Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

XVm. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Ara 80 fillér 1963. SZEPT. 22, VASÁRNAP Őrjárat vetés idején Meggyorsult a munka a szövetkezeti gazdaságokban SZÍNVONAL Megyénk közös gazdaságai — figyelembe véve a biztonsági többletet is — az őszi gabona­félék mintegy 190 ezer holdas területének már az elmúlt hét elején csaknem az egyötöd ré­szén földbe juttatták a magot. Az őszi árpának — 15 ezer hol­dat meghaladó nagyságú terü­leten — több mint az egyne­gyedét, az őszi takarmánykeve­réknek pedig a felét vetették el. A búza vetésére eddig zöm­mel csak a nagyobb vetés- területtel rendelkező közös gazdaságokban került sor, s ennek tulajdonítható, hogy e kenyérgabona vetése eddig a ter­vezett 105 ezer holdnak hozzá­vetőleg az 1 százalékán történt meg. A rozs megyénkben a hét ele­jéig a 75 ezerből 31 ezer hold­nál nagyobb területen került elvetésre. Szövetkezeti gazdasá­gaink továbbfokozzák a munka lendületét, hiszen a rozs vetésé­re kitűzött határidő már küszö­bön áll. Ami a vetőágyak előkészítését illeti, a talajforgatási munkákat a tervekben szereplő 254 ezer holdnak a felén fejezték be. A kecskeméti járásban az őszi árpát 5340-ből mintegy 2200 holdon vetették el, s az őszi ta­karmánykeverék az előirányzott területnek a . négyötödrészén, az őszi búza pedig az öt-hat szá­zalékán került földbe. A rozs vetéstervének vasárnapig a 60 százalékát teljesítették a járás­ban. Dicséretre méltó az izsáki termelőszövetkezetek igyekezete, amelyek a szüret dandárjával párhuzamosan végzett rozsve­tésnek közvetlenül a befejezése előtt állnak, sőt némelyik szö­vetkezeti gazdaság már el is vé­gezte azt. Kiemelkedően jó e kenyérgabona vetésének üteme a bugaci Béke, a fülöpházi Pe­tőfi és a lajosmizsei Vörös Csil­lag Tsz-ben is. A járásban egyébként a 41 ezer holdra ter­vezett vetőszántást a terület négyötödén fejezték be. A ve­tési munkák során a gépek nagy része kettős műszakban dolgo­zik. A csátaljai Üj Tavasz Tsz gaz­dái az elmúlt hét csütörtökén a terv szerinti 370 holdon befejez­ték az őszi árpa vetését és hol­napután, kedden a rozs és az őszi takarmánykeverék vetésé­vel is végeznek 120, illetve 28 holdon. Jó ütemben juttatják földbe a búzát is, amelyből az intenzív fajtát 400 holdon októ­ber 15-ig, a hazait pedig 120 holdon október 22-ig elvetik. A kiskunhalasi járásban 33 ezer hold őszi vetőszántás­nak több mint a felét elvé­gezték. A rozs 8000 holdas vetéstervének eddig a há­romnegyed részét teljesítet­ték a szövetkezeti gazdasá­gok. Bár, a járási székhely gépállo­mása kevés vetőgéppel rendel­kezik, a tsz-ek fogatos vetőgé­peivel és a néhány közös gaz­daság tulajdonában levő korsze­rű UTV 24-soros gumikerekű vetőgépekkel, jó munkaszerve­zéssel a kenyérgabonák vetését előreláthatólag határidőre telje­sítik. A kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz-ben 180 holdon már földbe került az őszi árpa. Az 550 hol­don elvetésre kerülő rozs alá a terület négyötöd részét szántot­ták fel, s 410 holdon vetették el ezt a kenyérgabonát. Vasárnap a közös fogaterőin kívül még hét erőgép folytatja a rozs ve­tését, amelyet a jövő hét köze­pén, határidőre befejeznek. N em túlzás ez? — ér- dezte valaki a vezető propagandisták szerdai ta­nácskozásának szünetében a Kecskeméti Városi Tanács fo­lyosóján. — Ki tud ekkora kö­vetelményeknek eleget tenni A háromórás beszámoló bi­zony nagy részében azzal fog­lalkozott, hogy mint képzel­jük el a jó propagandista mun­káját. S a feladat, a módszerre való utasítás annyi volt, hogy egyre-másra teltek vele a la­pok a jegyzetfüzetekben. Na­gyobbak a követelmények, emelni kell a színvonalat — ez volt a beszámoló vezérfo­nala. Pártunk mindig nagy fon­tosságot tulajdonított az elmé­leti képzésnek. Közvetlenül a felszabadulás utáni években arra volt szükség, hogy az em­berek, elsősorban a párttagok, minél szélesebb tömegei elsa­játítsák a legelemibb marxis­ta tételeket. De akkor még nem értünk rá törődni azzal, hogy hogyan. Hány előadó ve­zetett szemináriumot úgy, hogy közben maga ugyanazt az anyagot tanulta a pártszer­vezetben, esetleg osupán egy­két héttel előbb. Hány rossz előadó akadt, aki csak arra volt képes, hogy felolvassa a készen kapott előadás szöve­gét. De folyt az oktatás így is, mind többen ismerkedtek meg a marxizrnus-leninizmus igaz­ságaival. Ma már milliók jár­ták ki ezt az elemi iskolát ha­zánkban, s ott tartunk, hogv amikor tízezerszám állnak rendelkezésünkre jól képzett propagandisták, gondokat okoz mégis előadót biztosítani a különféle szintű tanfolyamok számára. Megyénkben minden hetedik ember részt vett ta­valy a párt vagy valamilyen tömegszervezeti politikai ok­tatáson. Az idén újabb 10 ezerrel nő a résztvevők szá­ma, pedig nem egv helyen a pártbizottságok leállították a tanfolyamok szervezését meg­felelő képzettségű előadók hiányában. Akkor hát mi szükség ** van arra, hogv szigo­rúbb mércével mérjünk, s csak olyan előadóra bízzunk tanfolyamot, aki az eddiginél magasabb szintű követelmé­nyeknek is meg tud felelni? A magyarázat a társadalmi életünkben bekövetkezett vál­tozásokban rejlik. Üj konsza- ka kezdődött hazánkban a szocializmus építésének. Az alapokat leraktuk, s hozzá- kezdtünk a szocializmus tel­jes felépítéséhez. Ez az eddi­ginél bonyolultabb feladatot jelent. Nemcsak a gazdaság építésében, hanem még in­kább az emberek tudatának formálásában. Elsajátítani a marxizmust úav, hogy alkal­mazni is tudjuk — ez most a fő feladat, az eszmei offen- zíva tartalma. Ezen fordul meg, hogy az emberek ne csak higgyenek céljainkban, a szo­cializmusban. hanem tudato- tosan cselekvő részeséi legye­nek az építő munkának, való­ban szocialista módon éljenek, cselekedjenek és gondolkozza­nak. A színvonal emelését sürge­ti egy másik ok is. Él még a burzsoá ideológia öröksége, s nem ritkán mély gyökereket eresztett az emberek tudatá­ba. Ma bonyolultabb a harc, mint akár néhány éve is. A burzsoá ideológia rava- szabbul támad kívülről, a ka­pitalista környezet irányából, s még bonyolultabban belül­ről, kihasználva hiányos marxista képzettségünk ré­seit. Támadási felületei az em­berek tudatába begyökerezett osökevények, nézeteik az egyé­ni és közösségi érdek kapcso­latáról. becsületről; az önzés, kényelemszeretet, hatalom­vágy. C z a harc állandó ké­“ szenlétet, sokoldalú és hozzáértő elemzést, szilárd alapokon álló logikus érvelést kíván. Az iskolás, mechani­kus oktatás ideje lejárt. Ma­gasabb rendűén, érdekesebben és sokoldalúbban! — ennek a feladatnak a felkészületlen propagandista nem felelhet meg. A magasabb színvonal kö­vetelése természetesen nem­csak a propagandistákra vo­natkozik. Ugyanúgy növeked­nek a követelmények a hall­gatókkal szemben is. Nem elég csak beiratkozni valamilyen pártoktatásra, s eljárni készü­letlenül azzal, hogy „aki ma­lomba jár lisztes lesz”, úgyis ragad ott valami az emberre. Ebben az évben bevezettük az iskolán kívüli pártoktatásban is a felmenő rendszert. Alap- ismereti tanfolyam, középfo­kú iskola, esti egyetem és sza­kosító tanfolyamok — a leg­elemibbtől a legmagasabb fo­kú képzésig. Megtalálhatja mindenki a felkészültségének megfelelő továbbképzési for­mát, s senki se kénytelen csak azért oktatásra járni, hogy ne mondhassák: távol tartja ma­gát. De fejlődést, hasznot ön­maga és a közösség számára csak akkor jelent a pártokta­tásban való részvétel, ha a vállalt és tőle elvárható fo­kozatban mindenki igyekszik megfelelni a követelmények­nek. A társadalmi érdek sürgeti a pártoktatás színvonalának emelését a választott szervek szerepének növekedésével Is. A párt- és az állami vezetés­ben elsődlegesek a választott szervek, a döntés legfelsőbb fokon az ő kezükben van. Széles tömegek vesznek részt ezeknek a szerveknek a mun­kájában. Soraikban munkás, paraszt és értelmiségi egy­aránt megtalálható. Megvá­lasztásuk alkalmával a nép­hez. a szocializmus ügyéhez való hűség és a rátermettség alapján kaptak bizalmat. A marxista képzettségre feltét­lenül szükségük van, hogy hoz­záértéssel foghassanak nap­jaink bonyolult feladataihoz. Tanulni, tanulni, tanulni! 1 — mondotta Lenin. A marxizmus tudomány, nem elég bemagolni, hanem érteni kell, alkalmazni szüntelenül; teljes egészsében és teljes mélységében elsajátítani. Űj követelmények jegyében indul az idei pártoktatási év, s minden kommunistának és minden propagandistának és minden résztvevőnek nemcsak kötelessége, hanem érdeke is e magasabb követelmények­nek megfelelni. Ugye gyönyörű? Nem csoda, hogy úgy nekipirosodtak ezek a gyönyörű he­gyespaprikák: csupa szép lány, asszony „fűzi” őket. Megkezdődött a fűszerpaprika fűzése a Kalocsavidéki Fűszer­paprika és Konzervipari Vállalatnál. Mézer Istvánná, Fekete Anna, Zsebics Julianna, Sipos Jánosné, Haknik Rozália, Jóföldi M<xrta és Hodován Márta készítette az idén az első füzéreket. Képzeljük el, hány cső magnak való fűszerpaprikát vesznek még kézbe a kalocsai lányok, mikor szeptemberben is, októberben is 100—ICO vagonnal fűznek fel. Így biztosítják a kiváló paprika egyenletes száradását, utóérését és magas festéktartalmát. (Pásztor Zoltán felvétele.) M. h,

Next

/
Oldalképek
Tartalom