni. A gyámhatóság feljelentette az apát ifjúság elleni bűncselekmény miatt és Kelecsényi Istvánt négyhónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. I^yen és ehhez hasonló eset 1963 első felében 2215 fordult elő és érkezett a Kecskeméti Városi Tanács gyámügyi előadójához. Ez kétségtelenül sok. ötszázzal több, mint a múlt év első felében. Az Idei statisztikát azonban jelentősen befolyásolta, hogy január 1-től minden 14. évét be nem tölött fiatalkorúval a gyámhatóság foglalkozik — ha arra szükség van- Az emelkedés — ami a bíróság munkájában nyilván csökkenést jelentett — tehát ezzel is magyarázható. Magasnak tűnik ez a szám. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: azt ugyanis, hogy azért tudunk ezekről a gyerekekről, mert foglalkozunk velük és nem engedjük szabadjára őket, nem bízzuk a sorsra, hogy milyen ember válik belőlük. Ki tudta volna megmondani, hogy hány fiatal fiú és lány csavargóit, bűnözött annak idején a felszabadulás előtti Magyarországon? Senki, hiszen ki törődött abban az idő- ban „az utca és a fold” fiaival. Igaz. hogy voltak menhelyek és árvaházak, de nagyon sokan tudnának tanúskodni arról, hogy mit jelentett az ottani „nevelés”. A mai gyámügy, a mostani, a szülők által elhanyagolt vagy árván maradt gyerekekkel való törődés tartalmilag újat, magasabb rendűt jelent. Évenként például csak Kecskeméten 20 ezer forintot fordítanak az ilyen kiskorúak támogatására. De a társadalom „légköre” is olyan, amelyben a szülők jobban törődhetnek gyermekeikkel, nagyobb leheltőségei vannak a rendes, munkáséletre való nevelésnek. A fejlődés iránya az, — s ennek a jelei már kitapinthatok —, hogy ne csak azok, gondoskodjanak a megtévedt fiatalokról, akiknek ez hivatalból is kötelességük. Komoly feladatok várnak itt a KISZ-re, a nőtanácsra, és a tanácstagokra is. Egy ember képtelen elvégezni a munkát, hiszen csak bent az irodában elég tennivaló akad, ezenkívül van a családlátogatás, környezettanulmányok elkészítése stb. Mindannyiunkat felelőíség terhel azért, ha egy- egy kiskorú az erkölcsi eltévelyedés útjára lép, s az egész társadalom feladata ennek a megakadályozása. Gál Sándor Sorban állá» helyett levelezőlap Bevezették az előrendelést a TLJZÉP-nél Még van ereje a napnak, de a naptár arra figyelmeztet, hogy itt az ősz, s nyomában a tél. A háztartások pincéinek nagy részében már ott van a tüzelő. Az idén a TŰZ ÉP-telepeknek nem voltak tárolási nehézségeik, ahogy jöttek a fa- és szénszállítmányok, már vitték is a vásárlók a tüzelőt, ki utalványra, ki készpénzért. Ám a szerkesztőségünkbe nap mint nap érkező levelek és saját tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy megyénk városaiban a háztartásoknak még mintegy 20 százaléka egyáltalán nem rendelkezik a minimális téli tüzelővel sem. A megyei TÜZÉP Vállalat vezetőihez fordultunk kérdéssel, mát kívánnak tenni a szénért való sorban állás megszüntetésére és az igények kielégítésére? — Az idei év első kilenc hónapjában — mondotta Szép Károly igazgató — a megye területén húsz, Kecskemét városában közel ötven százalékkal több — hozzá kell tenni, magasabb kalóriájú — szenet adtak el a lakosság részére, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A háztartások jó része tehát az elmúlt kemény telet vette számításba, s több tüzelőt vásárolt, mint az előző években. Főleg ez az oka, hogy a lakosság egy része — közöttük igen sok utalvánnyal rendelkező nem tudott még tüzelőhöz jutni. Eddig is tettünk intézkedéseket a sorban állás megszüntetéséért, s annak érdekében, hogy mindenki idejében juthasson tüzelőhöz. Az utalványosokat munkahelyükön szervezetten szolgáljuk ki, s a kecskeméti üzemekben bevezetjük, hogy a dolgozók készpénzfizetéses megrendeléseit is kielégítjük. Közeleg azonban a fűtési BUTA LIBA idény, ami azt a feladatot rója ránk, hogy a tüzelőutalvánnyal rendelkező rokkantakat, nyugdíjasokat vagy akik nem dolgoznak vállalatnál, intézménynél és készpénzért akarnak tüzelőt vásárolni — ellássuk fával, szénnel. Ezért elhatároztuk, hogy igényeik kielégítését szervezetté tesszük. A Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben bevezetjük az előrendelést, amely levelezőlapon történik. Természetesen az igazságosságra és a tüzelővel még egyáltalán nem rendelkezők ellátására törekedve, telepeinknek a megye öt városában adminisztrációs többletmunkát kelt vállal niok. Ugyanakkor számítunk a lakosság fegyelmezettségére, vagyis arra, hogy aki már rendelkezik bizonyos tüzelőanyag-készlettel, nem az elsők között jelentkezik most újra igényeivel. A levelezőlapon történő tüzelőrendelést, amelyet folyamatosan elégítünk majd ki, a következők szerint bonyolítjuk le: Október 5-ig adjanak be rendelést a tüzelőutalványosok és azok a készpénzért vásárlók, akik egyáltalán nem rendelkeznek tűzi anyaggal. Az utalványokat beváltjuk, s a készpénzért vásárlók is egyelőre egy utalványra járó tüzelőmennyiséget kapnak. November 5-ig azok adják be igénylésüket, akiknek csak egykét hónapra elegendő fájuk, szenük van. . December 5-ig küldjék be megrendelésüket, akiknek új évig elég a tüzelőjük és 1964. január 5-ig azok, akik csak a fűtési idény első felére vannak ellátva. Akik az üzemekben már jelentkeztek tüzelőért, ne adjanak be megrendelést levelezőlapon, mert már figyelembe van veve igényük. Vásárlóink figyelmét még arra hívom fel. hogy a levelezőlapra ne a TÜZÉP, hanem a sa ját címüket irják, s ne a postára adják fel, hanem a telepeken és a megrendelő irodák előtt felállított ládákba dobják. A levelezőlapon azt is tüntessék fel, hogy utalványra csak a helye van még kijelölve, ugyanígy a 170 méteres hajtatóháznak is, de a villanyt már oda vezették, s a vízvezetékhez szükséges árkokat is megásták. Ott tartózkodásunkkor 270 méter mély fúrott kutat adtak át rendeltetésének. Utunk során megtekintettük a példásan gondozott szőlőiskolát is, amelyben első osztályú gyökeresvesszőt nevelnek a telepítéshez. Jövőre legalább 40 holdon szándékoznak szaporítótelepet létesíteni, amelyet majd öntöznek is. Nem sírják vissza... Beszélgettünk egy „nagy hangú” munkacsapattal, miközben a tagjai éppen a karhosszúságú dohányleveleket gyűjtötték az embermagasságnyi szárakról. A csapatnak hat asszony és négy idősebb férfi tagja van. Paprika-, paradicsom- és dohánytermesztéssel foglalkoznak nagy szorgalommal. Ottlétünkkor is csak úgy égett a munka a kezük alatt. A dohány minden holdjáról több mint tízezer forint értéket takarítanak be. Megszólítottam egy csinos, 45 év körüli asszonyt, aki a dohánytól zsíros nadrágban, felgyűrt ujjú kabátban, bekötött fejjel dolgozott. — Mikor lépett a tsz-be? — A megalakuláskor. — Hányadmagával jött a közösbe? — Két gyermekemmel, mert • férjem meghalt. — Mit hozott be? — Tíz hold földet! — Mikor volt több a tiszta jövedelem? Egyéni korában, vagy most? — A tsz-ben legalább háromezer forinttal több. — Mire fordítja a pénzt? — Két gyermekem taníttatására. Egyik a műszaki egyetemen, másik a gépipari technikumban tanul. Jut az élelemre, a ruhára és a szórakozásra is. Esteledett már, amikor Mészáros Béla elnök a vezetőségi ülésre invitált, amelyre meghívták a brigádvezetőket is. Vagy harmincán jöttek össze, s így, a tsz-demokrácia teljes érvényesítésével vitatták meg a közösség gondjait, tennivalóit. A szakembereket felszólította a vezetőség, hogy gyorsabban készítsék el a jövő évi termelési tervet, s hasonlóképpen a 600 holdra elegendő öntözőtelep építését is. Szakember-utánpótlás A Tiszagyöngye határában sok ember megismerte már a filmet, ami korábban elérhetetlen volt számukra. A tsz gondozásában kultúrotthon és a Búzakalász üzemegységében kultúrterem áll a szövetkezeti gazdák szolgálatára. Ezekben az idén már csaknem 150 filmelőadást tartottak mintegy 10 ezer néző részvételével. A KISZ-«zervezetek- kel összefogva csaknem 25 főt magában foglaló kultúrcsoport íiHütedik a téti hóoaool&as. amely általában három estét betöltő műsoros előadást szokott évente rendezni. A dolgozók iskoláját is elvégezték már mintegy ötvenen. Nem lehet viszont elhallgatni, hogy a tsz vezetőségének tagjai közül tizenketten, a brigádvezetők soraiból pedig kilencen nem rendelkeznek az általános iskolai végzettséggel. Ebben a tanévben tizennyolcán iratkoztak az általános iskolába, a kertészeti technikumba pedig négyen, köztük a párttitkár és a felesége is, akik az idén már az érettségire készülnek. A szakemberhiány pótlására az elmúlt év óta havi 500 forint ösztöndíj adásával Antal Jánost a kalocsai felsőfokú technikum állattenyésztési szakán, Bállá Ilonát pedig a bajai vízügyi technikumban taníttatja a közös gazdaság. Két kislány személyében kertész tanulója is van a tsz-nek, s a szakmunkás- tanulók számát növelni akarja a vezetőség. Hosszú viták eredményeként nagyrészt „saját erőből” megoldották a szövetkezeti gazdák között a szőlőhöz, gyümölcsöshöz értő szakmunkások képzését is. Az idén már 68-an tanulnak a második, s hátvanan az első évfolyamon. Akik elvégzik a szakmunkásképzőt, s eredményes vizsgát tesznek, azok 10 százalékkal magasabb jövedelemben részesülnek. A szép eredmények mellett sajnos, tény az is, hogy a párt és a tsz vezetősége egyetlen ülésen sem foglalkozott a kulturális nevelőmunka helyzetével, és nem határozták meg a tennivalókat, pedig a további fejlődésük jelentős mértékben ezektől függ. Kétéves program Megnéztem a szövetkezet szociális-kulturális alapjának fel használását, amelyről három asszonyból álló bizottság „gondoskodik”. Közülük egy sem ismeri a kulturális munka feladatait, és nem is csoda, hogy nem foglalkoznak azokkal. A szociális-kulturális alap 342 ezer forintos összegének döntő többségét szociális célokra használják fel, s abból adtak 32 ezer forintot annak a 15 szövetkezeti gazdának is, akik a nyáron tanulmányúton voltak a Szovjetunióban. Jutalmazásokra ugyanebből a pénzből fizettek ki 54 ezer forintot, a kultúrhelyi- ség gondozására pedig 12 ezer forintot terveztek. A szövetkezet pártvezetősége már felismerte, hogy komoly mulasztás történt az előbbiekkel kapcsolatban. Kétéves programot dolgozott ki azzal a törekvéssel, hogy magasabb legyen a kulturális élet színvonala is. Két nap színei kavarognak ebben a mozaikban, sokrétű bizonyságául annak, hogy miképpen izmosodik a Tiszagyöngyé- ben a négy éve sarjadt szocialista élet, HORVÁTH IGNÁC vagy készpénzre akarnak vásárolni. Megnyugtatásul még amy- nyit, hogy a tüzelőutalványok nem járnak le a rajtuk feltüntetett dátummal. A nehézségek miatt — mondta végül Szép elvtárs — szénben — (bár mindegyik fajta magas kalóriájú) nem tudunk különböző választékot biztosítani, ezért a megrendelő levelezőlapon csak azt tüntessék fel, hogy szenet, brikettet, vagy kokszot akarnak vásárolni. Nagy Ottó Kívánság szerint Mind több örvendetes jelét tapasztalhatjuk annak, hogy a kisipari termelőszövetkezetek új ötletekkel, kezdeményezéssel igyekeznek még jobbá tenni javító-szolgáltató tevékenységüket. Erre való őszinte törekvését fejezi ki például a Kiskőrösi Vegyes Ktsz, amely nemcsak a helyiiparpolitikai kérdésekkel foglalkozó vb ülések határozataiból, a társadalmi szervek jelzéseiből igyekszik tájékozódni a lakosság kívánságairól, hanem értesüléseit eredeti módszerrel is bővíti. A felvevőhelyeken levelezőlapokat osztanak a megrendelőknek, érdeklődőknek, s ezeken kérik észrevételeiket a szövetkezet munkájával kapcsolatban. Volt-e kifogásuk a rádió, televízió javítás ellen, betartották-e az ígért határidőt, mit javasolnának, hogy még jobb legyen a szolgáltatás? — Milyen részlegek felállítását helyeselnék még; esetleg hol kívánatos módosítani a meglevő egységek tevékenységét? — Ilyen kérdésekre tehát közvetlenül a szolgáltatásokat igénybe vevő dolgozóktól kaptak sok irányú válaszokat. Nem is kell mondani, hogy ennek a ktsz- nek közvetlen, jó kapcsolata van a lakossággal. A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz hasonlóan kihasznál minden módot, hogy a szolgáltatási igényekről tudomást szerezzen. Egyik üzletük kirakatában olvasható a közlemény, hogy próbaidőre bevezették a kerékpár és motorkerékpár gyorsjavító szolgálatot. Ez már olyan értesülésük következménye, hogy a lakosságtól kaptak figyelmeztetéseket: délután két órától is tartsanak inspekciót gyorsjavításokra. mert ebben az időszakban is történnek bajok a járművekkel. A szezon elejétől már kettőtől délután 5 óráig lehet gyorsjavítást végeztetni a Katona József utcai műhelyben. Emellett a rendes műszak alatt is egy munkás mindennap a gyorsjavításokra van beállítva. Tegyünk még ide egy ötletet, amelyet viszont a KISZÖV megyei elnökségén Fodor Mária tervosztályvezetőtől kaptunk. — Hallott már erről véleményeket, s helyeselné, ha olyan új lakónegyedek építésekor, mint a lenin- városi is, olcsó kivitelű, a városképbe illő pavilonokat is beterveznének — a javító-szolgáltató részlegek, ruházat, cipészet, fodrászat gyors létesítésére. Ezek a benti egységek időnkénti túlzsúfoltságát is csökkentenék, de sok fáradságtól kímélné meg a lakosokat is. (t)
