Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-18 / 218. szám
Ifjúsági esspresssó Kecskeméten Tudósítóink jelentik Nem létfontosságú probléma, de szorosan hozzátartozik ifjúságunk életéhez, a kulturált szórakozás alapvető lehetőségeinek megteremtése. Évek óta — így ősszel — felvetődik egy-két javaslat; miként lehetne megoldani a vendéglátóipar közreműködésével a fiatalok délutáni táncos szórakozását. Tavaly már működött a művelődési házban ifjúsági klub, de közel sem tudta valóra váltani a hozzáfűzött reményeket. Nos, így bevezetőnek egy kis statisztika. Kecskeméten három táncos szórakozóhely működik. Az Aranyhomok Szálloda bárhelyiségébe 20 forintos fogyasztási jegy a „belépő”. A Kedves eszpresszó 21—02 óra között tart nyitva. A Hírős étteremben is van ugyan tánc, de itt is csak este. Ahonnan a terv elindult Óvónőképző Intézet. Hatan ültünk az igazgatói irodában. — Száznyolcvanán tanulunk itt a képzőben. Száznyolcvan lány. Bizony, ha hét végén nem utazunk haza, jól esne a tanuVédőréteg műemlékek felújítására A balatonfűzfői nitrokémiai ipartelepek vegyészei új műanyagot állítottak elő, amelyet leginkább a műemlékek felújítására használhatnak, eredményesen, A folyékony vegyszert szórópisztollyal terítik szét a frissen vakolt falon. A vékonyan elhintett anyag a levegőben levő széndioxid hatására némileg átalakul és egységes védőréteget képez a falon. Az érdekes védőanyagot több helyreállított műemléken sikerrel próbálták ki. lássál töltött hétköznapok után szombat és vasárnap délután egy kis tánc — kezdte a beszélgetést Vicze Gabi, az intézet másodéves hallgatója. — Bizonyára erre is volna lehetőség — vetette közbe Gcsédi András KISZ nevelőtanár. — Csupán az egyik eszpresszót kellene szombat, vasárnap délután átadni a szórakozni vágyó fiatalok részére. — Mi vállalnánk is az ifjúsági eszpresszó havi programjának kidolgozását, megszervezését — kapcsolódott a beszélgetésbe Borsos Erzsébet, az intézet KISZ-titkára. — Mert ha erről egyáltalán szó lehet — valami kitűzött programmal működjön az eszpresszó. A zene, tánc mellett néhány előadott verssel, megyei költők, írók által felolvasott művekkel és egyéb érdekességekkel lehetne színesíteni az estéket. Hozzájárultak a legilletékesebbek Városi KISZ-bizottság. Elmondtuk a terveket Mészáros Sándornak, a városi KISZ-bi- zottság titkárának. — A városi KISZ-bizottság támogatja a javaslatot. Sőt, a működési időre zenekart is szerzünk — mondja Mészáros elvtárs. — Felkérjük a Katona József Színház művészeit is, hogy egy-egy alkalommal látogassanak el a presszóba. Néhány vers előadásával tegyék változatossá az estét. A javaslatok, tervek birtokában felkerestük a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjét. — Régi tervünk, hogy délutáni szórakozóhelyet létesítsünk — tájékoztat Tóth Károly igazgató- helyettes. — Csupán a zenekarral vannak problémáink. Elmondtuk a városi KlSZ-bi- zottság és az Óvónőképző intézet fiataljainak elképzeléseit. Azt is, hogy ők vállalják a szervezéssel járó többletmunkát. — Ezt a kezdeményezést mi támogatjuk — kaptuk a választ. — Ebben az időszakban viszont csak a Kedves eszpresszó helyisége kihasználatlan. Szombat, vasárnap délután 5 órától este 9 óráig a fiatalok rendelkezésére tudjuk bocsátani. A továbbiakban említette, hogy az árukat csak első osztályú zenementes árakon tudják forgalomba hozni. A tárolási lehetőségek hiányáról beszélt, mely lehetetlenné teszi, hogy másod-, esetleg harmadosztályú, tehát olcsóbb, árakon hozzák forgalon. ba a süteményeket, üdítő italokat. Az eszpresszót fiatalok látogatják majd. Többségükben csekély keresettel, vagy csak zsebpénzzel rendelkeznek. S az első osztályú árak — még zene nélkül is — igen borsosak. Valami megoldást kellene találni a vendéglátóipar vezetőinek, hogy az ifjúsági presszó árukészletét a fiatalok „zsebéhez közelebb álló” árakon hozzák forgalomba. Valóra válik — de véleményt kérünk Az előzetes tervek szerint az az ifjúsági eszpresszó október 5-én nyitna. Minden hét utolsó két napján 17—21 óra között várná a fiatalokat. Ez idő alatt a szeszes italok közül csupán sör lenne kapható. Persze feketekávét, üdítő italokat is felszolgálnak. Hogy belépődíj lesz-e vagy sem — még a nyitás előtt eldöntik az illetékesek. — Kik járhatnak végül is az ifjúsági presszóba? — tesszük fel a kérdést a szervezőknek. — Bár a védnökséget az Óvónőképző Intézet vállalta, de ez közel sem lesz zárt körű. Szívesen látunk minden fiatalt, aki szeret táncolni, szórakozni. Nem könnyű a program elkészítése. Kérjük Kecskemét fiataljait, írják meg erről véleményüket, javaslataikat szerkesztőségünknek, melyet további tunk az óvónőképző KISZ-bi zottságának. Kovácsi Miklós Önürítős uszály Az Országos Vízügyi Főigazgatóság újfajta uszályt álított munkába a Duna új folyamszabályozó műveinek építésénél. A legneheiebb munkát, a kőkirakást egyszerűsítették ezzel az uszállyal. A legtöbb helyen eddig kézi erővel rakták ki a követ. Általában 6—8 óráig tartott a rakodás, s az új uszály segítségével pedig csupán néhány percig tart ez a munka. A mintegy százhatvan tonna kővel megrakott uszály víz alatti ajtók megnyitásával egyszerre csúsztatja terhét a Duna medrében kijelölt szabályozómű helyére. Ez az első önürítős kőkirakó uszály az országban és a főigazgatóság most még tíz ugyanilyen vízi járművet rendel a Balatonfüredi Hajógyártól. SZÖKŐKUTAK Tudomásom szerint Kecskémé- ködtek. Ez a kis kút rendületle- ten négy szökőkút van. de ezek nül működik, spricceli a vizet, közül csak egy működik és ez A nyár közepén egy alkalomnem is a legújabb, sőt talán a mai elromlott, de egyik napról legrégibb. Az úgynevezett „bé- a másikra megjavították és még Képeslapgyüjieménv Ritka gyűjteménnyel gazdagodott a keszthelyi Balatoni Múzeum: Levelezőlap-gyűjtőktől csaknem hatezer balatoni képeslapot vásároltak meg. Az érdekes gyűjteményben a múlt század közepétől megjelent balatoni képeslapok láthatók. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfl Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 16-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dil i hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét- — Telefon: U-85. bides: 35 065, , A „békás” kút egyszerű megoldása vetekszik a költséges nagy szökőkútakéval. íme, milyen kellemes látvány. kas kút” a Szabadság téren egész jobb lett, mint azelőtt. Most már nyáron kedvenc pihenő és szóra- gyorsabban forog a kis kerék, s kozóbelye volt az elfáradt kecs- a medence széléről is nagyobb keméti embereknek, akik egy- sugarakban jön a víz, mint azrészt a teknősbékák ügyetlen és előtt. lassú úszkálásában, másrészt a A másik kút, amely szintén az forgó vízsugarakban gyönyör- emberek szórakoztatásának, a Ötmillió forint útépítésre Vendégmarasztaló sár van a kalocsai járás több útján. Bár a felszabadulás óta sok utat kiköveztünk, még mindig sok a földút, amely esős időben járhatatlan. A járási tanács vb ismerve, hogy a tsz-ek majorjai és járásunk egyes szállásai nehezen megközelíthetők — ez évben is tervbe vette több út kikövezését. Ez a törekvés találkozott a községi tanácsok és a lakosság széles tömegeinek egyetértésével. Hogy hozzákezdhettünk a kivitelezéshez, abban nagy része volt a megyei tanács vb segítségének. Elgondolásainkkal egyetértett és ebben az évben több mint 5 millió forintot fordíthatunk új utak építésére. A községek lakossága, a tsz- ek gazdái társadalmi munkával, — amely földmunkából és anyagszállításból áll —, vesz részt az építésben. Egy folyóméter út megépítésére körülbelül 100 forint értékű társadalmi munka esik. Több utunk megépült. Már a Dunapataj—Bödd-pusztai úton is akadálytalanul közlekedhetnek a járművek. Abban, hogy a munka sikeresen megkezdődött, a szükséges anyag nagy része is rendelkezésre áll, jelentős része van a községfejlesztési csoport lelkes dolgozóinak, akik fáradhatatlanul jártak az anyag után. Dunaújvárosból kohósalakot hozattak. most pedig a bitument és a zúzalékot szerzik meg, hogy az útépítést be tudjuk fejezni. Külön említést érdemel Gudra Béla mérnök, aki hivatásszeretettel, odaadóan végzi ezt a munkát. Krix Mária Kofaparadicsom Naponta műszakváltáskor több mint 900 munkásnő fordul meg a Bajai Fehérneműgyár kapujában. Közvetlenül a bejárat előtt almával, szőlővel, őszibarackkal, főtt kukoricával teli ládák sorakoznak. A kofák kínálják áruikat a munkába sietők- nek és a haza igyekvőknek. Vevő bőven akad. Káprázatos gyorsasággal billen a mérleg nyelve, egy pi’lanat, s már a kosárban van a fél kiló szőlő. A vevő kedvtelve nézegeti az ízes uzsonnapótlékot, csak akkor szisszen fel, amikor meghallja, mennyit kell fizetni. Az élelmes kofák, kihasználva a munkásnők sietségét, a napi piaci és bolti árnál 30—40 százalékkal drágábban kalkulálják a gyümölcsök árát. A múltkoriban az almát árulók alaposan megjárták. A gyári büfében ugyanis két forinttal olcsóbb és jóval szebb almát lehetett kapni, mint a gyárkapu előtt. Ez is arra utal, hogy adva van egyébként a megoldás. A gyár asszonyait úgy lehet megvédeni a kofauzsorától, ha az illetékes kereskedelmi szervek vállalják a gyári büfé rendszeres gyümölcsellátását. Addig is, amíg ez megtörténik, nem ártana, ha a városi tanács kereskedelmi osztálya esetleg hely- pénzszedés céljából is körülnézne a gyár előtt. —i —or A falusi népfrontmozgalom téli tervei Az őszi-téli hónapok sokrétű feladatának jó megoldására készül a falvakban a népfrontmozgalom. Szerte az országban újabb eredményekkel gazdagítják majd a könyvb-urát-mozgalom eddigi sikereit. Az olvasótábor, s a könyvek számának növelése mellett az eddiginél jobban előtérbe kerül a mozgalom másik célja, méltó környezetet a jó könyveknek. Csinosítják, tatarozzák a könyvtárak helyiségeit. A műszaki községfejlesztési akcióbizottságok tágjai már most ismerkednek a tanács jövő évi terveivel. A népfront a tanácscsal egyetértésben több helyütt napirendé tűzte a község egész- ségügyi helyzetét, a népművelési munkát, s aktivistáinak egy részét felkéri, hogy ezeken a területeken kamatoztassa segítőkészségét. Az őszi-téli hónapokban a falusi népfrontbizottságok munkájában megnő az ismeretterjesztés szerepe is. Számtalan előadást tartanak a tudomány, a technika egy-egy kérdéséről, s mindenütt gondot fordítanak a mezőgazdasági szakmai műveltség terjesztésére is. (MTI) város szépítésének célzatával kezdett épülni a Piarista Gimnázium előtti téren. Azért írjuk, hogy kezdett épülni, mert az eredeti elgondolások szerint egészen másképpen nézne ki. A megvalósítás azonban a munka felénél megakadt, s a kút ma is félkész állapotban „gyönyörködteti” az embereket, akik esténként egy-egy fél órára leülnek a tér padjaira. Tudomásunk szerint a kút működését az SZTK megyei alközpontja épületének pincéjében levő motor biztosította volna. A kút azonban jelenleg csak a túlfolyó szerepét tölti be, s ezért van az, hogy időnként víz bugyborékol a medence közepén meredő csőből. Ideje lenne eldönteni már, hogy szökőkút vagy túlfolyó lesz ez a létesítmény. Mi azt javasoljuk, hogy valósítsák meg az eredeti elképzelést és a hangulatos kis teret egy impozáns szökőkút fogja díszíteni. A harmadik „szökőkút” az állomáskertben van. Lassan két éve lesz, hogy kecskeméti lakos vagyok, de még nem láttam, hogy a medencében víz lett volna (az esővíz nem számít), nem is beszélve a „szökésről”. A kertészek arra használják a medencét, hogy ősszel abban gyűjtik össze a lehullott falevelet. Ügy gondolom azonban, hogy mégsem ez lenne a célszerű, s főleg nem a rendeltetésszerű kihasználása a medencének. Tősgyökeres kecskemétiek az mondják, hogy valamikor, a Hírős Napok idején működött is a kút, de az már régen volt. Kíváncsi vagyok, mi lesz a sorsa a Széchenyi téren levő nagy medencének, mert sajnos szökőkútról itt sem beszélhetünk. Csodálkozom azon — s ebben nem vagyok egyedüli —, hogy Kempelen Farkas a XVIII. században olyan szökőkutat készített, amelyet még ma is úgy emlegetnek, mint a szökőkútkészí- tés csúcsát. Kecskeméten nem hiszem, hogy valamikor is csodájára fognak járni ennek a szökőkútnak. Igaz, hogy ezt nem Kempelenek csinálták, viszont az is kétségtelen, hogy azóta már kétszáz év eltelt, ami nem kis idő. A kecskemétiek büszkélkedve mutogatják a látogatóba érkezett rokonnak a parkot, de amikor a medencére, a szökőkútra terelődik a szó, a „bennszülött” pironkodva jegyzi meg a sógor dicsérő szavaira: „Hát még ha szökne!” De nem szökik. Igaz, hogy a napokban elkezdték me- rítgetni az esővizet a világító berendezésből, ami belehullott, tehát észrevették, hogy elromlott. Kíváncsian várjuk, hogy működjön. A szoborról, amit annak idején megígértek az érdeklődőknek, már nem is merünk szólni semmit, örülünk, ha a szobor talpazatára mutatva nem kérdezik meg, hogy hát az a nagy kő minek van ott. Gál Sándor.
