Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

Veszendő értékek...

Megnöveltedéit teherszállítási feladatok

Milyen gondokkal küzd a 9. sz. AKÖV?

Visszavonhatatlanul itt az ősz, s ebben az időszakban szeptember elejétől október végéig, a legnagyobb szállítási feladatokat kell megoldania a teherautó-fuvarozásnak. Erről a 9. sz. AKÖV-nél egy kis osztályvezetői értekezletnek is beillő beszélgetésen tájékozódtunk, hiszen jelen volt Börcsök István áruforgalmi, dr. Vörös József terv-, Kovács Ferenc munkaügyi. Király Kálmán anyagosztályvezető és Szabó Zoltán forgalomvezető is.

Terviéijesités korrekcióval

A megye autóközlekedési vállalata a teherszállítás első féléves tervét 102,2 százalékra teljesítette, a gépkocsik közel 6 millió 500 ezer kilométert tettek meg. A szekérfuvarozási részleg 224 ezer 925 tonna árut szállított, s ennek ellenére a tényleges előirányzatnak csak 87,2 százalékát érték el. A tervteljesítés számításánál nem szívesen hivatkozunk objektív körülményekre, de ez esetben mégis ezt tesszük. Az első negyedévben a rossz időjárás, a rakodás gépesítésének hiánya 2 millió 295 ezer forintos lemaradást okozott. Igaz, a vállalat

Bodor írónkét, a helvéciai posta hírlapfelelősét a kívülállók kedves, szolgálatkész magatartásáról ismerik. Talán kevesen tudják azonban még a faluban is, hogy az ottani kézbesítőkön kívül az ő munkája eredményeképpen Helvécián működik megyénk egyik legjobb hírlapterjesztő hivatala. A fiatal postai segédtisztet most országos elismerés érte. Bodor Irénke ugyanis a hírlapterjesztésben végzett jó munkája jutalmául két hétre Lengyelországba utazott üdülni. Mint említette élethivatásának szeretné tekinteni ezt a pályát, ezért postatiszti tanfolyamra készül.

Reméljük, hogy ezután a szép elismerés után éhhé-’ a céljához is közelebb ért.

K. A.

PETŐFI NÉPE

L Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja:

Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat.

Jlelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség:

fecskémét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16.

Szerkesztő bizottság 10-3S. BelpoUtikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér 1». Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

előfizetési dij 1 hónapra 12 forint

dolgozói a második negyedben 831 ezer forintot pótoltak, a tervet is korrigálták a felsőbb szervek, de a harmadik negyedévben — a csúcsforgalmi időben — 221 ezer forint túlteljesítést kell elérni, hogy a terv előírása meglegyen.

A harmadik negyedév tervfeladatai pedig igen nehezek. A 9. sz. AKÖV dolgozóinak 713 ezer tonna, árut kell elszállíta- niok, s ehhez még hozzá kell számítani a mezőgazdaság, s más ipari, kereskedelmi vállalatok részéről jelentkező alkalmi fuvarigényeket. S hogy ez az igénybevétel milyen mérvű, jellemezze a következő adat: Naponta 200—250 gépjárművel többre volna szükség, hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket. A szűkén vett tervfeladat végrehajtásához ugyan elég a vállalat gépkocsiparkja, s a megnövekedett külön szállítási követelmények fele erejéig segítséget kaptak a honvédségtől, az

I. sz. AKÖV-től, mégis jelentkezik a szállítási kapacitás hiánya.

Félmegoldás, de talán segít

A vállalat vezetői az őszi forgalom gyors lebonyolítása érdekében nyújtott műszakot szerveztek. Dicséret és elismerés azoknak a gépkocsivezetőknek, akik fáradhatatlanul járják az országutakat, szállítják a gyümölcsöt, a tüzelőt, az építőanyagot. A felmérések szerint mégis egy gépkocsi a nyújtott műszakban 13,8 órát dolgozik. Mi lenne a megoldás, hogyan lehetne jobban kihasználni a járműveket? A két műszak bevezetésével, de ez nemcsak az AKÖV- ön múlik, hanem jórészt a megrendelőkön. Ha a MÉK, a söripar, a Borforgalmi Vállalat éjjel-nappal, a kereskedelmi vállalatok pedig vasárnap is fogadnák az árut, gazdaságos lenne a két műszak bevezetése.

A másik nagy gondot a rakodómunkások hiánya jelenti. Az AKÖV személyi állományából 73 rakodómunkás helye betöltetlen. A rakodás jelenlegi állapotára jellemző, hogy még nőket is kénytelenek — természetesen könnyebb árucikkek rakodására — beállítani. A lehetőség azonban adva van. IdényBács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: U-85. Indes: 35 065,

rakodókat (éjjelre-nappalra. vasárnapra) felvennének, egy vagon kirakodásért általában 120 forintot fizetnének, azonnal, ha volna elég jelentkező.

Hatszázotvenből száz áll

Az őszi forgalomban a 9. sz. AKÖV 650 tehergépkocsival vesz részt. Ez igen szép, s feltételezhető, hogy ilyen formán megoldható a zökkenőmentes fuvarozás. Megváltozik azonban a vélemény, amikor kiderül, hogy a 650 gépkocsiból átlag naponta száz kiesik a termelésből. E jelentős számú járműnek 60 százaléka a kötelező TMK-n vesz részt, amely szükséges a biztonságos közlekedés miatt. Átlagosan 35 gépkocsi az, amelynél naponta futó javítást végeznek. Ebből 15, amely néhány filléres anyaghiány miatt több napot kénytelen vesztegelni a műhelyben. Hiába dolgoznak a szerelők Kecskeméten és Baján három, máshol két műszakban, az nem segít az alkatrészhiányon. A hiányzó alkatrészek nélkül a jármű vagy műszaki, vagy közlekedésrendészeti előírások miatt nem vehet részt a forgalomban. Milyen alkatrészek hiányoznak? Ékszíj, kerékcsavar, irányjelző, visszapillantó tükör, feszültségszabályozó, függő csapszegpersely. Van olyan eset is, amikor egy apró alkatrész hiánya miatt ki kell szerelni egy nagyobb szerkezeti egységet, egész berendezést (dinamó, önindító), s teljesén újjal kicserélni. Legtöbbször még ez sem segít.

Sok gondot, s néhány olyan elképzelést vetettünk papírra, amelyek talán elősegítik a szállítási feladatok megoldását. Ahhoz azonban, hogy e fontos, a népgazdaságot érintő tennivalókat a 9. sz. AKÖV dolgozói végrehajtsák, szükséges, hogy az érintett vállalatok legalább ebben az időszakban éjjel is fogadják a szállítmányokat. A felettes szerveknek mindenesetre biztosítaniok kell a szükséges és hiányzó alkatrészeket, s talán a társadalmi összefogással meg lehetne találni a módját annak is, hogy e rövid időre alkalmi rakodóbrigádokat szervezzenek.

GÉMES GÁBOR

Ilyen jelenleg a kecskeméti Gáspár András u. 11. szám alatti műemlékjellegű épület. Árnyas udvar öleli körül, kéményén gólyák kelepelnek. Vonzó látvány, kár, hogy pusztulásra ítélt. Mert az idő vasfoga bizony kikezdte már és növényzete is elvadult.

De ilyen is lehetne... A lakók díjtalanul átadnák lakás biztosítása ellenében. Megfelelő rendbehozatal után hangulatos turistaszálló válhatna belőle, melynek nagy hasznát venné a fellendülő idegenforgalom. És milyen csábító volna itt egy színes ernyőkkel, székekkel felszerelt kerthelyiség. Szívesen

jönnének ide szomjukat csillapítani a turisták, de a város lakói is. Kár, elszalasztani ezt a lehetőséget, mely ugyanakkor a város egyik szép és műemléknek számító régi épületét mentené meg a biztos pusztulástól.

(Udvardy Gyula rajza.)

V adas—Pásztor

Több mint egymilliárd forint értékű ruházati cikk a falunak

A falusi lakosság, hosszú évek tapasztalata szerint általában az őszi—téli hónapokban vásárolja a legtöbb iparcikket, s ez természetes is, hiszen ebben az időszakban jut egész évi jövedelmének nagyobb részéhez. Ez a fokozott árukereslet máris tapasztalható, azonban a földművesszövetkezeti kereskedelem alaposan felkészült erre az időszakra. A különböző ruházati cikkekből a boltok és a raktárak készletének értéke eléri a 1,3 milliárd forintot.

A többi iparcikkből is javul az ellátás. A készletek 10 százalékkal haladják meg az elmúlt év hasonló időszakában rendelkezésre álló áru mennyiségét. Bővül a választék is. A ruházkodásban az utóbbi években lényegében megszűnt a különbség a falu és a város között. Az ország egész területén, valamennyi földművesszövetkezeti szaküzletben mind a kis képernyős, mind pedig a nagy képernyős készülékekből bőségesek a készletek. 180 szaküzletben részletre is lehet televíziós készüléket vásárolni. Olyan őszi— téli időszakban különösen keresett cikkekből, mint például a kályha és a tűzhely valamint a füstcső, sehol sem lesz hiány.

A kötélgyártó

Három okot is találtam egyszerre, amiért tollat fogtam, hogy egy ötven éve önállóan dolgozó becsületes kisiparosról, hosszú életútjáról egy rövid újságcikket írjak.

ötven, szorgalmas munkában eltöltött esztendő már maga is elég ok arra, hogy a nagy nyilvánosság elé állítsuk „elkövetőjét”, szerénysége bármennyire is tiltakozik ellene. Hátha még az illető egy ma már kivesszőben levő mesterséget űz. mint Zsolnai Dezső bácsi, a 74 éves félegyházi kötélgyártó mester.

1913 óta olyan elszakíthatatlan szálak fűzik az idős mestert a kiskun városhoz, a kisiparossághoz és a dolgozó parasztsághoz, mint az általa készített kötelek, amelyekkel be lehetne keríteni ezt az országot, de talán körülérné az egész földgolyóbist is. *

Harmadik, de nem a legutolsó ok: az a politikai tisztánlátás, haladó gondolkozás, amivel

Zsolnai Dezső, az utolso félegyházi kötélgyártó kötöféket készít. (Lakatos J. felvétele.}

pet alkothatunk magunknak a korról, amelyben három és fél évig inaskodott. amikor egy évig tartott a próbaidő és reggel négytől este nyolcig futólépésben kellett húznia a fonalat, amit úgy megszokott, hogy ma is szaporázza lépteit, amikor dolgozik.

Első önálló évét régi mestere cégére alatt dolgozta végig, mert húsz koronát kellett volna lefizetnie a nagykorúsításért, amikor 100 koronáért egy jó házat lehetett vásárolni.

A gépek térhódítása, a lófogatok megritkulása miatt Zsolnai bácsi „időmilliomos” lett, napi négy órát dolgozik, múzeumba beillő, remekbe szabott készítményei példás rendben sorakoznak kamrájában, s ha vevőre találnak, bizonyíthatják gyártójuk hozzáértését, lelkiismeretességét.

Tóth Miklós

Zsolnai bácsi a fiatalokat megcsúfoló éleslátással beilleszkedik a társadalomba.

Nem az a típusú ember, aki szeret nagyokat mondani. Elejtett szavaiból azonban hű ké-